Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-29 / 9. szám
A z utóbbi évtizedek tudományos- műszaki fejlődése oly sok korszakalkotó vívmánnyal lepte meg korunk társadalmát, hogy a legújabbak már nem is keltik fel az emberek csodálkozását. Megszoktuk, hogy a tudományos kutatás eredményeineK gyakorlati érvényesítése lépten-nyomon megváltoztatja munka- és életfeltételeinket. A tudományos-technikai forradalom a jelenlegi ismeretek birtokában Is beláthatatlan lehetőségeket tár fel az emberiség előtt. Az utóbbi évtizedekben óriási fejlődést értünk el az alkalmazott fizikában, kémiában és biológiában, például az atomenergetikában, a hajtóanyagok és a hajtóművek, a világűrt meghódító rakéták és a repüléstechnika fejlesztésében, a termelési folyamatok automatizálásában, a poli- merizációban, a növények és az állatok nemesítésében, az orvostudományban, s az új termelési technológiák kidolgozásában az anyagi termelés valamennyi szakaszán. Pedig mindez még csak a kezdet. Felkészülhetünk az újabb meglepetésekre, annál inkább is, mert a kutatást világszerte célratörően művelik, s az egyes államok objektív szükségszerűségből vagy a gazdasági verseny követelményeiből kiindulva, hatalmas eszközöket koncentrálnak a tudományos-műszaki kutatásra. A gyakorlatban hasznosítható isme retek mennyiségének gyorsuló növekedését az is elősegíti, hogy az egyes szakaszokon elért eredmények összefüggnek, egymásba kapcsolódnak, s kölcsönösen segítik elő az általános fejlődést. Példaként megemlíthetjük a mikroszkópot és az elektroszkópot. Mindkettő fizikai jelenségek felismerésén alapszik, felhasználásuk mégis inkább az orvostudományt és a mikrobiológiát lendítette előbbre. A mikrovilág szenzációs felfedezései arra késztették az embert, hogy egyre mélyebben behatoljon az elemi részecskék, a molekulák, atomok és elektronok birodalmába. A tudósok itt keresik az élő és az élettelen anyag felépítésének eddig még ismeretlen törvényszerűségeit, valamint az előforduló rendellenességek magyarázatát. Joggal nevezhetjük tehát napjainkat az atomkorszak világának, melyre éppúgy jellemző a nukleáris erőművek építése, mint a molekuláris elektronika érvényesítése a gyengeáramú technikában. A FÉLVEZETŐK DIADALŰTJA Harminc évvel ezelőtt még elképzelni is nehéz lett volna azt a műszaki haladást, ami lényegében a félvezetők felfedezésének köszönhető. Az elektronikus zsebszámolókat, az elektronikus karórákat, valamint a különböző vezérlő és folyamatirányító berendezéseket ma már elérhető és természetes dolognak tekinthetjük. A félvezetőkből készült parányi egyenirányítók, tranzisztorok, kondenzátorok forradalmasították az egész elektronikai ipart, főleg a rádiók, televíziós vevőkészülékek, magnetofonok, híradástechnikai berendezések és az elektronikus számológépek gyártását. A félvezető elemek kihasználásában rejlő lehetőségek felismerése fokozatosan a szigetelő alapú integrált áramkörök kifejlesztéséhez, a diffúziós és a planáris-epitaxiális technológiai eljárások elterjedéséhez vezetett. Az ember már régen szolgálatába állította az elektronokat, a villamos áram láthatatlan hordozóit. Fokozatosan azt Is felismerte, hogy milyen ösz- szefüggés van az egyes elemek szerkezeti felépítése és elektromos vezetőképessége között. A felismerést már csak egy lépés választotta el a .gyakorlati alkalmazástól. Ismerkedjünk meg kissé közelebbről is a félvezetők csodálatos világával. Döntő jelentőségű volt az a tapasztálét, hogy a négyvegyértékű germá- nium, vagy a szilícium kristályai azért vezetik rosszul az áramot, mert nem tartalmaznak szabadon „bolygó“ elektronokat, itt ugyanis az atomok tökéletes szerkezetű rácsban helyezkednek el, ahol a külső pályán pontosan nyolc elektron tartózkodik. Megváltozik azonban a kristály viselkedése, ha a szerkezetébe öt vagy három vegyértékű elemek kerülnek. A „szennyezett" kristály azonnal jő vezetővé válik. Az első esetben „fölösleges“ elektronok kerülnek a kristályba, ezeket negatív, vagy n-tipusú, a második esetben viszont eiektronhiány keletkezik, ezeket tehát pozitív, illetve p-típusú félvezetőknek nevezzük. E kettő különböző kombinációjával (n-p, n-p-n, p-n-p stb.) állíthatjuk elő a félvezető diódákat, kondenzátorokat, tranzisztorokat, tirisztorokat, az elektronikai ipar ma már nélkülözhetetlen parányi alkatrészeit. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy bonyolult laboratóriumi úton tiszta germánium- újabban pedig szilíciumkristályokat készítenek. Ezeket vékony lapkákra szeletelik,, s a rendeltetésüknek megfelelően különböző elemekkel „szennyezik". A magas hőmérsékleten történő diffúziós szennyezés folyamán öt- vagy háromvegyértékfl ataaaok épülnek be a kristály szerkezetébe. Az eljárást rápárologtatással is kombinálják, amikor eltérő tulajdonságú rétegek kerülnek a félvezető lapkára. A különböző elrendezésű maszkok, a fényérzékeny anyagok és a szelektív maratás alkalmazása azt is lehetővé teszi, hogy közvetlenül a szilícium lapkán jöjjenek létre a különböző aktív és passzív részegységek, s az ezeket összekötő áramkörök. Ezután már csak a kivezetők elkészítése és a miniatűr alkatrészek műanyaggal való bevonása következik, amelyek a tüzetes ellenőrzés után elindulhatnak rendeltetési helyükre, a szórakoztató készülékeket. a híradástechnikai és kibernetikai berendezéseket gyártó üzemekbe. AZ ELEKTRONCSÖVEKTŐL az integrált Áramkörökig Az említett gyártási folyamatokkal közvetlenül is megismerkedhettünk a napokban a Tesla PieSfany üzemben, ahol Ing. Peter Fiiegei igazgató és munkatársai részletes felvilágosítást nyújtottak a roánovi vállalathoz tartozó üzem fejlődéséről, jelenlegi munkájáról. eredményeiről és feladatairól. Az 1961-ben alapított üzem termelési programjában az évek folyamán pontosan visszatükröződött az elektronikai ipar általános fejlődése. Kü'önböző speciális elektroncsövek gyártásával indult a termelés, de már 1963-ban hozzáláttak a korszerűbb és nagyobb jövő előtt álló félvezetők készítéséhez. Az utóbbiak gyártása azonban különleges feltételeket igényelt, ezért 1964- ben 230 millió koronás beruházással elkezdődött az új üzem építése, amelyben 1969 óta gyártják ezeket az igényes parányi alkatrészeket. A Tesla PieSfany üzem a maga nemében egyedülálló egész Szlovákiában. Hatezer négyzetméteT területű, rendkívül tiszta, hermetikusan elzárt és állandó hőmérsékleten tartott munka- csarnokai kiválóan alkalmasak a félvezetők fejlesztésére és gyártására. Az egész üzem egy hatalmas laboratóriumhoz hasonlít, amelyben a speciális mikroszkópok, az elektromos kemencék, diffúziós berendezések, s a laikus számára felfoghatatlan mérőműszerek között fehérköpenyes lányok szorgoskodnak. A folyosóról üvegfalon át szemlélhetjük sok figyelmet igénylő munkájukat. A folyosó tulajdonképpen pihenőhely is számukra, itt fogyasztják el a tízórait, itt gyűjtenek erőt a további feladatokhoz. A műszerek kezelése, a folyamatok mikroszkópokkal történő irányítása és ellenőrzése alaposan igénybe veszi a szemet és az egész idegrendszert. Fontos szerepe van ezért az üzemi pszichológusnak is, aki együttműködik a munkafolyamatok tervezésében és szervezésében a műszaki vezetőkkel, mert az emberi szervezet nem gép, figyelembe kell venni a reagálását az ilyen különleges igénybevételre, mind a dolgozók, mind a termékek jő minősége érdekében. Az elektroncsövek gyártását az 5. ötéves terv kezdetén szüntették meg, ezt a feladatot a trineci üzem vette át. A pieáfainyi üzem termelési profilja jelenleg a kis teljesítményű diódák, a változtatható hatású kondenzátorok, az Si- tranzisztorok, a mikrohullámú, egyenirányító, alternátor és Zener-diődák, egyenirányító blokkok, MOS (Metál Oxide Silicon) integrált áramkörök, memóriaelemek, különböző technológiai célegységek fis mérőműszerek tartoznak. A dolgozók munkáját jelentősen elősegítik a számítógépek. A tervezési és irányítási feladatokat egy Tesla 200-as számítógép segítségével végzik, emellett két kis folyamatszabályozó számítógép áll a rendelkezésükre a varicapok mérésének automatizálására, a tudományos számítások elvégzésére, valamint a termelési folyamatok technológiai Irányítására. A TUDOMÁNY -;*"■! MINT TERMELŐERŐ Az ötödik ötéves terv időszakában rendkívüli figyelmet szenteltek az üzemben a tudományos-műszaki alap kiépítésének és fejlesztésének. Az üzemet megbízták a közejres és nagy integráltságé MOS-áramkörök fejlesztésével és gyártásával, az erre Irányuló kutatási munkák koordinálásával, amelyre 280 millió koronát irányoztak elő. E feladat fokozatos teljesítését 1980-ig ütemezték be, azzal a céllal, hogy teljes mértékben fedezni tudják a népgazdaság szükségleteit MOS integrált áramkörökből az elektronikai fogyasztási cikkek és ipari berendezések gyártásához. A fejlesztés természetesen számos technológiai célberendezést és mérőműszert igényel, s a Jelenlegi külgazdasági feltételek meilett ezek jelentős hányadát saját szerkesztésben kell előállítani. E feladatok elvégzésére az üzem szaktanintézetében készítik elő a fiatal dolgozókat, amelynek már jelenleg Is 166 tanulója van. Az elmúlt év szeptemberében megállapodást kötöttek a Szlovák Műszaki Főiskola Elektrotechnikai Tanszékével egy közös kutatási és szakképzési munkahely kiépítésére. Arról is folynak tárgyalások, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia elektronfizikái intézetet létesítsen PieSfany- bam, melynek tevékenysége szintén az üzem szükségleteit szolgálná. KEZDEMÉNYEZŐ MUNKÁVAL Az ipar általános fejlődése egyre jobban függ az elektronikától, ami szükségessé teszi az alaktrészek- gyártásának rendkívül gyors ütemű növelését. Az 5. ötéves terv irányelvei a félvezetők és mikroelektronikai részegységek gyártásában legalább ötszörös növekedést tűztek célul, a minőség állandó javítása és a műszaki színvonal emelése mellett. Ennek a feladatnak a piesíanyi üzem dolgozói teljes mértékben eleget is tettek, a félvezetők gyártását például öt év alatt 6,37-szeres mértékben növelték. Sikeresen bevezették a planáris- epitaxiális eljárást, amelyet a diódák, a varicapok (változtatható hatású kondenzátorok) és a nagy teljesítményű tranzisztorok gyártásánál alkalmaznak. A szocialista államok között elsőként vezették be a KB 105-ös és a KB 109 es varicapok nagy szériában történő gyártását, amelyek a rádió- és tévékészülékek fontos tartozékai. Az elmúlt évben már a MOS integrált áramkörök első típusainak szériagyártását is elindították. Az elért eredményekhez jelentősen hozzájárult a Szlovák Tudományos Műszaki Társaság 260 tagot számláló üzemi alapszervezete is, melynek tevékenysége elsősorban a műszaki fejlesztés tematikus feladatainak kiírására, azok megoldására, a komplex raciona- lizációs brigádok tevékenységének koordinálására, valamint az újítómozga- lom fejlesztésére irányul. Az üzem vezetősége az üzemi pártbizottsággal, az FSZM és a SZISZ üzemi bizottságával együttműködve, rendkívüli figyelmet szentel a komplex szocialista racionalizáció érvényesítésének, főleg a termelési technológia tökéletesítésének. Az 1974—1975-ös években 5 komplex racionalizációs brigádot alapítottak. Az ésszerűsítés feladatai között fontos helyen szerepelt például a mérési munkafeladatok gépesítése. Ezt a feladatot Chamraz mérnök 40 tagú komplex racionalizációs brigádja oldotta meg egy speciális mérőberendezés kifejlesztésével, amely többek között lehetővé teszi, hogy a KB 105-ös varicapok gyártását az 1975-ös évi 4,5 millió darabról 1976-ban évi 7,8 millió darabra növeljék, s egyúttal 51 dolgozót is megtakarítsanak. Hasonló jó eredményt ért el Jozef Ondrejka mérnök komplex racionalizációs brigádja, melynek 23 tagja 1975-ben 5 félautomata mérőműszert helyezett üzembe. Egyetlen ilyen mérőberendezés 6 dolgozó munkáját helyettesíti. A Szlovák Tudományos Műszaki Társaság üzemi alapszervezetének szakcsoportjai 1975 novemberében megtárgyalták az üzem 1976-ra és az egész 6. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatait, s feltárták a hatékonyság növelésének különböző lehetőségeit. E tárgyalások alapján december hó főfolyamán további 10 komplex racionalizációs brigádot alapítottak, amelyek tevékenysége elsősorban a félvezetők gyártásának racionalizálására irányul. A tervezett megtakarítások értéke 1976-ban legalább négy és fél millió koronára tehető. A félvezetők kibontakozó gyártása valóságos paradicsom az újítók számára. Tavaly összesen 148 újítási javaslatot terjesztettek elő, amelyek közül 81 újítást realizáltak. Az újítások bevezetése együttesen 7 millió 840 ezer korona megtakarítást, illetve gazdasági hasznot eredményezett az üzemnek. Az elfogadott újításokért 1975-ben 357 ezer korona jutalmat fizettek ki, 250 százalékkal többet, mint az előző évben. A Szlovák Tudományos Műszaki Társaság alapszervezete évente kétszer rendezi meg az újítók aktlvaértekezle- tét, s 4 műszaki-tanácsadó központban nyújt segítséget az újítók hasznos munkájához. A fejlődésben nincs megállás, ami hatványozott mértékben vonatkozik az elektronikára. A munkaerőhiánnyal küzdő koncentrált ipartelepek türelmetlenül várják a termelési és munka- folyamatokat irányító számítógépeket, a numerikusán vezérelt gépsorokat és megmunkáló központokat, a gyors ütemben épülő városnegyedek a telefonközpontokat, a kórházak és a szanatóriumok az elektronikus orvosi műszereket, a fogyasztóközönség pedig a hordozható táska- és zsebrádiók, a színes és mini-tévékészülékek, a szórakoztató zenegépek legújabb típusait, 19 s nem utolsósorban az automatizált háztartási gépeket. Az Ipari és haszná- lati eleketronikai berendezések térhódítása jelentős mértékben függ attól, hogy a parányi alkatrészeket gyártó üzemek hogyan birkóznak meg a növekvő és egyre igényesebb termelési feladatokkal. A Tesla Piestany üzemben úgy tapasztaltuk, hogy a dolgozók felkészültek a 6. ötéves tervidőszakra, s a tudomány segítségével egyre magasabb szintre emelik a hazai elektronikát. Munkájuk eredményeként bizonyára további, eddig még Ismeretlein elektronikus munkaeszközök és használati tár- , gyak teszik majd könnyebbé a termelést, és gazdagabbá az életet. MAKRAI MIKLÓS AZ ELEKTRONIKA műhelyében Hozzáértő és figyelmes munkát igényel az integrált áramkörök működésének ellenőrzése Alexander Vojöek felvétele
