Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-25 / 17. szám

A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság szárazföldi jellegű ország, ten­gerpartja nincs, mégis van saját ten­geri kereskedelmi flottája. Csehszlo­vák zászló alatt jelenleg 13 kereske­delmi hajó szeli a tengerek és az óceánok vizét. Minden hajót jól kar­bantartanak. Kéményükön ott van a hajótulajdonos jele, a kék csík, amelyben kör alakú fehér mezőben vörös ötágú csillag látható. A hajók farán a prágai anyakikötő neve ol­vasható. Tengerjáró hajóink orszá­gunk fontos helységeinek nevét vise­lik: Praka, Bratislava, Kladno, Vítko- vice, Brno, KoSice, Sitno stb. Tengerhajózásunkon kívül folyam- hajózásunk is jelentékeny, melyet két fontos csehszlovák vállalat bonyolít le: a Csehszlovák Dunahajózási és a Csehszlovák Elba—Oderahajózási Vál­lalat. Az utóbbi években dunahajózási vál­lalatunk Magyarországon épített ha­jókat használ a dunai és a közel-ke­leti Jngeri hajóforgalom lebonyolítá­sára. A Bojnice hajó sikeresen telje­síti feladatait, testvérhajőja, a Ledni- ee pedig nemrég tért vissza 1967 óta tartott kényszerfogságából, a Nagy Keserű tó Vidékéről. Májóink több százezer tonna külön­féle árut szállítanak évente. Az acél- szerkezetektől kezdve az úthengeren, gépipari termékeken és a kerékpáro­kon át az üveg- és textilipari termé­kekig valóban mindent. Csehszlovákiá­ba hajókon ércet, déligyümölcsöt, gé­peket és gépi berendezéseket, cukrot, foszfátot importálunk, tehát lényegé­ben mindent, amire szükségünk van a népgazdaság fejlesztéséhez és a la­kosság életszínvonalának emelésé­hez. * * * A tengerhajózás egyik legfiatalabb közlekedési ágazatunk. Bizonyos ta­pasztalatokat, hagyományokat azon­ban már szereztünk. Tekintsünk visz- sza röviden a múltba és vizsgáljuk meg, milyen fejlődésen ment keresz­tül- eddig a csehszlovák tengerhajó­zás. A tengerészhivatást az emberek ál­talában romantikusnak képzelik, a va­lóságban azonban rátermett férfiakra van szükség. Már az Osztrák—Magyar Monarchia haditengerészetében is sok cseh és szlovák tengerész teljesített szolgálatot. Büszkeséggel gondolha­tunk arra, hogy éppen ők voltak azok, akik ellenszegültek a gyűlölt monarchiának, az imperialista hábo­rúnak, és a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom eszméiért küzdöttek. Boka Kotorskában nagyméretű felke­lés tört ki a monarchia hadihajóin, amelynek élén Frantisek Ráá, Morva­ország szülötte állt, s amelyben több száz cseh és szlovák tengerész vett részt. Sok felkelőt kivégeztek és be­börtönöztek, a csehek és a szlovákok önálló államának eszméje azonban győzött. Az önálló Csehszlovákia megalaku­lása után, 1918-at követően, több vál­lalkozó megkísérelte saját flotta kié­pítését. Ezt tette a Bafa cég is, amely kis tengeri hajókat vásárolt, később azonban el kellett őket adnia, így Csehszlovákia tengerhajózásának fejlődése csak 1948 februárja után kezdődött. A csehszlovák külkereske­delem hatalmas feladatokat ró a szál­lításra, a vasúti, a folyami és a ten­geri szállításra egyaránt. Ezek a követelmények hívták élet­re az önálló csehszlovák tengeri ke­reskedelmi flotta megteremtésének gondolatát. A megvalósítás nem vára­tott magára sokáig. 1952. január 11- én csehszlovák legénység utazott Gdyniában (Lengyelország) Bohumil Klos kapitány vezetésével, hogy fel­tűzze a csehszlovák zászlót első ten­gerjáró hajónkra, a Republikáru. 1952 után gyorsan fejlődött a cseh­szlovák tengerhajózás. A hajók száma is növekedett. Vízre bocsátották a Lidicét, a DukláX, az Órávát, a Mírt, a Kiadnát, és az Ostrava tartályhajőt. Később korszerűsítették a hajóparkot. Ma már tengerjáró hajóink égy részé­nek gépháza automata vezérlésű, pl, a Bratislava hajóé is. A tengeri hajók üzemeltetésével kapcsolatban sokan felvetik a kér­dést: Honnan vesszük a szakképzett munkaerőket? Valóban, nera könnyű feladat tengerészszolgálatra alkalmas embereket kiválogatni és kiképezni. Üzemeinkben azonban dolgoznak olyan ügyes gépészek, gépészmérnö­kök, villanyszerelők, asztalosok, ácsok, szakácsok és pincérek, akik képesítésüket kiegészítve a hajókon is helytállnak és az ottani felelősség- teljes munka elvégzésére is alkal­masakká válnak. Ami a tengerésztisz­tek képzését illeti, itt igényesebb feladatokkal állunk szemben. Érett­ségizőik közül kiválogatunk néhá­nyat, és a szovjet és a lengyel ten­gerészeti főiskolákra küldjük őket ta­nulni. A főiskola elvégzése után fele­lősségteljes tisztséget is betölthetnek a szakképzettségi és a biztonsági elő­írásoknak megfelelően. Mivel a ten­gerésztisztek kiképzése hosszadal- _ más, tengeri hajóinkon szovjet kapi­tányok is teljesítenek szolgálatot.- Volt idő, amikor vezető beosztások­ban lengyel, bolgár, és magyar ten- garésztisztek is dolgoztak. Hajóinkon végezte gyakorlatát például Hedvig Ferenc budapesti gépésztiszt is. A gyakorlatra az első gépésztiszti vizs­ga letételéhez volt szüksége. Azért emlékezem rá szívesen, mert elvtársi magatartásával a gyakorlatban érvé­nyesítette az internacionalizmus esz­méjét. A csehszlovák tengerhajózás állan­dóan fejlődik. Egyre újabb, korsze­rűbb hajók építését tervezik. Lesznek köztük 105 000 tonna teherbírású ha­talmas tartályhajők is. Büszkék lehetünk rá, hogy a világ­tengereken csehszlovák hajók is köz­lekednek, amelyeken a szocialista Csehszlovákia állampolgárai dolgoz­nak. RÓBERT JURÄK Kirakják az Iskra. rakományát a bejrúti kikötőben Az Iskra a Földközi-tengeren (A szerző felvételei) A Kiadni) a stétíni kikötőben A Mir hajón

Next

/
Thumbnails
Contents