Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-13 / 24. szám

VASÁRNAP .1976. június 13. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 3.48, nyug­szik 19.58; Közép-Szlovákia: 3.40, nyugszik 19.48; Kelet-Szlovákia: 3.32, nyugszik 19.40 órakor. A HOLD kel — 20.43, nyugszik 05.06 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ANTAL nevű kedves olvasóinkat 1811-ben született VISSZA- RION GRIGORIEVICS BE- LtNSZKIJ nagy orosz for­radalmi demokrata, utó­pista szocialista, irodalom- kritikus, a realista eszté­tika megalapftója (+ 1848) • 1881-ben született Ota- kar Spániel érdemes mű­vész, cseh szobrász, érem- és Iparművész ( + 1955). AZ ŰJ SZŐ JÖVŐ vasárnapi SZAMÁNAK TARTALMÁBÓL A kritika és az önkritika Ladislav Hrabovsky cikke Svatomír Ambroz riportja a sugárhajtású repülőgépek katonapilótáinak kiképzéséről Öreg fát átültetni... Maliinák István riportja Tiszteletadás az 50 éves Korunknak A tébolydában Részlet Egri Viktor Társakkal és társtalanul című regényéből A harmadik ütközet Milan Jelinek angolai riportja | BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Az utolsó csengetés előtt Közeledik az iskolákban a bizonyítványosztás ideje. Már csak két hét, és a tantermek fekete tábláira felkerül az áhí­tott szó: vakáció. Korai lenne még azonban megvonni az 1975/76-os iskolai év mérlegét. Annyit viszont mégis megállapíthatunk: jelen­tős lépést tettünk az oktatásügy fejlesztésében, az ifjúság szocialista nevelésében, az oktatási rendszer szocialista jelle­gének és demokratizmusának megszilárdításában. S ha itt- ott adódnak is problémák, a jószándékú törekvések fokoza­tosan tetté érlelődnek és a párthatározatok élettel telítőd­nek. Az idei tanév — különösen a második félidő — rendkívül jelentős volt iskoláink életében: az eltelt hónapokban peda­gógusaink értékelték a XIV. kongresszus határozatainak tel­jesítését és elemezték a közoktatás eredményeit, illetve a párt XV. kongresszusának szellemében vázolták a kommu­nista nevelés céljait és az oktatásügy fejlesztésének kérdé­seit. Nagy gondot fordítottunk a politechnikai oktatásra, a mun­kára nevelésre, különösen pedig az iskolák politechnikai jel­legének elmélyítésére. Az eddigieknél is nagyobb figyelmet szenteltünk a kulcsfontosságú tantárgyak, a matematika, a szlovák és az anyanyelv oktatásának. Jóllehet, e tantárgyak tanításában némi javulás tapasztalható, a következő években még hatékonyabbá kell tenni oktatásukat, s szorgalmazni kell a matematika korszerűsítését. A folyamatos és átgondoltabb munkának, több elgondolás, megvalósításának az időszaka volt ez a tanév. A megfontol­tabb és céltudatosabb tevékenység eredményeként javult az alapiskolások és az érettségizők pályaorientációja, ami az egyes iskolák, illetve szakmák iránti érdeklődés arányosabb megoszlásában nyilvánul meg. Emelkedett a szakmunkáskép­ző intézetekben érettségiző tanulók száma; ebben az iskola­típusban az idén 1538 fiatal szerzett érettségi bizonyítványt. Mint ismeretes, az új típusú szaktanintézet általános mű­veltséget nyújtva középfokú szakképzettséghez juttatja növen­dékeit, s ezzel lehetővé teszi, hogy a továbbtanulni szándé­kozók főiskolára kerüljenek. A jövőben arra kell törekedni, hogy még több tanuló jelentkezzen szakmunkásképző inté­zetbe. A kérdést kiemelt feladatként kell kezelni, hiszen a szaktanintézetek különböző típusai a munkásosztály derék­hadát nevelik. Ebben a tanévben 37 ezer fiatal szerez szak­munkásbizonyítványt a két- és hároméves iparitanuló-iskolák- ban. Bár az idén tervszerűbb volt a tizenöt évesek pályairányí­tása, az eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek, hiszen a szakközépiskolák iránt még mindig túl nagy az érdeklődés. Örvendetes, hogy az érettségizők közül — a korábbi évekhez képest — többen kérték felvételüket műszaki pályákra, s nőtt a jelentkezők száma a természettudományi szakokra, főleg matematikára és fizikára. A mérleg jónak ígérkezik. Ez azonban nem rejtheti el sze­münk elől azokat a gondokat, amelyek lassítják a közoktatás egészének a fejlődését. A következő tanévben is lesz tehát bőven teendő, amely szervesen kapcsolódik az idei sikerek­hez. TÖLGYESSY MÁRIA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A világ foglalkoztatottsági helyzete A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet égisze alatt Genfben nemzetközi értekezlet kezdődött a világ foglalkoztatottsági helyzetéről. Az Egyesült Nemzetek Palotájában 131 ország kormánytisztviselőinek, munkáltatóinak és szakszervezeti kép­viselőinek részvételével két héten át tanácskozik a nemzet­közi munkaügyi konferencia 61. ülésszaka, megvitatja a szer­vezet főigazgatóságának beszámolóját a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezetnek 1975-ben végzett munkájáról, továbbá az NMSZ 1977-es pénzügyi-gazdasági programjáról. Az előző, 1975. évi 60. ülésszakon három egyezményt, valamint egy ha­tározatot fogadtak el az NMSZ tevékenységéről a munkafelté­telek és munkakörnyezet javítása területén. Elfogadtak továb­bá két határozatot és egy nyilatkozatot a dolgozó nők egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról. A mostani konferencia összehívását még 1974-ben határozta el a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 59. közgyűlése a szak- szervezeti képviselők egyöntetű javaslata alapján. A világ- konferencia célja, hogy áttekintse a világ egészében jelent­kező foglalkoztatottsági, jövedelemelosztási problémákat és megállapodásokat, s ajánlásokat tegyen e kérdések megoldá­sára. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet csaknem hat évtizedes fennállása során fő céljának mindig a munkanélküliség és a szegénység elleni küzdelmet tartotta. A jelenlegi tanácskozás alkalmat nyújt arra, hogy újra felmérjék a munkanélküliség, a szegénység, az írástudatlanság kérdéseit s az egyéb, ezzel kapcsolatos időszerű problémákat, összegezzék az eddig vég­zett munkát, s bizonyos politikai következtetéseket vonjanak le, amelyek irányelvül szolgálhatnak az ENSZ és tagországai, valamint a nemzetközi közösség részére. A genfi világkonferencia beilleszkedik az új gazdasági vi­lágrend megteremtéséről szóló különböző nemzetközi értekez­letek sorába, amennyiben a küldöttek elsősorban azzal fog­lalkoznak, hogyan lehetne összehangolt erőfeszítésekkel, tervszerűen sok új munkaalkalmat teremteni az ezredfordu­lóig. Ez pedig nem csekély feladat, hisz amint az értekezlet számára készített jelentésében Francis Blancliard, az NMSZ főigazgatója rámutatott, jelenleg 300 millió munkanélküli van a világon. A hivatalos statisztikák szerint az iparilag fejlett tőkésországokban 17 millió a munkanélküliek száma, a fejlő­dő országokban pedig 285 millió főt tesz ki a teljes és a részleges munkanélküliek serege. Ez a kapitalizmus törté­netében a legmagasabb háború utáni színvonal. Az Egyesült Államokban 1975-ben a munkakanélküliek 8 százalékát, Fran­ciaországban és az NSZK-ban 4,5 százalékát, Dániában és Svédországban pedig mintegy öt százalékát tették ki a mun­kaképes lakosságnak. A valóságban azonban ez a hányad lényegesen nagyobb, hiszen a hivatalos statisztikai adatok nem ölelik fel a részleges munkanélküliek számát, s általá­ba igyekeznek elleplezni a munkanélüliség tényleges mérté­két. Különösen égető a munkanélküliség és a nyomor problémá­ja fejlődő országokban, ahol e kérdés megoldását a nemzet­közi monopóliumok újgyarmatosító politikája, valamint a la­kosság sűrűsége gátolja és nehezíti. Ezért a mostani konfe­rencia egyik fontos célja lehetne megállapodást keresni azok­ról a módozatokról, amelyek felhasználásával kölcsönösen ki­elégítő módon aktív munkaerő-politikát lehet folytatni és segítséget nyújtani a fejlődő országok iparosításának és me­zőgazdasági exportjának fokozásával. PROTICS JOLÁN ESEMENVEK KÉPEKBEN Lubomír Strougal, a szövetségi kormány elnöke június 7-én a prágai Hrzán-paiotában fogadta a belga parlament küldött­ségét — André Dequet (jobboldalt), a képviselöház elnökét és Pierre Harmelt (baloldalt), a szenátus elnökét (Telefoto: CSTK) Tizedik kongresszusát tartotta Berlinben a Szabad Német If­júság. Egon Rronz (jobboldalt), akit újból a Szabad Német Ifjúság Központi Bizottságának első titkárává választottak, a gratulációkat fogadja. Baloldalt: Paul Verner, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára. (Felvétel: CSTK — ZB) Több ezer nő tüntetett a Párizs melletti Creteil városban a rossz életkörülmények és a növekedő drágaság miatt. Több bölcsődét, óvodát és gyermekjátszóteret követeltek. A tünte­tés résztvevői Vall de Marne megye prefektusának kérvényt nyújtottak át, amelyet 15 Q00 nő írt alá. (Felvétel: CSTK — ZB) E heti karikatúránk Nem emelhetik fel! (A Land og jóik rajza) ŰJSZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents