Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-30 / 22. szám

A Leány-hegy oldalában... Valamikor, régen is jó bor termett Csáb község köze­lében, a Leány-hegy oldalában. Főleg a Cobor nevű dű­lőben. Még a krónikások is feljegyezték, hogy régen így szólt a nóta: ..Bor, bor, de jó is a Cobri bor“. A kor­szerű szőlőművelés az 1960-as évek elején kezdődött, amikor az efsz gépi művelésre alkalmas szőlőfajtákat telepített a Leány-hegy oldalába. Jelenleg 70 hektáron már termőre fordult szőlőt gondoznak. Valójában pedig akkor kezdődött új korszak az eísz szőlészetében, ami­kor Domin János mérnök került a szőlőgazdaság élére. Az ő kezdeményezésére építik, 9 millió koronás beruhá­zással a Leány-hegy aljában a feldolgozó és palackozó üzemet. Egyébként a csábi bor már több borversenyen nyert díjat, aranyérmet is. Annak ellenére, hogy a szőlő­ben dolgozók 90 százaléka nő, 10 százaléka pedig idős, nyugdíjas ember. Példának is illő megemlíteni Jakab Pál esetét. Már 81 esztendős, de mindennapos munkás a szőlőben. Az idén a szőlőben dolgozó munkacsoport benevezett a szocialista munkabrigád címért meghirde­tett munkaversenybe. Vállalták, hogy hektáronként 1 mé­termázsával többet termelnek, mint tavaly, ugyanakkor a kiadásokat 40 000 koronával csökkentik. Balga István Viszontlátásra! A távoli Szibériából, No- vojegorijevka városkából érkezett a kelet-szlovákiai Jányok községbe egy ked­ves asszony, Borcsenko Mária Iakovlevna. Édesap­ját, két bátyját veszítette el a második világháború­ban. A Vöröskereszt útján megtudta, hogy Andrej bátyja a Vörös Hadsereg bátor tisztje, 1945. junuár 13-án a mi községünk fel­szabadításáért vívott harc­ban halt hősi halált. Való­ban a hős tiszt itt esett“el, a sírja is itt volt, amíg te­temét át nem szállították a Kosicén létesített hősök temetőiébe. Ennek ellenére tisztelettel, a hős iránt ér­zett hálával fogadta a ked­ves szibériai asszonyt köz­ségünk nevében Lőrinci László hnb-elnök és Zelená Jolana, a hnb titkára. A lakosok is, akik megmutat­ták a helyet, ahol a hős tiszt elesett, ahol ideigle­nes sírja volt. És azok a fiatalok is szívesen fogad­ták, akik még akkor nem éltek, de tudják, hogy nyu­galmas, boldog életüket kiknek köszönhetik. Bor­csenko Mária Jakovlevna megftatottan tapasztalta, hogy bátyja nevét, emlékét szívükben őrzik azok. aki­kért meghalt, őszintén megmondta: ez a tudat enyhíti fájdalmát. És arról ts beszéltünk, hogy más­kor is, többször is szeretne eljönni azok közé, akik ve­le együttéreznek. Viszontlátásra Mária Ja­kovlevna! Firtkó Istvánná Megvalósult a nagyszerű program Á Levlcei (Lévai) Járási Nemzeti Bizottság 21. plenáris ülésének részvevői, amikor ér­tékelték az 1971—75. évekre szóló választási program teljesítéséről számot adó jelentést, örömmel állapították meg, hogy a nemzeti bizottságok által szervezett szocialista munka­versenyek és a legfelsőbb pártszervek plenáris üléseinek határozatai és felhívásai serken­tőleg járultak hozzá a választási programok teljesítéséhez. A beruházást nem igénylő Z-akció keretében a lakosok munkakezdeményezésének köszönhetően több mint 426 millió korona értéket hoztak létre a lévai járásban. A megvalósított, 383 beruházást, igénylő létesítmények értéke 198 millió korona. Jelentős eredmények születtek a járásban a la­kásépítés terén, hiszen öt év alatt 4803 család költözött új lakásba, mert az építők ter­vüket 115 százalékra teljesítették. A lévai járásban újabb 14 község lakossága örvend a közművesítésnek. Az utak 96 százaléka portalanított. Ebben a választási időszakban ké­szült el a pukaneci (bakabányai) vízvezeték is. A járás mezőgazdasága talajjavítás által újabb 4200 hektárnyi termőfölddel gazdagodott. Ugyanakkor 196 millió korona beruházást igényel a Járás déli részében épített és már üzembe helyezett öntözőrendszer, mely 9400 hektár számára biztosítja a szükséges vízmennyiséget. Jól fejlődtek a helyi szolgáltató üzemek is, a melyek 106,9 százalékra teljesítették tervüket és öt új szolgáltatást vezettek be. A választási program a kiskereskedelmi forgalom 28—30 százalékos növekedésével számolt. A lakosság magas életszínvonalát bizonyítja, hogy a kereskedelmi forgalom 34 százalékkal növekedett. Az alapiskolák tanulói 38 új tantermet, az óvodások pedig 10 új óvodát vettek birtokukba az elmúlt öt évben. „A nemzet a gyer­mekeknek" elnevezésű mozgalom keretében 22 új tantermet építettek, és 15 millió korona értékben újabb létesítmények megvalósításához kezdtek hozzá. A népművelés további fej­lesztéséhez is megteremtődtek a szükséges előfeltételek, hiszen 15 új művelődési házat építettek. Javultak a szociális és egészségügyi szolgáltatások ls; Hamarosan átadják ren­deltetésének Léván is a 13 millió koronás beruházással épített, modern, az igényeket ki­elégítő nyugdíjasok otthonát, ahol 150 nyugdíjas részesül majd korszerű gondozásban. Ez és számos egyéb siker is rejlik még a tömör megállapításban: az 1971—1975. évek­re szóló választási program a lévai járásban megvalósult. Felvételünkön Léva, a megváltozott arcul atú járási székhely látható. Povaísky Norbert Az előfizetők, az olvasok érdekében • Harminc éve dolgozik Izsa községben, a postán Dávid József. Kézbesítőként kezdte, de már több mint két évtizede a postahivatal vezetőjeként végzi munkáját. Nincs kevés dol­guk a postai alkalmazottaknak, bizonyítja ezt az a sok-sok újság és levél, amit naponta széthordanak, kézbesítenek a falunkban. Arról nem is szólva, hogy a postahivatalhoz tar­tozik még a szomszédos Pat község is. Izsá n a lakosok száma közel 2000, Paton pedig 600 körüli. Három kézbesítő végzi a napi munkát. Izsán Szabó Gyula és Dávid Filoména, Pa­ton pedig Szabó László. A postástáska egy nap sem elég a sok küldeménynek, pénteki napokon pedig három táska is felkerül egy-egy kerékpárra, mert ilyenkor az újságok na­gyobb terjedelemben jelennek meg. Sokféle újság jár a faluba. Néhány előfizetése való­ban jelentős. Práca 22, Pravda 52, Rolnícke noviny 43, Oj Szó 320, Szabad Földműves 139, Hét 37, Nő 60 példányban kerül az előfizetőkhöz. Egyébként a postások munkájának, a falu kulturális igényeinek jelzője a következő adat: községünkben 567 tv-készülék és 601 rádiókészülék tulajdonosát tartják számon. Ugyanakkor 570 személynek kézbesítenek havonta nyugdíjat a postások, 442 220 korona összegben. A szombaton Is megjelenő napilapok kézbesítésének problémáját már régeb­ben megoldották. A kézbesítés rendszeres. Három iskolai tanuló hordja a napilapokat: Varga Lajos, Molnár András, Vlasék János. Ez a megoldás jó és bevált. így a gyerekek becsületes munkával egy kis zsebpénzhez jutnak hétvégeken, a felnőtt postások pedig pi­henéshez. A kézbesítésben még olyankor sincs hiba, fennakadás, ha netán valamilyen ok miatt a diákok nem kézbesíthetnek. A postások ugyanis vállalást jelentettek be: ilyenkor ők hordják szét az újságokat. Fontosnak tartják, hogy hétvégeken is minden előfizető megkapja a lapját. Panaszra tehát nincs okuk az előfizetőknek. Pontos és lelkiismeretes munkájukért dicséret illeti az izsai posta alkalmazottait. Rendes munkájukkal példásan gondoskodnak a lakosok szellemi igényeinek kielégítéséről. Kurucz Nándorné A párt harcosa Egy régi, megsárgult fedelű pártigazolvány fekszik előttem az asztalon. Lapozgatom. Régen adták ki, de az adatok tisztán olvashatók. A kiadás éve: 1921. Az igazolvány sorszáma: 96993. Tulajdonosa: Gombos Fe­renc eivtárs, aki Nádszegen a helyi pártszervezet ala­pító tagjainak egyike. 1895-ben született, szegény mun­káscsaládban. Hárman voltak testvérek. Nagyon nehéz volt az akkori munkásgyerek élete. Nem szívesen em­lékszik vissza. Tanulni szeretett volna, de ez a vágy. ez az álom nem valósult meg, mert a család anyagi helyzete nem engedte meg. Tízéves korában már mint szolga dolgozik a nagygazdáknál. Gyakran pár garasért, étibérért. A szülei is korán elhaláloznak, így az élete csak rosszabbodott. De mit várhatott akkor, attól a rend­szertől egy szegény ember? Miért van ez így? Ez a kérdés kezdte foglalkoztatni. Közben elhatározta, hogy máshol keres munkát, jobb megélhetést. És egy sötét csillagos éjszaka gyalog indult a város, Pozsony felé. Persze nem fogadták tárt karokkal itt sem, de dolgozni akart, jobb megélhetési körülmények között élni, tehát megragadott minden munkaalkalmat. Edződött, erősö­dött, mint az acél a tűzben, mert az igazságért gyakran szembeszállt munkaadóival — még a rendőrökkel is. Nem csoda tehát, hogy gyakran az utcára került, pedig csak az igazságért küzdött. Behívták katonának. Végig­harcolta az első világháborút, s persze amikor leszerelt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom híre általa is eljutott Nádszegre. Persze nem maradhatott otthon, mert a falu vezetői nem kívánatos személynek tartot­ták. Pestre ment, ott próbált szerencsét. Két év után, 1920-ban hazatért Csehszlovákáiba. És mi várta? Letar­tóztatták, vallatták. Bizonyítékok hiányában szabadon bocsátották. Egy év múlva szülőfalujában is megalapí­tották Csehszlovákia Kommunista Pártja helyi szerveze­tét. Az elsők között jelentkezett.- Akkor huszonegyen voltak. A szervezet első elnöke Nagy József elvtárs volt, aki azóta már meghalt. Az alapító tagok közül már csak ketten élnek: ő és Gombos Kálmán elvtárs. Mit is csináltak az akkori kommunisták? Gyűléseket, tünteté­seket, sztrájkokat szerveztek. Bátorították a népet, har­coltak a jobb, a szebb életért. Megismerte Viliam Síroké, Major István, Steiner Gábor elvtársakat, majd 1932-ben őt választották meg a helyi pártszervezet elnökévé. Még abban az évben letartóztatták. Vallatták, kínozták, s köz­ben súlyosan megsebesítették. Ennek következtében a fél lábára megrokkant. Egyébként egészen 1938-ig ő volt a pártszervezet elnöke. Utána az illegalitás évei követ­keztek, majd a várva várt szabadság. És az alkotás, az építés évei. Azokból is derekasan kivette részét, hiszen 1970-ben az „Építésben szerzett érdemekért“ ál­lami kitüntetést tűzték a mellére. 1971-ben, a párt 50 éves évfordulóján szintén kitüntették, majd 1975-ben emlékéremmel tüntették ki a szocialista mezőgazdaság megszervezésében végzett munkájáért. A már 81 esz­tendős Gombos Ferenc elvtárs nyugdíjas, de ma is te­vékeny. S ha végig megy a falun, lépten-nyomon ta­pasztalja, hogy igaz ügyért kezdtek harcot annak ide­jén. F. Szabó Béla Bizonyítani szeretnének Tavaly 115,5 százalékra teljesítette tervét Komárom­ban a Domáce potreby vállalat 23. számú, villamossági gépeket és más háztartási cikkeket árusító szaküzletének Szebanszky Helena vezette, bronzérmes szocialista mun­kabrigádja, Az idén is bizonyítani szeretnének. A bri­gád tagjai; Goda Márta, a „Példás kiszolgáló“ jelvény viselője, Kováöiková Alíbeta, Komlósi Izabella, Dudás Éva, Záchoreczová Júlia, akik már egy évtizede verse­nyeznek, Kulacs Mihály, Szí András ipari tanulók, Ba­konyi István sofőr, aki 20 km távolságig házhoz szállít­ja az üzletben vásárolt hűtőszekrényeket, mosógépeket, magabiztosan hangoztatjuk: célunk az ezüst-, majd az aranyérem megszerzése. Holczer László

Next

/
Thumbnails
Contents