Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 3. szám
. ^ N* ; 5 * -x í rji m ||| W A ^ V jp A SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓBAN J A nemzetközi munkamegosztás jelentősége állandóan fokozódik mind a társadalmi munkatermelékenység fejlesztésében, mind a gazdaság intenzitásának növelésében. Ez teljes mértékben érvényes az egész csehszlovák népgazdaságra, a vegyipar fejlesztésére pedig különösen. Elsősorban azért, mert a vegyipar fejlődése csaknem kizárólag az alapvető nyersanyagok, a kőolaj és a földgáz behozatalától függ. A központi szervek és az SZSZK Iparügyi Minisztériuma tehát érthetően nagy figyelmet szentel annak, hogy Szlovákia vegyipara minél hatékonyabban bekapcsolódjon a nemzetközi munkamegosztásba. A jelenlegi és a most következő időszakban a vegyipar fontos feladata a népgazdaság intenzifikálása a kemizálás útján. A kölcsönös összefüggések túlnövik az ország határait. A vegyipar előtt az eddigieknél sokkal nagyobb feladatok állnak. E feladatok teljesítése jelentős tudományos-kutatási potenciált igényel, szükségessé teszi a vegyipari gépgyártás megerősítését, s különleges figyelmet kell szentelni a nyersanyagforrások maximális hasznosításának. E feladatok teljesítése szempontjából egyre jobban előtérbe kerül a nemzetközi együttműködés kérdése, főleg a KGST-tagállamokkal. A jövőben vegyiparunk, és a többi KGST-tagország vegyiparának fejlődése jelentős mértékben függ majd a nemzetközi együttműködés hatékonyságától. A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSKP KB 1974-es májusi plenáris ülése hangsúlyozta a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének szükségességét a népgazdaság valamennyi ágazatában. Az együttműködésben nagy súlyt helyezünk a termelési szakosításra és kooperációra, amit elsősorban a nemzetközi szervezetek és a gazdasági társulások irányítanak. A tudományos-műszaki együttműködés súlypontja áthelyeződött további szerződéses kapcsolatok létesítésére, közös kutatási csoportok és kollektívák kialakítására, ami megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a kölcsönös tapasztalat-, ismeret- és dokumentációcsere tudományos és termelési integrációvá fejlődjön. A tudományos-műszaki együttműködés főleg a következő kiemelt témákra összpontosul: — közvetlen együttműködés kormányközi megállapodás alapján szovjet partnerékkel egy nagy teljesítményű viszkőza-szálképző berendezés kifejlesztésére és a technológiai folyamat kidolgozására, melyben a Sviti Műszálkutató Intézet, szovjet részről pedig a Mitiscsi VNIIV és a VN11LTEKMAS vesz részt; — együttműködés kormányközi megállapodás alapján a gumiipari vegyszerek szakosított és kooperációban történő gyártásában, folyamatosan működő nagy kapacitású egységek kifejlesztésében és kiépítésében a Pneumax MBZ, az Antioxidant CD és a Sulfenax CB gyártására, melyben a Bratislavai Dimitrov Vegyi Művek, a Duslo Sala, szovjet részről pedig a tambovi NIICHIMPOLIMER vesz részt; — sokoldalú együttműködés „A termelési technológia fejlesztése, s a cellulóz- és papíripari termékek tökéletesítése témakör keretében, amely főleg a rostos féltermékek papírrá és kartonná való feldolgozására, a másodlagos rostos nyersanyagforrások kihasználására, valamint a termelési folyamatok számítógépes irányításának fejlesztésére irányul. E feladatkör koordinációs központja a Bratislavai Papír- és Cellulózipari Kutatóintézetben van, s a munkában az intézet dolgozóin kívül szovjet és NDK-beli kutatók vesznek részt. Az együttműködés további területei közül megemlíthetjük még a Lengyel Népköztársaság műszaki segítségét a dimetiltereftalát gyártásának intenzifikálá- sában, a sokoldalú együttműködést a fanyersanyagok komplex kihasználásában, valamint azt a műszaki segítséget, amit a kubai és vietnami szakemberek jelenleg szervezett szakoktatásához nyújtunk. TERMELÉSI SZAKOSÍTÁS ÉS KOOPERÁCIÓ A jelenlegi időszakban a nemzetközi együttműködés területén előtérbe kerül a termelési kooperáció és a szakosítás. A nyugati Energia- és gazdasági válság feltételei mellett a féltermékek kölcsönös szállításai döntő mértékben befolyásolják az egyes termékek gyártási körülményeit. A vegyi anyagok világpiaci ára a legtöbb esetben többszörösére növekedett, ami nincs összhangban a szocialista tervgazdálkodás alapelveivel. Ezért napjaink fő feladata — ahogyan arra a Slovnaft nemzeti vállalat dolgozóinak tavalyi felhívása is rámutatott — saját forrásokból pótolni az importált nyersanyagokat és anyagokat, illetve maximális mértékben kihasználni azokat. E kérdés kielégítő megoldása azonban csak a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjában rejlő lehetőségek teljes kihasználásával lehet eredményes. A KGST-tagállamok számára ez nem jelent új feladatot, hiszen már a Komplex Program célul tűzte ezt, s a KGST Állandó Vegyipari Bizottsága rendsze- sen ellenőrzi a vegyipari együttműködés területén előirányzott feladatok teljesítését. A Komplex Program feladatainak realizálásában nagy jelentőségű az NDK-beli Halle-ban székelő INTERCHIM nemzetközi gazdasági szervezet tevékenysége, melynek a Slov- chémia termelési-gazdasági egység szintén tagja. Ez a szervezet irányítja a szakosítás és a termelési kooperáció fejlesztését a mezőgazdasági növényvédelmi vegyszerek, a polimerizáláshoz szükséges adalékanyagok, a textilipari segédanyagok és a szerves festékanyagok gyártásában. A szlovák vegyipar hatékonyan bekapcsolódik a mezőgazdasági vegyszerek, a polimerizálási adalékanyagok, s részben a textilipari segédanyagok gyár- tásába^ is. A növényvédelmi vegyszereket gyártó kapacitások építésére és kibővítésére vonatkozó sokoldalú megállapodást a KGST Végrehajtó Bizottságának 63. ülésszakán hagyták jóvá. E megállapodás eredményeként a KGST-tagállamok a nyolcvanas években már 90 százalékban saját szakosított termelésükből fogják fedezni ilyen irányú szükségleteiket. A növényvédő vegyszerek kölcsönös szállításainak terjedelme a jelenlegihez viszonyítva kétszeresére növekszik, s az 1980—85-ös években évi átlagban mintegy 50 millárd rubeles értéket ér el. Az INTERCHIMVOLOKNO nemzetközi gazdasági társulás, amelynek Bukarestben van a székhelye, a vegyi szálak gyártásához szükséges anyagok szakosított gyártását és kölcsönös szállításait koordinálja. Tagjai között szerepel *> Slovchémia termelési-gazdasági egység. Feltételezzük, hogy ezek a nemzetközi szervezetek később az együttműködés magasabb formált is megvalósítják, az önálló elszámolási rendszer alapján. A vegyipar szakaszán további nemzetközi szervezetek létesítése jöhet számításba, például a foszforkémia és a petrokémia szakaszán. E nemzetközi szervezetek tevékenysége az első szakaszban főleg a következő feladatokra irányul: — a termelési tervek egyeztetésére az adott ágazatok műszaki-gazdasági fejlesztésének elemzése és előrejelzése alapján, kihasználva a termelés és a szükségletek méreteit, — a termelési szakosítás és kooperáció elmélyítésére, beleértve a sokoldalú nemzetközi szakosítási megállapodások előkészítését és lezárását, — a létező és az épülő kapacitások tökéletesebb és ésszerűbb kihasználására, a beruházási folyamatok koordinálására, — a termékek műszaki-gazdasági mutatóinak tökéletesítésére a tudományos kutatás eredményeinek kihasználása, s a tudományos-kutatási munkák koordinálása alapján. A sokoldalú együttműködés feladatainak lebontását elsősorban az állandó munkacsoportok, a tudományos-műszaki tanácsok, valamint a koordinációs központok végzik. E szervezetek tagjai között jelen vannak a szlovákiai vegyipar fejlesztési szakemberei és a kutatás dolgozói. A tagok javaslatai alapján készülnek el az érdekelt felek sokoldalú megállapodásai. GAZDASÁGI KAPCSOLATOK jelenleg a KGST-tagállamok legelterjedtebb együttműködési formája a gazdasági együttműködés. A vegyipari gazdasági együttműködésben legjelentősebb partnerünk a Szovjetunió. Kormányközi megállapodások szabályozzák a nyersanyagok, valamint a szakosított vegyipari termékek szállításait. E megállapodásokban olyan fontos termékek szerepelnek, mint például a repülőbenzin, az ásványolajok, műtrágyák, metilalkohol, s a Szovjetunióból importált más vegyipari nyersanyagok és közbeeső termékek. A szlovákiai kivitelben főleg nagy átmérőjű gumicsövek, gumiabroncsok, növényvédő vegyszerek, gumiipari vegyszerek és festékanyagok szerepelnek. Intenzív gazdasági kapcsolataink vannak az NDK vegyipari vállalataival a vegyi szálak szakosított gyártásában, a növényvédelmi vegyszerek, a gumiipari segédanyagok, valamint a műanyaggyártáshoz szükséges segédanyagok gyártásában és kölcsönös szállításaiban. Országos jelentőségű együttműködés bontakozik ki a lengyel vegyiparral, ahonnan a 6. ötéves tervben a kormányközi megállapodások, szakosítási szerződések és évi kereskedelmi szerződések alapján szénké- neget, szintetikus kaucsukot, kénsavat, poliészter- vágottszálat és egyéb anyagokat hozunk be, melyek ellenében polivinilkloridot, pentaeritritet, etilénklikolt, polipropilén-vágottszálat és más termékeket szállítunk. Intenzíven fejlődik a gazdasági együttműködés a vegyipar szakaszán Bulgáriával és Romániával, s keressük a kölcsönös szállítások bővítésének lehetőségeit a Magyar Népköztársasággal. A gazdasági együttműködés számára konkrét lehetőségek mutatkoznak jugoszláviával is, főleg a műtrágyák és a növényvédő vegyszerek szakaszán. Az 1975—1980-ra vonatkozó népgazdasági tervek előkészítése további lehetőségeket tár fel a nemzetközi vegyipari együttműködés fejlesztése számára. Reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a jelzett időszakban a szakosított termékek kölcsönös szállításai a Szovjetunióval megkétszereződnek, s további fejlődést érünk el a többi KGST-tagállammal kapcsolatban is. A nemzetközi együttműködés lehetőségeinek szélesebb kihasználását főleg az teszi szükségessé, hogy a vegyipari termékek fogyasztása ugrásszerűen növekszik, s a piac szükségleteit még távolról sem vagyunk képesek fedezni. VÁMOS BÉLA Az 5. ötéves tervidőszak utolsó hónapjaiban a bratislavai Slovnaft nemzeti vállalatban üzembe helyezték az évi 40 ezer tonna kapacitású új nagynyomású polietilénmüvet. Képünkön az új egység vezérlőberendezése és kompresszortelepe látható. (A CSTK felvétele) 1978. I. 18. ÚJ SZÚ
