Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-06 / 23. szám
4 Fokozott abban érvényesítsük és gyorsabban vezessük be a gyakorlatba a tudomány « és a technika eredményeit. ' Minden ágazatban, kutatóintézetben, termelési-gazdasági egységben és vállalatban határozottabban kell érvényesíteni a tudományos-műszaki fejlődést, következetesebben kell irányítani a kutatási és fejlesztési munkát, s gyorsabban kell kihasználni a hazai és a külföldi tudományos ismereteket... A tudományos-műszaki haladást meg kell gyorsítani a nemzetközi együttműködéssel, hatékonyabban kell kihasználni a szabadalmak vásárlásának és eladásának lehetőségeit. A kutatási és fejlesztési munkát a döntő fontosságú feladatokra kell összpontosítani. Az irányítás egyes fokozatain tervszerűen létre kell hozni a kutatás—fejlesztés—termelésfelhasználás egész ciklusának szoros kapcsolatát és gyakorlati megvalósítását... (A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelveiből) KÖZÖS ÚTON A TUDOMÁNY és a termelés A népgazdaság hatékony fejlesztése elképzelhetetlen a tudományos-műszaki haladás eredményeinek teljes kihasználása és érvényesítése nélkül. Csehszlovákia esetében az egyes nyersanyagok hiánya miatt ez kétszeresen is érvényes. Közismert, hogy a gazdasági növekedés hagyományos tényezői — az új munkaerőforrások — lényegében már kimerültek, ám ugyanakkor fejlett termelési-műszaki alappal rendelkezünk, amely intenzív fejlesztést tesz lehetővé. Termékeinknek jő nevük van a világpiacon, ez a megállapítás azonban nem általánosítható. Nem minden ágazatban gyártanak olyan termékeket, amelyek megfelelnek a világszínvonal kritériumainak. A töretlen előrehaladásnak tehát elengedhetetlen feltétele a tudomány és a termelés közötti szoros kapcsolat létrehozása. Éppen a tudomány az a mozgató erő, amely feltárja a természet eddig ismeretlen, kihasználatlan forrásait. A technika és a termelés viszont eszközül szolgál a tudományos ismeretek realizálásához. Nem fölöslegesen hangsúlyozzuk tehát napjainkban a tudomány és a technika, a tudományostechnikai forradalom szerepét. Az új felismerések és találmányok, a termelőeszközök tökéletesítése, az ember fizikai munkáját megkönnyítő automatizálás és gépesítés nélkül megtorpannánk a fejlődésben. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a tudomány és a technika évszázadában az emberiség számára mindig születik valami új, hasznos dolog. A hatékonyság a döntő Nem véletlenül szentelünk különleges figyelmet a tudomány és a technika fejlődésének a mi gazdaságunkban is. Azonban nemcsak általános értelmű fejlődésről van szó. A tudományos-műszaki fejlesztés állami terve kiválasztott és konkrét feladatokat tartalmaz. Ezek megoldása során döntő szerepet játszik a hatékonyság kérdése, éspedig az, hogy mibe kerül és mit eredményez az adott befektetés. A kutatás hatékonyságának értékelésekor abból indulunk ki, hogy milyen gyorsan érvényesülnek a kutatás eredményei a gyakorlatban. Ebből a szempontból nagyon fontos a kutatás—fejlesztés—termelés folyamat lerövidítése, mert előfordulhat, hogy a kutatók több éves munkája csak akkor jelentkezik a termelésben, amikor azt máshol már eredményesen kihasználják. Az elért sikerek ellenére — s ezekhez nem férhet kétség — látnunk kell azokat a fogyatékosságokat is, amelyek megszüntetése nem tűr' halasztást. Megemlíthetjük például, hogy a többi iparilag fejlett országhoz viszonyítva termékegységre számítva sokkal több energiát, anyagot, nyersanyagot használunk fel a gyártás folyamataiban. Ugyanakkor egyes szakaszokon a termelési folyamatok műszaki-gazdasági és technológiai színvonala is elmarad a világviszonylatban tapasztalható fejlődéstől. E fogyatékosságok egyik oka a növekedési források kihasználása, a kutatási dolgozók eredményeinek lassú gyakorlati bevezetése. Ezen az állapoton egyaránt segíthetnek a tudomány és a kutatás területén dolgozó szakemberek, valamint az újítók, a komplex racionalizációs brigádok és a szocialista munkabrigádok tagjai. Az iskola és az üzem gyümölcsöző együttműködése Megemlítettük a kutatás, a fejlesztés és a termelés szoros kapcsolatának fontosságát. Számos jó példát említhetnénk ezzel kapcsolatban az egész köztársaság területéről. Kevésbé ismeretes a műszaki főiskolák szakembereinek együttműködése a termelési szakágazatok dolgozóival. Sikeres munkát végez ezen a szakaszon például a Szlovák Műszaki Főiskola Elektrotechnikai Tanszéke, melynek dolgozói ebben az ötéves tervidőszakban 66 kutatófeladat megoldását vállalták. Ezek 86 százalékát a tudományos-műszaki fejlesztés állami terve is tartalmazza. Az egyik ilyen kutatófeladatunk a mikrohullámú integrált áramkörök felhasználása a 10 Ghz (gigahertz) feletti vevőkészülékekben. Ez a kutatás a megfelelő integrált áramkörök elkészítésére és azok 40 GHz-ig terjedő sávban történő, kipróbálására irányul, hogy alkalmazhatók legyenek, a műholdak távközlési berendezéseiben. Nem kevésbé jelentősek a további feladatok, amelyek a technológiai folyamatok számítástechnikai irányítását, valamint « műszaki kibernetika egyéb kérdéseit foglalják magukba. Ezek megoldása bizonyára ismét hozzájárul majd tudományos-kutatási alapunk sikereinek elmélyítéséhez. Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni azt az együttműködést is, amely szlovákiai viszonylatban első a maga nemében. Az SZMF Elektrotechnikai Tanszéke és a Tesla piesfanyi üzeme közötti együttműködésről van sző. Tavaly, az év végén ebben az üzemben kutató- és szakoktatási intézetet létesítettek, amelynek egyedülálló technológiai és mérőberendezéseit az iskola és az üzem dolgozói közösen használják ki. Az együttműködés a kutató- és szak- oktatási intézet keretében lehetővé teszi az iskola és az üzem alkotóerejének hasznos és gyümölcsöző társítását. Ez a lépés teljesen összhangban van a 6. ötéves terv feladataival, hiszen ezzel is elmélyül az iskola tudományos kutatómunkájának hozzájárulása a tudományos-műszaki fejlesztés állami tervében kitűzött fő feladatok megoldásához. Integráció a tudományban Amikor tudományos-műszaki haladásunk sikereiről és problémáiról beszélünk, nem elégedhetünk meg csupán a hazai viszonyok értékelésével. Ma már nem is lehet a tudományról, a technikáról és a kutatásról egy állam keretén belül beszélni, mert számos kutatófeladat és tudományos probléma megoldásában több állam közösen vesz részt. Ezek részben kétoldalú, részben sokoldalú kapcsolatokat jelentenek. Az integráció tehát ezen a szakaszon is nélkülözhetetlen. Ma már ugyanis az elkülönült, a nemzetközi együttműködéstől elzárkózó kutatás lemaradást jelentene a tudományos kutatás bonyolult problémáinak megoldásában. Ezzel az elektrotechnikai tanszék dolgozói is tisztában vannak. Eredményesen fejlesztik nemzetközi kapcsolataikat a fénytan, a félvezetők, a számítás- technika, s számos további fizikai tárgykör területén. Közvetlen kapcsolataik vannak például a Moszkvai Energetikai Intézettel, valamint az NDK-ban az II- menaui Műszaki Főiskolával. Az utóbbival főleg a technikai kibernetika, a számítástechnika és a félvezetők alkalmazása területén működnek együtt A tanszék kutató munkacsoportjai részt vesznek a KGST Komplex Programjában szereplő tudományos- műszaki problémák megoldásában. Azeddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az ilyen együttműködés valamennyi résztvevő számára rendkívül hasznos. A tudomány és a technika területe rendkívül széles, állandóan terebélyesedik, s egyre jobban kihat a jelenkor társadalmának fejlődésére. Ezért nagyon fontos a szervezése, az irányítása. Ma már nem szégyen a licencek, a szabadalmak vásárlása (ahogy azt valamikor gondoltuk), ha például nincsenek feltételeink egy bizonyos gyártási Irányzat vagy technológiai eljárás kifejlesztéséhez és bevezetéséhez. Ennek a fordítottja is lehetséges, hogy mi értékesítjük külföldön saját szabadalmainkat, ha ez gazdaságilag előnyös, főleg ha azok hazai hasznosítása különböző akadályokba ütközik. Ugyanakkor nem téveszthetjük szem élői, hogy a késztermékek külföldi értékesítése sokkal előnyösebb. Alaposan mérlegelni kell tehát, hogy számunkra mi az elviselhetőbb, a legelőnyösebb. A legjobb alternatívát kell kiválasztani, s igyekezni kell azt minél gyorsabban kihasználni a gyakorlatban, az értéktermelő gyártási folyamatokban. RUZENA WAGNEROVÄ A Szlovák Tudományos Akadémia Technikai Kibernetikai Intézetének tudományos dolgozói kifejlesztették az RPP 16-os számítógépet, amely különböző technológiai folyamatok automatikus irányítására alkalmas. Ezt a számítógépet már több gépipari és energetikai üzemben eredményesen alkalmazzák. A képen Iván Plander, Iván KoüiS és Eduard Kostolansky tudományos dolgozók a számítógép továbbfejlesztésének lehetőségeit tanulmányozzák (A CSTK felvétele) MUNKÁÉ«« ES MMZETKÜ9 ELISMERÉS Ján Plesník a Brnói Mezőgaz dasági Főiskola befejezése után, 26 évvel ezelőtt segéd- zootechnikusként lépett munkába az egyik Vlgfas környéki gazdaságban. Amint említi, Itt ismerkedett meg a gyakorlattal, gondjaival és problémáival, itt szerezte meg az első szakmai tapasztalatokat. A nagyüzemi termelés akkor még nem érte el a mai szintet, s a fiatal mérnök az állattenyésztésben valóban sokoldalú munkát végzett. Ha az elléshez például seeítségre volt szükség, senki sem kérdezte, hogy mérnök e vagy sem, neki is ott kelleti lennie. Ennek köszönheti, hogv jó szakemberré fejlődött, s életének tudományos-kutatási munkában töltött szakasza is valahol Itt kezdődött. A fiatal mérnök ismeretei évről évre gyarapodtak, s gyakorlati hasznosításuk egyre több eredményt hozott. , Amikor'1957-ben Nitrán létrehozták az Állattenyésztési Kutatóintézetet, [án Plesník mérnök véglegesen a tudományos tevékenység mellett döntött. Az intézet munkájának eredményei jelentősen elősegítik a mezőgazdasági termelés fejlődését egész Szlovákiában. Tudományos dolgozói úttörőmunkát végeznek a szarvas- marha és a sertés nemesítésében. Programjaikat az 5. ötéves tervidőszakban sikeresen beján Plesník professzor vezették a termelési gyakorlatba. A kitűzött feladatokat a mezőgazdasági üzemek túlteljesítették, s ezzel jó kiindulási alapot teremtettek a 6. ötéves terv igényesebb feladatainak teljesítéséhez. A kutatóintézetre azonban új feladatok várnak. Meg kell oldani a tömegtakarmányok hatékonyabb felhasználásának kérdéseit, az abraktakarmányok takarékosabb fogyasztásának problémáját, a fehérje- komponensek hatékonyabb kihasználását, a szarvasmarha-tenyésztés nagyüzemi technológiáját, az intenzitás fokozásának kérdéseit a hústermelésben és így tovább. Ezek bizony nem csekély feladatok. de amint Plesník professzor is említi, a kutatóintézet munkakollektívája jó feltételekkel rendelkezik teljesítésükhöz. A Nitra melletti Luziankyban befejezés előtt áll egy korszerű állattenyésztési tudományos-kutatási komplexum építése. Azt, hogy a tudományos kutatás feltételei állandóan iavulnak az intézetben, külföldön is elismerik. Ezért is bízták meg a kutatóintézetet a KGST nemzetközi munkahelyének megszervezésével a takarmányozás fehér- ieproblémátnak kutatására. A Munkaérdemrenddel kitüntetett ján Plesník professzor több tucat szaktanulmány és kiadvány szerzőié. Ismereteit szívesen megosztja mindazokkal, akiknek ezekre a legnagyobb szükségük van. Nem egy zootechnikus vagy állattenyésztési szakmunkás szívesen lapozgatja azokat a brosúrákat, amelyeket nagv körültekintéssel és közérthetően Irt meg a számukra. Bár akadémiai titulusai vannak, szerény ember, aki mindig kész segíteni, tanácsot adni. A magas állami ki-’ tüntetést, a Munkaérdemrendet odaadó és kitartó munkájával valóban kiérdemelte JURÁI KIESEL 1976 VI. 6. i 3 c
