Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-06 / 23. szám
h v. i. Lenin nevét viselő plzeiii Skoda Művek fejlődésében a szocialista építés ével nagyon sok változást eredményeztek. Ma ennek az ipari óriásnak 21 üzeme és 45 ezer dolgozója van, akik képesek úgyszólván minden gépipari terméket legyártani, még a legbonyolultabb atomreaktorokat Is. Gyártási programjuk 40 gépipari szakágazatra terjed ki. Valamikor régen, az elmúlt évszázad ötvenes éveiben vascsavarokat, kapukat, gőzkazánokat, bányaszivattyúkat készítettek a megrendelők igényei szerint. Jelenleg a Skoda Művek a CSSZSZK legnagyobb gépipari vállalata, s nemzetközi viszonylatban a világ 10 atomeröművi berendezéseket gyártó vállalata között szerepel. A szárnyas nyilat jelképező védjegy a gépiparban a magas műszaki színvonalat jelenti. A Skoda Műveket gyakran úgy is emlegetik, mint experimentális, új utakat kereső nagyüzemet, mint nehéz- gépipari laboratóriumot. S ezt nemcsak a mi közgazdászaink, hanem a neves külföldi szakemberek is mondják. Termelésének jelentős szerepe van hazánk építésében, a Szovjetunió és a többi KGST- tagállam népgazdaságának fejlesztésében, a fejlődő állantok iparosításában, s célszerű gazdasági kapcsolatok kialakulását segíti elő egyes iparilag fejlett kapitalista államokkal. A vállalat kivitele a felszabadulás óta eltelt három évtized alatt tízszeresére nőtt. Azonban nem volt könnyű az atomreaktorok gyártásáig vezető út. A német fasiszták a maguk módján használták ki az üzemek kapacitásait, majd a Skoda Művek nagyobb része az 1945. április 25- én végrehajtott légitámadás során teljesen megsemmisült. A vállalat ügyes kezű és munkaszerető dolgozói azonban nagy lelkesedéssel láttak hozzá a műhelyek felújításához, ami egyúttal az új békés építés korszakának kezdetét jelentette. A felújítás tulajdonképpen május 5-én kezdődött ATOMENERGETIKAI BERENDEZÉSEK GÉMÜNK TERMELÉSI PROGRAMÚBAN a forradalmi üzemi tanács létrehozásával, s még abban az évben, június 10-én elkezdődött az olvasztás az elektroacélműben. A következő évben elkészült az első gyorsvonati gőzmozdony, majd 1954-ben legyártották Közép-Európa legnagyobb prését az ostravai Klement Gottwald Űjkohó számára. 1958-ban próbálták ki az első itt készített 110 megawattos gőzturbinát. Természetesen nem ez volt a vállalat első gőzturbinája, azt a francia Rateau professzor útmutatásai szerint még 1904-ben elkészítették, majd 1923-ban 18 megawattos gőzturbinát is gyártottak. A vállalat különböző termékei elnyerték a külföldi megrendelők bizalmát, India például 1961-ben egy komplett kohászati kombinátot rendelt a Skoda Művektől, amely a vállalat történetében a legnagyobb külföldi megrendelést jelentette. Még ugyanabban az évben elkészült az egyenáramú villamos mozdonyok első sorozata a Szovjetunió számára, s megkezdték a T 9-es trolibuszok gyártását. Ez a rövid áttekintés is bizonyítja, hogy az egyre bonyolultabb gépek és berendezések gyártásának igényessége - rendkívül gyors ütemben nőtt. Az atomeröművi berendezések építésének hazai koncepciója azonban végleges döntést eredményezett a termelési program szerkezeti változásaiban. Az atomenergetikai szakágazat kialakulásának első lépései elválaszhatatlanul összefüggnek a Jas- lovské Bohunice-i A—1 atomerőmű építésével, s tavaly már nagy aktivitással láttak hozzá a voronyezsi típusú VVER 440-es könnyűvizű reaktorok gyártásának előkészítéséhez. Amíg a vállalat dolgozói idáig elértek, számos világszínvonalat jelentő terméket kellett legyártaniuk, amilyen például a SIU 400-as óriáseszterga, a 200 megawattos tur- boalternátor, a Poéerady, Mélník, Russe, Gaddu, Ro- vinari, Brazi, Amager, Skikda. Hanasaari és Mostár városokban felépített erőművek, valamint a Tusi- mice II és a détmarovcei hőerőmű berendezései, a Skoda NC—N automatikus megmunkáló központ, a C 2—1200-as hengermű, s a további sikeres termékek tarka sokasága. Az atomenergetika tehát a Skoda Művek éj alapvető termelési ágazatává vált. Az előkészítési munkák olyan szakaszba érkeztek, hogy már tavaly elkezdhették a 400 megawattos reaktor gyártását. Ezt a vállalat gazdag tapasztalatai, a termelési alap sokoldalúsága és nagy terjedelme, a válla- lat saját kohászata, saját kutatási és fejlesztési alapja, a termelés műszaki és technológiai feltételei együttesen tették lehetővé. A termelés sokoldalúságáról és terjedelméről a plzeiii üzemekben tett látogatásunk alkalmával személyesen is meggyőződhettünk. Ezekből 16 található a város környékén, de egy hét is kevés lenne a megtekintésükre. Ján Prnka mérnök, a vezérigazgató titkára és Dr. Vladislav Krátky. a vállalat sajtótitkára kíséretében legalább azokba az üzemekbe látogattunk el, amelyek közvetlenül érdekeltek az atomreaktorok és az atomeröművi turbinák gyártásában. Ezek közül leginkább az acélöntődé ás a turbinaüzem kötötte le a figyelmünket. Az előbbiben öntik a vállalat valamennyi üzeme számára szükséges acélt, így a reaktor részeit is, amely a turbinaüzemben nyeri el végleges formáját. Jozef Skála mérnök, a tudományok kandidátusa, az acélöntöde műszaki vezetője elmondja, hogy ez az üzem Európa egyik legrégibb kohója. — Körülbelül 300 fajta acélt gyártunk — magyarázza Jozef Skála —, a reaktorok köpenyeit lényegében 4 féle acélból készítjük. Mondanom sem kell hogv ez a legkiválóbb minőség, ami nem az acélmű korától függ, hanem az emberek- munkájától, hozzáértésétől. Természetesen korszerű berendezéseink is vannak, mint például az óránként 600 000 köbméter gázt elvonó vakuállomás, amely az öntésnél az acél homogenitását biztosítja. Az üzem 700 dolgozója között nem volt könnyű dolog megtalálni Jaroslav Metlicky 36 tagú kollektíváját. Ök voltak azok, akik 1974-ben kiöntötték azt a 153 tonnás bugát, amelyből a Vítkovicel Klement Gottwald Vasműben a reaktor köpenyének abroncsát készítették. — Nagyon érdekelne minket, hogy miképt sikerült megbirkózni ezzel az igényes feladattal — fordultunk a kollektíva vezetőjéhez. Jaroslav Met- licky az egyik martinkemencéhez vezetett minket, amelyből hat is található az üzemben. — Nagyobb bugákat már régebben is készítettünk, de ez nagyság szempontjából valamennyit felülmúlta. A továbbiakban még nagyobb darabok öntésére is felkészülünk. De nem is ez volt a probléma, hanem a buga Vítkovicébe történő szállítása a megmunkáláshoz szükséges hőmérsékleten. Az abroncsok magas hőfokon történő megmunkálása nálunk az egyik legnagyobb kohászati problémát jelenti. A vállalat dolgozói a szállítás lebonyolítására egy 4x5x6 méter belső térfogatú villamos „kocsikemencét“ készítettek. Ez egyedülálló készítmény, ilyen a mi köztársaságunkban korábban nem létezett. Ez a szállító berendezés lehetővé teszi az ilyen nagy és nehéz darabok nagyobb távolságokra történő szállítását a megmunkáláshoz szükséges 1000 Celsius fok hőmérsékleten. A turbinauzem az acélöntöde szomszédságában terül el. Mellette épül a reaktorok gyártásához szükséges hatalmas csarnok, amely Európa egyik eg- nagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz. Ez érthető is, hiszen távlatilag az 1000 megawattos, s valószínűleg a szaporító reaktorok gyártásával is számolnak. A Szovjetunióban egy ilyen 350 megawattos reaktort már 1968-ban üzembe helyeztek, s jelenleg a bjelojarszki atomerőműben egy BN—600-as típusú reaktort szerelnek, amely a világ legnagyobb reaktora lesz a maga nemében, s a. villamosenergia mellett új nukleáris tüzelőanyagot is fog 'termelni. A turbinaüzem szintén nagy múltra tekinthet visz- sza. Az itt készült turbinákat valamennyi világrészen megtalálhatjuk. Kísérőink egy nagy próba- gödörhöz vezetnek, ahol Cestmyr Nősek szocialista munkabrigádja nemrég próbálta ki a Mélník 111 erőmű számára készített 500 megawattos gőzturbinát. Minket azonban inkább a készülő atomreaktor látványa vonz, amely a csarnok közepén áll. Jirí Sekera mérnök, az üzem műszaki vezetője készségesen nyújt felvilágosítást a reaktor készítéséről. — Csehszlovákia a reaktor elkészítéséhez 40 tételt szállít, ebből tízet a Vítkovicei Klement Gottwald Vasműben, harmincat pedig a Skoda Müvekben készítünk. A mi üzemünk az említett harmincból huszonnyolc tételt szállít. A turbinaüzem lehat a legnagyobb részt vállalja a reaktorok építésében. A reaktorok gyártására szolgáló csarnok elkészülése után Itt a turbinákat fogjuk gyártani az atomerőművek számára. Ez az igényes munka természetesen megköveteli a kutatást és a fejlesztést a gyártási dokumentáció előkészítését is. A reaktorok gyártásában részt vevő üzemek saját maguk készítik elő a gyártási technológiát, a fő tervező azonban a mi üzemünk. A továbbiakban azt is megtudtuk, hogy az atomerőműveket építő üzem 1955-ben keletkezett, s döntő szerepe volt az első csehszlovák atomerőmű felépítésében Jaslovské Bohunicében. Ma ez az üzem képezi a vállalat atomeröművi programjának kutatási és fejlesztési álapját, ahol körülbelül 2000 ember dolgozik. Jirí Köllner mérnök, az üzem igazgatója az atomenergetika területén gazdag tapasztalatokkal rendelkezik. Csehszlovákia és a Szovjetunió különböző fejlesztési intézeteivel együttműködve már dolgoznak az 1000 megawattos atomerőműkhöz tervezett 500 megawattos turbinák gyártásának előkészítésén. JOZEF SLUKA 3 § ,S ■X í "I 05 ^ u « 0) *“ M . c/j eo 03 N m S = !C| '3 ~ ■c le C/3 t- c a r = J6 Sn s aj QJ —6 t- 5 _ E t* S3 '3 CM £ BNÍ 3 N -O O tfj S-* 3 •8Ä': :° .M * OC'jS o 3 £ X3 _ » '?Ss '3 ra 3* Z7 rH S< | 3 M ^ = 3 •-> •O — 05 t*'3 c; 5 -0 *S 5 Ki 3 < ftJ3 «• *3 fi f 3 ja oj a fi) 3 B Ül :3 eo '** 5 3 C/3 «. — 3 *3 P-H I o© 3 _ E2 >» 1 •- 3 °or voj 3 S s j >> — 00 3 Sj r » '» ! '3 { ti 3 1 & ; 3 3 sc 5 * 5 3 «« M N 'Q3 | < N :
