Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-27 / 26. szám

A A CSALÁD Megszilárdítjuk eddigi vívmányainkat A Barátság Efsz székhazának épülete (A szerző felvétele) A CSKP XV. kongresszusának egyik fontos dokumentuma az 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődé­sünk irányelvei, amely nagy figyeld met szentel az életszínvonal kérdé­seinek is. Ez összhangban áll létbiz­tonságunk állandó megszilárdításá­val. Az életszínvonalra vonatkozó rész foglalkozik a dolgozókról, a gyer­mekes családokról és az idősebbek­ről való gondoskodással. Hangsúlyoz­za, hogy „fokozatosan, gazdaságunk fejlesztésével párhuzamosan tovább kell javítanunk a családokról és gyermekekről, valamint az időseb­bekről és betegekről való gondosko­dást tökéletesített társadalombiztosí* tási rendszerünk alapján“. A következő öt évben tehát meg­szilárdítjuk azt, amit már elértünk, míg az elmúlt ötéves időszakban a gondoskodás további elmélyítéséhez szükséges feltételek kibővítése volt a cél. Az elért sikerek A CSKP XIV. és XV. kongresszusa közti időszakban szociálpolitikánk­ban rendkívüli sikereket értünk el,, de még vannak olyan területek, ame­lyeknek nagyobb figyelmet kell szen­telnünk. Az említett irányelvek hang­súlyozzák, hogy több gyermekintéz­ményt kell építenünk és meg kell teremtenünk az anyagi és szociális feltételeket a családalapítás és a dolgozó nők társadalmi támogatásá­hoz. 1971—1975-ben szociális területen jó eredményeket értünk el a népe­sedési mutatók alakulásában. Amint tudjuk, nagyobb lett a népszaporulat, és ezáltal megoldottuk azt a problé­mát, amely még a XIV. pártkong­resszus idejében nagyon időszerű vplt. 1972-től 1974-ig gyorsan növe­kedett a születésszám és 1975-ben lényegében azonos szinten maradt. Ebből a szempontból ma az élen já­ró európai országok közé tartozunk. Á kapitalista országokban a gazda­sági válság kísérőjelenségeként szem­betűnően csökken a népszaporulat. Tudjuk, hogy a népesedés terüle­tén tapasztalható mai kedvező hely­zet megőrzése rendkívüli gondosko­dást igényel. Rövidesen éreztetik ha­tásukat azok az objektív tényezők, amelyekkel mindenképpen számol­nunk kell. Ezek közé tartozik a szü-. lőképes korban levő nők számának csökkenése. Ennek következtében a legközelebbi években bizonyára csök­ken a született gyermekek száma is. A népesedéspolitikai intézkedések hatása sem lesz olyan szembeötlő, mint 1971—1975-ben. Minderre gon­dolnunk kell. Az előttünk álló feladatok Az eddiginél nagyobb figyelmet kell, hogy az irányelvek szerint 1976 családoknak annak érdekében, hogy egy család átlagosan több gyermeket vállaljon. Ezért nagyobb körültekin­téssel kell megoldanunk gondjaikat, meg kell akadályoznunk életszínvo­naluk esetleges csökkenését a gyer­mektelen vagy az egygyermekes családokhoz viszonyítva. Ezzel kapcsolatban tudatosítanunk kell, hogy az irányelvek szerint 1976 —1980-ban a munkások és alkalma­zottak átlagbére 13—15 százalékkal és a lakosság reáljövedelme 23—25 százalékkal növekszik. Gazdaságunk fejlődése rövidesen megmutatja, mit tehetünk annak keretében, amit az irányelvek a szociálpolitika területén tűznek ki feladatul. Akik a szociális gondoskodás te­rületén dolgorfíak, jól tudják, mire kell elsősorban figyelmünket fordíta­nunk. így például sok a tennivalónk a többgyermekes anyák szabad ide­jét, élet-- és munkafeltételeik továb­bi javítását Illetően. Társadalmi életünket elsősorban a család funkciójának elmélyítésével kapcsolatban kell megjavítanunk. Ez különféle felméréseket, a fennálló fogyatékosságok okainak kivizsgálá­sát teszi szükségessé. Többek között például a válások számának állandó növekedésére és a családi nevelés pótlásával kapcsolatos problémákra gondolunk. El kell gondolkodnunk a halandóság fölött is, amely a többi országhoz hasonlóan az utóbbi évek­ben nálunk is nemkívánatos irányban fejlődik és a lakosság egyes korosz­tályaiban kedvezőtlen arányokat ölt. Az említett területeken a Munka- és Szociálisügyi Minisztériumnak együtt kell működnie az igazságügyi, az egészségügyi az oktatási minisztériu­mokkal, valamint az életfeltételek javításával foglalkozó szervekkel. Fontos szerepet tölt be a családi életre való céltudatos felkészítés és — amint az irányelvek megemlítik — az eszmei-erkölcsi nevelés is. A né­pesedéspolitika valamennyi kérdését komplexen kell megoldanunk. A né­pesedési kormánybizottság az ötödik ötéves tervidőszakban sikeres tevé­kenységet fejtett ki és amennyiben teljesíteni akarjuk kitűzött céljain­kat, tovább kell javítania széles kö­rű, körültekintő munkáját. A XV. kongresszus irányelvei lehe­tővé teszik, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban tovább javítsuk a családokról való gondoskodást s ez­által továbbra is kedvezően alakuljon a népesedés s elmélyüljön család-- jaink szociális biztonsága. MIROSLAV CHLAD Jó munkafeltéteiek-jó eredmények Komplex racionalizációs brigád foglalkozik az élet- és munkafelté­telek javításával % A szövetkezet és a nemzeti bizottság közös be­ruházásai • Körültekintő szociális program A mezőgazdaság kollektivizálásának kezdetén gyakran emlegettük, milyen jó lenne, ha összes mezőgazdasági üzem a I korszerű gyárakhoz hasonló központokat építene, amelyekben nem hiányoznának a szociális létesítmények, az ebédlők sem. Ma, évek múlva már kissé szeré­nyeknek tűnnek ezek a kívánságok. Hi­szen valamennyien látjuk, hogyan vál­tozik a vidéki lakosság életmódja és életfeltétele. A régi mezőgazdasági tele­pülések helyén új családi házak, több emeletes épületek, korszerű üzletek, óvo­dák, bölcsődék, egészségügyi központok, szolgáltatóházak épültek. A sáros utak is eltűntek. A közterek rendezettek, bok­rok, virágok díszítik őket. A vidéki la­kosság életszínvonalának emelkedése lépten-nyomon megnyilvánul. Mindennek ellenére az, amit a brec­Í lavi járásban, konkrétan Kobylí község­ben tapasztaltunk az' élet- és munkakör­nyezet fejlesztése területén, olyan volt, mintha ' néhány évet átugortunk vol­na ..'. A helyi efsz irodaépülete előtti parko­lóhelyen álltunk meg. Az épület korszerű és nagyon szép megoldású. Bekukkantot­tunk a bejárattal szemben levő étterem­be, amely bármelyik vendéglővel felve- hetwé a versenyt, mégpedig a felszolgált ételek minőségét illetően is. Amikor ottjártunk a szövetkezeti tagok, a nyug­díjasok, a tanítók és a helyi alapiskola diákjai éppen ebédeltek. Az étteremhez büfé is tartozik, amelyben a legfonto­sabb élelmiszerek, kenyér, tej stb. meg­vásárolhatók. Az emeleten a faburkolatú folyosón és az ízlésesen berendezett iro­dahelyiségeken már nem is csodálko­zunk. Itt várt bennünket Ján Maly, a szövetkezet elnöke, a szövetkezet többi vezetőjével, a helyi nemzeti bizottság, a szövetkezeti pártszervezet és a SZISZ- szervezet elnökével. A. Kobylíi Barátság Szövetkezetét már évek óta példaként emlegetik. És hogy nem véletlenül, arról mi is meggyőződ­hettünk. Elsőrendű szerepet tulajdoníta­nak az emberről való gondoskodásnak. És gondoskodásuk nemcsak a szövetke­zeti tagokra, hanem hozzátartozóikra, sőt Kobylí és a szövetkezethez tartozó Vrbice lakosságára is kiterjéd. A terme­lés fejlesztésével és a tervfeladatok tel­jesítésével párhuzamosan oldják meg az ! élet- és a munkafeltételek kérdéseit is. A kobylíi szövetkezet 1974-ben egyesült a vrbicei szövetkezettel. 1732 hektáron gazdálkodnak, ebből 220 hektár szőlő és 1 240 ha gyümölcsös. A gyümölcsösökre valóban büszkék lehetnek. Elismerésün­ket váltották ki a szövetkezet egyes részlegeit összekötő, jól karbantartott utak is. Megjegyezzük még, hogy az efsz az 5. ötéves tervidőszakban elért eredményeivel a járás legjobbjai közé tartozik. A breclavi járásban ez már j nagy elismerést jelent! Megismerkedtünk a szövetkezet komp­I lex racionalizációs brigádjával, amely köztársaságunkban elsőként azt a fela­datot tűzte céljául, hogy megoldja a szö­vetkezet, valamint Kobylí és Vrbice élet- és munkakörnyezete fejlesztésének kér­déseit. Nem találkozhattunk a kollektíva valamennyi tagjával, mert a 20-tagú bri­gád tagjainak mintegy a fele különböző ' intézetekben, szervekben, esetleg üze­mekben dolgozik. így pl. tagja a brigád­nak a Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége járási bizottságának titkára, a Já- ; rási Egészségügyi Intézet igazgatóhelyet­tese, a Lednicei Mezőga'zdasági Főiskola tanára is. — Már régebben rájöttünk arra, hogy a termelés nem növelhető tovább a mun­ka- és az életfeltételek fejlesztése és ja­vítása nélkül — tudtuk meg Ján Mali­tól, aki szintén tagja a brigádnak. Év­ről évre igényesebb feladatokat tűztünk ki, és eljutottunk odáig, hogy már nem tudtuk saját erőnkből megoldani őket, igénybe kellett vennünk az illetékes szervek segítségét. Ez ösztönzött bennün­ket a komplex racionalizációs brigád megalapítására. így kialakultak a felté­telek- ahhoz, hogy komplexen gondos­kodjunk szövetkezetünk tagjairól és a két község lakosairól. — Brigádunk felajánlása nagyon igé­nyes volt, megvalósításához sok idő. kez­deményezés és nem utolsósorban pénz kellett — csatlakozott a beszélgetéshez Jaroslav Sirny, a pártalapszervezet elnö­ke. Munkatervünk és felajánlásunk ösz- szeállításakor elsősorban a konkrét szük­ségletekből. indultunk ki. Figyelembe kellett vennünk, hogy községeinkben több mint 250 nyugdíjas él. Nem soro­lom fel, mi mindent tettünk, mert na­gyon» hosszú lenne a lista. Hiszen csu­pán a tavaly átadott létesítmények érté­ke 21 676 000 korona. — Nem tudom, hogy kapásból el tu­dom-e mondani, mit teszünk szövetkeze­tünk fiatal tagjaiért, és általában a la­kosságért — mondta /öze/ Coufal, a he­lyi SZISZ-szervezet elnöke. A családi há­zat építő szövetkezeti tagoknak részben ingyen szállítóeszközöket és különféle gépeket kölcsőr.zünk. Az ifjú házasok 3000 koronát, az újszülöttek 200 koronát kapnak. Éttermünkben gyakorlatilag mindenki étkezhet. Védnökséget vállal­tunk a két óvoda között, ingyen végez­zük el a karbantartást, ellátjuk a gyere­keket gyümölccsel és a szövetkezet au­tóbuszával visszük őket kirándulni. — Az efsz és a helyi nemzeti bizott­ság együttműködése rendkívül jó — kap­csolódik a beszélgetésbe Karéi Slártia, a hnb elnöke. A választási program vala­mennyi célját megvalósítottuk, jó üzlet- hálózatunk van és a szolgáltatások te­rén sem maradunk le a nagyobb városok mögött. Szolgáltatóközpontunk egy ki­sebb üzem, 120 alkalmazottja van. — Ügy gondolom, szólnunk kell szö­vetkezetünk szociális programjáról, — jegyzi meg Ján Maly. — Tevékenysé­günk ugyanis elsősorban ezt a területet érinti. Vegyük például az egészségügyi gondoskodást. A kobylíi egészségügyi központ teljes orvosi ellátást nyújt. Az egészségre ártalmas munkahelyeken dol­gozó szövetkezeti tagok rendszeres vizs­gálatokon vesznek részt. Csökkent mun­kaképességű dolgozóink az orvosok ja­vaslata alapján megfelelő beosztást kap­tak. Azok, akik gyógykezelésre szorul­nak, valamennyien beutalót kapnak gyógyfürdőbe. — Valóban sokat tettünk a munka- feltételek javításáért, a munkavédele­mért — egészíti ki az elnököt Miroslav Sloboda, a szövetkezet munkavédelmi előadója. — Egyes részlegeink teljesen megváltoztak, amit csak tudtunk, rend­be tettünk. Dolgozóink megkapják a szükséges védőeszközöket, munkaruhát és cipőt. Ügyelünk arra, hogy a nők és a fiatalok esetében szigorúan megtartsuk a Munkatörvénykönyv előírásait. — Meg szeretném még említeni a po­litikai tömegmunkát és a kulturális te­vékenységet — mondja Václav fíures. — Tervünket ezen a területen is jól telje­sítjük, együttműködve a járási kulturális központtal és a község kulturális intéz­ményeivel. Többek között két fúvószene­karunk van. Megállapodtunk a Brnói Pe­dagógiai Karral, amely segítséget nyújt tanulóink művészeti nevelésében. — A közelmúltban új alapiskolákat adtunk át — mondja büszkén Karol Slá- ma. Az efsz-szel együttműködve .^“-ak­cióban rövidesen megkezdjük egy új óvo­da építését. Ugyancsak „Z“-akcióban ké­szül el a csatornahálózat, az új egész­ségügyi központ, a művelődési ház és más létesítmények. A rendkívül érdekes beszélgetés után megálltunk az áruházban. De itt sem csalódtunk, az áruellátás valóban kielé­gítő volt. Hiába, ahol olyan emberek él­nek és dolgoznak, akik számára nem közömbös, hogyan élnek, és hogyan dol­goznak ott, valóban mindenütt példás a rend. JOZEF SLUKA 1976 VI. 27. * <1> 4-» XD > 0) Q >• 0 w 'O 4-* s *

Next

/
Thumbnails
Contents