Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-20 / 25. szám

5 A csehszlovák népgazdaságot nagyobb mértékben kell bekapcsolni a nemzet- ■ közi munkamegosztásba, főképpen a KGST integrációs folyamatába. Arra kell törekedni, hogy gazdaságunkat még szorosabb szálak fűzzék a KGST-tagorszá- gok, mindenekelőtt a Szovjetunió gazdaságához. Biztosítani kell, hogy a külkeres­kedelmi forgalom gyorsabb ütemben növekedjen, mint a nemzeti jövedelem és az ipari termelés. Határozottan és kezdeményezöen kell biztosítani a szocialista gazdasági integrá­ció Komplex Programja céljainak megvalósítását. Következetesein kell teljesíteni az integrációs akciókkal kapcsolatos szerződésekből eredő kötelezettségeket a nyers- anyagalap fejlesztésében, az orenburgi gázvezeték építésében, a vasérctartalmú nyersanyagokat gyártó üzemek, a vasötvözeteket, nikkelt, cinket és azbesztet gyár­tó létesítmények építésében, a 750 kilovoltos feszültségű villanyvezeték és az auto­matizált távközlési rendszer építésében. Hatékonyabban kell fejleszteni a nemzetközi munkamegosztást, s eredménye­sebben kihasználni a szakosítást és a kooperációt a gazdasáai és tudományos prob­lémák megoldására... (A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelveiből.) A CSEHSZLOVÁK NÉPGAZDASÁG ÉS A SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ A szocialista országokban a gazdasági fejlődés és a lakosság életszínvonalának emelkedése egyre job­ban összefügg a KGST-országok sokoldalú és terv­szerű együttműködésével. A KGST-országok gazdasá­gi együttműködése lehetővé teszi a legnehezebb nép- gazdasági problémák közös erővel történő megoldá­sét, ami éppoly fontos volt a hidegháború, a nyugati piacoktól való elszigeteltség éveiben, mint a jelenle­gi időszakban, a világpiaci árak ugrásszerű növeke­désének és állandó ingadozásainak korszakában. Mindez annak köszönhető, hogy a KGST-országok kapcsolatai a proletár internacionalizmusra, a teljes egyenjogúságra, a nemzeti érdekek figyelembe véte­lére, a kölcsönös előnyök érvényesítésére, s az elv­társi együttműködésre épülnek. A kölcsönösen előnyös együttműködés Csehszlová­kia számára is lehetővé tette, hogy az 5. ötéves terv­időszak éveiben függetlenítse magát a kapitalista vi­lágban kialakult helyzet gazdasági nyomásától, s a megváltozott külgazdasági feltételek mellett is biz­tosítsa a népgazdaság tervezett ütemű dinamikus fej­lődését. Az 5. ötéves tervidőszak eredményeinek értékelése során egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a nemzet­közi szocialista munkamegosztás előnyeinek fokozot­tabb kihasználása lényegesen elősegítette a termelés gazdaságosságának és hatékonyságának növelését, jelentős szerepe volt ebben annak, hogy a tagorszá­gok ebben az időszakban elkezdték a KGST XXV. ülésszakán, 1971-ben elfogadott Komplex Program tel- . je6Ítését, amely az együttműködés további elmélyí­tésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésére irányul. A Komplex Program megvalósítása már eddig is jelentősen meggyorsította a KGST-országok termelő­erőinek fejlődését, erősítette az egész szocialista kö­zösség gazdasági erejét, bár az is nyilvánvaló, hogy a fő feladatok teljesítése még folyamatban van, a munka nagyobbik része még csak most kezdődik, s így a tagországok a Komplex Program teljesítésének kedvező hatásait lényegében csak a későbbi években fogják élvezni. Az utóbbi évek gazdasági fejlődése, az egyes KGST- országok gazdasági színvonalának fokozatos kiegyen­lítődése, valamint a tudományos-műszaki ismeretek egyre szélesebb körű gyakorlati felhasználása állan­dóan új lehetőségeket tár fel a tagországok gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködése számá­ra. A gazdasági együttműködés további feladatainak minél sikeresebb teljesítése érdekében a KGST-or­szágok összeegyeztették az 1976—1980-as évekre vo­natkozó népgazdasági tervjavaslataikat, s fokozoto- san elmélyítik a közös tervezés további formáit. A sokoldalú integrációs intézkedések tervében foglalt kötelezettségeket például saját népgazdasági terveik­be is beiktatták. A KGST-országok emellett nagy figyelmet szentel­nek a gazdasági prognózisoknak, ami a tervezés te­rületén folytatott együttműködésnek egyik új, és a jelenlegi feltételek között rendkívül fontos formája. A prognózisok kidolgozása során a KGST-országok feltárják a szocialista nemzetközi munkamegosztás­ban rejlő előnyök kihasználásának lehetőségeit, s egyúttal figyelembe veszik a tudományos-technikai forradalom fejlődésének útjait, valamint a világgaz­daság fejlődési irányzatait. A prognózisok kidolgozása, s ennek alapján a nép- gazdasági tervek egyeztetése egyre nagyobb jelentő­ségű a KGST-országok optimális ipari szerkezetének kialakításában, a nemzetközi szakosítás és kooperá­ció elmélyítésében. Ez különösen szembetűnő a gép­iparban, ahol az együttműködés terén a tagországok már eddig is jelentős eredményeket értek el. Az 1976—1980-as népgazdasági tervek koordinálása sze­rint a gépek és gépi berendezések kölcsönös szállí­tása az új ötéves tervidőszakban például másfélsze­resére növekszik. Az új tervidőszakban jelentősen kibontakozik a termelési szakosítás és kooperáció, különösen az em­lített gépiparban, ahol a komplett részegységek és a termékek kölcsönös szállításai elősegítik a szako­sítás és a nagy szériákban történő termelés előnyei­nek kihasználását. A tervkoordináció alapján lényegesen kiszélesedik Csehszlovákia gazdasági együttműködése a többi KGST-országgal. Az előirányzatok szerint külkereske­delmi forgalmunk a KGST-országokkal a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 37,5 százalékkal növekszik, ezen belül a kivitel csaknem 40 százalékot ér el. A behozatalban 36 százalékos arányban lesznek képviselve a tüzelő- és a nyersanyagok, ami biztosít­ja Csehszlovákia ilyen irányú szükségleteit. A legnagyobb növekedésre a gépek és a berende­zések kategóriájában kerül sor, ahol a kivitelben 65,8 százalékos, a behozatalban pedig 64,4 százalékos növekedést kell elérni. Csehszlovákia a gépek és berendezések kivitelével jelentős mértékben fedezi a tüzelő- és nyersanyagok behozatalát. Hasonló szere­pe van a közszükségleti cikkek kivitelének, amely az egész kivitelnek 14,2 százalékát képezi, s mely­nek legnagyobb része — 67,5 százaléka — a Szov­jetunióba irányul. A Szovjetunió továbbra is legfontosabb külkeres­kedelmi partnerünk lesz, s a 6. ötéves tervidőszak előirányzatai szerint körülbelül 50 százalékos arány­ban vesz részt a KGST-országokkal folytatott cseh­szlovák külkereskedelemből. A Szovjetunióból szárma­zó behozatal szerkezetében 56 százalékban szerepel­nek a tüzelő- és a nyersanyagok, 41 százalékban a gépek és gépi berendezések, a kivitelben viszont a tüzelő- és nyersanyagok aránya 12, a gépeké és be­rendezéseké 68 százalékos, s a közszükségleti ckkek is tekintélyes arányt, 19 százalékot képviselnek. Csehszlovákia jelentős feladatokat teljesít továbbá a KGST XXIX. ülésszakán, 1975-ben elfogadott sokol­dalú integrációs intézkedések tervének teljesítésé­ben, amely a népgazdasági tervek koordinálásának elválaszthatatlan részét képezi. A sokoldalú integrá­ciós intézkedések terve főleg az egyes közös beruhá­zások építésére, a termelési szakosításra és kooperá­cióra, a Mongóliával kapcsolatos együttműködés el­mélyítésére, továbbá a tudomány és a technika terü­letén folytatott együttműködésre vonatkozik. A sokoldalú integrációs intézkedések tervének ke­retében Csehszlovákia részt vesz a kijembajevi az­besztkombinát építésében, a 750 kv-os villamos táv­vezeték építésében Vinyicáből Albertirsába, az oren­burgi távolsági gázvezeték építésében, hitelt nyújt a vasérc kitermelésére és feldolgozására szolgáló be­rendezések építéséhez, s együttműködik egy takar­mányélesztőgyár építésében. Mozyrban. E közös akciók­ban való részvétel Csehszlovákia számára nélkülöz­hetetlen nyersanyagokat, tüzelőanyagokat és energiát biztosít, főleg a 6. ötéves tervidőszak utolsó szaka­szában, s a 7. ötéves tervidőszakban A sokoldalú integrációs intézkedések terve a ter­melési szakosításra és a kooperációra is kiterjed. Ennek keretében Csehszlovákia részt vesz a konté­neres szállítási rendszerben használt mozgódaruk, az atomerőmüvi berendezések, ezek között főleg a gőz­fejlesztők és a reaktortartályok, a gördülöcsapágyak, a személykocsik és a szintetikus festőanyagok sza­kosított gyártásában. A tudományos és műszaki fejlesztés szakaszán a terv 7 problémára terjed ki, amely között szerepei a tüzelőanyag- és energiaforrások biztosítása, a kör­nyezetvédelem, a helyes táplálkozás, az orvosi mű­szerek fejlesztése, valamint a fémek korrózióéi lenes védelme. A KGST-országok kölcsönös együttműködése tehát újabb területekre terjed ki, s ez lehetővé teszi a nemzetközi szocialista munkamegosztás és a szocia­lista gazdasági integráció sikeres elmélyítését. A termelési integráció és együttműködés elmélyülésé­vel párhuzamosan fejleszteni kell azonban a gazda­sági kapcsolatok további fontos területeit is, különö­sen a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok pénzügyi és jogi kérdéseit, közelebb kell hozni egymáshoz a tagországok tervezési, irányítási és árképzési rend­szerét. Mindez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a KGST-országok gazdasági együttműködésében a fej­lődés követelményeinek megfelelő eredményeket ér­jünk el. MAKRAI MIKLÖS Szakosítás és kooperáció a KGST-országok gépiparában A KGST illetékes szerveinek javaslatai, a gépgyár­tási fejlesztési tervek koordinációja, s az egyéb mun­kamegosztási intézkedések nyomán fokozatosan ki­alakulnak az egyes KGST-tagországokban a gépgyár­tás szakosított ágazatai, alágazatai, termékei. Szako­sított ágazattá alakult a villamos- és motorostargon­cák gyártása Bulgáriában, az autóbuszgyártás Ma­gyarországon, a hajóépítés az NDK-ban és Lengyel- országban, a vegyipari gépgyártás. ugyancsak Len­gyelországban és az NDK-ban, a nagy rakodóképes­ségű tehergépkocsik gyártása a Szovjetunióban és Csehszlovákiában, a kőolajkitermelő berendezések gyártása Romániában. A kohászati "berendezések területén a legintenzí­vebb fejlesztés az NDK-ban és a Szovjetunióban fi­gyelhető meg, míg csaknem teljesen megszűnt Ma­gyarországon és jelentős mértékben csökkent Len­gyelországban. A nemzetközi munkamegosztás elveitől vezéreltet­ve az egyes KGST-országok esetenként úgy döntenek, hogy nem kezdenek gyártani olyan gépipari termé­keket, amelyek termelését más országokban már megszervezték. A gépgyártás elsősorban ágazaton be­lüli munkamegosztás alapján végbemenő differen­ciált fejlesztése számos országban elősegíti a gép­ipari termékek gyártásának koncentrációját, e ter­mékek olyan optimális szériákban történő gyártását, hogy a termelés más KGST-országok szükségleteit is fedezze. Jelenleg Lengyelország és a Szovjetunió az órán­ként 10 tonna teljesítményű gőzkazánokból a KGST- országok termelésének együttesen több mint 90 szá­zalékát adja. Romániára és a Szovjetunióra a nagy­kohókhoz szükséges berendezések gyártásának több' mint 95 százaléka, az NDK-ra és a Szovjetunióra a furatesztergák gyártásának körülbelül 95 százalé­ka, a Szovjetunióra és Magyarországra az autóbusz- gyártásnak körülbelül 80 százaléka jut. A gépipari ágazaton belüli munkamegosztás és a termelés koncentrációja elősegítette a KGST orszá­gai között a gép. és berendezés-kereskedelem bővü­lését. Jelenleg például Bulgária más KGST-országok- nak szállítja évi villamostargonca-termelésének kö­rülbelül 98 százalékát. A Magyarországon gyártott autóbuszoknak több mint 80 százaléka, az NDK és Lengyelország hajógyártásának több mint 70 százaléka, az NDK személyvagon-gyártásának több mint 75 szá­zaléka, Lengyelország exkavátor-termelésének több mint 70 százaléka, valamint Csehszlovákia évi teher­gépkocsi-termelésének körülbelül 50 százaléka kerül más KGST-országokba. A KGST-országok gépgyártásában az elmélyülő munkamegosztás eredményeként gyors ütemben nö­vekszik a kölcsönös gépipari termékszállítások abszo­lút mennyisége. Az utóbbi években a KGST-országok áttértek a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperá­ció megfelelő szerződések megkötése útján történő összehangolására. Többoldalú egyezményeket kötöt­tek eddig a szerszámgépgyártás, a gépkocsiipar, az építőgépgyártás, a műszerek és automatikai eszközök gyártása, a hajőépítés, a mezőgazdasági gépgyártás stb. területén. Az utóbbi időben széles körben fejlődik a termelési kooperáció. A megkötött kétoldalú egyezmények alap­ján valósítják meg- a KGST-országok a kooperációs személygépkocsi-gyártást a Szovjetunióban és Len­gyelországban, az autóbuszgyártást Magyarországon, a tehergépkocsik gyártását Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. Fejlődik a termelési kooperáció a szerszámgépgyártásban, az útépítő és építőgépek gyártáséban, a hajóépítésben és a gépgyártás egyéb ágazataiban. «2 j -=• •z: <d aj C/5 CD •—> rr 7 1/ N fl) O.S'g'" „ÉS« •r öcx-) *5-213« £ .2 £' x 'co r 03 > H 03 -S t? cc — J5 ja ja co 'cc »o S'2® 'g ío * > C0 ~s » Sg« N £ E *“* 03 03 _n c űs — .5, s Ss« Sí"? 6 'go »<53 go“ I £<= b 2 a a o js ** U U4 1378. VL 21

Next

/
Thumbnails
Contents