Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-06 / 23. szám

4 Fokozott abban érvényesítsük és gyorsabban vezessük be a gyakorlatba a tudomány « és a technika eredményeit. ' Minden ágazatban, kutatóintézetben, termelési-gazdasági egységben és vállalatban határozottabban kell érvényesíteni a tudományos-műszaki fejlődést, következetesebben kell irányítani a kutatási és fejlesztési munkát, s gyorsabban kell kihasználni a hazai és a kül­földi tudományos ismereteket... A tudományos-műszaki haladást meg kell gyorsítani a nemzetközi együttműködéssel, ha­tékonyabban kell kihasználni a szabadalmak vásárlásának és eladásának lehetőségeit. A kutatási és fejlesztési munkát a döntő fontosságú feladatokra kell összpontosítani. Az irányítás egyes fokozatain tervszerűen létre kell hozni a kutatás—fejlesztés—termelés­felhasználás egész ciklusának szoros kapcsolatát és gyakorlati megvalósítását... (A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelveiből) KÖZÖS ÚTON A TUDOMÁNY és a termelés A népgazdaság hatékony fejlesztése elképzelhe­tetlen a tudományos-műszaki haladás eredmé­nyeinek teljes kihasználása és érvényesítése nélkül. Csehszlovákia esetében az egyes nyersanya­gok hiánya miatt ez kétszeresen is érvényes. Közis­mert, hogy a gazdasági növekedés hagyományos té­nyezői — az új munkaerőforrások — lényegében már kimerültek, ám ugyanakkor fejlett termelési-műsza­ki alappal rendelkezünk, amely intenzív fejlesztést tesz lehetővé. Termékeinknek jő nevük van a világpiacon, ez a megállapítás azonban nem általánosítható. Nem min­den ágazatban gyártanak olyan termékeket, amelyek megfelelnek a világszínvonal kritériumainak. A tö­retlen előrehaladásnak tehát elengedhetetlen feltéte­le a tudomány és a termelés közötti szoros kapcsolat létrehozása. Éppen a tudomány az a mozgató erő, amely feltárja a természet eddig ismeretlen, kihasz­nálatlan forrásait. A technika és a termelés viszont eszközül szolgál a tudományos ismeretek realizálá­sához. Nem fölöslegesen hangsúlyozzuk tehát nap­jainkban a tudomány és a technika, a tudományos­technikai forradalom szerepét. Az új felismerések és találmányok, a termelőeszközök tökéletesítése, az em­ber fizikai munkáját megkönnyítő automatizálás és gépesítés nélkül megtorpannánk a fejlődésben. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a tudomány és a technika évszázadában az emberiség számára mindig születik valami új, hasznos dolog. A hatékonyság a döntő Nem véletlenül szentelünk különleges figyelmet a tudomány és a technika fejlődésének a mi gazdasá­gunkban is. Azonban nemcsak általános értelmű fej­lődésről van szó. A tudományos-műszaki fejlesztés állami terve kiválasztott és konkrét feladatokat tar­talmaz. Ezek megoldása során döntő szerepet játszik a hatékonyság kérdése, éspedig az, hogy mibe kerül és mit eredményez az adott befektetés. A kutatás hatékonyságának értékelésekor abból indulunk ki, hogy milyen gyorsan érvényesülnek a kutatás eredményei a gyakorlatban. Ebből a szem­pontból nagyon fontos a kutatás—fejlesztés—termelés folyamat lerövidítése, mert előfordulhat, hogy a ku­tatók több éves munkája csak akkor jelentkezik a termelésben, amikor azt máshol már eredményesen kihasználják. Az elért sikerek ellenére — s ezekhez nem férhet kétség — látnunk kell azokat a fogyatékosságokat is, amelyek megszüntetése nem tűr' halasztást. Meg­említhetjük például, hogy a többi iparilag fejlett országhoz viszonyítva termékegységre számítva sok­kal több energiát, anyagot, nyersanyagot használunk fel a gyártás folyamataiban. Ugyanakkor egyes szaka­szokon a termelési folyamatok műszaki-gazdasági és technológiai színvonala is elmarad a világviszonylat­ban tapasztalható fejlődéstől. E fogyatékosságok egyik oka a növekedési források kihasználása, a ku­tatási dolgozók eredményeinek lassú gyakorlati be­vezetése. Ezen az állapoton egyaránt segíthetnek a tudomány és a kutatás területén dolgozó szakembe­rek, valamint az újítók, a komplex racionalizációs brigádok és a szocialista munkabrigádok tagjai. Az iskola és az üzem gyümölcsöző együttműködése Megemlítettük a kutatás, a fejlesztés és a termelés szoros kapcsolatának fontosságát. Számos jó példát említhetnénk ezzel kapcsolatban az egész köztársa­ság területéről. Kevésbé ismeretes a műszaki főisko­lák szakembereinek együttműködése a termelési szak­ágazatok dolgozóival. Sikeres munkát végez ezen a szakaszon például a Szlovák Műszaki Főiskola Elekt­rotechnikai Tanszéke, melynek dolgozói ebben az öt­éves tervidőszakban 66 kutatófeladat megoldását vál­lalták. Ezek 86 százalékát a tudományos-műszaki fej­lesztés állami terve is tartalmazza. Az egyik ilyen kutatófeladatunk a mikrohullámú integrált áramkö­rök felhasználása a 10 Ghz (gigahertz) feletti ve­vőkészülékekben. Ez a kutatás a megfelelő integrált áramkörök elkészítésére és azok 40 GHz-ig terjedő sávban történő, kipróbálására irányul, hogy alkal­mazhatók legyenek, a műholdak távközlési berende­zéseiben. Nem kevésbé jelentősek a további felada­tok, amelyek a technológiai folyamatok számítástech­nikai irányítását, valamint « műszaki kibernetika egyéb kérdéseit foglalják magukba. Ezek megoldása bizonyára ismét hozzájárul majd tudományos-kutatási alapunk sikereinek elmélyítéséhez. Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni azt az együttműködést is, amely szlovákiai viszonylatban első a maga nemében. Az SZMF Elektrotechnikai Tanszéke és a Tesla piesfanyi üzeme közötti együtt­működésről van sző. Tavaly, az év végén ebben az üzemben kutató- és szakoktatási intézetet létesítet­tek, amelynek egyedülálló technológiai és mérőbe­rendezéseit az iskola és az üzem dolgozói közösen használják ki. Az együttműködés a kutató- és szak- oktatási intézet keretében lehetővé teszi az iskola és az üzem alkotóerejének hasznos és gyümölcsöző tár­sítását. Ez a lépés teljesen összhangban van a 6. ötéves terv feladataival, hiszen ezzel is elmélyül az iskola tudományos kutatómunkájának hozzájárulása a tudományos-műszaki fejlesztés állami tervében ki­tűzött fő feladatok megoldásához. Integráció a tudományban Amikor tudományos-műszaki haladásunk sikereiről és problémáiról beszélünk, nem elégedhetünk meg csupán a hazai viszonyok értékelésével. Ma már nem is lehet a tudományról, a technikáról és a kutatásról egy állam keretén belül beszélni, mert számos kuta­tófeladat és tudományos probléma megoldásában több állam közösen vesz részt. Ezek részben kétoldalú, részben sokoldalú kapcsolatokat jelentenek. Az integ­ráció tehát ezen a szakaszon is nélkülözhetetlen. Ma már ugyanis az elkülönült, a nemzetközi együtt­működéstől elzárkózó kutatás lemaradást jelentene a tudományos kutatás bonyolult problémáinak megol­dásában. Ezzel az elektrotechnikai tanszék dolgozói is tisz­tában vannak. Eredményesen fejlesztik nemzetközi kapcsolataikat a fénytan, a félvezetők, a számítás- technika, s számos további fizikai tárgykör területén. Közvetlen kapcsolataik vannak például a Moszkvai Energetikai Intézettel, valamint az NDK-ban az II- menaui Műszaki Főiskolával. Az utóbbival főleg a technikai kibernetika, a számítástechnika és a fél­vezetők alkalmazása területén működnek együtt A tanszék kutató munkacsoportjai részt vesznek a KGST Komplex Programjában szereplő tudományos- műszaki problémák megoldásában. Azeddigi eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy az ilyen együttműködés valamennyi résztvevő számára rendkívül hasznos. A tudomány és a technika területe rendkívül szé­les, állandóan terebélyesedik, s egyre jobban kihat a jelenkor társadalmának fejlődésére. Ezért nagyon fontos a szervezése, az irányítása. Ma már nem szé­gyen a licencek, a szabadalmak vásárlása (ahogy azt valamikor gondoltuk), ha például nincsenek feltéte­leink egy bizonyos gyártási Irányzat vagy technoló­giai eljárás kifejlesztéséhez és bevezetéséhez. Ennek a fordítottja is lehetséges, hogy mi értékesítjük kül­földön saját szabadalmainkat, ha ez gazdaságilag elő­nyös, főleg ha azok hazai hasznosítása különböző akadályokba ütközik. Ugyanakkor nem téveszthetjük szem élői, hogy a késztermékek külföldi értékesítése sokkal előnyösebb. Alaposan mérlegelni kell tehát, hogy számunkra mi az elviselhetőbb, a legelőnyö­sebb. A legjobb alternatívát kell kiválasztani, s igye­kezni kell azt minél gyorsabban kihasználni a gya­korlatban, az értéktermelő gyártási folyamatokban. RUZENA WAGNEROVÄ A Szlovák Tudományos Akadémia Technikai Kibernetikai Intéze­tének tudományos dolgozói kifejlesztették az RPP 16-os számító­gépet, amely különböző technológiai folyamatok automatikus irá­nyítására alkalmas. Ezt a számítógépet már több gépipari és energetikai üzemben eredményesen alkalmazzák. A képen Iván Plander, Iván KoüiS és Eduard Kostolansky tudományos dolgozók a számítógép továbbfejlesztésének lehetőségeit tanulmányozzák (A CSTK felvétele) MUNKÁÉ«« ES MMZETKÜ9 ELISMERÉS Ján Plesník a Brnói Mezőgaz dasági Főiskola befejezése után, 26 évvel ezelőtt segéd- zootechnikusként lépett munká­ba az egyik Vlgfas környéki gazdaságban. Amint említi, Itt ismerkedett meg a gyakorlat­tal, gondjaival és problémáival, itt szerezte meg az első szak­mai tapasztalatokat. A nagyüze­mi termelés akkor még nem érte el a mai szintet, s a fia­tal mérnök az állattenyésztés­ben valóban sokoldalú munkát végzett. Ha az elléshez például seeítségre volt szükség, senki sem kérdezte, hogy mérnök e vagy sem, neki is ott kelleti lennie. Ennek köszönheti, hogv jó szakemberré fejlődött, s éle­tének tudományos-kutatási munkában töltött szakasza is valahol Itt kezdődött. A fiatal mérnök ismeretei évről évre gyarapodtak, s gyakorlati hasz­nosításuk egyre több ered­ményt hozott. , Amikor'1957-ben Nitrán lét­rehozták az Állattenyésztési Kutatóintézetet, [án Plesník mérnök véglegesen a tudomá­nyos tevékenység mellett dön­tött. Az intézet munkájának eredményei jelentősen elősegí­tik a mezőgazdasági termelés fejlődését egész Szlovákiában. Tudományos dolgozói úttörő­munkát végeznek a szarvas- marha és a sertés nemesítésé­ben. Programjaikat az 5. ötéves tervidőszakban sikeresen be­ján Plesník professzor vezették a termelési gyakorlat­ba. A kitűzött feladatokat a mezőgazdasági üzemek túltelje­sítették, s ezzel jó kiindulási alapot teremtettek a 6. ötéves terv igényesebb feladatainak teljesítéséhez. A kutatóintézetre azonban új feladatok várnak. Meg kell ol­dani a tömegtakarmányok ha­tékonyabb felhasználásának kérdéseit, az abraktakarmá­nyok takarékosabb fogyasztá­sának problémáját, a fehérje- komponensek hatékonyabb ki­használását, a szarvasmarha-te­nyésztés nagyüzemi technoló­giáját, az intenzitás fokozásá­nak kérdéseit a hústermelés­ben és így tovább. Ezek bizony nem csekély feladatok. de amint Plesník professzor is em­líti, a kutatóintézet munkakol­lektívája jó feltételekkel ren­delkezik teljesítésükhöz. A Nitra melletti Luziankyban be­fejezés előtt áll egy korszerű állattenyésztési tudományos-ku­tatási komplexum építése. Azt, hogy a tudományos kutatás feltételei állandóan iavulnak az intézetben, külföldön is elisme­rik. Ezért is bízták meg a ku­tatóintézetet a KGST nemzetkö­zi munkahelyének megszerve­zésével a takarmányozás fehér- ieproblémátnak kutatására. A Munkaérdemrenddel kitün­tetett ján Plesník professzor több tucat szaktanulmány és kiadvány szerzőié. Ismereteit szívesen megosztja mindazok­kal, akiknek ezekre a legna­gyobb szükségük van. Nem egy zootechnikus vagy állatte­nyésztési szakmunkás szívesen lapozgatja azokat a brosúrákat, amelyeket nagv körültekintés­sel és közérthetően Irt meg a számukra. Bár akadémiai titu­lusai vannak, szerény ember, aki mindig kész segíteni, taná­csot adni. A magas állami ki-’ tüntetést, a Munkaérdemrendet odaadó és kitartó munkájával valóban kiérdemelte JURÁI KIESEL 1976 VI. 6. i 3 c

Next

/
Thumbnails
Contents