Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-13 / 24. szám

1976 VI. 13. m N f nagy községeknek ritkán van egységes arculatuk. Sokszor széttagoltak, rendezetlenek, s ha jó­szándékú, de avatatlan kéz nyúl a rendezésük­höz, még inkább magu­kon viselik az improvlzá- ■ ció és az esetlegesség bélyegét. Vojnice !Bátorkeszi) 4000 lakosá­val nagy község a javából, mégis egy­séges. Nemcsak érdekes jellege, de valami különös atmoszférája Is van, ami szépségével és nyugalmával le­nyűgözi a látogatót. Hogy mi okozza ezt? Nehéz volna megmondani. Talán a sok zöld, a parkok, a hosszú sé­tány, amelyre kanadai topolyafák vetnek árnyékot, vagy középületei­nek emelkedett architektúrája, eset­leg az utcák tisztasága és rendezett­sége? Valószínűleg mindezek együttes hatása teszi ezt az egyik oldalon du­nai erdőségekkel, a másik oldalon szelíd hajlatú lankákkal övezett köz­séget és környékét olyan varázslatos­sá. S amilyen rendezett a környező tái és maga a falukép, éppolyan ren­dezett a község lakosságának és ve­zetőségének viszonya és gyümölcsö­ző együttműködése is. Utunk célja is az volt, hogy lemérjük, mit adott ez a közös munka a legutóbbi választá­sok óta mostanáig a falu jelenének és jövőjének. Elsősorban a hnb sokat dicsért és köztiszteletben álló elnökével Zaple- tal Vincével szeréttünk volna talál­kozni. de őt hivatali kötelességei az­nap éppen a járási székhelyre szólí­tották, ezért a nemzeti bizottság tit­kárától, Dékány Imrétől kaptuk meg az alapvető információkat: — A legutóbbi — 1971-es — vá­lasztási program a község legégetőbb kérdéseit és szükségleteit igyekezett megoldani és kielégíteni. Állami be­ruházással hat tantermet építettünk az iskolához, és egy élelmiszerüzlet épült a község peremén. Átadtuk már a szolgáltatóházat is, ahová vég­re összpontosíthattuk az eddig szét­szórtan elhelyezett szolgáltatásokat. Az efsz régi irodaházából átalakítás­sal és korszerűsítéssel — ugyancsak állami támogatással — új egészség- ügyi központ létesült. 7 millió koro­na költséggel felépült az új vásárló­központ. vagyis az áruház. A Z-akció keretében két új óvodát építettünk, s megkezdtük az új kultúrház és a fa­lu vízvezeték-hálózatának építését. Két kilométer hosszúságú utat portalaní- tottunk, és rendbe hoztuk a parkokat. A hnb is új épületet kapott. — A lakosság is segített ezekben a munkákban? — Igen, mégpedig nagyon aktívan. Egyéni és csoportos kötelezettségvál­lalások keretében nagy segítséget kaptunk a lakosságtól, mert megér­tették. hogy mindez a falu érdeké­ben történik. Különösen a Rokkan­tak Szövetsége és a helyi nőszerve­zet járult hozzá értékes társadalmi munkával ahhoz hogy az említett fon­tos középületeket időben átadhassuk. A hnb épületéből kilépve elindul­tunk, hogy megnézzük Bátorkeszi há­rom nevezetességét: az új óvodák egyikét, az egészségügyi központot és az áruházat. Szemlélődő kőrútunkon Anna PatuSová. a Nöszövetség helyi szervezetének elnöke kísért bennünket, s mig első megállónkhoz, az óvodához értünk, elmondta, miből is állt ez azt önkén­tes segítség, amelyet a hnb titkára említett. — Az asszonyok készségesen és lelkesen dolgoztak különösen az óvo­dák mielőbbi átadása érdekében, hi­szen ez szinte mindnyájukat érintet­te. Látni fogják a régi óvoda dülle- dező épületét, s akkor majd megér­tik, mekkora könnyebbséget jelent a kisgyermekes anyáknak ez az új épület. Elvégeztük a kőművesek és festők után a takarítást, ami nem kis munka, itt is — akárcsak a többi középületen — megtisztítottuk az ab­lakokat — segédkeztünk a berende­zés során, megvarrtuk az ágyhuzato­kat, és hogy gyermeknapra is sze­rezzünk egy kis örömöt a gyerekek­ének, orvosi köpenykéket, szakácsöl­tözetet, kötényeket és sok más egye­bet varrtunk nekik, hadd teljék na­gyobb örömük a játékban. Azt hi­szem, azt minden édesanya tudja és megérti, mennyire fontosak az ilyen apróságok a gyermek életében, hi­szen ők a játékot legalább annyira komolyan veszik, mint mi a mun­kát. Szépen elosztottuk egymás közt a feladatokat, és mindenki szívesen végezte a magáét. Tóth Gyula, az áruház vezetője Az óvoda körül nagy füves térség homokozó­val, hintákkal, virágokkal. Egy da­rab természet ez, nincs benne semmi mesterkéltség, része és folytatása a festői környezetnek. A napsütéses délidő csendjét és békéjét rigók éne­ke teszi hangulatossá. És ami itt is leginkább szembeötlő: a tisztaság, amely az épületen kívül és belül ho­nol. Az öltözőben sorakozó kis széke­ken gondosan összehajtogatott ruhák, az ebédlő asztalkáin friss virág, a fa­lon népi kerámia. A játékok épen és tisztán sorakoznak a polcokon, s a hálóteremben vagy két tucat borzas fejecske emelkedik fel kíváncsian a Délutáni alváshoz készülődnek az óvodások Az új egészségügyi központ két alkalma zottja: Dr. Ferenczy Paula és Soós Mária egészségügyi nővér si segítségre van szüksége rendelési időn kívül — akár éjjel, akár nap­pal —, bizalommal csengethet be az orvoslakás ajtaján, s a gyógyszertár is a betegek rendelkezésére áll a nap minden időszakában. Nem kis dolog ez, ha számba vesszük, hogy egy körzeti orvosnak mintegy száz beteget kell naponta kivizsgálnia, ezenkívül a kórházi éjszakai szolgá­latoktól sem mentes, és az üzemi or­vos teendőit is el kell látnia. A gyermekorvosi rendelőn kívül te­hát ezen a kis poliklinikán összpon­tosul Bátorkeszi és néhány környező falu egészségügyi ellátása. Van itt a két körzeti orvoson kívül két fogor­vos, fogászati laboratórium, röntgen és nőgyógyászati rendelő, ahová he­tente háromszor látogat el a nőgyó­gyász. A várótermek, a rendelők és a fo­lyosók ragyogó tisztaságát nem is kell külön hangsúlyozni, hiszen em­lítettük már, hogy ez a fogalom va­lami meghatározó érvényű jellemző­je a falunak és középületeinek. Példás az együttműködés a hnb ve­zetősége és az egészségügyi központ kollektívája között. Az utóbbi sok se­gítséget és támogatást élvez a nem­zeti bizottság részéről, s mindezt oda­adó munkával hálálja meg. S hogy teljes legyen a kép, nem hagyhatjuk említés nélkül azt sem hogy a köz­ségnek szociális gondozónővére is van, aki sorra látogatja a hatvan éven felüli lakosokat, és a fekvő be­tegek ápolásában is segít. Innen már utunk utolsó állomásá­hoz, a szép architektúrájú új áruház épületéhez érkeztünk. Néhány munka­ruhás férfi éppen az épület környé­kének parkosításán dolgozott. Maga az áruház abba a kategóriába tarto­zik. amely az átlagosnál bővebb vá­lasztékot kínál vásárlóinak. 12 osz­tálya van, ahol élelmiszertől, cseme­geárutól kezdve az iparcikkeken ke­resztül a bútorig minden kapható. — Csak az értheti meg igazán, mit jelent nekünk ez a központ. — mond­ja az áruház vezetője. Tóth Gyula — aki tudja, milyen körülmények kö­zött indultunk 1945-ben. a felszabadu­lás után. amikor 120 kilométer tá­volságról. lovaskocsival szállítottuk az árut a községbe. Egyetlen helyi­ségben árusítottunk élelmiszert és iparcikkeket. 35 éve dolgozom a szakmában, jól le tudom hát mérni a különbséget a korábbi és a jelenlegi viszonyok között. Később, az évek so­rán több üzlet nyílt, de szét voltak szórva a község területén, s ez igen megnehezítette a bevásárlást. A rak­tározás terén is tarthatatlan volt már a helyzet. — Ez a központ tehát nagy gon­dot vett le vásárlók és elárusítók vál­láról. — Igen, és népszerűségét bizonyít­ja az is, hogy az egész környékről járnak ide vásárlók. Hogy csak egy példát említsek: korábban összevont osztálya volt a játékoknak, a papír-, vas- és porcelánárunak valamint a villamosgépeknek. S ennek az egész­nek napi forgalma pénzben kifejezve annyit tett ki mint most az osztá­lyok különválása után egynek a na­pi forgalma. Vagyis a forgalom az ötszörösére növekedett. — Érézni a megváltozott környe­zet hatását a vásárlás és eladás szín­vonalán is? — Valóban itt lehet csak észreven­ni, mit jelent a kulturált környezet hatása. Figyelmesebbek az elárusítók, fegyelmezettek a vevők Erről egyébként személyesen is meggyőződhettünk S ha most mér­legre tesszük mindazt amit Bátorke- szin láttunk és tapasztaltunk, hirte­len szembetűnővé válik amit eddig csak sejtettünk: ez a választási prog­ram a nőknek adott a legtöbbet. MIKOLA ANIKÓ párnákról, hogy szemügyre vegye a látogatókat. Kicsit megzavartuk őket ebéd utáni pihenő ükben. Tágas, jól szellőztetett és kényelmes ez a he­lyiség is. A közfalba vágott ablakon keresztül az elkülönítő betegszobába látni, amelynek szerencsére nincs la­kója. Szőnyeg, festmény és virág teszi otthonossá az épület minden termét és szobáját. Egyet kell értenünk so­kak véleményével, a nyugat-szlová kiai kerület egyik legszebb óvodáját láthattuk. Horváth Júlia óvónőtől még megtudjuk az Ide kívánkozó adato­kat­— Három óvoda van a faluban. Azért van szükség háromra, hogy a szülőknek ne kelljen messzire vinni lakhelyüktől a kicsiket. Tehát a falu méretei indokolják ezt a megosztást. Ezt az épületet 1974. szeptember 1-én adták át, a másik az idén február bán készült el. a harmadik pedig úgy 8—9 évvel ezelőtt épülhetett. Nálunk 51 a mostani létszám de 60 helyünk van, tehát azok az édesanyák is ide­hozhatják gyermekeiket, akik nincse­nek alkalmazásban. A bátorkesziek másik büszkesége a tavalyi év januárjában megnyílt egészségügyi közpaint, amelynek 29 alkalmazottja egy szo­cialista munkabrigádot képez. Az első hallásra szokatlan ez. de Dr. Fe­renczy Paula körzeti orvos szavaiból kiderül, hogy mi az a többletmunka, ami e mögött a fogalom mögött rej­tőzik. Hogy csak a két legfontosab­bat említsem- bárkinek sürgős orvo­[Kovács Elvira felvételelj öt év munkája

Next

/
Thumbnails
Contents