Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-20 / 25. szám
J r ........... O li mpia, olimpia, olimpia ... E nagy eseményre történő előkészületektől hangos az egész világ. Még azok Is, akiket nem fűznek szoros kapcsolatok a sporthoz, érdeklődéssel olvasták a montreali versenyekkel kapcsolatos híreket, beszámolókat. Ezen a négy- évenként sorra kerülő és az egész világot felölelő sportrendezvényen a hangadó a sportolók királynője: az atlétika. A földkerekség minden valamirevaló atlétája az olimpiai részvételt tűzte ki maga elé, és ennek jegyében végzi felkészülését legalább két esztendeje. Akadnak persze olyanok is, akik az elmúlt olimpia után azonnal pontos terveket dolgoztak ki, így folytatták edzéseiket, hogy Montrealban a siker jegyében vegyék fel ellenfeléikkel a küzdelmet. Hovatovább mind nehezebb a válogatók dolga. Elsősorban azért, mert az utóbbi években minden sportágban, így az atlétikában is egészen rendkívüli színvonalemelkedés volt tapasztalható. Másrészt nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai élmezőny is kiegyensúlyozódott. Egyes országokban sportáganként több versenyző is kitűnő teljesítménnyel dicsekedhet. Az olimpián azonban minden ország legfeljebb három atlétával képviseltetheti magát. Ki legyen tehát az a három versenyző, akinek bizalmat előlegezhetnek? Hiszen hányszor előfordult már, hogy aki az olimpiát megelőzően sorozatban hozta a kitűpőbbnél kitű- nőbb eredményeket, a , nagy eseményen a vártnál jóval gyengébben szerepelt és csalódást okozott. Az Egyesült Államokban pélj dáúl azok az atléták, ajkik teljesítették az IAAF által megadott szinteket, részt vehetnek a válogató versenyeken, s azoknak első három helyezetté je kerül az olimpiai csapatba. A legtöbb helyen azonban szigorú szintet kell a versenyzőknek teljesíteniük. Ma már Ott tartunk, hogy sok országban — kivételt csak egyes ázsiai és afrikai országok képeznek — csupán akkor engedik a sportolót az olimpiára, ha annak formája, felkészülése alapján legalább elődöntős helyezést remélhetnek. A fejlődésből, a jelenlegi helyzetből, a szakemberek elképzeléseiből arra lehet következtetni, hogy már a következő olimpiára egyes országokban kizárólag azokat fogják javasolni, nevezni, akiknek döntőbeni részvételével számolni lehet. Ki tudja, ezzel talán megoldódnak a NOB gondjai is, hiszen mint ismeretes, mind nehezebbén akad ország. zást, látványosságot) követelt. Az utóbbi alatt a gladiátorok, birkózók, ökölvívók, tehát végeredményben a sportolók fellépését igényelte. Az Idők változtak, és századokon át a sport a háttérbe szorult — ha a lovagi játékokat és az ehhez hasonló rendezvényeket . nem nevezzük annak — egészen az űjköri olimpiák kezdetéig. Coubertin és társai csaknem Ludvik Danék is a montreali olimpia csehszlovák reménységei közé tartozik. (Vojtísek felvételéi) amely hajlandó — éppen a1, nagy létszámú résztvevő okozta -problémák miatt — vállalni a nagy esemény rendezését. Ma ni’ár ott tartunk, hogy nem annyira a részvételen van a hangsúly, mint inkább az eredményeken. Hiába, sok ország hívta , fél magára a világ közvéleményének figyelmét sportolóinak rendkívüli teljesítményével már a: múltban Is, a jövőre pedig ez még hatvá- nyozottabb mértékben vonatkozik. Néhány ezer évvel ezelőtt a rómaiaknál a tömeg „panem et circenses“ kiáltással kenyeret és cirkuszt (értsd szórakoA kubai Silvio Leó na rd Bratislavában biztosan nyerte a 100 métert, s valószínűleg ott lesz a montreali döntőben nyolcvan évvel ezelőtt Ismét felkeltették a sport, a testedzés iránti érdeklődést. Múltak az évek, az évtizedek. a sport, a testnevelés az automatizáló korszakában nagyon jelentős szerepet kapott. Ma már az emberek többsége tudja, hogy csak önmagának árt, ha nem végez rendszeres testedzést. Tudjuk, nehéz a tömegsport feltételeit biztosítani, a szocialista országokban azonban e problémák megoldása jó úton halad — erről az egyes sportolók eredményei tanúskodnak a legékesebben, hiszen a nagy tömegekből lehet a későbbi bajnokokat, világcsúcstar- tőkat a legkönnyebben kiválasztani. Az atlétika népszerűsítését szolgálják a nemzetközi versenyek is, amelyek — érthetően — nagy közönségsikernek örvendenek. Ezt igazolják a nemrég Bratislavában és Ostravá- ban megrendezett versenyek Is. A nagyon kedvezőtlen időjárás ellenére Szlovákia fővárosában több ezres tömeg nézte végig a látványos viadalt, és aki eljött, nem bánta meg. Ízelítőt kapott abból, aminek a montreali olimpiai stadionban jelenlevők még hatványozottabb mértékben lesznek részesei. Mind Bratislavában, mind pedig Ostra- ván jó néhány remek eredménynek lehettünk szemtanúi. Nemcsak a hazai, hanem több külföldi atlétának alkalma volt arra, hogy kiharcolja a montreali repülőjegyet. Még nem tudjuk, kiket jelölt a Csehszlovák Atlétikai Szövetség az olimpiai csapatba. (Erről napi rovatunkban időben beszámolunk éppúgy, mint a nagy ' versenyek eredményeiről.) Az elmúlt két hét alatt ugyanis számtalan atlétikai versenyt bonyolítottak lé, valamennyit az olimpia jegyében rendezték. Bizony, ezeken nem babra megy a játék, hanem az olimpiai részvételért. Most sorolni kezdhetnénk azoknak a nevét, akik biztosan ott lesznek Montrealban. Több országban ugyanis még tavaly kijelölték egyes számok résztvevőit — mint például Lengyelországban a rúdugrókat, Magyarországon a gerelybajltókat stb. — hogy biztosítsák zavartalan felkészülésüket. Ezenkívül nyugodtan említhetnénk olyan versenyzőket, akiknek elsősége szinte biztosra vehető. Ezek közé tartozik a nőknél Melnyik a diszkoszvetésben, Ackermann a magasugrásban, a férfiaknál Avilov a tízpróbában, Bayl 1500 méteren, Akii Bua 400 méter gáton és igy tovább. Persze csillaghullásról is hallottunk már a múltban, hiszen bármikor közbejöhet valami, s oda az aranyérem, elmarad a helyezés, kárba vész a hosszú felkészülésbe vetett energia. A Pravda—Televízió—Slov- naft nemzetközi viadalon több olimpiai bajnok világcsúcstartó, egyszóval neves atléta szerepelt. A rendezők amolyan kerekasztal-beszélgetést, rögtönzött sajtóértekezletet ütöttek nyélbe, s így a jelenlevő bel-, és külföldi újságíróknak alkalmuk volt néhány világ- nagysággal elbeszélgetni. Hat héttel Montreal előtt természetesen az olimpiáról esett a legtöbb szó, mégpedig arról, milyen eredményeket kell elérnie annak, aki olimpiai győzel- met akar szerezni. Szanyejev, Kozakiewicz, Mey- farth, Alféjeva — akik a bra- tislavai ankéton oly előkelő helyen végeztek — előzékenyen válaszoltak a riporterek kérdéseire. Ezek szerint a női távolugrásban a hét métert már a közeljövőben elérhetik, ezzel szemben a női magasugrásban a 2 méterhez szükséges 4 centiméter teljesítése nem lesz könnyű feladat. A rúdugrásban 560-nal érmet lehet majd nyerni Montrealban, a hármasugrásban pedig 17,60 körüli eredménnyel számolnak. A sportok többségében rendszeresen rendeznek világbajnokságokat. Nemrég az úszók immár második világbajnokságára került sor. Érthetően az atlétika hívei is szeretnének világbajnoki küzdelmekben gyönyörködni. Adrián Paulen, az Európai Atlétikai Szövetség (EAA) elnöke e kérdéssel kapcsolatban így válaszolt: — öreg földrészünkön évente közel háromszáz nemzetközi viadalt bonyolítanak le. A legjelentősebbnek tartom közülük a stockholmi Skandináv Játékokat, a helsinki Világ Játékokat, valamint a zürichi, a milánói és nyugat-berlini versenyeket. A Pravda—Televízió—Slovnaft, valamint az „Arany futócipő“ atlétikai versenyek színvonala az utóbbi években emelkedett, és a két esemény kezd az említett viadalokhoz felzárkózni. Az egyes rendezvények lebonyolítása azonban nagyon sok gondot okoz. A versenynaptár annyira megtelt, hogy a világ- bajnoksággal 1983-ig semmiképpen sem számolhatunk. A Pánamerikai és Ázsiai Játékoknak ugyanis már gazdag hagyományai vannak, s a világbajnokság előkészítése is hosszabb időt igényel. Jövőre feltétlenül megrendezzük az Európa Kupához hasonlóan a Világ Kupa küzdelmeit. Tudom, ez nem helyettesítheti a VB-t, és nem Is az a célunk, de kétségtelenül biztosíthatja az olimpián kívül a világ legjobb atlétáinak rendszeres találkozását. (kollár) «ÚJSZÚ Index: 48 011 Kiodjo Szlovékio Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc Helyettes főszerkesztők. Szarka sivár és Csetft János. Vezető titkár: Gál László. Szerkesztőség: 883 38 Bratisiavo. Gorkého 10. Telefon: T68, 312 52 főszerkesztő: 532 20. titkárság: 550 18, sportrovot 505 29 gozdoság- ügyek: 506-38. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Brotisiava. Volgoaradskó 8. Nyomjo o Provdo, az SZLKP nyomdovóllolato — Pravda Nyomdaüzeme. Brotisiovo Stúrová 4. Hirdető- iroda: Vajanského nábrefie 13/A/lt.. telefon: 551-83, 544-51. Az Ö| Szó előfizetés' díjo havonto — a vasárnapi szamr-ai együtt — 14,70 korona Az 0) Szó vasárnapi számánok külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti o Postai Hirlopszoigálat. Előfizetéseket elfogod minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedíció a dovoz tloőe, Gottwaldovo námestle 48/VM. ■MIIVMII ■aimimai niMíKmi Kam« i in ui ■rail i inra á I ° I I s I A l ■ ® 1 5 e £ 2 0) <0 > •o o J fl N > «J 0) tot Ä *g s u o V4 a ► 5E a> ü cn 3« X a, ' a fS <t _ &■ *2 e J5 * m » ■ I • o P? ® _ i§ u 5 P ® 8Í 1 E *í |:s*I I iS «•* I ,sl5 « N ^ M & >> a ■ > c • ■ O O S2 I )•* .2 • c"« 2 H fÄ3 I * q a B , oT 5 -s< m 00.2 ea. K «* ja » g; —• x* ii N « o ü C/5 > •=» ■ SCO 00 a tr »* ® 8 3. c ^ I >'2 « B ° E p t* •*— fl r « -5 -3 I < —’S.
