Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-04 / 14. szám
ÚJ SZÚ ne gyedszázad a barAtsAg ELMÉLYÍTÉSÉNEK % SZOLGÁLATÁBAN Beszélgetés SELMECI ALAJOSSAL, a prágai Magyar Kultúra igazgatójával >t 1976. IV. 4. Művelődéspolitikánk egyik állandó jeladata, hogy hazánk lakossága számára lehetővé tegye a testvéri szocialista országok kulturális értékeinek megismerését. Az államközi kulturális együttműködési egyezmények széles körű lehetőségeket nyújtanak ahhoz, hogy növekedjen a tudomány, az oktatás és a kultúra terén való együttműködés hatékonysága, hogy elmélyüljön a szocializmust építő államok népeinek barátsága, a nemzeti és internacionalista forradalmi hagyományok ápolása. Visszatekintve a felszabadulás óta eltelt évtizedek eredményeire, megállapíthatjuk, hogy a testvéri szocialista országok kultúrája megismerésének területén is jelentős eredmények születtek. Vonatkozik ez a csehszlovák—magyar kulturális kapcsolatokra is. A kölcsönös megismerés folyamatában számottevő szerepet tölt be a Budapesten működő Csehszlovák Kultúra, illetve a prágai Magyar Kultúra. A prágai Magyar Kultúra tevékenységéről a Magyar Kultúra Národni trída 22. sz. alatti székházában S elmed Alajossal, az intézet fél évvel ezelőtt kinevezett Igazgatójával beszélgettünk. A beszélgetés időszerűségét az is kidomborítja, hogy ez az intézmény most ünnepli fennállásának negyed százados jubileumát. • Ön az új vezető itt. Kérem, mintegy bemutatkozásként, szóljon néhány szót önmagáról. — Negyvenöt éves vagyok, közel másfél évtizedet töltöttem a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatánál, mint a szocialista könyvexport-import osztály vezetője. Előzőleg is éveken át a könyvszakmában dolgoztam. Diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakán szereztem. Most kezdem az ismerkedést a cseh és a szlovák nyelvvel. Máris látom, hogy aránylag hosszú időre szőlő tanulási program Ie9z. • Oj munkaköréhez széles körű kapcsolatokra lesz szüksége. Volt-e korábban kapcsolata jelenlegi állomáshelyével, ismerős e a csehszlovákiai körökben? — Gyakran jártam Prágában, néhány évvel ezelőtt egy hónapig a beteg igazgató helyett vezettem is a prágai Magyar Kultúrát. A munkatársak többsége régi ismerősöm. Ami a partnerokat illeti, korábbi kapcsolataim főleg a könyvszakos körökben alakultak ki: így az Artia, a Slovart, a Slovensk? kniZn? vefko- obchod, továbbá a Slovenská kniha, a csehszlovák—magyar közös könyvkiadásban részt vevő Madách és Mladé letá kiadók vezetői és dolgozói ismernek elsősorban. Ez a kör most, új beosztásomból következően, napról napra bővül, hiszen a politikai, társadalmi, tudományos és kulturális élet számos intézményével van kapcsolatunk. Ez a kapcsolat a prágai Magyar Kultúra negyedszázados működése során alakult ki és értékes örökségként, a további jó együttműködés szándékával vettem át. Bízom a közös munka területeinek bővítési lehetőségeiben is. • Megemlítené a Magyar Kultúra néhány régebbi jó partnerét? — Szívesen. Először Prágából: Prága 9. kerületi pártbizottsága, a SZISZ Központi Bizottsága, a Zenei Tájékoztatási Központ, a strahovi irodalmi múzeum, a Pragokoncert hangverseny iroda, a I.yra Pragensis, a prágai Központi Tisztiház (UDA), a Károly Egyetem bölcsészkara, a Színháztudományi Intézet, a Július Fuőík Kultúr- park és természetesen több prágai városkerületi művelődési központ. A vidékiek közül a következőket emelném ki: a Ceské Budéjovice-i járási párt- bizottság, a Tyn nad Vltavou-i vnb, a Zdár nad Sázavou-i járási művelődési központ, több fürdőváros fürdőigazgatósága és kul túrközpontja, kerületi és járási művelődési létesítmények, például Ostravában. Hradec Královéban, Zilinában, Liberecben és máshol. • A prágai Magyar Kultúra tevékenysége milyen konkrét feladatokra terjed ki? — Mindjárt bevezetőül szeretném hangsúlyozni, hogy a csehszlovák szervezetek, intézmények hatékony közreműködése nélkül aligha tudnánk teljesíteni feladatainkat. Munkatervünk középpontjában elsősorban kulturális rendezvények állnak, amelyek tervezésekor partnereink igényeiből és az időszerű témákból indulunk ki és — nagykövetségünk, illetve a Kulturális Kapcsolatok Intézete segítségével — igyekszünk azokat összhangba hozni a közös lehetőségekkel. Munkatervünk főbb területei: politikai, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő előadások, évfordulós rendezvények, irodalmi estek, baráti találkozók, hangversenyek, filmvetítések, kiállítások, sajtótájékoztatások rendezése. • E sokrétű tevékenység jellemzésére az idei munkatervből milyen konkrét példákat említene? — A jelenlegi, azaz az 1975— 1976-os évad szeptemberben indult. Itt kellene kezdeni, de engedje meg, hogy a múlt év első feléből legalább annyit említsek, hogy a prágai Magyar Kultúra rendezvényei ekkor hazánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében, ünnepélyes keretek közt, magas színvonalon, nagy látogatottságot és Szép sikereket elérve folytak le. A mostani évad első nagy sikerű rendezvénye volt a József Attila születésének 70. évfordulója alkalmából, a Csehszlovák és a Magyar Rádió és a prágai Magyar Kultúra együttes rendezvényeként tartott emlékest, amelyen a legnevezetesebb cseh és magyar művészek adták elő nagy proletárköltőnk egyes verseit. Október elején ünnepélyesen megnyitottuk a 25. magyar nyelvtanfolyamunkat, ezek szervezője ismét Blas- kovics József professzor, aki három tanártársával együtt az idén több mint 200 hallgatót tanít nyelvünkre. Nagy érdeklődést váltott ki a prágai Filmtudományi Intézettel együtt rendezett előadás a magyar film harminc évéről, amelyen Zalán Vince, a Filmtudományi Intézet munkatársa nyújtott mélyreható betekintést a magyar filmművészetbe. Nagy sikernek tekinthető dr. Nyúl István karnagy, népzenekutató „Régi magyar zene. régi magyar hangszerek“ című, a Cseh Zenetörténeti Múzeummal együtt rendezett előadása zenei szakemberek számára. A sikeres előadás további meghívásokat eredményezett. Itt említeném meg, hogy évek óta nagy az érdeklődés a Kodály Zoltán által kidolgozott zeneoktatást módszer iránt (Tegzes György zenetanár előadásai). Folytathatom a sort a havírovi és a trebechovicei magyar kultúra hetével, a Ceské Budéjovice-i városi művelődési házban középiskolások számára rendezett „Mit tudsz Magyaror- szágról?“-vetélkedővel. Nagy volt az érdeklődés Lénárt Istvánnénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa munkatársának előadása iránt (A nők helyzete a szocialista irodalomban), éppúgy, mint Pándi Pál akadémikusnak, a Kritika főszerkesztőjének a mai magyar irodalom néhány kérdéséről tartott előadása iránt. Hangsúlyozom, hogy a fentiek csupán kiemelések a havi programokból, sok rendezvényt, filmvetítést, kiállítást nem említettem. • Valóban érdekes, változatos ez a tevékenység. De véleményem szerint az említett rendezvények a legjobb esetben néhány száz hallgatót érintenek ... Mi jelenti a prágai Magyar Kultúra munkájában a tömegkapcsolatot, mely területeken a legnagyobb a kisugárzása? — Egyrészt bízunk abban, hogy a pedagógusoknak, egyes szakterületek képviselőinek, propagandistáknak, közművelődési dolgozóknak tartott jó előadásaink lényege, híre és tanulsága továbbjut szélesebb körökbe és felkelti az érdeklődést. Ezért nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszünk. Másrészt tudjuk, hogy tevékenységünk csak szerény része annak az ezerszálú és rohamosan bővülő kapcsolat- és információ-áradatnak, ami a Csehszlovák és a magyar szervek, intézmények, állampolgárok között, személyes találkozók, munka- kapcsolatok, sajtó, rádió, televízió, film. könyvek stb. útján folyik. Ezeket a kapcsolatokat a prágai Magyar Kultúra is gyakran segíti és kezdeményezi. Mindez még színvonalasabb munkára sarkall bennünket. A közvetlen tömeghatás tekintetében á koncerteket, a filmvetítéseket, a kiállításokat, a magyar napokat és heteket emelném ki. Ez utóbbiak közül is a híres fürdővárosokban (például Luhaéovice — itt az idén már tizenhetedszer rendezünk magyar hetet —, Podébrady. Karlovy Vary, Marianské Lázne stb.) sorra kerülő rendezvényeket említeném. Ezekkel a programokkal, az évi átlagot tekintve, már több tízezres közönséghez jutottunk el. • Milyen fontos rendezvényeket szerveznek a következő hónapokban? , —- Április végére tervezünk egy előadássorozatot, amelyben előadónk arról ad majd áttekintést, hogy népünk miként munkálkodik az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak megvalósításán. Itt említeném meg a Jind- Fichűv Hradecban, illetve Prágában, a SZISZ Központi Bizottságán tartandó előadást, amelyben ismertetjük a magyar úttörőszervezetek munkáját és tapasztalatait az iskolákban. Az oktatásügyi tapasztalataink cseréjét segíti elő az általános és szakmai műveltség összekapcsolásának problémáiról tervezett előadásunk. Jő a visszhangja gazdaságpolitikai előadásainknak is. Az idén ezek sorát a gazdasági prognózis időszerű kérdéseiről szóló előadásunk egészíti ki. Ezekben a hetekben • ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóját. A. Magyar Kultúra is csatlakozik majd a Jindfichűv Hra- dec-i és a prágai megemlékezésekhez. • Ismeretes, hogy a Magyar Kultúra a kulturális és ismeretterjesztő tevékenységen kívül kereskedelmi tevékenységet is kifejt. — Kereskedelmi tevékenységünk magyar iparművészeti cikkek, könyvek, folyóiratok, hanglemezek, zeneművek terjesztésére terjed ki. E tevékenység bázisa a prágai Národni trí- da 22. szám alatti, általában gazdag választékkal rendelkező ideiglenes üzlethelyiségünk. De közismert, hogy hanglemezterjesztést például újság- hirdetések útján is folytatunk. Ezenkívül évente 4—5 ajánló jegyzékkel keressük fel régi vásárlóközönségünket is. Örömmel tapasztaljuk, hogy általában komoly az érdeklődés nép- művészeti és iparművészeti cikkeink iránt. A forgalmazott áruk a magyar népművészet hírnevét öregbítik. • Végül arra kérem, hogy több mint féléves tapasztalatai alapján összegezze eddigi benyomásait. — Nagy érdeklődést tapasztaltam szocializmust építő hazánk, népünk élete, munkája és kultúrája iránt. Ilyen érdeklődéssel telt kedvező légkörben jó dolgozni. Bízom abban, hogy munkánk feltételei egyre jobbak lesznek és még szorosabb, gyümölcsözőbb együttműködést alakíthatunk ki partnereinkkel. SOMOGYI MÁTYÁS VERSEK A PALETTÁN A Fővárosi Képtár és a Slovnaft vállalat Kiara Zet- kin szocialista munkabrigádja együttműködésének tulajdonítható az utóbbinak védnöksége alatt a Slovnaftban röviddel ezelőtt létesített Kis Galéria, amelynek célja a szoros kapcsolat megteremtése a dolgozó ember és a képzőművészek között. így fejlődhet bizalmas párbeszéd a nézők és a közszemlére kitett művek között. Már az első alkalommal megnyilvánult visszhang felülmúlta a derűlátó várakozást is. S az érdeklődés most tovább fokozódik Jozef Sturdík érdemes művész tárlata megnyitásakor. A Versek a palettán című kiállítást a szép iránti lelkesedéssel fogadták a látogatók. Most megismerkedhetnek a festőnek nagyrészt az elmúlt két évben keletkezett alkotásaival. Az 1920-ban született mester Bra- tislavában Mudroch növendéke volt, majd Bécsben és a párizsi Szépművészeti Iskolában folytatta tanulmányait. A lírai alkatú festőt és illusztrátort a valósághoz, a természethez bensőséges költői kapcsolatok fűzik. Képei finom színvallomások a Hajnalról, a Tavaszt éjszakáról, a félénk, fázós Téli nyírfákról. Halk költői- ség veszi át az Őszt s az Alkonyt. Egymásba játszanak a természeti ritmusok. A szél zúgását követik a hajladozó karcsú nádszálak, a fák új életre ébredő friss hajtásai A finoman iramló vonalak, a gomolygó színvi lág a festő-költő érzelmeinek, a szívében, agyában való megjelenítése. A levegő, a hamvas színek a felvillanó fények hármas szövetsége teremtik a Magány s a Horizontok poé- tikus hangulatát. A kékek látomássá fokozódó ramegé séből. a sárgák, az ujjongó pirosak, a zöldek együtt- zengéséből, az áttetsző levegőterekből született meg az Öröm, a Nosztalgia. Libbenő szárnyú madarak zaja menekül a Vihar elől. S az átlelkesítö lírai szemléletmód különös varázzsal tünteti fel a természet örök jelenségeit: a Nap forró izzását, a szelíd mosolyú Holdat, a suhanó szellőt, fák, füvek, nádak és kórók halk ziz- zenéseit, a fecskék ritmikus röptét. Megkapóak egész ktjskeny formájú hosszú képei. Japánosan finomak, kevés szóval sokat kifejezők. S a vezető szólam végesvégig az érzés, a szépség. A komoly és fáradságos építőmunkában töltött napok után az emberek saját szemükkel tanulják meg a művészet élvezését s ezzel érzelmi világukat gazdagítják. SÁRKÁNY JENŰNÉ
