Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-25 / 4. szám
A KGST AZ ÖTÉVES TERVEK TALÁLKOZÓPONTJÁNÁL Befejeződött az 1975-ös év, amely jelentős korszakot zárt le a szocialista államok életében. Az elmúlt ötéves tervidőszak eredményei alapján a KGST-tagállamok új célokat, új jeladatokat tűznek maguk elé. Az APN sajtóiroda tudósítója néhány aktuális kérdést tett fel Ászén Belkov bolgár közgazdásznak, a KGST titkárhelyettesének a szocialista gazdasági integráció fejlesztésével összefüggésben. ® Milyen szerepe lesz az integrációs kapcsolatok- elmélyítésének, a szocialista államok erősödő gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének a következő ötéves tervidőszak feltételeinek megoldásában? — A KGST-tagállamok kommunista- és munkáspártjai — válaszolta Belkov elvtárs — nagy gondot fordítanak a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, mert tudják, hogy ezzel jelentős mértékben növelhetik a társadalmi munkatermelékenység hatékonyságát, s tovább fejleszthetik a népgazdaságot. A tagállamok a kereskedelmi együttműködéssel, a ' nyersanyagok, termékek, gépek és berendezések kölcsönös szállításaival, a tapasztalatok és a tudományos-műszaki dokumentációk kölcsönös kicserélésével kezdték kiépíteni gazdasági kapcsolataikat, s fokozatosan rátértek az együttműködés elmélyültebb formáira a tudományos-műszaki fejlesztés és az anyagi termelés területén. A KGST a sokoldalú együttműködés fő szervezőjévé vált. A népgazdaság fejlesztésére vonatkozó pártirányelvek sikeres teljesítése, a testvéri államok gazdasági kapcsolatainak állandó bővítése és elmélyítése lehetővé tette a népgazdaság dinamikus fejlesztését, a dolgozók életszínvonalának további emelését. A KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 1974-ben 29 százalékkal volt nagyobb az 1970-es szintnél, s az ipari termelés 35 százalékkal növekedett. .Az előzetes jelentések szerint az 1975-ös év is eredményesen zárult. Az elmúlt ötéves tervidőszak egybeesett a KGST-tagállamok Komplex Programjának realizálásával, amely az együttműködés elmélyítésére és tökéletesítésére. a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányult. A Komplex Programnak a KGST XXV. ülésszakán történt elfogadása óta jelentős lápé sekre került sor az együttműködés mechanizmusának megerő sítésében. Megalakultak és sikeresen működnek a KGST új szervei, s munkához láttak a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezetei, amelyek tevékenvsége egyre, jobban kiterjed a termelés szakaszainak egész komplexumára. Ezek közé tartozik például az ;,Inter- atominstrument“ az „Interatom- energo“ az „Interelektro“, az „Intertextilmas“ és az „Inter- himvolokno“. Gy.ors ütemben növekedett a kölcsönös áruszállítások terjedelme. éspedig négy év alatt 51 százalékkal, jelentős változásokra került sor az áruszállítások szerkezetében: növekvő arányban szerepelnek a gépek és berendezések. valamint a szakosított termelés termékei. Ezek a tények meggyőzően bizonyítják az integrációs folyamatok elmélyülését a testvéri szocialista államok gazdaságában. 9 A Komplex Program az együttműködés alapvető módszereként említi a népqazdasági tervek egyeztetését. Hogyan jeHemezné ezt a KGST szerveinek munkája szempontjából? • A KGST-tagállamok által megvalósított tervegyeztetés, s ennék alapján a sokoldalú gazdasági együttműködés megvalósítása megerősítette az egyes tagországok és az egész közösség gazdasági potenciálját. Megállapíthatjuk, hogy az 1976 —1980-as évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetése sikeresen befejeződött. A megelőző időszakhoz viszonyítva a tervek egyeztetése szorosabban összefüggött a Komplex Program célkitűzéseinek realizálásával, komplexebbé vált, egyaránt felöleli a tudományos műszaki fejlesztést, a termelést és az árucsere-forgalom gazdasági kérdéseit. Emellett megkülönböztetett figyelmet szentel a tagállamok tüzelő- és nyersanyagellátásának, a termelési szakosítás és kooperáció bővítésének egyes kiemelt gazdasági ágazatokban, valamint az erők és az eszközök hatékonyabb egyesítésének több termelési ágazat közös fejlesztésében. A tervegyeztetés előtérbe helyezi a gazdasági növekedés fő tartalékainak kihasználását, a tudományos- és műszaki kutatás eredményeinek és a korszerű technológiai eljárásoknak a bevezetését, a termelési alapok műszaki felújítását, a beruházások hatékonyságának növelését, a tervezett teljesítmények gyors elérését, az alapok jobb kihasználását és a munka- terAelékenység növelését. Az előttünk álló ötéves tervidőszakban a KGST-tagállamok árucsere-forgalma , a megelőző ötéves időszakhoz viszonyítva több mint 50 százalékkal növekszik. Ez a növekedés szorosan összefügg az együttműködés különböző formáinak megvalósításával az anyagi termelés szakaszán. A tervek egyeztetése folyamán jelentős mény- nyiségfl kormányközi megállapodás aláírására került sor, amelyek a nyersanyagszállítás és az energetika kérdéseire, a beruházásokra, a termelési szakosításra és kooperációra, valamint a tudomártyos-műszaki együttműködésre vonatkoznak. Ezek közül a legfontosabb intézkedéseket, amelyek az együttműködés valamennyi résztvevőjének az érdekeit szolgálják, a KGST történetében első alkalommal foglaltuk össze a KGST-tagállamok Sokoldalú Integrációs Intézkedéseinek Egyesített Tervébe az 1976— 1980-as évre. A KGST XXIX. ülésszakának résztvevői, amelyen az Egyesített Tervet megvitatták, úgy jellemezték ezt a dokumentumot, mint új szakaszt a testvéri államok együttműködésének fejlesztésében. Az Egyesített Terv magában foglalja a szocialista típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok alapelveit, s maga a terv különleges helyet foglal el a KGST-tagállamok együttműködési rendszerében. Már az ilyen terv kidolgozása is jelentős politikai és gazdasági eseménynek számít. Azt bizonyítja, hogy a KGST-tagállamok együttmű ködösében elértük azt a színvonalat, amely lehetővé tette a közös Integrációs terv kidolgozását. amire a KGST eddigi te vékenységében még nem volt példa. • Kérem, említse meg az Egyesített Terv néhány alanyé tó vonását és intézkedésé<• —Ez az első, közös Integra ciós terv, ahogy ezt a doku meritumot nevezhetjük, azokat a legjelentősebb sokoldalú intézkedéseket tartalmazza, amelyeket a tagállamok a megelőző tervidőszakban célul tűztek. A terv egyik fontos részében szerepel az új objektumok és kiegészítő kapacitások közös építésének programja, összesen ka* rülbelül 9 milliárd transzferábilis rubel értékben. E .termelési komplexumok üzembe helyező se lehetővé teszi az olyan termékek gyártásának lényeges növelését, amelyekre az építő államoknak különösen nagy szükségük van. A közös beruházások jegyzékében szerepel például az Uszt-Ilim-í cellulózkombinát, valamint a Kijemba- jevi az’besztüzem. E kapacitások •évi teljesítménye eléri majd az 500 ezer tonnát. Az Egyesített Tervben szerepel továbbá a nyugat-ukrajnai Vinnyica és a magyarországi Albertirsa között megépítendő 750 kilovoltos távvezeték. az orenburgi gázlelőhelyek közös kiaknázása, a 2750 kilométer hosszú orenburgi gázvezeték megépítése Oren- burg és a Szovjetunió nyugati határa között, valamint egyes vasérckitermelő és -feldolgozó üzemek építése. Ha ezek az objektumok elkészülnek, az európai KGST-tagállamok évente — 20 éves időtartamra — 15,5 milliárd köbméter földgázhoz jutnak, s a vasérctartalmú nyersanyagok szállítása 1975- től 1980-ig 25 százalékkal növekszik. A KGST-tagállamok körűibe lül negyven sokoldalú megállapodást készítettek elő az ipari termelési szakosítás és a kooperáció fejlesztésére, amelyekben a különböző ipari berendezések, technológiai gépsorok és gépek több mint 3400 típusa szerepel. Az aláírt megállapodások közül a legfontosabbak az Egyesített Tervben is szerepelnek. Ezek a megállapodások elmélyítik a testvéri államok munkamegosztását a gépipar és a vegyipar szakaszán. Megemlíthetjük például, hogy a sokoldalú megállapodásoknak meg felelően az együttműködő államokban az 1976—1980-as években 60 új termelési kapacitás épül, s további 13 meglevő tize met bővítenék ki a növényvédelmi vegyszerek gyártására. E beruházások befejezése után a KGST-tagállamok 96 százalékban önellátók lesznek a szükséges vegyi anyagokból. Az integrációs tervben szerepelnek még a tudományos-műszaki fejlesztés megelőző ötéves tervben előirányzott feladatai. • A szocialista együttműködés egyik fontos feladata a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségének fokozatos közelítése és kiegyenlítése. Hogyan haladnak a munkák e feladat teljesítése irányában? — A szocialista együttműködésben részt vevő államok gazdasági fejlettségének fokozatos közelítése és kiegyenlítése történelmi és objektív folyamat, melynek szükségszerű feltétele az egyes országok belső terme lési viszonyainak szocialista jellege, valamint az országok közötti gazdasági, tudományos-műszaki és kölcsönös segítségnyújtási együttműködés fejlesztése. E feladat teljesítésének alapvető útjai — ahogy azt a Komplex Program is megállapítja — elsősorban az egyes országok sajátos feltételeinek és forrásainak maximális mozgósításában és hatékony kihasználásában, valamint a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök érvényesítésében rejlenek. Az adott problémakör keretében a KGST tagállamai és szervei nagy figyelmet szentelnek a Mongol Népköztársaság gazdasági fejlődése meggyorsításának. valamint a Kubai Köztársaság gazdasági fejlesztésének. A Mongol Népköztársaságban például a KGST-tagállamok együttesen vesznek részt, az egyes körzetek geológiai feltárásában, valamint az ásványi kincsek kitermelésére irányuló együttműködésben. A tagállamok segítséget nyújtanak Mongóliának egyes ipari üzemek létesítésében és üzemeltetésében, a mezőgazdaság fejlesztésében és a szakképzett dolgozók felkészítésében. A KGST- tagállamok geológusai már több mint 500 különböző ásványi lelőhelyet tártak fel. Számos ipari objektum épült a Mongol Népköztársaságban baráti segítséggel. például Ázsia legnagyobb húsipari üzeme, szőnyeg- gyáT, cementgyár, gépjavító és egyéb üzem; a tagállamok ingyenes segítséget nyújtanak 12 tudományos kutatóközpont kiépítéséhez. valamint az intézetekben dolgozó káderek szakmai előkészítéséhez, s ösztönző hatású külkereskedelmi árak érvényesülnek a Mongol Nép- köztársaság termékeinek kivitelében. A KGST-tagállamok jelentős segítséget nyújtanak a Kubai Köztársaságnak az ország fejlett gazdasági komplexumának kiépítésében. az energetikai ipar fejlesztésében, a bánya- iparban, a kohászatban, a feldolgozó ipari ágazatokban és a mezőgazdaságban, a KGST XXIX. ülésszakán például általános egyezmény aláírására került sor egy új nikkel-kobalt üzem felépítésében való együttműködésre. Az új kombinát megépülésével a Kubai Köztársaság adja majd a világ termelésének negyedrészét az említett fémekből. A közös igyekezet és a KGST- tagállamok önzetlen segítsége alapján a Mongol Népköztársaságban és a Kubai Népköztársaságban és a Kubai Köztársa- vekedett a társadalmi munkatermelékenység hatékonysága, s az említett országok jelentős sikereket értek el népgazdaságuk fejlesztésében, ami végső fokon azt eredményezte, hogy aktívabb részt vállalhattak a szocialista nemzetközi munka- megosztásban. • A KGST-tagállamok gazdasági sikerei bizonyára jelentős mértékben növelik a szocialista együttműködés és a KGST nemzetközi tekintélyét? — Ez valóban így igaz. A gazdasági stabilitás, az ipari termelés fejlesztésének gyors üteme, a válságok és az infláció távoltartása, s a szocialista államok békére és barátságra irányuló politikája élénk érdeklődést kelt a világ valamennyi nemzeténél, különösen a fejlődő országok nemzeteinél, amelyek nagy figyelemmel tanulmányozzák a KGST keretében megvalósított együttműködés formált és módszereit. 1973 májusában Finnország is aláírta az együttműködési megállapodást a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsával. 1975-ben hasonló megállapodást írt alá Irak és Mexikó. A KGST-vel való együttműködés iránt további országok is érdeklődtek. A Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsa mintegy 60 nemzetközi szervezettel tart fenn szoros kapcsolatot, elsősorban az ENSZ szervezeteivel és hivatalaival. Ezekben a kapcsolatokban különböző formák érvényesülnek. Ide sorolható például a kölcsönös információ- csere, a nemzetközi szervezeteik Intézkedéseiben való részvétel, a szervezetek vezetőinek személyes találkozásai, valamint a kölcsönös érdekeket szolgáló kérdések megoldásában való együttműködés. Az eltelt két- három évben különösen az utóbbi együttműködési forma terjedt el. Ez a többihez viszonyítva fokozottabb mértékben összefügg azokkal a célokkal és feladatokkal, amelyeket • az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróközleménye tartalmaz. A KGST növekvő nemzetközi tekintélyét az a -tény Is bizonyítja, hogy az ENSZ felruházta a Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsát a megfigyelői státusz betöltésével, s ennek alapján a szervezet világviszonylatban is széles körű tájékoztatást nyújthat saját tevékenységéről és az egyes tagállamok keretében végzett munkáról. Ezek a példák meggyőzően bizonyítják a KGST-tagállamok által megvalósított út helyességét, amely a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére és kiszélesítésére, a közös munka alapelveinek érvényesítésére, valamint a közös programban előirányzott célok elérésére irányul. PAVEL SINKARENKO, az APN tudósítója A csehszlovák neházgépipar sokoldalúan vesz részt a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésében. A vítkevicei Klement Gottwald Vasműben t öbbek között kikntőberendezéseket is gyártanak az NOK-beli rostocki tengeri kikötő korszerűsítéséhez. Képünkön Vladimír Prepsch marós az egyik kombinált rakodógép alsó tartóívének megmunkálását végzi. fA CSTK felvétele)
