Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-23 / 21. szám
A CSOPORTOK TEVÉKENYSÉGE 2 Magos színvonalra kell emelni a gazdaság hatékonyságát. A népgazdaság mín- * den ágazatában megsokszorozott erővel kell törekedni a munkatermelékenység fokozására, a munka minőségének javítására a társadalmi élet minden szakaszán, a termékek műszaki színvonalának emelésére és minőségének javítására, a termék- váltás gyorsítására, a magasabb műszaki színvonalra és a sokoldalú gazdaságosságra. (A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelveiből.) PROGRAMVEZÉRLÉSŰ TECHNIKA % ' £'*jí} pOvvV p^SBg raH™ tife1! yn^i * aiiB |t SZERSZÁMGÉPGYÁRBAN A mikor az elmúlt év novemberében a Szlovák Tudományos-Műszaki Társaság Tanácsa az alapszervezeteihez fordult azzal a javaslattal, hogy a pártszervezet, az FSZM és a SZISZ segítségével s a vállalat vezetőségével együttműködve dolgozzák ki a gazdasági hatékonyság állandó fokozásának koncepcióját, a TOS Trenőín szerszámgépgyár SZTMT alapszervezete azonnal válaszolt a felhívásra. A vállalatban 17 munkacsoportot szerveztek, amelyek feladata a hatékonysági Intézkedések megvalósítása. Azóta már egy kis Idő eltelt, ezért ellátogattunk a vállalatba, hogy tudomást szerezzünk a csoportok munkájáról. Bevezetőül elfogadtuk Ján Chochlík mérnöknek, az SZTMT alapszervezete elnökének az egyes munkahelyek megtekintésére vonatkozó meghívását. GÉPKETTÖSÖK ÉS GÉPSOROK A TOS Trenőín C csarnokában a könnyű alkatrészeket készítik. Az egész csarnokban a reggeli munkakezdésre jellemző sürgés-forgás tapasztalható. — Régebben én is itt voltam mester — mondja Ján Chochlík mérnök, aki most a vállalat műszaki előkészítési részlegének a vezetője. Először két SPL—16 A jelzésű esztergapadnál állunk meg, amelyekből rendszeres időközökben fogaskerekek kerülnek ki. Marta ChudáCiková, a gépek kezelője a kész darabokat halomra rakja. Ügyesen, gyakorlottan mozog, egyszerre két gépet kezel. — Az esztergapadok szót fogadnak, keresni is lehet mellettük, tisztán a havi 2400 koronára is kijövök... — állapítja meg a gépkezelő Az SPL—16 A jelzésű eszterga a vállalat saját terméke. Kihasználjuk a műszaki-fejlesztési részleg vezetőjének jelenlétét, és felvilágosítást kérünk az eszterga műszaki paramétereiről. „Ez egy félautomata, programvezérlésű gép, amelyet kivitelre is gyártunk. Több ilyen gépből termelési gépsor is könnyen ösz- szeátlítható. Ilyen gépsor például az NDK-beli Zent- ronik vállalatban is működik. Ezek a gépek a termelési Időt körülbelül a felére csökkentik, s a kezelésükhöz szükséges dolgozók száma is csökken. Az egész gépsorról csupán egyetlen ember gondoskodik, aki figyeli a kések kopását, ellenőrzi a gépek működését, kicseréli a szerszámokat...“ Azt, hogy ebben a csarnokban a számjegyes vezérlésű gépek igen közkedveltek, az is bizonyítja, hogy a közelben két SPN 12-es programvezérlésű eszterga is dolgozik, ezek a Kovosvit Sezimovo Űstí vállalat termékei. Gábriel Gunár esztergályos tengelyeket gyárt rajtuk. Jő érzéssel hagyjuk el ezt a termelési csarnokot. Berendezéseinek rendszeres felújításával nemcsak a korszerű megmunkálási módszerek költöznek ide, hanem a nagyobb munkatermelékenység, a nagyobb kereseti lehetőségek is. Az ember itt már nem a gép rabja, teljesen felszabadult a megerőltető fizikai munka alól, csupán irányít, megfigyel, ellenőriz és szabályozza a folyamatokat. A RACIONALIZÁCÍÓS BRIGÁD KÖZBESZÓL A TOS Trenőín C csarnokának progresszív műszaki fejlődése azért is figyelemre méltó eredmény, mert a vállalatnak az utóbbi években nem mindig sikerült teljesítenie a tervezett termelési feladatokat. Ennek részben a könnyű alkatrészeket gyártó üzemegység alacsony teljesítménye az oka. Keresni kellett a kiutat. Az egyik intézkedés 1975-ben egy komplex racionalizácíós brigád megszervezésére irányult. A brigád feladata így szólt: megteremteni a feltételeket a termelési terv folyamatos teljesítéséhez. A ján Chochlík mérnök által vezetett kollektíva már sok elképzelést megvalósított, ezek közé tartozik az emberi és gépi termelési kapacitások felmérése, a dolgozók átcsoportosítása az üzemegység keretei között, a munkafeladatok átcsoportosítása, a kooperációban végzett munkák kiszélesítése, a fúró- és marómunkák helyettesítése préseléssel és égetéssel, a numerikusán vezérelt gépek alkalmazásának bevezetése stb.' A komplex racionalizácíós brigád tevékenysége hozzájárult a feladatok jobb teljesítéséhez ebben az üzemegységben. Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy 1976 eleje óta a TOS Trenőín vállalat a termelési tervet teljesíti, bár a munkaerő-ellátás terén állandó problémáik vannak. Ez további problémákkal jár együtt, éspedig a túlórában végzett munkák terjedelmével és a gyártási folyamatok egyenlőtlenségével. ÉLETRE KELNEK AZ ÚJ GÉPEK Az új, numerikus vezérlésű, rövidítve NC gépek példás rendben sorakoznak egymás mellett, rajtuk az SPL 25 NC felirattal. Mindegyik eszterga mellett ott található az NC-rendszert tartalmazó szekrény, az NS 440-es vezérlőberendezés, a Tesla Kolín Vállalat készítménye. A szerelőcsarnok végén az egyik gép körül többen is foglalatoskodnak. — Az utolsó simításokat végezzük ezen az esztergán — mondja Karol Brokes, a műszaki ellenőrzési osztály dolgozója. A számjegyíezérlésű esztergák csak tüzetes ellenőrzés után hagyhatják el az üzemet, melynél a Tesla Kolín dolgozója is jelen van. Ez a gép például az olomouci Sigma vállalat számára készült, ahol a szivattyútestek megmunkálásához fogják felhasználni. Az esztergát Ján Mertis és Ján Dedík szerelők, valamint Ján Fábik technológus menet közben vizs- gálgatják, s ha nem találnak rajta semmi hibát, kiállítják róla a „bizonyítványt“ és útnak indítják. Említettük már, hogy a Szlovák Tudományos-Műszaki Társaság Tanácsának javaslata alapján 17 munkacsoportot szerveztek. Ezek egyike „Az NC technika gyakorlati alkalmazása“ című munkát végzi. Ezt a munkacsoportot Stefan Boőkay mérnök irányítja, aki a vállalat programozó részlegének a vezetője, Munkájuk elsősorban azt célozza, hogy maximálisan hozzájáruljanak az NC gépek magasabb fokú hatékonyságához. Tevékenységükhöz tartozik többek között az is, hogy minél gyorsabban bevezessék a gépek cső- portos alkalmazását, a rugalmas termelési rendszerekbe való bekapcsolását. A vállalat programozó részlegén készítik el az egyes alkatrészek gyártására szolgáló programokat. Eddig körülbelül 700 ilyen programot készítettek. — Nem titok, hogy a korszerű, nagy teljesítményű, számjegyes vezérlésű gépek bevezetésénél bizonyos visszatartó erőt jelent a szerszámok nem kielégítő minősége. Milyenek a tapasztalataik ezzel kapcsolatban? — kérdezzük. — Ez a megállapítás helytálló — válaszolja Stefan Boőkay. Az NDK-ban és a Szovjetunióban például jobb minőségű vágőszerszámok vannak. Ezek mellett fokozni lehet a vágás sebességét. Ez több szempontból is fontos körülmény. Ha például a jobb minőségű szerszámok felhasználásával legalább 20 százalékkal növelhetnénk a megmunkálás sebességét, ez azonos arányú megtakarítást jelentene a termelési kapacitások és a munkaerő kihasználásában. Az a megállapítás, hogy nagy teljesítményű gépeket gyártunk, de nincsenek hozzájuk megfelelő minőségű szerszámaink, bizony, nem örvendetes dolog. Csehszlovákiában a vágőszerszámokat a Sumperki Pramet vállalat gyártja. Szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e az'illetékes termelésigazdasági egységnek, illetve minisztériumnak közelebbről is megvizsgálnia ezt a problémát, s megtalálni a megfelelő megoldást. A nem megfelelő minőségű szerszámok mögött ugyanis a tartalékok terebélyes fája rejtőzik. Egy másik munkacsoport az SZTMT védnöksége alatt a termelési irányítási rendszereivel és az elemzésekkel foglalkozik. Az előbb említett csoporthoz hasonlóan ebben is megtalálhatók az egyes részlegek és a társadalmi szervezetek képviselői. A csoportot Peter Zajac mérnök, önálló programozó és analitikus vezeti. A munkacsoport tevékenységével kapcsolatban megemlítette, hogy egyik legnagyobb feladatuk a termelési folyamatok számítástechnikai Irányítási programjának kidolgozása. Ez azt jelenti, hogy a termelési folyamatok programozott irányításában mindig az értékesítés feltételeiből, a megrendelők követelményeiből fognak kiindulni. Ebből főleg az az előny származik, hogy meggyorsul a terv lebontása, s egyúttal megszűnik az eddigi hagyományosan végzett és hosszadalmas munka. — Milyen eredményeket értek el eddig ebben a munkában? — kérdezzük Zajac mérnöktől. — Az első lépéseken már túljutottunk. Most olyan szakaszhoz értünk, amikor a számítógép kísérletileg elkészíti a könnyű alkatrészeket gyártó üzemegység egyes műhelyeinek termelési tervét. Ezzel a termelési nyilvántartás is tökéletesebbé válik — hangzik a tájékoztatás. Ha a jövőben befejeződik ez a program, s a gyakorlatban is érvényesíteni fogják, a számítógép segítségével el lehet majd végezni az állami tervfeladatok optimalizálását, ki lehet majd számítani, hogy az egyes negyedévekben és hónapokban miből mennyit keli gyártani, hogy a terv teljesítése mentes legyen a kockázatoktól és a kilengésektől. A számítógép azt js megmondja, hogy milyen időrendi sorrendben kell az egyes darabokat gyártani, s ugyanakkor leszűkíti a gépek átállításához szükséges időt. A GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS FELADATAI A látogatás végén Dusán Lahuőky mérnöktől, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesétől, valamint Stefan Janik mérnöktől, a fejlesztési osztály vezetőjétől az iránt érdeklődtünk, hogy a gyártmányfejlesztés terén a legközelebbi jövőben milyen feladatok várnak a vállalatra. A válaszokból kitűnt, hogy a gyártmány- fejlesztés keretében 3 fő fejlesztési program van napirenden. Elsősorban az univerzális csúcsesztergák tartoznak ide. Ezeket a Sül jelzésű gépek sora képviseli, amelyek helyettesítik az összes eddig gyártott géptípusokat a 32-es és a 71-es forgási átmérők közötti kategóriában. Ide sorolhatók még a félautomata homlokesztergák, valamint a numerikusán vezérelt SPC esztergák. A gyártási programban szerepelnek továbbá a 3. fejlesztési fokozatú NC gépek, amelyek a rugalmas megmunkálás! rendszerekben fognak érvényesülni. A mintapéldányok már elkészültek az egyik az SPH 32 NC gép a szerszámok automatikus cseréje nélkül, a másik pedig az SPHQ 32 NC gép a szerszámok automatikus cseréjével. Főleg azért látogattunk a napokban a TOS Trenőín vállalatba, hogy megismerkedjünk az SZTMT Tanácsa indítványozása alapján működő munkacsoportok tevékenységével. Munkájukról elismeréssel kell szólnunk. Mégis megjegyezhetjük, hogy hasznos lenne, ha ebben a gépipari vállalatban is részletekig megvalósítanák az SZTMT Tanácsa alapszervezetekhez intézett levelében foglalt javaslatokat. Ezek elsősorban arra irányultak, hogy valamennyi szervezettel együttműködve következetes koncepciót és módszert kell kidolgozni a hatékonyság növelésére irányuló kezdeményezés hasznosítására. Ez tudományosan indokolt szabályok megfogalmazását és érvényesítését jelenti. A termelési hatékonyság fokozásának „játékszabályai“ ebben a trenéín! vállalatban is további sok hasznot eredményezhetnek. LUBOMlK LENOCH 1976 V. 22. El ÚJ SZÚ
