Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-13 / 24. szám
TÁRSADALMUNK FEJLŐDÉSÉNEK _________JELLEGE_________ Pár tunk elsőrendű jelentőséget tulajdonít politikája tudományos alapjának, az elmélet és a gyakorlat egységének, valamint a párt és a tömegek kapcsolata szoros egységének a szocializmus továbbfejlesztése érdekében hazánkban. Ezt a tényt világosan bizonyította a CSKP XV. kongresszusa is. Gustáv Husák- nak, a CSKP KB főtitkárának beszámolójában, s a CSKP XV. kongresszusa további anyagaiban nem csupán azokat az eredményeket emelték ki, amelyeket társadalmunk a párt vezetésével a CSKP XIV. kongresszusa óta elért, hanem e dokumentumokban a további társadalmi fejlődés mélyreható prognózisát is megadták. Ma is időszerű Lenin felhívása — hangsúlyozta Husák elvtárs a CSKP XV. kongresszusán. „Ne elégedjünk meg azzal, amit tudunk, amit korábban megtanultunk, hanem mindenáron haladjunk tovább, mindenáron egyre nagyobb és nagyobb követelményeket tűzzünk ki, a könnyebb feladatokról feltétlenül a nehezebbre térjünk át. Enélkül nem lehetséges semmilyen haladás, nem lehetséges a haladás tehát a szocialista építésben sem.“ Az említett elvek különösen időszerűek a fejlett szocialista társadalom építési szakaszában. A fejlett szocialista társadalom megköveteli, hogy életének minden oldala — gazdasági, szociális, politikai és szellemi oldala — kölcsönös összhangban legyen. Természetesen a fejlett szocializmus nem egy különös termelési módszert, sem pedig egy önálló, új társadalmi alakulatot képez, V. I. Lenin ezt a szakaszt a szocializmus fejlődése magas fokának nevezte. A fejlett szocialista társadalomban a szocializmus olyan fejlődési fokáról van szó, amelyben sokoldalúan megnyilvánulnak a szocializmus előnyei, amikor optimálisan kihasználják gazdasági és politikai rendszerének lehetőségeit, objektív törvényszerűségeit és elveit. A szocialista társadalom egyre harmonikusab- ban fejlődik, és kialakulnak a kedvező feltételek az egyéniség sokoldalú kibontakozására. A szocialista társadalom fejlődésének legfőbb és döntő kritériuma a termelőerők és a termelési viszonyok fejlettségének magas színvonala. A szocializmus győzelme már fejlődésének első szakaszában Is olyan anyagi, szociális és kulturális vívmányokat hozott népünknek, amilyeneket a tőkés világban élő dolgozók nem érhetnek el. Különösen jelentős szakasz volt a CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszak. Széles körű lehetőségek nyíltak a tudomány és a kultúra megismerésére, aktív részvételükre a gazdasági és a társadalmi élet irányításában. Hazánkban a szocializmus történelmi szempontból rövid Idő alatt felszámolta az elmaradott területeket, mégpedig nemzeti viszonylatban és a nemzeteink közti kapcsolatokban is, amelyeket a kapitalizmus aránytalan fejlődése idézett elő. A szocializmusnak, az in- ternacionális segítségnek és együttműködésnek köszönhető, hogy kiemelkedő változások történtek Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális fejlődésében. Szlovákiában már 1971-ben 12 nap alatt olyan volt az ipari termelés terjedelme, mint az 1937. évben. A tőkés világban ellenkező folyamat tapasztalható. Á válság, az infláció és a munkanélküliség az egész kapitalista világot sújtja, súlyos következményekkel nehezedik az emberek millióinak életére. Erről szóllak a CSKP XV. kongresszusán részt vevő külföldi küldöttségek is, köztük a tőkésállamokból jött küldöttségek. A CSKP XV. kongresszusán hangsúlyozták, hogy társadalmunk fejlődésének további haladása közvetlenül a társadalmi munka magas fokú hatékonyságától függ. Minden egyes új ötéves tervünk a szocializmus előnyeit igazolja, minden évben emelkedik a nép életszínvonala, szilárdul a nép erkölcsi, politikai egysége, nemzeteink és nemzetiségeink körében fejlődik a szocialista hazafiság, és a proletár Internacionalizmus elvei alapján fejlődnek és mélyülnek testvéri kapcsolataink a szocialista világrendszer országaival, főleg a Szovjetunióval, a szocializmus első országával. 8. ______________________________________ BM BIBi M ffn A fejlett szocialista társadalom felépítése elsősorban megköveteli a népgazdaság fejlődésének magas fokát, a tudomány eredményeinek maximális kihasználását, a dolgozók magas fokú szakképzettségét. A CSKP XV. kongresszusának programja feltételezi, hogy a szocialista termelőerők és termelési viszonyok fejlődésével dialektikus egységben még gyorsabb ütemben fejlődik a tudományos-műszaki forradalom, növekednek az igények a szociális folyamatok tervezésével és Irányításával szemben, a népgazdaság irányítási formáival és módszereivel szemben. Fokozódik a dolgozók széles tömegeinek politikai, gazdasági és kulturális aktivitása. A fejlett szocialista társadalom megköveteli a fejlődést társadalmi életünk valamennyi szakaszán — gazdasági, szociális és szellemi téren —, s ugyancsak a szocialista életmód elmélyítését. A szociális politika területén a fejlett szocializmus építése feltételezi, hogy fejlődik a szocialista állam, amely kifejezi az egész nép érdekeit. A XV. kongresszuson hangsúlyozták, hogy tovább szilárdul rendszerünk szocialista jellege, az állami és a társadalmi élet jogi alapja. Fejlődik és elmélyül a szocialista demokrácia. „Államunk a munkásosztály hatalmának és a többi dolgozó hatalmának eszközeként — hangsúlyozta Husák elvtárs — valóban demokratikus állam. Az új társadalom építésének döntő eszköze, ^mely a felszabadított munkára, a szociális és nemzeti igazságra épült.“ A CSKP XIV. kongresszusa óta növekedett a dolgozó tömegek politikai aktivitása, a termelés irányításában, az állam igazgatásában való részvétele. Például Csehszlovákiában a Szövetségi Gyűlésben (a Népi Kamarában és a Nemzetek Kamarájában) 30 százalékban képviseltek a munkások és 13 százalékban a szövetkezeti földművesek. A képviselők 70 százaléka munkás- és parasztcsaládokból származik. Ez nem lehetséges semmilyen tőkésállamban sem. Például az amerikai parlamentben a 420 tagból 184 iparmágnás és banktulajdonos, 31 ügyvéd és bíró, 37 gyártulajdonos és a fennmaradó rész úgynevezett szabad foglalkozású ember. Ez a tény is teljes mértékben bizonyítja a két társadalmi rendszer — a kapitalizmus és a szocializmus — ellentétes voltát, bizonyítja a szocializmus és a kapitalizmus diametrálisan eltérő osztályjellegét, bizonyítja a két társadalmi rendszer demokratikus voltának osztálylényegét; bizonyítja, hogy a világtörténelem jelenlegi szakaszában az imperializmus megtartotta a kizsákmányoló társadalmi rendszer minden jegyét, a burzsoáziának a munkásosztály és a többi dolgozó tömegek feletti uralmának jellegét. Az imperializmus egy elévülő társadalmi rendszer, amely törvényszerűen helyet kell hogy adjon a fejlettebb társadalmi rendszernek — a szocializmusnak és a kommunizmusnak. A dolgozók részvétele szocialista államunkban nem ér véget az állam irányításában és igazgatásában való részvétellel. A dolgozók széles tömegei egyre nagyobb mértékben vesznek részt a termelés ésszerűsítésében, az ésszerűsítési mozgalomban, a szocialista verseny fejlesztésében stb. A szocializmus fejlődésével a dolgozók egyre nagyobb mértékben vesznek részt olyan szellemi munkában, amellyel a múltban csak az értelmiség foglalkozott. E jelenségek alapján, amelyek csupán a szocializmus sajátosságai, megállapíthatjuk, hogy a fejlett szocialista társadalom építési szakaszában egymáshoz közelebb kerül és megszilárdul a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség kapcsolata, bekövetkezik a szocialista egység további megszilárdulása a társadalmi élet valamennyi szakaszán. A fejlett szocialista társadalom nem jelenti az egyes osztályok és szociális csoportok összeolvadását. E folyamat dialektikája olyan, hogy például sem az értelmiség nem kapcsolódik, „nem forr össze“ a munkásosztállyal, sem ellenkezőleg, a munkásosztály nem válik az értelmiség részévé, hanem eltűnnek köztük a szociális különbségek, megvalósul a szellemi és a fizikai munka szerves eggyéforrása. A munkásosztályból, a parasztságból és az értelmiségből sokoldalúan, harmonikusan fejlett dolgozók, minőségi szempontból magasabb kommunista típusú emberek lesznek. Hangsúlyozni kell azonban, hogy egy hosszú lejáratú folyamatról van szó. amelyben a munkásosztály legfőbb vonásai, főleg a munka iránti öntudatos és alkotó viszony, a társadalmi felelősség- érzet, a szívósság és a nehézségek leküzdési képessége, az új és a haladó iránti érzék a társadalom valamennyi tagjának jellemvonásává válik. A CSKP XV. kongresszusán hangsúlyozták a nép erkölcsi-politikai egységét. „Anélkül, hogy megfeledkeznénk az ember szocialista tudatáért vívott küzdelem eddigi fogyatékosságairól — hangsúlyozta Husák elvtárs —, felelősségteljesen kijelenthetjük, hogy társadalmunkban megerősödött a szocializmus gondolatainak, a marxista—leninista ideológiának hatása. Az emberek a mindennapi életben győződnek meg eszméink létjogosultságáról és hitelességéről, arról, hogy ezek az eszmék valóban a legnemesebbek és a legemberibbek. A dolgozó embernek megadják az élet értelmét, célokat tűznek ki eléje, amelyek megsokszorozzák erejét, derűlátását, fokozzák öntudatosságát és elhatározását, hogy megbirkózzék a szocialista építés bonyolult feladataival.“ A fejlett szocialista társadalom építésének folyamatában tovább mélyül és bontakozik ki a szocialista életmód. Amint a szocializmus és a kapitalizmus között, ugyanúgy a szocialista és a kapitalista életmód között sem előzi meg ezt a „konvergencia“ folyamata. Tovább mélyül a szocialista internacionalizmus, nemzeteink és nemzetiségeink Internacionális kapcsolata, a csehszlovák hazafiság és a patriotizmus formálása, a szocialista világrendszerhez, főleg a Szovjetunióhoz való alakulása. Minden társadalmi haladás, amelyet a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban mind politikai, gazdasági, mind pedig kulturális és tudományos téren, a szocialista közösség együttműködésének eredményeként elértünk, a Szovjetunióval való együttműködés és segítség eredményeként jött létre. Ezért a szocializmus érettsége és fejlettsége abban is megnyilvánul, hogy magasabb fokon, sokoldalúan fejlődnek a szocialista országok, magasabb fokra kerül a szocialista országok egysége, főleg a szocializmus első országával, a Szovjetunióval való egység és együttműködés. „Számunkra, csehszlovák kommunisták számára — hangsúlyozta Husák elvtárs a CSKP XV. kongresszusán — szerencse, hogy a fejlett szocialista társadalom építésében a szovjet kommunistákkal és a többi testvérpárttal szoros együttműködésben járhatunk.“ Tapasztalataink is teljes mértékben igazolják, hogy a proletár internacionalizmus, az összes országok munkásosztályának bajtársi szolidaritása, forradalmi szövetsége, a kölcsönös támogatás, a munkásosztály imperializmuson aratott győzelmének szükségszerű feltétele, a szocializmus és a kommunizmus sikeres építésének az alapja. Az elmélet és a gyakorlat egysége megköveteli, hogy a proletár internacionalizmust nem értelmezzük szűkkörűen és elszigetelten, a forradalmi elmélet egy részeként, hanem hogy az valamennyi alkotórészében megtalálható legyen, hogy a nemzeti és a nemzetközi forradalmi mozgalom stratégiájának és taktikájának gerincét képezze az emberiség kommunista jövőjéért vívott harcban. A reális szocializmus elért fejlődési fokának egyik döntő kritériuma a szocialista országok közti internacionális kapcsolatok megfelelő fejlődési foka a társadalmi élet valamennyi szakaszán, és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom aktív támogatása a szociális haladásért vívott harcban. A fejlett szocialista társadalom osztálytársadalom, amelyben a vezető szerep a munkásosztályra és élcsapatára, a marxista-leninista pártra hárul. A XV. kongresszuson hangsúlyozták: „Az újkori történelem igazolja, hogy a párt által vezetett munkásosztály, amely következetesen Marx, Engels és Lenin tanításából indul ki, döntő szerepet tölt be a társadalmi rendszer forradalmi átalakulásában, s ugyanakkor a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszakban és a kommunizmushoz vezető egész további fejlődésben. Kizárólag a munkásosztály képes leküzdeni a forradalmi folyamatban felmerülő, az új társadalom építésében tapasztalható nehézségeket, akadályokat, egyesíti az osztályok és a dolgozó nép rétegeinek érdekeit, és a leghaladóbb szociális eszmék, a kommunizmus eszméinek megvalósításához vezetni őket.“ A marxista-leninista párt programja és politikája mélyreható tudományos ismeretekből, az alapvető törvényszerűségek felismerésének és a társadalmi folyamat távlati irányzata felismerésének művészetéből indul ki. Programja a realizmusra, az objektív helyzet hiteles felmérésére és a társadalmi élet új jelenségeinek igaz értékelésére épül. A CSKP XV. kongresszusának programjában pártunk létjogosultsága és ereje, politikai Irányvonalának hatékonysága, az elmélet és a gyakorlat egységére támaszkodó gyakorlati tevékenysége rejlik. Visszatükrözi a magas fokú eszmei és politikai egységet. Életadó ereje abban rejlik, hogy kifejezi a munkásosztály, és az összes dolgozók érdekei iránti, az egész nép érdekel iránti teljes hűséget. Ebben nyilvánul meg kommunista humanitása is. Az itt említett elvek egysége pártunknak egyre nagyobb tekintélyt biztosít a dolgozók széles tömegeiben, fokozza a dolgozók kezdeményezését és aktivitását szocialista társadalmunk további fejlesztése érdekében. Ezért a CSKP XV. kongresszusa a fejlett szocialista társadalom további építésének programja, az egész nép programja is JOZEF HRABINA
