Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 2. szám
új szó NE M CSUPÁN PEDAGÓGIAI KEDDI GONDOLATOK A SZLOVÁK NYELV OKTATÁSÁRÓL C ,.Az anyanyelv következetes elsajátítása mellett feltétlenül kellő figyelmet kell fordítanunk a szlovák nyelv tanítására, hogy a magyar, illet ve ukrán tanítási nyelvű iskolák végzős növendékei jó feltételekkel rendelkezzenek a közép- és főiskolai tanulmányok sikeres folytatásához, hogy hozzáértő egyénekként kapcsolódhassanak be az építőmunkába a gazdasági, politikai és társadalmi élet bármely szakaszán, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész területén.“ A pártunk 1973- júliusi plenáris ülésének beszámolójából idézett sorok világosan utalnak arra, hogy nemzetiségi iskoláinkban a szlovák nyelv oktatása nem lehet — és nem is — másodrendű kérdés. Nyilvánvaló tehát, hogy ezek után felesleges lenne a szlovák nyelv tanításának szükségességét indokolni, szerepét bizonygatni. Manapság nemcsak pedagógusaink, hanem a szülők, valamint a közép és főiskolás tanulók is egyre jobban tudatosítják a széles körű társadalmi igényből eredő nyelvismeret fontosságát és a szlovák nyelv oktatásának jelentőségét. A miért megindokolásánál tehát sokkal fontosabb — s pedagógiai szempontból célszerű és előremutató — a nyelvismeret változást, tökéletesedést előidéző tényezők és intézkedések felvetése, annak körvonalazása, mit tettünk tanulóink szlovák nyelvi ismereteinek bővítése és elmélyítése érdekében, miben mutatkoznak eredményeink, hol tartunk, s főleg: milyen feladatok megoldása biztosíthatja a továbblépést és az állandó javulást. Helyzetkép-ismeret nélkül lehetetlen tárgyilagos, szubjektivitástól mentes ítéletet alkotni e bonyolult nyelvi és egyben társadalompolitikai kérdésről. Leggyakrabban a tényismeret hiányából táplálkozik az elmúlt években elég gyakran hangoztatott, egyéni megnyilvánulásokat általánosító kijelentés, melynek megfogalmazói teljes egészében kétségbe vonták a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulóinak nyelvi felkészültségét, szlovák nyelvi tudását. Persze, az oly ítéletnek is kevés köze lenne a tárgyilagos megállapításhoz, mely túlzott optimizmussal egyoldalúan azt állítaná, hogy manapság minden egyes végzős növendék — tekintet nélkül általános tanulmányi előmenetelére és iskolája nyelvi környezetére — eljutott tudása magaslatára a szlovák nyelv elsajátításában. A számvetés és visszapillantás napjainkban különösen idősze- 1976. ra \ társadalmi, politikai és gazdasági élet minden terüle- I- 11- tén fel kell mérnünk a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítését. A pedagógiai vonatkozású visszapillantást az is indokolttá és szükségessé teszi, hogy folyamatban van közoktatásunk szerkezeti és -tartalmi átépítésének előkészítése. Az oktató-nevelő munka, a tanítási-tanulási folyamat legfontosabb tényezőinek egyike a pedagógus, akinek rendkívül jelentős szerepe van a nyelvismeret megalapozásában és elmélyítésében. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma az utóbbi években ezért különös figyelmet szentelt a magyar tanítási nyelvű iskolák szlovákszakos pedagógus-állományának bővítésére. Pedagógusaink körében ismert tény — s ez különböző felmérések során igazolódott is —, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák szakképzett szlovák szakos pedagógus-állománya az utóbbi években jelentős mértékben javult. s az alapiskolák felső tagozatán és a középiskolákban egyaránt eléri az országos szintet. Egyes járásokban pedig (Levice, Luőenec, Komárno, Nővé Zámky) az országos átlagot Is meghaladja. Továbbra is lemaradás mutatkozik e tekintetben néhány járásban (Treéisov, Rimavská Sobota), aminek felszámolása a legközelebbi időszak feladata lesz. Az egyre tökéletesebb nyelvi és módszertani képzettséggel rendelkező nyelvszakos pedagógusok munkájának eredményessége az oktató-nevelő tevékenység javuló színvonalán is lemérhető. Növekedett azoknak a tanulóknak az arányszáma, akik jó előmenetelt érnek el e tantárgyból, illetve eredményesen folytatják tanulmányaikat a felsőbb évfolyamokban. Jelentős mértékben csökkent az elégtelen tanulmányi előmenetelő tanulók száma. Szlovák nyelvet és irodalmat oktató pedagógusaink eredmé nyes munkájához messzeme nőén biztosítva vannak az anyagi feltételek. Az alap- és középiskolák tankönyvellátása teljes egészében megfelelő. A legutóbbi két-három évben számos segédanyag (munkafüzet, képes szótár, didaktikus teszt] került tanulóink és pedagógusaink kezébe, néhány új tankönyv és korszerű társalgási kézikönyv jelent meg az alapiskolák felsőbb évfolyamait és a középiskolákat látogató tanulók számára. E tantárgy eredményesebb tanítását módszertani kézikönyvek, pedagógiai és didaktikai kérdéseket elemző kiadványok segítik. A korszerű nyelvoktatáshoz szükséges szemléltető eszközök és egyéb segédanyagok száma is egyne növekszik. Szükségessé vált azonban oly szemléltető eszközök készítése, melyek elsősorban a magyar tanítási nyelvű iskolák oktatómunkáját segítenék, ahol a tanulók a társadalom többségének nyelvét második nyelvként sajátítják el. A személyi és anyagi ellátottság kívánatos alakulásával egyidejűleg körvonalazódott a további fejlődés Irányvonalának egy egy mozzanata, ami az alapiskola, majd a középiskola készülő alapdokumentumainak kidolgozásakor ölt testett. A szlovák nyelvoktatás szervezési módosításával egyidejűleg (tanulóink a beiskolázás kezdetétől, vagyis az alapiskola első osztályától kezdve kötelezően ismerkednek a szlovák nyelvvel) a tantárgykoncepció értelmezésében is történtek változások. Egyre erőteljesebbén mutatkozik ugyanis a kétnyelvűség és bikulturáltság igényéből eredő legmegfelelőbb didaktikai modell kimunkálásának szükségessége. Gyakorlati szempontból azonban már manapság is különös jelentőségű a tananyagtartalom tudományos meghatározásához és feldolgozásához nélkülözhetetlen munkák kidolgozása, mint például az évfolyamok szerint tagolt, a gyakoriság alapján összeállított szókészlet meny- nyiség, az összehasonlító irodalom tanítása és a kontrasztív nyelvészet gyakorlati kérdéseit elemző munkák megjelenése. Az utóbbi évek céltudatos munkájának eredménye, hogy egyre jobban körvonalazódott a tantárgym kívüli szlovák nyelvi ismeretszerzés egy-egy módozata. A természet- tudományi szakkifejezések (ma- matikából, fizikából, kémiából és biológiából) kétnyelvű oktatása az alapiskola felsőbb évfolyamaiban és a gimnáziumban, a szlovák nyelvű szakkon- verzáció a gimnáziumok termőszettudományi irányzatú osztályaiban azt a célt szolgálja, hogy a tanulók az anyanyelven elsajátított ismereteiket — ez esetben természettudományi jellegű ismeretekről van szó — képesek legyenek szlovák nyelven is közölni és hasznosítani. A szlovák nyelvismeret bővítésének e módozatai egyben a tanulók műszaki pályaorientációjának megerősítését is szolgálják. (A tanulók hem kívánatos, aránytalan társadalomtudományi érdeklődése évek óta megnyilvánul, de nem kizárólag a nemzetiségi iskola jellegzetessége.) Az elképzelés didaktikai, pszicho-lingviszti- kai és módszertani vonatkozású részletkérdéseinek tudományos megalapozottságú feldolgozása, a hatékony módszerek kimunkálása jelentős erőfeszítést igényel. A megvalósítás során rendkívül igényes faladat hárul azokra a pedagógusokra — s természetesen a szakkonverzá- ciót tanító, természettudományi tantárgyakat oktató pedagógusokra is —, akik fáradhatatlanul kutatják a hatékonyságot biztosító módszereket és eljárásokat. A szlovák nyelvismeret elme lyítésére irányuló törekvések elemzése során — történjen az ismeretbővítés akár tantárgyon belül, akár a tantárgy kapcsolatok elmélyítése által — ismételten hangsúlyoznunk kell: a pedagógus kulcsfontosságú szerepe az oktatómunkában vitathatatlan: ezért a nyelvismeret alapozására és bővítésére vállalkozó egyénnek minden tekintetben (nyelvisme rét, szakmai és módszertani felkészítés stb. 1 hivatása magaslatán kell állnia. Ezért a következő évek során a pedagógusképzés és az oktatók továbbképzése központi kérdés marad. A legközelebbi években az osztályon és iskolán kívüli munkát Is szükség lesz egybehangolni a nyelvismeret bővítésére irányuló törekvésekkel. Elsősorban az iskolák közötti versenyekre, közös rendezvényekre, különböző együttműködésekre, csereakciókra (közös táborozások, levelezések, üdülések stb.) gondolunk; az együttműködés változatos formái nemcsak a nyelvtanulást segítik elő, hanem a nemes baráti kapcsolatok, az internacionalizmus szellemében való nevelés elmélyítésében is fontos szerepük van. Elért eredményeink, a hatékonyság fokozását oélzó intézkedések egész sora, az alapiskolai képzés tudományos elvekre épülő átépítése alapján megállapíthatjuk: a magyar tanítási nyelvű iskolát végző tanulók szlovák nyelvismeretének — elsősorban a nyelv- használati készségnek — feltétlenül javulnia kell. A meny- nyiségi tényezőknek a minőségi munka javulását kell eredményezniük, amit a nyelvoktató pedagógusok aktív kezdeményezése által fokozni és gyorsítani lehet. E munka gyakorlati megvalósítása során azonban feltétlenül számolni kell tanulóink nyelvi környezetének eltérő jellegiével, illetve a differenciált munkamódszerek alkalmazásának szükségességével. A társadalom többsége nyelvének, a szlovák nyelvnek az ismerete nem csupán pedagógiai kérdés. Társadalmi igényből ered, s kellő elsajátítása a széles körű társadalmi érvényesülés feltétele és egyben célja is. SZAMOS LÁSZLÓ (R. Dubovsky felvétele)
