Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-20 / 25. szám
\ 1976. n. 20. Lézer a bányaipar szolgálatában Kuba a jövőjét építi A lakásépítés volt az egyik legsürgősebb feladat, amely a Batista-rendszer legyőzése után a forradalmi kubai kormány előtt állt. 1959 januárjában az országban alig volt található 700 000 lakás. A vidéki lakosság 80 százaléka, a városi lakosság 34 százaléka tarthatatlan feltételek közepette élt. A lakásprobléma azonban minden igyekezet ellenére csak rosszabbodott. A lakosság száma növekedett (ma már több mint 9 millió), ezenkívül a munkanélküliség megszüntetésével felszámolták a munka- erőtartalékokat is. Amint kiderült még a hagyományos munkamódszerek sem gyorsítják a lakásépítés ütemét. Ekkor kezdtek alakulni az építkezési mikrobrigádok. Ezek 33 különböző szakmát ismerő dolgozókból álló csoportok, s önkéntesen két évre jelentkeznek a lakásépítkezésekre, vagy fontos társadalmi létesítmények építésére. Ez az újítómódszer elismerést váltott ki külföldön is, megfogalmazták az ENSZ-nek a lakásokról tartott konferenciája számára, amelyet ez évben tartanak Kanadában. 1975-ben Kubáhan 1200 mikrobrigád dolgozott. Havanna tartomány keleti részében, Almára városban a legutóbbi két év alatt 3253 lakásegységet, négy iskolát, négy óvodát, áruházát és más középületet építettek. Ezzel természetesen még nem ért véget Almara fejlesztése. Havannában a mik- robrigádosok még 1974-ben 226 öt-, sőt húszemeletes házat építettek. Kubában 1976-tól 1980-ig 200 000 lakást és 3000 gazdasági épületet építenek. Az építkezés főleg az állattenyésztési vidékekre összpontosul. 0j, korszerűen berendezett községek létesülnek, ezekbe tömörül a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság. Eddig 300 új község létesült, és számuk az országfejlesztési terv keretében gyarapodik. Az új, emberhez méltó lakások jelentős mértékben hozzájárulnak a nép életszínvonalának emeléséhez. E népnek még á közelmúltban csak megpróbáltatásban volt része, és nem emberhez méltó körülmények közepette élt. Ezek a szomorú tények azonban már a múltba vesztek, mert Kuba ma már szocialista jövőjét építi. Linó L. Pérez Prensa Latina, Havanna A jugoszláv földek királynője A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban 2,5 millió hektárnyi területen termesztenek kukoricát. Az elegendő napfény és meleg, amelyre a terménynek feltétlenül szüksége van, jó eredményeket biztosít. Vojvodiná- ban, Jugoszlávia legfőbb kukoricatermő vidékén a kukorica- termesztők a közeljövőben a Duna-Tisza-Duna vízi rendszer felépítése után elegendő vizet kapnak majd a kukorica termesztéséhez. Ez a vízi rendszer többek között 500 000 hektárnyi mezőgazdasági területet öntöz majd. A jugoszláv földművesek 1975-ben mintegy 9,5 millió tonna kukoricát takarítottak be, túlszárnyalva ezzel az ösz- szes eddigi eredményeket. Ez a jelentős siker, amely 50 évvel ezelőtt még elérhetetlen álomnak tűnt, a földművesek, a szakemberek és a tudósok jó együttműködéséről, másrészről azonban a nagy tartalékokról, főleg a magánszektorban rejlő tartalékokról tanúskodik. Ezt bizonyítja néhány földműves példája, akik egy hektárról 150 métermázsa kukoricát tudnak betakarítani. A helyzet azonban távolról sem ideális, mert egyes termesztők csak igen alacsony terméshozamot érnek el. Ezenkívül nem eléggé alkalmazzák újabb nagyobb hozamot biztosító vetőmagot. Jugoszlávia a világ tíz legnagyobb kukoricatermesztő állama közé tartozik. Szakemberei szerint nyugodtan az első öt közé tartozhatna, hiszen 1985-ben már több mint 12 millió tonna kukoricát takaríthat be. Ezeket a feltevéseket reális lehetőségek támasztják alá. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a jelenlegi vetésterületen, tehát az 550 000 hektáron 1985-ig a legjobb kukoricatermesztők 80 métermázsás átlagos hektárhozamot érhetnek el. Kukoricaföldjeikről tehát összesen 4 millió tonna kukoricát takaríthatnak be. 500 000 hektárról átlag 65 métermázsát érhetnek el, ami 3 millió 750 ezer tonna kukoricát jelent. 4,5 millió tonnát nyerhetnek ezenkívül a közepes termesztőktől, akik 45 métermázsás átlaghozamot érnek el hektáronként. A jugoszláv termőföldek királynője — a kukorica — tehát jelentősebb helyet kap a gazdasági tervekben. A kuko- ricatermesztéstől függ jelentős mértékben a vegyipar és a gyógyszeripar, s ugyanakkor számos további gazdasági ágazat, főleg az - állattenyésztés fejlődése. Vladan Jovanovics Tanjug. Belgrád Legészakibb vasút A norilszki vasút, amely kezdetben csak a helybeli színesfémkohászati kombinátot szolgálta ki, ma már önálló, hatalmas fővonallá nőtt. A Tajmir-félsziget kohászatának további fejlesztése, valamint az új vállalatok építése szükségessé tette a vasút meghosszabbítását. A szibériai vasútépítők már megkezdték az ércbányákhoz és a nemrég létesült üzemekhez vezető új szakaszok fektetését. Felújítják a korábban a sarkvidéken épített Norilszk—Dugyinka fővonalat is, amelynek minden állomásán meghosszabbítják a sínparkot. A világ legészakibb vasútját teljes egészében villamosítják. (APN) APRÓHIRDETÉS A lézereket az utóbbi időben széles körben felhasználják a lengyel bányaiparban. A lézersugarak segítségével irányítják a kereszt vágatokat mélyítő gépeket, a szellőztető és vízelvezető vágatok, valamint az ellenkező irányokból hajtott vágatok összekapcsolásánál működő berendezéseket. A precíz lézerberendezésekkel ma már több kilométer hosz- szúságú vágatok is mélyíthe- tők, amelyek a kijelölt iránytól mindössze tízegynéhány milliméterrel térnek el. Lengyelországban a lézersugár-nyalábot első ízben Zabr- zében, a kísérleti bányában működő fejtőkombájn vezérlésére használták fel. A sikeres kísérlet ösztönzően hatott a tervezőkre. A giliwicei Bányaipari Szerkesztési és Mechanikai Özem mérnökeinek, valamint a Katonai Műszaki Akadémia szakembereinek együttműködésével létrejött a korszerű „Alfa“ fejtőkombájn, amely lehetővé teszi a bányatérségek gyors és pontos üregelését. Ebben a kombájnban a lézersugarak a nagyszámú fotocellából álló tárcsára (raszter) esnek. Minden eltérést a kombájn berendezése regisztrál, s azonnyomban korrigálja a hernyóláncok útvonalát, s a megfelelő irányba állítja be őket. A bányaipar számára különElső ízben adták ki Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártja történetének térképgyűjteményét. A kiadvány a különböző oktatási intézmények tanárainak és az SZKP történetét önállóan tanulmányozók széles olvasótáborának igényeit hivatott kielégíteni. A térképek, rajzok és táblázatok tükrözik a párt tevékenységének valamennyi periódusát — megalakulástól egészen napjainkig. Az atlasz első két fejezete a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat megelőző időszakot öleli fel. Jelentős nelyet kapott az 1905—1907-es első orosz forradalom és az 1917-es polgári demokratikus forradalom. A harmadik rész a pártnak a szocialista forradalom előkészítésére irányuló munkáját és Szovjet-Oroszország népei- i i böző berendezéseket és mérő- készülékeket kidolgozó tudósok és mérnökök felfigyeltek arra, hogy a lézer által kibocsátott megfelelő erősségű fénysugár-nyaláb hatással van a szénre. Ezt egész sor kísérlet követte. Az 1 cm oldal- hosszúságú szénkockát egy üvegampUllába helyezték, és kitették egy rubinlézer 1,5 J energiájú és 0,934 amperes erősségű, folytonos impulzusainak. Bizonyos idő után megfigyelték, hogy a lézersugarak hatása alatt a szén gáznemű anyagokká bomlik, amelynek minősége és mennyisége a besugárzás erősségétől, a széndarab nagyságától, valamint a légkörtől függ, amelyben a folyamat lezajlik. A szénkocka többszáz C° hőmérsékletre hevült, s azon a ponton, ahová a lézersugár esett, 3000 mikron átmérőjű, kis kráter keletkezett. Az üvegampulla gáztartalknát spekrumanalízisnek vetették alá, s ekkor kiderült, hogy széndioxidot, - szénmonoxidot, hidrogént, metánt, acetilént, etánt, ciánhidrogént, s több más szénhidrogént tartalmaz. Több újabb próbát vezettek le argonnal, nitrogénnel, hidrogénnel, héliummal telített ampullákban, valamint légüres térben, s ekkor megfigyelték, hogy pl. mikor a szenet lézerbesugárzásnak vetik alá nitronek a forradalmi átalakulással szemben fellépő fehérgárdisták és intervenciós seregek elleni küzdelmét mutatja be. A térképgyűjtemény további fejezetei az SZKP-nak a szocialista és kommunista társadalom építése terén kifejtett tevékenységével foglalkoznak. Sok érdekes adatot tartalmaznak az SZKP 1959—1974 közötti fejlődését bemutató térképek, diagrammok és táblázatok. Jelentős helyet kapott az SZKP külpolitikáját, külgazdasági és tudományos-technikai kapcsolatait tükröző anyag. Az atlasz tartalmazza azoknak a fontosabb nemzetközi okmányoknak a felsorolását, melyeket a Szovjetunió 1959 és 1975 között aláírt, és számos adatot közöl a KGST-országok együttműködésének eredményeiről. génes és argonos környezetben, az acetiléntartalom elérte a 38,4 százalékot. Ez a felfedezés felkeltette a vegyészek érdeklődését, mivel az acetilén, amelyet mindeddig más úton nyernek, értékes kiinduló nyersanyag számos szintézishez, egyebek között nélkülözhetetlen a műanyagok többségének előállításánál. Ha lézer segítségével lyuk égethető a szénbe, lehetséges az is, hogy a lézersugarat a bányákban felhasználják a szén fejtésére. S itt kezdődik a probléma, amelyen most sok ország töri a fejét. Az erős molekuláris vagy atomlézer ugyanis, amely akkora intenzitású sugárnyalábot képes kibocsátani, hogy „leszerelje“ vele a széntüimböket, hatalmas mennyiségű energiát használ fel, mégpedig annyit, hogy a technika jelenlegi fejlettségi fokán nem kifizetődő. Ezenkívül az ily nagy teljesítményű lézer a bányagázok és a szénpor robbanását is könnyűszerrel előidézheti. A szakemberek szerint néhány éven belül sikerül kidolgozni olyan lézertípust, amely átveszi a szén- és kőzetfejtós- hez jelenleg alkalmazott gépek szerepét. Interpress, Warszawa A francia hadiipar A francia sajtóban megjelent közleményekből kitűnik, hogy az ország hadiipara nap- jainkba'iv knintegy i.70 ezer embert foglalkoztat. Ebből 57 ezer fő azoknak az állami hadiipari üzemeknek és bázisok-, nak az alkalmazottja, amelyek közvetlenül a nemzetvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartoznak. A hadiipari termelés 50 százalékát a magánüzemek adják. Nagymértékben érdekeltek a fegyvergyártásban a magántőkések kezén lévő Thomson-CSF, a Berliot, a Turbomeca, a Matra és a Creu- sot-Loire művek. Az állami vállalatok között a vezető helyet a Snias repülőgép- és rakéta- gyár foglalja el, évi 2 milliárd frank termelési értékekkel, sorrendben a Snecma gépgyártó vállalat a második, évi 950 millió frank forgalommal. A fegyvergyártásban a vezető helyet (34 százalék) a repülő- gépgyártás foglalja el. Bertalan István Új exkavátor Rendkívüli módon próbálták ki a kovrovi exkavátorgyárban készült új géptípust. A földre helyeztek egy nyitott gyufás- dobozt. A gépész teljes sebességgel odahajtott, majd ráengedte az exkavátor nehéz kanalát a törékeny gyufásdoboz- ra, amely sértetlenül, de már becsukva állt. Nemrég Moszkvában egy csővezetéket javítottak. Kevés hely yolt, de az exkavátor mély aknát ásott, és a cső alól is kiszedte a földet — ez nehezebb volt, mint a gyufásdoboz becsukása. Sok feladatot el tud látni a kovrovi exkavátor az építkezéseken, még többet útépítésnél és csatornázásnál. Egyformán jól kezeli hátsó lapátját, a ta- lajgyalut, egy köbméteres forgatható merítőkanalát, és rakodómechanizmusával is jól manőverezik. Diesel-motorja 135 lóerős. Nemcsak a hajtás hidraulikus, hanem vezérlése is. A gépkezelőt tágas és világos kabin választja el a motortól. Az exkavátorok különböző típusainak összehasonlításánál általában az úgynevezett fajlagos fémigényt alkalmazzák mérőszámként. Ez a tömeg a kanáltérfogat és az ásási-mélység szorzatának hányadosa. A kovrovi gép mutatója 3,28 — azaz jobb mint sok külföldi gyártmányé. A gép konstruktőrei szerzői jogot kaptak, az árok alsó részének automatikus tisztítására szolgáló megoldást pedig Olaszországban, Belgiumban és Franciaországban is szabadalmaztatták. A kovrovi üzem 52 országba szállít termékeiből. GRIGORIJ ZAHAROV (APN) Nagyüzemi húsipari termelés A Rodopa sertéshizlalda Kozloduj közelében, Bulgária északi, Tolbuhin megyéjében, egyike a nagyüzemi hizlaldáknak, melyekből egész sort létesítettek szerte az ofszágban. A hizlalda kapacitása még az idén 80 000-ről 100 000 sertésre nő, a legközelebbi időszakban pedig már a 120 000 darabot is eléri. A hizlalda teljesen gépesített. Kezelői nagy szaktudással rendelkeznek. A vállalat vezetősége szakképzettségük növeléséről állandóan gondoskodik, főképp tanfolyamok szervezésével, amelyeken a sertésgondozók megismerkednek a legújabb tudományos követelményekkel és ismeretekkel. Nagy gondot fordítanak a takarmány előkészítésére, hogy a takarmánykeverékek minél táplálóbbak legvenek. SOFFIAPRESS Sófia ■ Eladó első kategóriájú, szép családi ház 24 ár kerttel, fürdőmedencével és garázzsal 18 kilométerre Bratlslavától, mely egy éven belül kiürül, leiige: Hivatalos ár. 0-714 ■ Eladó karambolozott Wartburg de Luxé 1000 — 353. A karosszérián kívül minden része használható. Ar megegyezés szerint. Cím: Gyurkovlcs István, Do- linka 140., okres Velky Krtís. 0-719 ■ Eladó 200 kg-os sertés Samorin környékén. Cím a hirdetőirodában. 0-725 ■ Eladom Sahyban (Ipolyság) a főtéren levő udvari, előszobás, kétszobás házamat (központi fűtés, vízvezeték, fürdőszoba, WC, éléskamra, pince) új garázzsal, baromfiudvarral és 10 árnyi szőlőskerttel. Stefan Némethy, 969 00 Banská Stiavnica 166/IV. Ú-728 ■ Eladó nagyobb családi ház udvarral, kerttel. Azonnal beköltözhető. Jelige:: Párkány. 0-730 ■ Építésiéiben levő családi ház eladó, leiige: Dunaszerdahely. 0-733 ■ Eladó vasfedélszerkezet 10X11 méteres házra. Cím: Zalaczko Franti§ek, Radvaií nad Dunajom 42, okres Komárno. 0-734 Mi az akklimatizácié? Lakóhelyünknek megvan a maga sajátos éghajlata, klímája, amely befolyásolja szokásainkat, életmódunkat és nem utolsósorban az egészségünket. Minden változás, amely ennek a megszokott klímának megváltozásával jár, bizonyos megterhelést jelent a szervezetünk számára. így például, ha elutazunk hazánktól távolabb eső vidékre, alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez, ami nemegyszer kisebb-nagyobb zavarokkal jár. Az a folyamat, amely szervezetünk hibátlan működését átállítja, nevezzük akklimatizáclónak. A megérkezésünket követő első napokban kedvező körülményeket kell biztosítanunk szervezetünk átállásához. Ezért az új helyen két-három napig kerülnünk kell minden testi és szellemi megerőltetést. Ez a tanács nem vonatkozik a fiatalokra, mert azok szervezete szinte észrevétlenül alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Idősebbek azonban helyesen járnak el, ha kellő óvatosságot tanúsítanak. Az alkalmazkodás zavarai jelentkezhetnek emésztési bántalmakban, amik a megváltozott táplálkozási viszonyok következményei. De felléphetnek légzőszervi bántalmak is. Ezért elutazásunk előtt tanácsos megkérdezni kezelőorvosunkat, hogy testi adottságaink mellett vállalkozhatunk-e az utazásra, mehetünk-e hegyek közé vagy a tenger mellé? A vegetatív (akaratunktól független) idegrendszerünkre az életritmus megváltozása ró nehéz feladatot. A belső elválasztású mirigyek közül a pajzsmirigy és a mellékvesekéreg működése megváltozhat, ami megbontja a hormonális egyensúlyt. Hűszabályozó rendszerünk is megzavarodik, a hőmérséklettel kapcsolatos eltérések miatt A vérképző szervek az oxigénnyomás megváltozása következtében fokozottan termelik a vörös vérsejteket. S hogy az idegek se maradjanak ki ebből a változásból, többeknél pszichés izgalmak léphetnek fel. Szerencsére, ezek az elváltozások nem keletkeznek gyorsan, és legtöbb embernél kisfokú bágyadságon kívül más tünetet alig okoznak. Ha az utazás vagy a klimatikus gyógykezelés után hazatérünk, szervezetünknek újra kell alkalmazkodnia a régi, megszokott körülményekhez. Ezt a folyamatot nevezzük reklimatizációnak, és ez rendszerint könnyen megy végbe. Ajánlatos tehát idős korban, hazatérés után 2 napot pihennünk, hogy munkaképességünket teljes egészében visszanyerjük. Természetesen fiataloknál megint más a helyzet, náluk a reklimatizáció is minden különösebb megrázkódtatás nélkül történik. Dr. MARÉK ANTAL Párttörténeti atlasz
