Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-21 / 12. szám
A DOLGOZÓ TÖMEGEKÉRT LÁTOGATÁS A MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUMBAN A budai várban évszázadokig koronás királyok ültek trónjukon, majd a hitleristákkal cimborálő Horthy Miklós váltotta fel őket. Az ország felszabadulásának 30-ik évében a háborús pusztítás romjaiból újjáépített Vár egyik szárnyában talált új otthonra a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Ez az intézmény két évtizedes fennállása óta a magyar munkásmozgalom hősies küzdelmeinek számos emlékét gyűjtötte össze, melyet végre sikerült állandó kiállítási formájában itt bemutatnia. A gazdag tárgyi és dokumentumanyag végigkíséri a magyar munkásosztály útját, szervezkedésének korai kísérleteitől kezdve szemléletesen tárja elénk változatos menetű, végül is győztes erőfeszítéseit. Utal mind fontosabb szerepére és a nemzetközi munkásmozgalommal való kapcsolataira. A tárlat bemutatja azokat a tárgyakat, melyek a munkásság életmódjának alakulását, kultúrájának fejlődését tükrözik. S az emlékek jelenné vará- zsolódnak. A hatalmas, vörös márványlapokkal borított, oszlopos, földszinti csarnokban elhelyezett képzőművészeti alkotások a munkásmozgalomnak a haladó művészekre gyakorolt hatását tanúsítják. Figyeljünk a kor művészi vallomásaira! A Nyolcak elnevezésű, imperialista renddél szembeszegülő, haladó értelmiségi körből létre jött művészcsoport tagjai közül Pór Bertalan az érzékeny, finom realista arcképfestő szerepel „ Károlyi Mihálynak és néhány más közéleti férfiúnak a portréjával. A baloldaliság, az ideológiai program a művészetben a formai újszerűséggel fonódott össze. A rövid életű Nyolcakat az Aktivista művészcsoport követte. Ennek a mozgalomnak a lényege nem az új stílus keresése volt, hanem hogy a művészetük Irányt és programot tűzött ki. Uitz Béla kifejezetten kommunista művész volt. Pártosságot, forradalmisá- got sugárzó, nagy hatású grafikai sorozata, a Luddisták, monumentális formanyelven szól az angol ipari forradalomról. Egy másik lapja erőteljesen kiáltja: Le a fasizmussal! Bortnyik Sándor művészete korszerűen szűkszavú és meggyőző ( Magyar Május 1923, Internáló tábor.) A Tanácsköztársaság művészi direktóriumot állított fel, melyben a magyar művészek élgárdája vállalt részt. Rendkívül fontos az akkor nagyszerű lendületet vett plakátmövészet. Berény Róbert, Bíró Mihály, Pór Bertalan és Uitz Béla plakátgrafikája — a maguk eszmei tisztaságával, színvonalas művészetével — a magyar plakát legjobb hagyományait képviseli. A szocialista realizmus első magyar teoretikusa Dési Huber István. Művészete érzelemben, indulatban gazdag (Konyhasorok, Munkás, Tüntetők). A nagyok között is legnagyobb Derkovits Gyula, a magyar proletariátus festője. Irányt kereső pályája elejéről való a Lovasok az erdőben. Későbbi művein már erős szociális felháborodása van jelen. Sugár Andor ígéretes tehetségét a fasizmus nem engedte teljesen kibontakozni (Híd, Építő munkás). Kondor György rajzait (Önarckép, Hajnal a vonatban), majd a Margit körúti fogház megalázó gyötrelmeit megörökítő munkáit (Séta a börtönudvaron, Műhelyben) expresszív erő jellemzi. A kiemelkedő tehetségű fiatal Amos Imrét Tübingenben gyilkolták meg a nácik. A sok közül néhány szobrászművész: Pátzay Pál zárt kompozíciójú Kígyóölője mozgalmas felületkezelésű. A nemrég elhunyt Kisfaludi Strobl Zsigmond a lélekbe, jellembe látó mester módján erőteljesen, nagy formagazdasággal dicséri a munkát, a munkást (Sarjúkaszáló). Kerényi Jenő a magyar plasztika nagyszerű gazdagítőja (Valóság, Béke). Bokros Birman Dezső szobrász és grafikus. Plasztikáit nagy egyszerűség, erős formaösszefoglalás jellemzik. (Kubikos, Rokkant katona, érmék: Világ proletárjai, egyesültetek). A fiatal Goldman György a magyar munkásság harcához csatlakozik, Horthy rendőre lesújtó bírálata az embertelen rendszernek. A fasizmus ütötte ki kezéből a mintázó fát. Farkas Aladár domborműve a háborút és hitle- rizmust ítéli el művészi eszközökkel. Labore Ferenc (Kígyóölő), Mészáros László (Álló munkás), Lányi Dezső (Zsákhordó), Farkas Béla (Kalapos munkás), Martin László (Siklósi jobbágy) mindannyian a múlt munkásságát s társadalombírálatukat fejezték ki maradandó alkotásaikban. A Munkásmozgalmi Múzeum kitűnő magyar képzőművészéti alkotásaiból csupán egy töredéket ragadtam ki. Ezek egytől egyig — s a meg nem említettek Is — szenvedéllyel, hittel és tehetséggel szóltak hozzá korunk kérdéseihez. SÁRKÁNY JENÖNÉ Csetényi László versei: Tudósítás és látomás Ma. 1965. július ötödikén, amikor e sorokat írom hosszú majd egyhónapos emberfölötti küzdelem után sikerült végre elzárni a csicsói gátat. Mindenképpen fordulatot kell hát hogy jelentsen ez a mai nap a Duna menti árvizek krónikájában hiszen aki csak egy kicsit is foglalkozott mostariéban az eseményekkel (S van-e aki nem foglalkozott velük) tudja^ hogy a legtöbb rosszat a csicsói gátszakadás okozta. Voltam Csicsón láttam a tragikus helyet. Így messziről helikopterről nézve az ember szinte el sem akarja hinni hogy ezen át öntötte el a Duna a végeláthatatlan csallóközi földeket hogy az e nyíláson kizúduló víz kergette világgá a Duna melletti családok ezreit s árasztotta el még az innen ötven kilométerre eső Gútát is az ország legnagyobb faluját. Pedig hát itt a tettes Ma amikor e sorokat írom nem tudjuk még pontosan számba venni hogy mi is történt tulajdonképpen. Nem tudjuk még hogy mikor lesz vége a megpróbáltatásoknak nem tudjuk jön-e még újabb áradás áttöri-e még valahol a megveszekedett folyam s az egyre veszedelmesebben lüktető talajvíz a teljesen fellazult s így bizonytalan védelmet nyújtó töltéseket s nem tudjuk azt sem pontosan hány család vált hajléktalanná a katasztrófa következtében hány hektár vált terméketlenné s hány milliárd korona úszott el a megáradt Duna hullámain egyet azonban bizonyosan' tudunk: élni kell ma július e sorokat amikor írom fellazult csicsói földek hatvanöt emberfölötti pontosan mindenképpen fordulat áttörik-e futólagos amikor itt e sorokat nem tudni még mi lüktető helikopterről ezen át hiszen aki csak egy kicsit öntötte el a földeket végeláthatatlan soha veszedelemben ezután terméketlenné milliárd töltésekét bizonytalan megpróbáltatás áttöri a dunamenti árvizek krónikájában küzdelem hajléktalanná vált vizek megveszekedett liliom jön-e még újabb hatvanöt írom tudom történt hiszen Csallóköz árva liliom hány család mennyi milliárd ma július e sorokat amikor írom sikerült a csicsói gát lüktető futólagos bizonytalan terméketlenné kergeti a kénytelen töltéseket helikopter-gyász pontosan nem tudni még mi élni kell Anyamadár-sirató Itt állok a férfikor harminchatéves erdejében múló zajok dúló habok köröttem rengő képelem Kassák Lajos érdes szava utolsó görcsös sóhaj - áram testvérbátyám ősöm apám elalszik ha kihúnyt a nap Kihez szóljak kivel osszam meg kenyerem felét Itt állok a férfikor vadonerdő emlejében ébenszín égbolt fekete hajad lobog fekete éjed ficánkol mint az ifjúság lenyelte a keserű - édes piluláit élsz a fonál végén anyamadár - szemében eljött az idő s mi teljesek vagyunk mint a beojtott fák Ébenszín égbolt keserű gyümölcse kinek adjam át a felgyülemlet indulat mézét ismerlek ezer éve tízezer éve százezer vagy millió milliárd éve ismertelek a hegyekből jött s a tengerre szállt keményen Itt állok a férfikor gerincén mór látni a lejtőt amint hajlik visszafelé Kassák Lajos szigorú éje elsötétül az ég a házak falai beomlanak Érsekújvár göcsörtös újjá a kiskertek a kicsirázott elnyeli őt is az idő torka elnyeli mind a csontot csipkebokor - álruhában elindul társait keresni de nem találja társait egyetlen társa nem akad egyetlen híve nem marad vándorol a vak Dante - éjben szava zajok és óhajok keveréke széthulló éden csipkebokor - férfikor itt állok egyensúlya hol van mintha egyedül élne a földön mintha nem is a földön élne „FEGYVERBE!" — Berény Róbert plakátja
