Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-30 / 22. szám

formája különösen veszedelmes — éppen a rafináltsága miatt, annál Is inkább, mert a kémke­dést igazi tudósok folytatták, akikről senki sem tudja, hogy mellékfoglalkozásuk a hírszer­zés. . A Szabad Európa is követte a CIA példáját. A szolgálatai­ban álló Mr. Munkot elküldte mindenfelé tudományos érte­kezletre, ahol szocialista álla­mokbeli tudósok is részt vettek. Amikor Műnk eltávozott a Szabad Európából, Julius Firt tartott igényt a helyére, örült, hogy találkozhat a Kelet tudó­saival, kapcsolatokat teremthet befolyásos nyugati tudósokkal és politikusokkal, s hogy e ko­moly kapcsolatokkal valame­lyest helyrepofozza a Szabad Európa megtépázódott tekinté­lyét. A Szabad Európa egyik igaz­gatója az ötvenes években Mr. Griffith volt. Később a massa- chusettsi institut neves profesz- szora lett. A mai napig eljár Münchenbe, s nemcsak azért, hogy jelentést tegyen, hanem 13 Ennek a kupeckedő és zsibá- rusi pártoskodásnak (melynek a megújhodás harcosai a plura­litás rendszere tudományos ne­vet adták) kellett volna a „szo­cializmus új csehszlovák mo­delljévé“ válnia mindazok hat­hatós segítségével, akik 1948- ban váltak meg a hazájuktól. Egyébként a Szabad Európa harcosai már 1954—56-ban is próbálkoztak az ún. VETO-ope- rációval, ami nem más, mint ama bizonyos kalőzakció, ami­kor is a Szabad Európa 180 millió röplapot tartalmazó 150 ezer léggömböt dobott le Cseh­szlovákia területére. Pavel eltette Firt levelének másolatát a többi dokumentum közé. Azon az estén végigsétált az Isar partján. 1975 tele közele­dett, s Pavelnek ez volt az egyik utolsó müncheni sétája. A CIA titkos háborúja Rá kell mutatnunk, milyen fontos szerepet töltenek be a Szabad Európa Rádió tevékeny­ségében az úgynevezett disszi- densek. Különféle politikusok, irodalmárok, publicisták és egyéb gyászvitézek megneve­zésére használt kifejezés ez, akik 1968—69-ben revizionista és ellenforradalmi szemléle­teikkel és terveikkel itthon ku­darcot vallottak, akikben vi­szont még mindig van annyi megátalkodott gyűlölet a párt és a szocialista társadalmi rend ellen, hogy a professzio­nista antikommunisták kezében alkalmas és engedelmes eszköz­zé válhassanak. Fennen han­goztatják, hogy ők a szocializ­mus hívei, éppen csak megjaví­tani és emberibbé akarták ten­ni, és most is ezen munkálkod­nak. Az effajta érveken mindenki nevet, mert már az iskolás gyermek is tudja, miféle szo­cializmus lehet az, amelyet a CIA ügynökei irányítanak. Egyszóval ideológiai téren éppen ezek a disszidensek al­kalmasak az antikommunista hadjáratokra, ugyanis az im­perializmus kihasználja revi­zionista nézeteiket és elméle­teiket. A CIA titkos fegyverei közé tartozik a hidegháború szítása, a nemzetek kölcsönös megérté­sét akadályozó sorozatos ak­ciók megszervezése. Az egyik ilyen akciót a CIA a Szabad Európa segítségével Nagy-Bri- tanniában készítette elő, erről egyébként Pavel Minarík sze­mélyesen Is meggyőződött. 1974 második felében, amikor a csehszlovák parlamenti kül­döttség fogadására készültek, a Tanácsadó Testület néhány tag­ja megbízatást kapott, hogy ké­szítsen elő néhány, a látogatás meghiúsítását célzó akciót. A Testület a Szabad Európával példás egyetértésben a brit la­pokban indítandó sajtókam­pány számára nagy mennyiségű anyagot szolgáltatott. Angliá­ban a Tanácsadó Testület egyik dolgozója, nyugati kémszerveze­tek ügynöke, Josef Stein alias Jostien irányította az akciót, aki egy Lewin nevezetű angol újságíróval karöltve egész sor cikket „gyártott“, melyek Csehszlovákiát és a Szovjet­uniót ócsárolták. Azonkívül le­vélkampányt is szerveztek, melyben a csehszlovák küldött­ség angliai tartózkodása ellen tiltakoznak. ,•• /■ . , Az érdekesség kedvéért ves­sünk egy pillantást a CIA kér­dőívére, nézzük meg az egyes rubrikákat, mi mindenről , is kell vallaniuk a Szabad Európa újdonsült dolgozóinak: Kollégáinak mi a véleménye a Szabad Európa Rádió adásai­ról? Milyennek ismeri XY urat? (Tetszés szerint kiválasztani valakit a szerkesztőségből.) Mennyire zavarják a Szabad Európa adásait? Mi a véleménye a zsidókér­désről? Milyenek az ellenpropaganda irányelvei? Mi közelebbit tud a cseh­szlovák hadseregről? Milyen az alakulatok felosz­tása? Milyen a fegyverzet, az egyes egységek száma és fajtája? Milyen a rádiózási rendszer? Ismeri a tisztek és parancs­nokok nevét és rangfokozatát? Mit tud a katonai kémelhá­rítás szerveiről? íme, a kérdőív és a valóban testhez álló kérdések! # * * Nem titok, hogy a hírszer­zésben fedőneveket használ­nak, ilyenformán a Szabad Eu­rópa alkalmazottainak többsé­ge álnév mögött rejtőzik. Még ha lelepleződnek is, kegyelet­ből tovább használják a fedő­nevüket, mintha ők maguk ad­nák a tudtunkra; vagyis in­kább talán önmagukat akarnák meggyőzni arról, miszerint a Jozka Pero nevű rágalmazónak semmi köze a volt Josef Pejskar nevű csehszlovák állampolgár­hoz, Honza Douba ügynöknek az ártatlan J. MSkota névhez, a fő kommentátor Josef Lehotának a „titokzatos“ K. Belák-Berger- hez._ PodivínskiJ Martin Zemek, B. Stefinek JoSef Dub, /. KruZ- liak Martin Prokop, Magdalén Stevo Korec, D. Zizka Dalibor Zák, P. Pribík Peter Langer, K. Béna Jifí Slezák, Vohryzka Ko- nopa bátyó, Zd. EliáS Zdenék Cerny. Losonskl) Michal Zeliar, J. Sepitko Martin Hrabovőan né­ven szerepel, és még folytat­hatnánk a sort. ...1968 után a szabad euró- pabeli munkavállalásnak egyik feltétele volt nemcsak a becsü­let. hanem a név eladása is. így Karéi Jezdinsktj, Milán Schulz, Sláva Volnt), Emil Ste- fan s a fizetett munkatársak, O. Filip, R. Seluckfj, I. Fleich- man, A. Müller s a többiek kénytelenek a saját nevüket használni az adásokban. „Egyéb“ alkalmakkor Sláva Volny például Patrick Frey, Karéi Jezdinsky Kari Schwarz néven szerepel. A Szabad Eurófki Rádió „tudományos“ tevékenysége Valamennyi emigránsszerveze­tet, amelyet a Szabad Európa körül kialakítottak, funkcioná­riusok irányítanak, akik nem mások, mint a Szabad Európa káderei. Az említett szerveze­tekben a másod- és harmadosz­tályú emberek vannak képvi- selva Mint ahogy Julius Firt mondja, ez a kategorizálás szükséges, mindössze oda so­rolja az embereket, ahová va­lók... pk nem első osztályú r. emberek.. Ezúttal nézzük meg, milye­nek az első. osztályú emberek, és kik azok? A hatvanas évek elején az amerikai hírszolgálat gyökere­sen megváltoztatta a koncep­cióját — tudományos tevékeny­ségre adta a fejét, atoi azt jelen­tette, hogy sokkal inkább, mint valaha, kihasználják az egye­temeket, professzorokat, diá­kokat. Az amerikai hírszolgálat csapattöízsét többek között a massachusettsi Institut of Technology-ban képezik ki. S mivel amerikai főiskolákon sem akarnak közösséget vállalni a tudósok a CIA-val, a hírszerző szolgálat titokban hatol be a főiskolákra. Ma már sok egye­hogy találkozzon régi kollégái­val, akiknek ugyanaz a hobby- juk, mint neki — a kémke­dés. Lobkowitz társasága 1973 májusában Pavel Mina- rík meghívót kapott egy díszes ünnepségre, amelyen részt vett a Szabad Európa szlovák és cseh alkalmazottainak egy ré­sze. Azon a májusi napon alapí­tották meg az úgynevezett Csehszlovákiai Kutatásokat Se­gélyező Társaságot. Mikulás Lobkowitz, a müncheni egyetem rektora, hajdani csehszlovák és jelenlegi amerikai állampolgár játszotta a vezető szerepet. 1968—69-ben főiskolai vég­zettségű emberek mentek az NSZK-ba (akiknek mellesleg a Pavel Minarík a Szabad Európa Rádióban (Foto: ARCHÍVUM) temen ülnek a CIA emberei, professzorokként, tudományos kutatókként dolgoznak, és sen­ki sem tudja róluk, kinek a szolgálatában állnak. Az agyafúrt kémkedés szak­mai érdeklődés ürügye alatt folyik, tudományos-technikai ta­pasztalatok cseréje révén, kü­lönféle tudományos értekezle­tek, konferenciák, szakembe­reinknek az USA-ban és a tő­késországokban tett látogatá­sai alkalmával, külföldi tudó­sok nálunk tett látogatásai al­kalmával, s mi szakembereink USA-bell kiküldetése alkalmá­val stb. Több ízben történik visszaélés a tudományos cik­kek publikálásával Is, állam­polgáraink publikációs tevé­kenységét Is felhasználják az információszerzésre. Az USA mélységesen megsérti a tudo­mányos együttműködés és a kölcsönös kapcsolatok elvét. A CIA hírszerzői tevékenysége annyiban tér el a korábbi, klasszikus formától, hogy nem csupán komplett eredményekre specializálja magát, részered­ményeket Is szívesen szerez meg, a részeredményeket aztán a modern számítógépes mód­szerrel feldolgozzák. Tekintet­tel arra, hogy az információ- adás még népi azonos az ál­lamtitok megsértésével, hiszen a felvilágosítást adó személy azt hiheti, hogy ez kifejezetten szakmai célokat szolgál, a „legális“ kémkedésnek ez a szocialista állam tette lehetővé, hogy diplomát szerezzenek — ingyen). A Szabad Európa ar­ra gondolt, hogy szervezetbe tömöríti ezeket a diplomásokat, s ők lesznek majd az a bizo­nyos első osztályú emberek. A fentebb említett társaságnak az volt a célja, hogy megnyerje az együttműködésre az összes cseh és szlovák tudóst, és az ún. csehszlovák kérdés vizsgá­latára összpontosítsa őket. Természetesen ez roppant érdekesen hangzik, azonkívül meglehetősen csábító lehetőség, főként az olyan emberek szá­mára, akik nem látnak a ku­lisszák mögé s akik az ilyen elképzelések alatt valóban a tu­dományos kutatást értik. A társaság tervezetét 1969- től 1973-ig készítették. A társa­ség főnökéül Mikulás Lobko- witzet szemelték ki. Lobkowi- tzet később kinevezték a mün­cheni egyetem rektorává, s ez késztette a szervezőket arra, hogy olyan terveket kovácsol­janak, miszerint a társaság az egyetem egyik katedrája le­gyen, ha már Lobkowitz ilyen nagy úr lett... A titkári teendőket az előké­születek folyamán a Student, egykori főszerkesztője, Alexef Kusák végezte. Az ő vágyainak netovábbja bekerülni az egye. temre tanársegédnek ... Csak. hogy ez nem olyan egyszerű ... és hát a kis hal Is hal, s Ku- sáknak itt legalább reménye volt rá, hogy a titkárságon ke­resztül egyszer mégiscsak bejut az egyetemre. A Szabad Európa mindaddig hagyta Kusákot tit- károskodnl, míg az előkészüle- letek folytak, vágyik 1973 má­jusáig. Abban a pillanatban, amikor az ünnepélyes aktus hi­vatalosan is megerősítette a társaság létezését. hirtelen eszükbe jutott Kusák prágai múltja, rámutattak, hogy sem szakmailag, sem egyébként nem képes megbirkózni a fel­adattal, végül pedig szépen megköszönték eddigi fáradozá­sait. Az ügyvezetés átment a Sza- bad .Európába, s a titkári funk­ciót dr. Martin Bachstein tölti be. Bachstein német nemzetisé­gű amerikai állampolgár, az amerikai légierőknél szolgált pilótaként, később gyakran uta­zott Csehszlovákiába mint diák, 1969 őszén több levéltári anya­got lopott ki az országból és' szép lassan a csehszlovák kér­dés szakértőjévé tornászta fel magát, olyan hírnévre tett szert, hogy a Szabad Európa ajtaja önmagától kitárult előt­te: Az úgynevezett amerikai vo­nalon dolgozott, és 1974 dere­kán sikerült bejutnia a Szabad Európa Rádió amerikai vezetése végrehajtó Szervébe. Az ő történetét Eidlinéhez lehetne hasonlítani, mivel Bachstein csehszlovákiai útjai ugyanazt a célt szolgálták, mint Eidlin látogatásai. A cseh­szlovák kérdést vizsgáló társa­ság titkári funkciója tehát jó kezekbe került. A nagyérdemű társaság további bizonyítékokat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy ez a díszes emigránsszer- rezet is beletartozik a CIA programjába. A Szabad Európa, csakúgy, mint irányító szerve, s CIA, az USA-ban éppúgy, mint egész Nyugat-Európában, kompromittálta magát. Valami- ’evaló társaság mindkettőtől undorral elfordul. Akin érződik 3 szabadeurőpa-szag, azt tisz- :ességes ember messze el­terüli. Még a burzsoá la- lok szerkesztői is így viselked- lek, ha szabadeurópásokkal ta- álkoznak. Ha valaki Nyugaton — de kü- önösen az Egyesült Államokban isztességes cégnél akar állást :zerezni, jobb, ha távol tartja nagát a Szabad Európától. A Szabad Európa egyenlő a CIA- ?al, a CIA pedig szemét egy 'állalat, tartják a jóérzésű era- >erek nyugaton. ■ A Szabad Európa „népszerű- légét“ Ernest Strediíansky igá­ién bizonyíthatja. Strediíansky i Szabad Európában Pavel írón néven szerepelt. 1968-ban irkezett Münchenbe a bratisla- rai televízióból, ahol rendező- ;ént dolgozott. 1973-ban meg­áit a Szabad Európától, meg- indorodott az ottani viszonyok- ól. Az Egyesült Államokba nent. Legalább lektori állás- ioz szeretett volna jutni va- amelyik kisebb egyetemen, öt zabad helyet is talált, öt íz- len pályázta meg az állást, de ainden esetben elutasították. A égén az egyik ismerőséhez ordult, azzal a kérdéssel, hogy, uiért nem hajlandók őt alkal- nazni, talán mert Csehszlová­kiában tagja volt a kommunista lártnak? — Tudod, az nem is számt­ana nekik — felelte az isme­őse. — Azért utasítanak el, leírt a Szabad Európa alkal­mazottja voltál, ami egyenlő a ilA-val. A Strediíansky családnak vé­ül nem maradt más választá- a, mint hogy a feleség a kali- orniai Monterey városában, a írszerzőképző iskolában szlo- ák nyelvre oktatja a leendő émeket, az egykori tévérende- ő pedig néhány dollárért szlo- ákul tanít egy amerikai diplo- íatát. IFolytatjuk) 1976. V. 30. E

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents