Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-21 / 12. szám

VASÁRNAP 1976. március 21. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 5.53, nyug­szik: 18.06; Kőzép-Szlovákia: 5.45, nyugszik: 17.58; Kelet-Szlovákia: 5.37, nyugszik: 17.50 órakor. A HOLD kel: —, nyug­szik: 8.55 órakor. névnapjukon SZERETETTEL KOSZONTJÜK BENEDEK — BLAHOSLAV nevű kedves olvasóinkat 1801-ben született LUKÁCS PÁL Ifjúsági frú, ■ magyar gyermekköltészet egyik út­törője ( + 1873) • 1936­ban halt meg ALEKSZANDR KONSZTANTYINOVICS GLA­ZUNOV orosz zeneszerző, Rimszkij-Korszakov tanít­ványa (szül.: 1865). A következő vamapi] ÚJSZÚ tártaiméból Új utak a tudomány és techni ka Kardos Márta cikke Miirafík százados jelenti... Jifí Stano cikksorozatának negyedik része A müvészetteremtés művészete Irta: Miroslav Válek, az SZSZK kulturális minisztere Öt év a mérlegen Tölgyessy Mária cikke a szlovák filmművészet helyzetéről «torsitól Rodostóig Dr. Párkány Antal írása Nagymama életrajza Dúsain Dusek elbeszélése A cement és a fiatalok városa Bállá József riportja a Szovjetunióból | BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK TIZENÖT EVESEK ERŐPRÓBÁJA Izgalommal telt heteket élnek át a továbbtanulni szándé­kozó alapiskolások, hiszen rövidesen rajtvonalhoz kell állniuk, hogy a választott pályának megfelelően, számot adjanak fel­készültségükről és adottságaikról. Az SZSZK Oktatási Minisz­tériumának rendelete értelmében az alapiskolák kilencedikes tanulói április 13-án tesznek felvételi vizsgát. Szeretnénk felhívni az érdekeltek figyelmét arra, hogy va­lamennyi pályázónak írásbeli vizsgát kell tennie a közép­iskola tanítási nyelvéből és matematikából; azok a tanulók azonban, akik a kilencedik évfolyamban eredményesen szere­peltek a matematikai, vagy a fizikai olimpián, csak a taní­tási nyelvből „írásbeliznek“. A felvételi bizottság szóbeli vizsga útján is meggyőződhet a pályázó tudásáról, különö­sen abban az esetben, ha szembeötlő különbség mutatkozna a felvételi vizsga eredménye és a tanuló alapiskolai előme­netele között. Ezenkívül az egyes középiskolák jellegének megfelelően egy vagy két tantárgyból szóbeli vizsgát is te­hetnek a tanulók. Szlovákiában az idén több mint 85 OOU tizenöt éves fiatal elhelyezéséről kell gondoskodniuk az illetékeseknek, mégpe­dig lehetőleg úgy, hogy teljesüljenek az országos tervek, de az egyéni vágyak és elképzelések is. Az SZSZK kormánya által jóváhagyott irányszámok azt mutatják, hogy legnagyobb a felvételi esély a szakmunkásképző intézetekben; a népgaz­daság szükségleteinek megfelelően a tankötelezettséget befe­jező fiatalok 53 százalékának szakmát kell tanulnia. Ez azt jelenti, hegy 45 650 tanuló (ebből 16 500 lány) valamilyen szaktanintézetben vagy iparitanuló-iskolában szerezhet képe­sítést. A tervek szerint 31 300-an középiskolában tanulhatnak to­vább; 13 000-en (ebből 5 250 lány) gimnáziumban folytathat­ják tanulmányaikat, több mint 18 000-en pedig valamilyen szakközépiskolába kerülhetnek be. A pályaválasztók közül 4000-en még csak nyolcadikosok, ám köztudott, hogy az utób­bi egy-két évben lehetőség nyílt arra, bogy a jó képességű és rátermett tanulók már az alapiskola nyolcadik évfolya­mában pályát választhassanak. Ennek megfelelően 3800 ti­zennégy éves tanulót gimnáziumba, -200-aí pedig szakközép- iskolába vesznek fel. A felvételi vizsgák előtt szükségesnek tartjuk felhívni a pályázók figyelmét arra, hogy ez évben is ellentmondás feszül az egyéni érdekek és a felvételi lehetőségek között. Egyes szakközépiskolákba — a korábbi évekhez hasonlóan — sokszoros a túljelentkezés. Ezért számolni kell azzal, hogy nem minden tanuló kerülhet abba az iskolába, ahová vágyó­dik. A felvételi kérelmek azt mutatják, hogy valósággal meg- rehamozottak egyes szakközépiskolák, mint például az óvó­nőképzők, az egészségügyi, a közgazdasági, az építészeti, a vegyészeti és az elektrotechnikai középiskolák, sőt helyen­ként a gimnáziumok is. Ezzel szemben az egyes szaktaninté­zetekbe jelentkezők száma nem fedi a tervszámot. Csekély az érdeklődés a kevésbé „vonzó“ szakmák iránt is. Otravalóul szeretnénk felhívni a továbbtanulni szándéko­zók figyelmét arra, hogy általában az jár jól. aki a lehető­ségeket reálisabban megítélve felismeri, hol érdemes próbál­kozni, hol van nagyobb esély a felvételre. TÖLGYESSY MÁRIA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A JÓZAN ESZ DIADALA A lengyel—nyugatnémet kapcsolatok alakulása kihat az ál­talános európai légkörre, s ezért a közvélemény megelégedés­sel vette hírét annak, hogy elhárult az utolsó akadály is a két ország kölcsönös viszonyának további normalizálását, az együttműködés szélesítését előirányzó szerződések előtt: a Bundesratban a nyugatnémet tartományi kormányfők egy­hangúlag mellettük szavaztak. Lengyelország és az NSZK között 1970 decembere, az ál­lamközi kapcsolatok rendezéséről szóló egyezmény aláírása óta folytatódtak a tárgyalások a részkérdések mindkét fél számára előnyös kidolgozása érdekében. Tavaly, Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet idején, legmagasabb szinten — Edward Gierek és Helmut Schmidt találkozóján — sikerült megoldást találni a még nyitott kér­désekben, s ezt követően, Varsóban 1975. október 9-én aláír­ták a végleges egyezményt. A két ország vezetőinek helsinki találkozóján létrejött megállapodások megvalósulását nagymértékben fenyegette, hogy a nyugatnémet ellenzék, a CDU—CSU szélsőjobboldali csoportjának vezérei dühödt kampányt indítottak ellenük, s igyekeztek befolyásolni az NSZK legerősebb konzervatív pártjának vezetőit. Céljuk az volt, hogy ismét megkíséreljék kétségbe vonni az együttműködési politika hatékonyságát, megakadályozni az enyhülési folyamat további előrehaladá­sát. A szövetségi tanácsban lezajlott kedvező kimenetelű szava­zás egyben híven tükrözi azt az együttműködési készséget, amely valamennyi szocialista országot — Helsinki szellemé­ben — áthat. A bonni kormány kérésére adott világos, józan varsói válasz megkönnyítette Schmidt kancellár és Genscher külügyminiszter dolgát, s egyben kilátástalanná tette a CDD—CSU további fenntartásait. Lengyel részről — így legutóbb Olszowski külügyminiszter nyilatkozatában — ismé­telten rámutattak, hogy a Lengyel Népköztársaság mindig is megtartotta szerződéses kötelezettségeit, jószándékát tehát senki sem vonhatja kétségbe, és senkinek sincs joga külön garanciákat követelni. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szerző­dések ratifikálásának megtagadásával a Német Szövetségi Köztársaság részéről elhalasztanák a lehetőséget a történel­mi fordulatra a lengyel—nyugatnémet kapcsolatokban. A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa hétfői ülésén ra­tifikálta az NSZK-val tavaly októberben, Varsóban aláírt meg­állapodásokat. Olyan fontos szakaszba lépünk ezzel — írja a megállapodások ratifikálásának jelentőségét méltatva a Trybuna ludu —, amelyben a két országnak ki kell dolgoz­nia az érdekeinek megfelelő társas viszony konkrét koncep­cióját. Ez megfelel az európai enyhülési folyamat érdekei­nek és a helsinki záróokmány szellemének is. Mivel Lengyel- ország és az NSZK Közép-Európa két legnagyobb állama, kapcsolatuk mindig érzékeny mutatója volt az európai poli­tikai helyzet uralkodó irányainak. Most itt a nagy lehetőség, hogy együttesen jelentősen hozzájárulhassunk az enyhülés irányzatának sikeréhez — hangsúlyozta a LEMP Központi Bi­zottságának lapja. Nem kétséges, hogy a bonni szövetségi tanács egyhangú igenje a józan ész diadala volt. Az a tény azonban, hegy az enyhülés ellenségeinek szú szerint az utolsó pillanatig sike­rült megkérdőjelezniük a mór aláírt nemzetközi szerződése­ket, s ezt felhasználniuk a nyugatnémet koalíciós kormány elleni Intrikájuk céljaira, megmutatja, mennyire befolyásolják még az NSZK politikai életét a múlt árnyai. PROTICS JOLÁN ESEMÉNYEK KÉPEKBEN A napokban véget ért a nyugat-szlovákiai kerületi párt kon­ferencia. A képen: a konferencia elnöksége a választás ered­ménye kihirdetésének pillanatában. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának ismét Ignác fanák elvtársat választották meg. (A CSTK felvétele] Jelentősen rosszabbodott az utóbbi napokban a helyzet Liba­nonban, különösen a fővárosban, Bejrútban. „Magánhadsere­gek“ barikádokat építettek az ellenőrzésük alá tartozó város­negyedekben. Sokfelé lövöldözés hallható. A képen: ülést tart a libanoni parlament. Karnál Asszádot, a parlament elnökét (középen) azzal bízták meg: kérje Szülejman Frangié elnö­köt, hogy mondjon le. (Telefoto: CSTK — UPI — AP) Több ezres tömeg tüntetett a napokban Brüsszelben, tiltakozva a Tindemans-kormány gazdaságpolitikája ellen. A tüntetést a Belga Általános Munkaszövetség (FGTBJ szervezte, és a Belga Kommunista Párt aktívan támogatta. (Telefoto: CSTK — UPI) _Liberális monarchiam Spanyol országban (VOLKSSTIMME, AUSZTRIA)

Next

/
Thumbnails
Contents