Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 1. szám
K iváncsi voltam, hogyan él a köztudatban — különösen a városlakókéban — a kéményseprőszakma fogalma, ezért ismerőseim körében egy kisebbfajta köz- véleménykutatást végeztem. A megkérdezettek egy része mosolygott, mert a kéményseprők körüli babonák jutottak eszükbe, mások csak legyintettek: „kéményseprő — ez a szakma már a múlté. A távfűtéses lakónegyedek pár éven belül ki- szoritják a kéményseprőket a városból“ — Vajon igazuk van-e a szkeptikusoknak? — ezzel a kérdéssel fordultam Ernesl Loipersberger kéményseprőmesterhez, akihez az a szándék vezérelt, hogy valami közelebbit tudjak meg erről a szakmáról, és az utánpótlás helyzetéről érdeklődjem nála. — Kéményseprőre mindig szükség lesz — hangzik a válasz. S elég baj az hogy most nincs „divatban“ ez a jont os szakma. Harmincnyolc évvel ezelőtt, amikor én álltam pályaválasztás előtt, nem volt könnyű bejutni kéményseprő- inasnak. Nekem sikerült. Akkoriban a kéményseprőmesternek nagy volt van. Követem a mestert és a fiúkat az egyik kazánházba. Pavol Sisolák, mátjs a kazánon terem és söpri is ki belőle a kormot. Milán Deák, egy másik jövendőbeli kéményseprőmester hosszú vasrudat vesz a kezébe, amelynek a végére gömbölyű kefe van erősítve, azzal tisztítja ki a kazán egyik részét. — Kéthetenként járunk ide — közli a mester. A négy kazán közül kettőt tisztítunk ki eqy alkalommal. Ezt a munkát a másodikos fiúk már olyan tökéletesen végzik, hogy szinte nincs is szükség segítségre és magyarázatra. Úgy érzem, a mi munkánk Is miauban hozzájárul ahhoz, hogy a kertészet olyan szép szegjűker nevel a hideg téli hónapokban is. — Máshová nem is járnak gyakorlatra; csak a pékségbe és ide? — kérdezem a mestert. — Dehogynem. Táviütésre szolgáló kazánokat is tisztítunk, valamint az elővárosok családi házainak kéményeit tartjuk rendben. Hívás nélkül is házhoz megyünk. Vannak helyek, ahol nem szívesen logodnak bennünket, mert hogy Ernest Loipersberger, a kéményseprő-képző szakipari tanulóközpont főniesterc harmincnyolc évvel ezelőtt tanulta ki a szakmát. Hasznis, érdekes szakmái választattak LÁTOGATÁS A KÉMÉNYSEPRŐ KÉPZŐ SZAKIPARI TANULÓKÖZPONTBAN a becsülete. A háziasszonyok sokszor alig győzték kivárni a jöttét. Napokig lesték, várták s amikor aztán végre megjelent és kiseperte a kormot a kéményből, áldották a keze munkáját, mert újra jól húzott a kémény, gondmentes volt a lőzés, sütés, a tüzelés egy darabig. —i Mindvégig a szakmájában dolgozott az elmúlt harmincnyolc esztendő alatt? — Huszonnyolc évig nem is tettem le vállamról a seprői. Stropko- von, Spisská Nova Vesen, TrebiSo- von /Tőketerebesenj, majd itt a fővárosban dolgoztam. Tíz év óta pedig a bratislavai Közszolgálta-~iási Vállalat kéményseprő képző szakiparitanuló központjában vagyok főmester. Szlovákia 84 kommunális üzeme számára itt képezünk kéményseprőket. | A jövőbeli kéményseprők nyomában — Szeretnék visszatérni előző kérdésemhez, mégpedig a központi jűtéses lakásokkal kapcsolatban. Az új lakónegyedek valóban nélkülözhetik e a kéményseprő munkáját? — A kéményseprők munkája a távfűtéses lakónegyedekben is nélkülözhetetlen. Csak éppen a lakók nem tudják úgy felbecsülni az értékét, mert nem közvetlenül a lakásokban végzik, hanem a kazánházakban Amíg mi a főmesterrel az irodában beszélgetünk, a másodikos kéményseprőtanulók is megérkeznek a szálláshelyükről, az Ivánkái úti internátusból. Munkaruhába öltöznek. azután Dchorák és Molnár mester felügyelete alatt elindulnak a gyakorlóhelyre. Én is a tizenhat fiú nyomába szegődöm. Molnár mester csoportja a petríalkai (ligetfalusi) pékségbe ment, Dahorák Lajos védencei pedig a bratislavai Kertészeti és Üdültetési Vállalat virágkertészetébe, ahol az üvegházakban télen is foglalkoznak virág- termesztéssel. Az ehhez szükséges meleget kazánházakban állítják elő. Ahol pedig kazán van, ott a , ké ményseprő munkájára is szükség A kémény tisztításához bátorság is kell takarítani kell utánunk, de végül is belátják, hogy szükség van a munkánkra. Az előírások szerint hathetenként kell kitisztítanunk egy-egy kéményt. A tűzvész elkerülése érdekében — A tisztításon kívül miből áll még a kéményseprő munkája? — 'Ellenőrizzük a fűtőtestek s a fűtéshez szükséges kellékek, berendezések állapotát. Ez sem- kevésbé fontos munka. Gázfűtésnél ellenőrizzük, hogy a kéménynek van-e azbesztbélése. Ugyanis a metángáz szétporlasztja a kémény salakját, beszivárog a lakásba és robbanásveszélyt idézhet elő. De olyasmire is ügyelünk, hogy nincs-e a kéményben gerenda befalazva, nincs-e a közelében gyúlékony anyag. Egyszóval a magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne keletkezzen tűz. A fiúk közben végeztek a munkával, s mivel szeretnék tőlük is egyet mást kérdezni, leülünk néhány percre a kazánház irodájába beszélgetni. Pályaválasztási, szakmai kérdések kerülnek sorra és tér mészetesen a lányok. Kiderül, hogy valamennyien önszántukból jelentkeztek erre a pályára. Társadalmi szempontból nélkülözhetetlennek tartják szakmájukat. Ha udvarolnak, nyíltan bevallják a lányoknak, hogy munkaidő alatt fekete ruhát viselnek. Talán egy kicsit büszkék is rá. Igaz, hogy akad olyan lány is, aki előítélettel viseltetik a kéményseprőfiúkkal szemben „De az ilyen nem is érdemli meg, hogy udvaroljanak neki“ — mondják. Hiszen kéményseprő sem lehet akárki. Három évig tart a szakmai felkészülés, utána becsülettel helyt kel) állni a munkahelyen. Elméleti oktatás Az első évfolyamban tizenegyen tanulnak. Ök azon a napon, amikor a tanoncközpontban jártam, elméleti oktatáson voltak az iskolában. Az Ivánkái úti szaktanintézet .egyik első emeleti osztályában találtam rájuk. Éppen műszaki rajzórájuk volt. Amikor beléptem a tanterembe, rajzlapjaik fölé hajolva kúpot, hengert, téglatestet, kockát és egyéb mértani idomokat rajzoltak. Az óra végén elbeszélgettem Simcsik Imre Veíky Lúé-i (nagylúcsi) és Pintér László vléanyi (farkaséi) tanulóval. Elmondották, hogy sokféle tantárgyat tanulnák. A legfőbb közülük a technológia, amelynek keretében megtanulják, milyen téglára, cserépre van szükség a kéményrakáshoz, hogyan kell kisamottozni a kályhát stb. De van fizika, matematika, vegytan, polgári nevelés, szlovák nyelv is az órarendben. Az oktatók azon fáradoznak, hogy a szaktudáson kívül általános műveltséget is adjanak a tanulóknak. hiszen erre mindenkinek szüksége van. Szóba kerül az iskolán kívüli tevékenység is. Sportolnak, moziba járnak, vagy éppen a klubban olvasgatnak. szórakoznak. Vagyis igazi diákéletet élnek a fiúk. Dicsérik a szálláshelyüket is, tágas, kényelmes, központi fűtéses szobákban laknak hármasával. Olyan foglalkozás ez, mint bármely más. Elméleti és gyakorlati felkészültséget kíván. Mégis kevés a jelentkező. — Mi okozza a szakma Iránti érdeklődés hiányát? Erre a kérdésre újra Loipersberger elvtárstől kapom meg a választ. — Nem a szakmában van a hiba, hiszen semmivel sem piszkosabb munka ez, mint például az autószerelőé és anyagilag is előnyös. A baj abban gyökerezik, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok, a kilencedikesek nem ismerik — mert nem ismertetik meg velük — a \éményseprőszakma előnyeit. A kéményseprőgond egyedüli megoldását a végzősök idejében való tájékoztatásában látom. KOVÁCS ELVIRA Dahorák Lajos mester tanítványai körében (Kontár Gyula felvételeit NEGViV MUNKJUA MÉRLEGEN Szépek az eredmények, nagyok a feladatok Hnústa a felszabadulás óta nemcsak sokat fejlődött, hanem igen jelentős váltó záson ment keresztül. Először a közeli Likier településsel egyesült, a legutóbbi választások előtt pedig hozzácsatolták Ha Havát, Polomot és Bradnót is. A mai város tehát öt településből tevődik össze. Ez a tény a vnb-től rugalmas és figyelmes munkát követel meg. Hogy ebben a megbízatási időszakban hogyan dolgoztak, és milyen eredményeket értek el, azt Ián Fábry tói, a vnb elnökétől tudtuk meg. — A választási program összeállításakor reálisan mértük fel erőnket. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a tervezett 30 beruházási akcióból ez év szeptember l-ig hu szonnégyet átadtunk rendeltetésének — mondja az elnök. Két akciót az év végén négyet pedig az idén fejezünk be. A Ha- éavai Alapiskola építését töröltük a választási programból, mivel erre nem voltak meg a reális feltételek. Ugyanakkor 39 olyan akciót is megvalósítottunk — összesen 39 millió korona ráfordítással —, amelyek nem szerepeltek a választási programban, de megvalósításukat maga az élet diktálta. Az elmúlt négy év alatt létrehozott ér tékeket a lakosság több ezer óra társadal mi munkával segítette elő. Ugyancsak nagy ra kell értékelni, hogy a vnb és az üze mek, az intézmények, az iskolák és a tö megszervezetek közötti együttműködés elmélyült. Ezt bizonyítja a terven felüli akciók egész sora is. Hogy csak néhányat említsünk közülük: három 16 lakásos háztömb, új üzlet, az Iskra sportegyesület pá lyája, az utak egész sorának portalanítá sa stb. A tervezett feladatok túlteljesítése azonban nem adhat okot az elégedettségre. Fő lég azért nem, mivel a szolgáltatások színvonala terén bőven akad javítanivaló, nem utolsósorban a város tisztán tartása, amelyet ez év végéig a közszolgáltatási üzem biztosít. Az idén ezt a szolgálatot már a vnb műszaki üzemrészlege látja el. minden bizonnyal eredményesebben. Jó segítőtárs A polgári ügyek testületé a vnb hasz nos segítőtársa. A leggyakrabban a* említett testület tagjai kerülnek érintkezésbe a lakossággal. Születés, névadó, esküvő és különböző életjubileumok alkalmával mindig ott vannak az emberek között. Munkájuk eredményességét igazolja, hogy míg 1972-ben 29 polgári névadót tartottak, ad dig az idei év első felében már 52-t. Az említett időben a csak polgári esküvők száma 17-ről 23-ra növekedett. Míg 1972- ben csupán 7 idős embert látogattak meg, az év hat hónapja alatt már 47-et. A város hacavai, likéri, polomi és brad- nói részlegén négy polgári bizottság tevékenykedik. Ezek munkájából kiveszik részüket a képviselők is. A polgári bizottságok a választások óta 51 gyűlést rendeztek. ebből, 22-t a likériek, tehát ez a bizottság tevékenykedik a legaktívabban. Az említett bizottságok 24 nyilvános gyűlést tartottak, s 28 különböző brigádmunká megszervezéséből vették ki részüket. Segítenek a művelődéspolitikai akciók, a polgárvédelmi felkészítésen, való részvétel biztosításában, összegyűjtik a lakosok kötelezettségvállalását, felügyelnek az óvodák, a művelődési létesítmények gazdálkodására és szervezik a hulladékgyűjtést, egyszóval mindenütt ott vannak, ahol szükség van munkájukra, ahol segíthetnek. Rendszerességre törekednek A tanács ülésein a képviselők 80, a plénumán pedig 75 százaléka vesz részt rendszeresen. A hiányzás egyik oka. hogy a városhoz tartozó települések távol esnek a városícözponttól. A képviselők aktív tevékenységét bizonyítja, hogy ebben a meg bízatási időszakban 46 javaslatot nyújtottak be, amelyek közül 43-at a tanács elfogadott és meg is valósított. A helyi gazdálkodási, kereskedelmi és lakásügyi szak- bizottság például a választások óta 16 helyi gazdálkodási üzemben és 26 üzletben végzett ellenőrzést. Nem kevésbé jelentős munkát végez a cigánykérdéssel foglalkozó szakbizottság. A város területén 462 cigány lakos él. Cigánykunyhóban már csak két család lakik. A vnb 1973-ban öt, 1974-ben három, az idén pedig egy lakást, az üzemek összesen 15 lakást utaltak ki cigánycsaládok részére. Míg 1973-ban 36 cigánygyerek járt rend- szertelenül iskolába, ez évben 131 közül csupán hat. Aktívan tevékenykedik a többi bizottság is. A vnb tanácsa, valamint plénuma a jövőben még jobb és rendszeresebb munkára törekszik, s ezt a pártunk XV. kongresszusának tiszteletére készülő kötelezettségvállalásokban Is ki akarják fejezni. N. J. napa»
