Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-20 / 25. szám

VASÁRNAP 1976. június 20. A NAP kel — Nyugat-Szlo­vákia: 3.48, nyugszik 19.59; Közép-Szlovákla: 3.40, nyugszik 19.51; Ke- let-Szlovákla: 3.32, nyug­szik 19.43 órakor. A HOLD kel — 0.00 órakor, nyugszik 12.47 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük RAFAEL — VALÉRIA nevű kedves olvasóinkat 1883-ban született Fjodor Vaszilievics Glsúkov szov­jet-orosz regényíró (tl958) if 1933-ban ezen a napon balt meg Clara Zetkin a német és a nemzetközi munkásmozgalom klemelke- dfi harcosa (sz#I. J857). AZ OJ SZŐ JÖVÖ vasárnapi SZAMÁNAK tartalmából Az hő és az érettség bizonyítéka Ladislov Hrabovsky cikke A család a hatodik ötéves tervidőszakban Miroslav Chkid cikke a párt szociál­politikájáról Aranyosi proletárok Gál László írása Az elátkozott költő Jaroslava Pasiaková- Machaiická cikke K. H. Mácha életművéről Mindennek ára van Győrffy László elbeszélése A béke tizenkettedik napja Milán Jelinek angolai riportjának második része BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Munkaidő után is ... Á XV. pártkongresszus után egyre gyakrabban kerül szóba a fiatalokkal való foglalkozás. Ez természetes, hiszen bizo­nyára sokan emlékeznek rá, a beszámoló milyen na'gy figyel­met szentelt ennek a kérdésnek. A legtöbb pártszervezetben már megtárgyalták, esetleg még folyamatban van az ifjúsági szervezettel való együttműködés, a további nevelő munka koncepciójának kidolgozása. Örvendetes tényként beszélhetünk arról, hogy számos he­lyen az eredményeket nemcsak a párttagielöltek számával mérik. Félreértés ne essék, ez nagyon fontos mutató, s bi­zonyos mértékben visszatükrözi egy üzemben a nártalapszer- vezet és a SZISZ-alapszervezet jó kapcsolatát. Mivel a párt­ba csak a legrátermettebb fiatalok kerülnek, számos mun­kahelyen tudatosították, hogy éppen ezért a nártonkívüliek körébon — akik az ifjúsági szervezet tagjainak döntő több­ségét alkotják — kell a leghatékonyabb politikai nevelő munkát kifejteni. Számtalanszor elhangzott már, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség hazánk kommunista pártjának „előcsapata“, ugyan­is napjainkban onnan kerül ki a párttagok nagy része. Ha visszagondolunk Husák elvtárs szavaira: — „A felkészült fia­talokat bátrabban be kell kapcsolnánk a felelős munkakörök­be. Az a nézet, hogy a 30—35 éves ember még fiatal felelős tisztség betöltésére, nem felel meg tapasztalatainknak.“ —, eljuthatunk napjaink egyik legtöbbet hangoztatott kérdésé­hez. a tartalékok feltárásához. Tartalékokat keresünk a ter­melésben, tartalékokat az irányító munkában. Nos hát, a leg­fontosabb, a legértékesebb „tartalék“, az ember, a fiatal ember, jellemének formálása, tudásának gyarapítása a mi kezünkben van. Sáfárkodjunk hát megfontoltan és szeretettel ezzel a tőkével. 1‘Jzemekről lévén szó — legyen az ipari vagy mezőgazda- sági — sokan talán nem tartják a témához közel állának a pionírszervezet emlegetését. A legtöbb helyen, ha való­ban jól akarják csinálni, nem kevés gondot és munkát okoz a párttagoknak, amíg „saját portájukon“ megoldják a fiata­lok nevelésének kérdését. Gyakran eszembe jutnak a csallóközaranyosi bányaipari építőelemeket gyártó üzem pártszervezete elnökének. Farkas Péternek a szavai: „Lehet, hogy nem tudjuk majd őket olyan sok mindenre nevelni, mint pedagógusaik. Munkára azonban igen.“ Még számtalan hasonló példát lehetne felsorolni, hi­szen ez a gondolkodásmód sem egyedülálló. Egy időben szinte vetélkedtek az üzemek és munkacsoportok, hogy me­lyik vállal több pionírcsapat felett védnökséget. A kezdeti fellángolós után azonban sok helyen „elcsendesedett“, for­málissá vált a dolog. Ezért időszerűnek tartom felvetni a kérdést, hogy nem lenne-e jó ezeket a kapcsolatokat ismét felújítani, s ahol nem voltak, ott létrehozni? Ha egy fiatallal a SZISZ-ben eredményesen akarunk dolgoz­ni, azt már előbb is meg kell alapozni. Ezzel nem várhatunk csak a pedagógusokra. Mindenki tudja, mekkora élmény dgy gyereknek, ha elmehet a gyárba, üzembe. S ha még komolyan is veszik őt, ha a felnőttek szóba állnak vele! Elég, ha csak a csillogó szemekbe nézünk. Ezt, az élettel, a munkával való találkozás örömét minél gyakrabban szerezzük meg nekik. A mi gyerekeinkről van szó. Akkor is, ha letelt a munkaidői MALINAK ISTVÁN KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Széles körű nemzetközi „ együttműködést! A hetvenes évek közepét a szocialista országok és a nyu­gati államok közötti kereskedelmi kapcsolatokban végbement kedvező változások jellemzik. Különösen érvényes ez a KGST- országok és a Közös Piac tagállamai közötti kereskedelemre. A hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon kívül számotte­vően bővült az együttműködés műszaki és gazdasági téren, valamint az ipari kooperációk területén. Mindkét részről azon­ban igen sok a kiaknázatlan lehetőség, hisz a szocialista or­szágok részesedése az EGK-államok külkereskedelmében — a nagyszabású üzleti megállapodások ellenére — 10 százalék alatt van. Ez nem tükrözi kellőképpen a KGST-országok világgazdasági súlyát. A szocialista országok egyik legfontosabb kezdeményezése a KGST és az EGK közötti kölcsönös kapcsolatok alapjairól szóié megállapodás megkötésére tett javaslat volt. Az euró­pai biztonsági értekezlet sikeres befejezése s a konferencia záróokmányának gazdasági előírásai jé alkalmat adtak arra, hogy a gazdasági együttműködés biztos alapokra helyezve bővüljön a különböző társadalmi rendszerű országok között. Nyikolaj Feggyejev, a KGST titkára a „helsinki szellem“ je­gyében már 1973 augusztusában javasolta az Európai Gazda­sági Közösség miniszteri tanácsa elnökének a két gazdasági integráció közötti együttműködést. A szocialista gazdasági integráció javasolja, hogy kössenek megállapodást a KGST és tagországai, valamint az EGK és tagállamai között a kölcsönös együttműködés alapjairól. A két szervezet közötti viszony jogi szabályozását a szocialista és kapitalista országok üzleti kapcsolatainak fokozódó jelentő­sége tette szükségessé. Az elmúlt öt év folyamán a KGST- országok és az EGK-tagországok közötti áruforgalom csaknem háromszorosára emelkedett, a Szovjetunió pedig az 1970-es 2,5 milliárdról 1975-re 7,8 milliárd rubelre növelte a közös piaci országokkal lebonyolított áruforgalma volumenét. Az üzleti kapcsolatok gyors fejlődése ellenére vannak még olyan kereskedelempolitikai akadályok, amelyek gátolják az együttműködés fokozását. Mint ismeretes, az EGK diszkriminá­ciós rendszert alkalmaz a harmadik országukkal folytatott kereskedelemben, s ez ellentétben áll Helsinki szellemével. A szocialista javaslat hangsúlyozza: A két gazdasági tömö­rülés közötti szervzeett együttműködés csak a diszkrimináció­mentesség alapján képzelhető el. A KGST-országok a helsinki értekezlet előírásainak megfelelően élvezni akarják a leg­nagyobb kedvezményes elbánást a Közös Piaccal folytatott kereskedelemben. Vagyis, hogy a KGST-tagállamok szállítá­sait és vásárlásait ne sújtsák olyan hátrányos megkülönböz­tető előírások, amelyeket az EGK (a Közös Piac) többi part­nereivel szemben nem alkalmaz. A KGST-országok javaslatának alapja az a világgazdasági tapasztalatokkal alátámasztott koncepció, mely szerint a diszk­riminációs akadályok kiküszöbölése a nemzetközi kereske­delem minden résztvevője számára előnyös. A KGST és az EGK közötti üzleti kapcsolatok intézményes alapjainak töké­letesítése az üzleti körök mellett a lakosság széles rétegei érdekeinek is megfelelne, mivel a gazdasági és társadalmi haladás feltétele a normális, egyenjogú feltételeken alapuló széles körű nemzetközi együttműködés. PROTICS JOLÁN Ulánbátorban hétfőn megnyílt a Mongol Népi Forradalmi Párt kongresszusa. A Központi Bizottság beszámolóját Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi -bizott­ságának első titkára terjesztette elő. (Telefoto: CSTK — TA„.ÍSZ) m'iiiwiiuiünna Szovjet tudományos és műszaki dolgozók küldöttsége a napok­ban Juraj BuSa szlovák fejlesztésügyi és műszaki miniszter kí­séretében KoSicébe, a Kelet-szlovákiai Vasműbe látogatott. A de­legációt Leonyid Nyikolajevics fefremov, a Szovjetunió Tudo­mányos és Műszaki Állami Bizottságának első elnökhelyettese (középen) vezette. (A CSTK felvétele) Y Több mint 15 000 halálos áldozata és mintegy 50 000 sebesültje van eddig a libanoni polgárháborúnak. Az anyagi károkat 20 milliárd dollárra becsülik. Bejrútban a kiújult harcok miatt akadozik az élelmiszer- és a vízellátás, a villanyáram-szolgál­tatás sok helyen szünetel. A képen a nehéz helyzetben levő BejTút egy része. (Felvétel: CSTK — AFP) E heti karikatúránk Előválasztási cirkusz

Next

/
Thumbnails
Contents