Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-16 / 20. szám
VASÁRNAP 1976. V. 16. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 4.10, nyugszik 19.27 Közép-Szlovákia: 4.02, nyugszik 19.19 Kelet-Szlovákia: 3.54, nyugszik 19.11 órakor A HOLD kel — 22.08, nyugszik 06.22 órakor. NEVNAPIUKON SZERETETTEL K0SZ0NT1ÜK MÓZES - SVETOZÁR nevű kedves olvasóinkat 1821-ben született PAFNOTIJ LVOVICS CSEBISEV nagy orosz matematikus ( + 1894) • 1951-ben halt meg DOBROSLAV CHROBÁK, szlovák író (szül. 1907). AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ vasárnapi SZAMÁNAK TARTALMÁBÓL Tudomány és kommunizmus Szergej Trapeznyikov tanulmányának első része Programvezérlésű tectmika a TŰS Trencín szerszámgépgyárban Ilubomír Lenoch írása Negyvenöt évvel a sortííz után Mikus Sándor riportja Minarík százados jelenti... Jiíí Staino cikksorozatának tizenkettedik része Lélek és arc I. Knyazeva riportja Inna Csurikováról András-napra megjövök Kövesdi János novellája Ciszjordániában? Önody György írása BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Arccal a jövő felé A tudományos-technikai forradalom korának egyik alapvető követelménye a munkafolyamatok állandó korszerűsítése s a dolgozók szakképzettségének növelése. Ezt a nagy horderejű társadalmi feladatot elsősorban oktatási rendszerünk hivatott megvalósítani. Pártunk XV. kongresszusán megfelelő terjedelemben foglalkoztak oktatásügyünk fejlődésével, jelenlegi helyzetével és távlataival is. A Központi Bizottság beszámolója többek között hangsúlyozta, hogy iskoláinkban is nagy mértékben javult az eszmei-nevelő munka, színvonalasabb lett* az oktatás. Ugyancsak figyelemreméltó eredményeket értünk el az ideológiai nevelésben, valamint a proletár nemzetköziségre és a szocialista liazafiságra való nevelés terén. Szlovákiában határidő előtt teljesítették a CSKP XIV. kongresszusának egyik határozatát és sikerült elérni, hogy a megfelelő korosztályú gyermekek 65 százaléka intézményes iskolaelőtti oktatásban részesül. A meglevő problémák ellenére javult a szakmunkás- képzés színvonala is. Szlovákiában- tavaly már az ipari tanulók 13 százaléka érettségizett, tehát általános műveltséget is szerzett. Ma már egy-egy korosztály fiatal ai közül negyven százalékuk általános műveltséget szerez. 12 százalékuk pedig egyetemen, főiskolán folytatja tovább a tanulmányait. A kongresszuson természetesen nemcsak az eredményekről beszéltek, hanem a problémákról, a sürgős teendőkről is. Az egyik legfontosabb és legidőszerűbb tennivalónk az oktatás tartalmának az átalakítása a korszerű követelmények szerint. Társadalmi céljainkkal, igényeinkkel összhangban fokozatosan fel kell számolnunk az éles határokat az alap- és a középfokú oktatás között és tartalmukban, funkciójukban is egységesíteni kell az általános műveltséget nyújtó iskolák három típusát, éspedig a gimnáziumokat, a szakközépiskolákat és a szaktanintézeteket. A CSKP XV. kongresszusa megszabta, hogy 1980-ban ötször annyi fiatal munkás fejezze be érettségivel a tanulmányait, mint az elmúlt esztendőben. Még átgondoltabban és összehangoltabban kell munkálkodnunk azért, hogy az egyetemekre és a főiskolákra jelentkező fiatalok a társadalmi igényeknek megfelelően válasszanak hivatást. A következő tanévben ilyen szempontból jobb lesz az arány, az egyéni és a társadalmi érdekek között már nem olyan nagy a különbség, mint a korábbi években. Különösen az elektrotechnikai és az építészeti karokra jelentkeztek többen, mint tavaly, viszont még mindig nem kielégítő a műszaki főiskolák gépészeti és vegyészeti karára jelentkezők száma. A még jobb eredmények elérése érdekében szükség lesz, hogy üzemeink és földművesszövetkezeteink még jobban járuljanak hozzá ehhez a társadalmi szempontból oly fontos beruházáshoz. Az illetékes vezetők ne csak azt lássák, hogy az alkalmazottak gyermekei ülnek az iskolapadokban, hiszen ők egyúttal a leendő szakmunkások, mérnökök, orvosok és más foglalkozásbeliek. Az oktatás szakaszán megvalósítandó társadalmi céljainkban kulcsfontosságú szerepet töltenek be a pedagógusok. Szlovákiában jelenleg 60 ezren tevékenykednek, s az egyik legnépesebb értelmiségi csoportot képezik. Az ő felkészültségüktől, politikai és szakmai hozzáállásuktól függ, hogy céljaink teljes mértékben megvalósulnak-e. Ezért tartjuk fontosnak, hogy alaposan megismerjék a kongresszus dokumentumait, s azok szellemében dolgozzanak. jAROSLAV MESKO KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A világtengerek békéjéért Az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciájának most zárult negyedik ülésszakán mintegy 150 ország képviselői majdnem két hónapon keresztül tárgyaltak a napjainkban egyre fontosabbá váló tengerjogi problémák komplex rendezéséről. Minden államtól fokozott erőfeszítéseket követel a nemzetközi együttműködés a világtengerek élővilágának és ésszerű felhasználásának terén. Az ülésszak résztvevői a tavalyi genfi értekezleten elfogadott 325 cikkelyből álló, tájékoztató tárgyalási szöveg alapján egy új tengerjogi konvenció kidolgozásán munkálkodtak. A mostani tanácskozás eredményeként négy dokumentumot fogadtak el, amelyek azonban csak ajánlási jelleggel bírnak. Az új tengerjogi konvenció kidolgozásához következő tárgyalási fordulóra lesz szükség, a küldöttek azonban sem ennek időpontjában, sem pedig helyében nem tudtak megállapodni. A New Yorkban megtartott negyedik ülésszak napirendjén szerepelt témacsoportok az 1958-as genfi első tengerjogi konferencia óta szinte változatlanok: a nemzetközi joghatóság alá tartozó parti vizek és a part menti gazdasági övezet határának kijelölése; a hajózás és a halászat szabadsága; a nyílt tengerek és a tengerfenék hasznosítása; tudományos kutatás a parti övezeteken belül és a nyílt vizeken; a tengerparttal nem rendelkező országok jogai; a szennyeződés elleni küzdelem és a tenger élővilágának megőrzése. A tárgyalások egyik legbonyolultabb kérdése a területi vizek kiterjedése. 1950-ben az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága arra a megállapításra jutott, bogy a nemzetközi jog nem indokolja a parti vizek határának kiterjesztését 12 mérföldön túlra. Mintegy negyven ország — közöttük a Szovjetunió és az Egyesült Államok — parti vizeinek határa 12 mérföldes. 1960-ban a második tengerjogi konferencián öt ország jelentette be, hogy 200 mérföldre terjeszti ki parti vizeinek határát: Salvador, Chile, Ecuador, Peru és Costa Rica. A tanácskozásokon részt vevő országok túlnyomó többsége, az ENSZ mintegy száz tagállama — köztük a Szovjetunió — azt az álláspontot védelmezte, hogy a területi vizek határát, melyen belül maradéktalanul érvényesül a part menti orszá-' gok szuverenitása, a parttól számítva 12 tengeri mérföldben állapítsák meg. Egyes országok, köztük Kína is, 200 mérföldre szeretné kitolni a területi vizek határát. Ez azonban azt jelentené, bogy a világóceán területének tetemes része a part menti államok ellenőrzése alá kerülne, s ez beláthatatlan következményekkel járna. A mostani ülésszak során számos állam, közöttük a szocialista közösség országainak képviselői síkra szálltak azért, bogy a tanácskozás hozzon határozatot olyan komplex problémákban, mint a 12 mérföldes felségvizek kérdése, a nemzetközi szorosokon történő szabad áthaladás joga, a halászati jog, a tengerfenék kincseinek kiaknázása és a vizek tisztaságának védelme. A harmadik tengerjogi konferencia résztvevői körében kedvezőtlen visszhangot váltott ki, hogy az Egyesült Államok 1977. március 1-i hatállyal 200 mérföldre terjesztette ki halászati vizeinek határát. A konferencia nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását az egyoldalú amerikai döntés miatt. Szovjet részről pedig hivatalosan közölték az amerikai külügyminisztériummal, hogy kedvezőtlenül (télik meg ezt az egyoldalú lépést, amely szöges ellentétben áll a kölcsönösen elfogadható határozatok kidolgozására irányuló erőfeszítésekkel. PROTICS JOLÁN ESEMÉNYEK KEPEKBEN A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió marsalljává nevezte ki Leonyid Brezsnyev elvtársat, az SZKP KB főtitkárát. Hétfőn, május 10-én a Kremlben átnyújtották Brezsnyev elvtársnak a Marsall-csillagot és a kinevezésről szóló okmányt. Felvételünkön Nyikolaj Podgornij gratulál Brezsnyev elvtársnak (Felvétel: CSTK — TASZSZ) Május 9-én, hazánk felszabadulásának 31. évfordulóján káprázatos tűzijátékban gyönyörködhettek Prága lakosai • (Felvétel: Telefoto — CSTK loannisz Hrisztójidesz, a Ciprusi Köztársaság külügyminisztere /bal oldalon a másodikj kíséretének tagjaival május lóén, Prágában, a Zlikov-hegyen megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját (Felvétel: Telefoto — CSTK) E heti karikatúránk A Smith-rendszer terrorizálja a rhodesiai őslakosságot 1978. V. 16. Smith: — A kulcsot meg szépen elrejtjük. (J. Cserepanov rajza)
