Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-14 / 11. szám
6. 1. LENGYEL KULTURÁLIS MOZAIK A többi szocialista országhoz hasonlóan Lengyelországban is megfelelő figyelmet szentelnek a szocialista kultúra fejlődésének, társadalmi feladatainak. Ezúttal két olyan rövid áttekintést közlünk, amelyek ösztönzést adhatnak hazai kulturális dolgozóinknak is. A munkásság és a kultúra Nemrégiben lesz két éve annak, hogy megkezdődött A munkásság szövetsége a kultúrával és művészettel című program megvalósítása, amelybe egész Lengyel- országban 22 nagyüzemet vontak be. Ez volt az utóbbi évek egyik legfontosabb kezdeményezése, amelynek célja a kultúra terjesztése, egyebek között a nagyipari munkásság alkotó jellegű részvételle útján. A program egyik alapelve az alkotóművészek, valamint a munkás kollektívák közötti konkrét egyezmények értelmében megvalósuló együttműködés. LódZban, Lengyelország egyik legnagyobb ipari városában az említett programban részt vett az „Obroüców Pokoju“ Pamutipari Üzem dolgozó kollektívája, amely együttműködési megállapodást kötött a Lengyel Képzőművészek Szövetségével, a Művészeti Kiállítások Irodájával, a városi Teatr Wielki-vel [Nagyopera), a Film-, Színművészeti és TV-művészeti Főiskolával, az Állami Szépművészeti Főiskolával és a Filmterjesztési Központtal. Ez az együttműködés mindkét fél számára egyaránt hasznos. így például a filmfőiskola növendékei filmsza tagra veszik az „üzem krónikáját“, műhelytanulmányokat forgatnak a gyár területén, miközben maguk is tanulnak, s megismerkednek a mai munkásélet realitásé val. A textümunkások részt vesznek a főiskola által rendezett előadásokon; a Teatr Wielki meghívja őket ünnepi bemutatóira és főpróbáira, lehetővé teszi számukra a színház megismerését a kulisszák mögül, pat ronáija az üzemi tánckart. A iődzi textilüzem képzőművészekkel való együttműködésének konkrét eredménye az állandó művészeti galéria létrehozása. Az üzem területén festészeti, grafikai és szobrászati kiállításokat rendeznek. Sokan látogatták az üzemi kultúrházban ren dezett kiállítást, ahol a művésznövendékek munkáit nemcsak meg lehet tekinteni, hanem nyomban meg is vásárolhatják. A legnagyobb lódzi textilgyár gyümölcsöző együttműködést alakított ki a filmforgajlmazó vállalattal is. A kultúrházban az új lengyel filmeket még a hivatalos premier előtt bemutatják. A lublini Tehergépkocsigyár szintén jő együttműködést épített ki a Juliusz Osterwa Színházzal, amelynek színészei az üzem rendszeres vendégei. Eredményes az üzemi kultúrotthon együttműködése a filmforgató vállalat helyi részlegével és a Vajdasági Filmigazgatóság- gaJ — így a Tehergépkocsigyár dolgozóinak egyebek között elsőségi joguk van a jegyvásárlásra filmpremierek bemutatóira. Érdekes és változatos az üzemi mozi filmműsora is. A Művészeti Kiállítási Irodával kötött megállapodás értelmében több érdekes képzőművészeti kiállítást is rendeztek. A gyár felvette a kapcsolatot a lublini Filharmóniával, az Énekkari és Zenekari Sző vétséggel és a múzeumokkal. Távlati tervek Lengyelországban fontos dokumentumot dolgoztak ki: a lengyel kultúra fejlesztési programját 1990-ig. A dokumentum meghatározza a feladatokat a kultúra és művészet különböző területein. Különösképpen, hangsúlyozza, hogy a kultúra és oktatás fejlesztésének fő hordozója a könyv marad. Az elkövetkező 15 évben a könyv terjesztésében jelentékeny fejlődés következik be. Bővülni fog a könyvesboltok és közkönyvtárak hálózata, az olvasómozgalom terjesztését pedig egyebek között az olcsó, magas példányszámú könyvek kiadása fogja szolgálni. A „könyvoffenzíva" terén ki elölt fela datok végrehajtásának feltétele a nyomdaipar jelenleg folyamatban levő bővítése és korszerűsítése. Lengyelországban ugyancsak nagy gondot fordítanak a filmgyártás fejlesztésére. A tervben szerepel a mozik és a tévé számára készülő filmek gyártásának jelentős növelése. 1990-ben a lengyel filmgyárakban 60 játékfilm és 500, egyenként félórás tévéfilm (illetve film- ciklus-folytatás) fog készülni. A kultúrpropaganda terén kijelölt feladatok szükségessé teszik a kultúrlétesítmények és intézmények kiépítését, tevékenységi programjuk gazdagítását, a társadalmi kultúrmozgalom támogatását és gondozását. Emelkedni fog a múzeumok, kultúrotthonok és egyéb létesítmények száma, az ország területi fejlődési perspektíváinak figyelembe vételével. Nagy figyelmet kell szentelni az olyan tevékenységnek, amelynek célja az alkotóknak más társadalmi rétegekkel, elsősorban a nagyipari munkássággal való kapcsolatainak kialakítása, illetve megerősítése. Egyre nagyobb Jelentőségű a külfölddel való kultu- rállis együttműködés. Mind szorosabbá válnak a kultúr- kapcsolatok a szocialista közösség országaival, más országokkal pedig — a külföldön élő lengyelekkel is ideértve — szintén jelentősen bővülnek. HOMLOKZATÁN: TERMÉKENYSÉG Szerény dombocska tetején épült Nagy Dezső háza, ötvenkilencben. Három oldalról fújják azóta a Pefsére érkező szelek, mégse tudják megmozdítani, nem találnak egyetlen rést, sem lyukat, amibe belekapaszkodhatnának. A gazdát is csak egyszer sikerült fölkap niuk, harminc esztendővel ezelőtt. De a füleké zománcgyárnál messzibbre nem jutottak vele. 1945 szeptembere óta dolgozik Nagy Dezső a gazdag tör- ténetű gyárban. Jelenleg az öntöde vezetőie, a persei hnb elnöke és a falusi pártszervezet jegyzőkönyv-vezetője. ismeri, szereti faluját, noha nem itt, hanem Csornán született, hetediknek a testvérek hosszúra nyúlt sorába. De a világgal mégiscsak Persén kezdett ismerkedni, három és fél éves volt, amikor ide költöztek. Mozgékony ember. fiatalnak tartja magát. sőt. amikor a lánya megjön a késődélutáni busszal és közénk ül, kiderül, hogy legénynek is. El is hinnénk, ha mosolyuk nem árulná el, hogy csak tréfálkoznak. Fia katona, felesége szintén a gyárban dolgozik. A házat, amelynek ebédlőiében könyvek között beszélgetünk, saját erőből építették. Nagy Dezső elmeséli, hogy hatvannégyig esős időben csak úgy tudtak feljönni ide. ha az anyósánál csizmát húztak. A cinőt lent hagyták, reggelig. Azóta sokat változott a falu képe, másfél évvel ezelőtt, közös erővel, társadalmi munkává! művelődési otthont is épí tettek. A befejezés előtt álló épületről, tervekről és dolgos kezekről rövid riportban már beszámoltunk olvasóinknak Nagy Dezső elmondotta akkor, hogy lerövidítik a határidőt, közelebb hozzák az átadás 'napját. Vajon sikerült e? És mi minden történt a művelődés* otthonban másfél esztendő alatt? — Perse 1944. december 31- én szabadult fel. Ügy terveztük, hogy a 30. évforduló napján adjuk át a kultúrházat, de ha sikerül, még előbb. Sikerült. Szeptember végére befejeztük a munkálatokat, csak a reflektorok hiányoztak. Rövid idő alatt azokat is beszereztük. A CSE- MADOK-évzárót már az új kultúrházban tartottuk meg. és a színjátszó-csoport is azonnal megkezdte a próbákat, márciusban már be is mutatkoztak a Baj van a szerelemmel című darabbal. Kétszer adták elő, 180, Illetve 140 ember előtt, pedig Persének nincs háromszáz lakosa. Többen Csákányházára, Bénára, Sávolyba is elkísérték a csoportot. A felszabadulás tiszteletére a fiatalok készítettek műsort. Az elmúlt évben hat alkalommal rendeztek táncmulatságot, vetélkedőkkel, játékkal egybekapcsolva. Olyan népszerűek ezek a rendezvények, hogy távolabbi falvakból is eljönnek a fiatalok. Novemberben rendezték meg a Katalinban. Nagy Dezső ötvennégy „luxusautót“ számolt meg a művelődési otthon előtt. Az iskolások. tavaly. színdarabbal köszöntötték a nőnapot, most a Csipkerózsikát tanulják, Fodor László tanító vezetésével. Ű irányítja a felnőtt színjátszókat is. akik most a Majomsze- retetet próbálják. Szépen dolgo zik a CSEMADOK helyi szervezete. részt vesz többek között a gyermeknapi ünnepségek meg szervezésében. — A gyerekeket kivisszük a természetbe. ott töltjük az egész napot, már negyedik éve. Kedves és szórakoztató ünnep már csak azért is, mert ezen a napon csak a férfiak főznek. Filmet is készítettünk róla. A kultúrház építésénél összeko vácsolódott a falu népe — És a fiatalok? — Huszonöt tagja van az if júsági szervezetnek, jutott nekik is egv kisebb helyiség amelvet az ifjúsági szövetség járási bizottságának segítségé vei rendeztünk be; 10 000 koro nát kaptunk. A klubban min den este találni fiatalt, akik különböző körökben dolgoznak Az idősebbek is örülnek a kul túrháznak, hiszen igényesebb akciókat is lehet rendezni Egyébként a kultúrotthonban kapott helyet a hnb. az iskolának pedig felajánlottuk a nagytermet, ahol kényelmesen megtarthatják a testnevelés! órákat. — Van-e könyvtár1? — Van, ezer kötettel. Tavaly több mint 3000 korona értékben vásároltunk könyvet. Az állandó olvasók száma: 97. Nagy Dezső kíséretében megtekintjük a nem nagy. de csuna szín, jól berendezett művelődési otthont, amelynek homlokzatát és nagytermének egyik falát Bácskái Béla, persei születésű festőművészünk nagyméretű munkái díszítik. Az egész épület pedig sok ember kezének nyomát őrzi. — Összetart ez a falu — mondta egyik építője. Kovács Ervin, másfél évvel ezelőtt. — Mindenki szívesen jön ide dolgozni, ha van egy kis szabad ideje. Látja, mi is eljöttünk, pedig most szabadságon vagyunk. — És a munkáért nem kérnek jutalmat? — kérdeztem. — Hát hogy kérnénk — válaszolta —, magunknak építjük. Besötétedett. Nyirkos, ködös az este. de nincs még késő. Bácskái Bélával is szeretnénk találkozni. — Akkor Guszonára kell át- ugornunk — mondja Nagy Dezső. Vagyis Gömörbe. Bácskái Béla erős gyökerekkel kötődik szülőföldjéhez, a kedves, sokszínű tájhoz. — Sokat jelent számomra a falu — mondja. — Ha visszagondolok. Losonctól Fülekig majdnem minden darab földben kapáltam. Tulajdonképpen már akkor festettem — magamban. Alkotásai között jelentős helyet foglal el említett két munkája. sgrafittója és falfestménye. — Hogyan születtek? Öreg épület állt ott. és amikor nagyítani kezdték, láttam, hogy az ablakot meghagyták régi szintjén, A fal meg csak nőtt, nőtt. Nem maradhat úgy az a nagy felület oda figurális valami kell, gondoltam. Beszéltem Nagy Dezsővel, elmondtam, hogy az SZNF tiszteletére kötelezettséget vállalok: szüreti motívumokra készítek egy sgra- fittót. Termékenység címmel. Tetszett a szakértőknek, ugyanúgy a benti Táncolok is. A Termékenységgel — mondták — megmentettem az architektúrát. Falunak kicsi, családnak épp elég nagy Perse. Van már hol találkozniuk, szórakozniuk, művelődniük a fiataloknak és az idősebbeknek. Maguknak építették a művelődési otthont, saját erőből, akárcsak Nagy Dezső a házát. BODNÁR GYULA Bácskái Béla és Nagy Dezső (Tóthpál Gyula felvétele)
