Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-22 / 8. szám

Hagyományőrző Háj (Áj) községben úgy ismerik a 65 éves Andó Józsefet, mint nótás ked­vű embert. Nyári délutáno­kon harmonikáján szívesen játssza a környék szebbnél szebb népdalait, hogy szó­rakoztassa az arra haladó­kat. Nem tartogatja magának a népdalok gazdag szépsé­gét. Lakása falán ott dí­szelegnek azok az okle­velek, melyeket a járási népdalversenyeken kapott. Feleségével és leányával együtt részt vállal a CSE- MADOK helyi szervezeté­nek munkájából Is. Népdalgyűjtő kőrútján egy ízben felkereste őt Vass Lajos is, aki Magyar- országról jött el hozzánk. Legutóbb a járási művelő­dési ház dolgozói azt a népdalgyűjteményét vitték el, melyet ő maga írt le füzetekbe, s amely mint­egy 200 eredeti népdalt tartalmaz. Józsi bácsi hosszú-hosszú évekig dolgozott az Útkar­bantartó Vállalatnál. Jelen­leg nyugdíjas, és több ide­je jut a népdalok össze­gyűjtésére. Egyébként szabad idejé­ben kaszanyeleket és csör- gőgereblyéket készít. Olya­nokat, amilyenekkel részt vett a tavaly júniusban megrendezett Járási Nép- művészeti Kiállításon. Ezek szintén községünk népi ha­gyományaihoz tartoznak. Farkas Rózsa Ügyes szervező Már tizenöt éve elnöke a Vöröskereszt helyi szer­vezetének Ipelské Úlany (Ipolyfödémes) községben Nagy Józsefné, aki igazán ügyes szervező. A 100 ta­got számláló szervezet ta­valy 500 órás társadalmi munkát vállalt, s az ő ve­zetésével a szervezet túl­teljesítette ezt a vállalást, mégpedig 330 órával. Ami­kor Plástovce (Palást) községgel közösen szervez­ték meg a térítésmentes véradást, azon 55 személy vett részt. Említésre méltó még az a tény is, hogy a vöröskeresztesek tavaly 250 személyt részesítettek elsősegélyben. Egyébként jő szervező munkájának bizonyítéka, hogy elisme­résül eddig két ezüstérmet és több dicsérő oklevelet kapott. Csáky László Az idén is Eredményes fársadalmi munkát végzett tavaly Trs- tice (Nádszeg) községben Almási Mária tanítónő ve­zetésével a Nőszövetség 150 tagú helyi szervezete. Munkájuk értéke 32 342 korona. Az idén is hasonló eredmények elérésére tö­rekednek, hiszen a leg­utóbbi taggyűlésen vállal­ták, hogy a faluszépítési és parkosítási akciók so­rán ebben az évben 900 órát dolgoznak majd le. r''hri Irén Oj utca Néhány év múlva Borsi községben egészen új utca lesz ott, ahol megkezdték a szövetkezeti lakásépítést. Már két lakóházat — és mindkettő kétemeletes — tizenkét család szálpára fel is építettek. A tervek szerint 15 hasonló lakóhá­zat építenek majd azon a soron. Nemrégiben meg is kezdték három lakóház alapozási munkálatait. Mi- halcsík Miklós és Trója Gábor vezetésével jól ha­ladnak a munkával. Ha minden úgy sikerül, ahogy tervezik, az év végére át is adják rendeltetésüknek ezeket a lakóházakat. Az épülő utca néhány év múl­va inkább városra, mint fa­lura emlékezteti majd a hozzánk érkezőket. Kása László Szőnyegszövők A Nővé Zámky-i (érsekújvári) PLETATEX ipari szö­vetkezet szőnyegszövő részlegén 85 nő dolgozik. Két munkabrigád Uhrin Zsófia és Novák Olga vezetésével helyben, a városban dolgozik. Mindkét brigádnak 30— 30 tagja van. A harmadik brigád Komáromban dolgozik. Ennek vezetője Bachorec Anna. Általában 10—11 külön­féle színű szőnyeg-fonalból szövik a kelimszőnyegeket a következő méretekben: 50X140, 100 X 360, 200 X 300, 250 X 350 cm. Egy-egy munkacsoport havonként átlago­san 750—850 négyzetméter szőnyeget készít el. A mun­ka éppen úgy, mint a kötődében, elég nehéz, hiszen csak állva lehet dolgozni. A legfiatalabb dolgozók 17 évesek, a legidősebb, Prisztavka Mária, 58 éves, nyug díjas lehetne, de annyira szereti ezt a munkát, hogy nem tud tőle megválni. A részleg főleg üzletek részére dolgozik, de közvet­lenül a lakosság megrendelésére is készít szőnyegeket. Az idén szeretnének több megrendelést kapni a lako­soktól. Egyébként az itt dolgozó brigádoknak az utolsó években elért eredmények alapján már tavaly meg kel­lett volna kapniuk a szocialista brigádoknak járó bronzfokozatot. Mindenesetre bíznak abban, hogy ami késik, az nem múlik Dr. Hofer Lajos Hogyan képzelik? A korszerűbb gépek és termelési módszerek beveze­tésében nagy szerep jut a fiataloknak, akik újítási javaslataikkal, munkasikereikkel a SZISZ I. kongresz- szusának irányelveit teljesítik. Ezért a galántai járás­ban a SZISZ jb külön munkatervet dolgozott ki. Első­rendű feladatnak tekinti a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok a SZISZ-be való tömörítését és a szervezeti munka minőségi fellendítését. Az idén 160 taggal kí­vánják bővíteni a tagok sorait, főleg ott, ahol erre kedvező feltételek mutatkoznak. A Vörös Csillag Efsz (Mostová). a Győzelmes Február Efsz (Soporöa), a CSSZBSZ Efsz (Felsőszeli), a Galántai Állami Gazda­ság fiataljai, a falusi alapszervezetek közül Ziharec (Zsigárd), Selice (Sókszelőce), TeSedíkovo (Pered) Dia- kovce (Deáki) községek fiataljai kapták feladatul a tagtoborzást. A 6. ötéves terv mezőgazdaságot érintő feladatainak teljesítésére 13 fiatalból álló csoport szer­vezi a szocialista munkaversenyt. Céljuk legalább 17 „Ifjúsági fényszóró“ létesítése a tartalékok feltárása érdekében. A „ZENIT“ mozgalom keretében megrende­zik majd a mezőgazdasági gépjavítók, a traktorosok, a szőlészek és borászok versenyét. Az „Egy szem se vesz- szen kárba [“-versenyt az idén ismét megrendezik. Ugyanakkor arra törekednek, hogy a párt XV. kong­resszusa előtti időszakban valamennyi mezőgazdasági alapszervezet legalább 2—2 tagot javasoljon és készít­sen fel a pártba való belépésre. Benkovics Zoltán Ötmillió karfsáért Levicén (Léván), a V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó üzemben nemrég adták át rendeltetésének azt a két- osztályos óvodát, melyet 140 000 koronás befektetéssel az üzem munkásszállójában létesítettek. Most ötmillió koronáért 130 férőhelyes óvodát és bölcsődét építenek. Két év múlva adják át rendeltetésének. Ábel Gábor i A mi Rózsi nénink Már 1928-ban az Ifjúsági JTP tagja. Tízéves leányka volt, amikor elszavalta a Leszámolás c. verset. Ezért az iskolában az apáca a nyakába akasztott egy táblát „Én kommunista vagyok“ felirattal. Osztályról osztály­ra mutogatták. Nem járt hittanra sem, s ez még inkább fokozta az apácák, a tanítók gyűlöletét. A későbbi években a többiekkel együtt ő is végighallgatta Major István és Steiner Gábor elvtársak előadásait. Tevéke­nyen bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. Felvonulá­sokat szerveztek „Munkát, kenyeret!“ jelszóval, ezért gyakran összeütközésbe kerültek a csendőrökkel, s a tűzoltók gyakran fecskendeztek vizet a nyakuk közé. Emlékezetes marad számára az 1933-ban, illegálisan megrendezett ifjúsági konferencia, melyen Schönherz Zoltán is részt vett. Valaki elárulta a fiatalokat, s hogy Schönherz elvtárs ne kerüljön a rendőrök kezébe, ka­ron fogta őt és kivitte az állomásra. 1939. március 15- tői 1945. március 29-ig tagja volt az illegális kommu­nista pártnak. írásban és szóban fejtett ki agitációs munkát „Harc a fasizmus ellen“ jelszóval. 1940-ben rendőri felügyelet alá került, de ez sem akadályozta meg abban, hogy továbbra is fenntartsa a kapcsolatot az elvtársakkal és részt vegyen a sejtgyűléseken. 1944- ben németországi munkára toborozták a gimnazista lá­nyokat, ekkor a szülők között agitált. Eredményesen: a szülők nem engedték el gyermekeiket Németország­ba. A deportálások idején, amikor a Grünfeld-féle tég­lagyárban étien és szomjan fogvatartották az embere­ket, parasztasszonynak öltözve, kalóriadús táplálékot, diót, sárgarépát csempészett be a foglyoknak. A fel- szabadulás után a párt megbízásából a munkahivatalba került. Rábízták a munkások toborzását. A város ro­mokban állt, kellett a dolgos kéz. Rendbehozták az utakat, a vasutat, az épületeket, megindult az élet. Ne­héz, küzdelmes évek voltak ezek, de akin csaik tudott, segített. Nem volt karrierista, nagyravágyó. 1960-ban megválasztották járási képviselőnek. 1968-ban örömmel fogadta a baráti csapatokat, politikailag ismét példá­san helytállt. 1969-ben részt vett a poliklinikán a CSSZBSZ szervezetének alapításában, és azóta is tevé­keny vezetőségi tag. Mindig szerényen és becsületesen élt. dolgozott. Mindezt bátran elmondhatja magáról a Nővé Zámky-i (érsekújvári) Urnauer Rózsi néni, ez a tiszta szívű, derék, segítőkész asszony. Egyedül nevelte fel három testvérét, de mindig akadt arra is ideje, hogy a közösségnek, a társadalomnak is éljen. Már elérte a nyugdíjkorhatárt, de még mindig dolgozik a poliklinika fogászati rendelőjében. Ma is embertársai­nak és családjának él. Felnevelte a lányát, s férjével példás családi életet él. Sok mai fiatal választhatná példaképül. I.ehotkai Márta Mi a céljuk? Az egészségügyben észlelt nehézségek, a kispolgári szokások leküzdése és a jó emberi kapcsolatok kiala­kítása vezérelte a vojnicei (bátorkeszi) egészségügyi központ 22 tagú kollektíváját, amikor bekapcsolódott a szocialista munkabrigád mozgalomba. MUDr. Ferenczei- ooá Paula, körzeti orvos készségesen tájékoztatott, mi­lyen vállalásokat teljesítettek eddig. Nagy gondot, fordítanak a lakosság egészségügyi is­mereteinek növelésére, ezért egészségügyi sarkot ren­deztek be. Állandóan új kiadványok útján tájékoztatják a lakosságot. Több egészségügyi előadást fognak tarta­ni az ifjúsági szervezet tagjai és a pionírok számára. Propagálni fogják az önkéntes véradás fontosságát, és terven felül 30 önkéntes véradót toboroznak. A CSKP XV. kongresszusának tiszteletére 200 órát dolgoznak le a gyógyszertár, a gyermekrendelő és az egészségügyi központ környezetének szépítésénél. A kollektíva tagjai: MUDr. Ferenczeiová Paula körzeti orvos, MUDr. Klimáková Alíbeta fogorvos, MUDr. Krá- zelová Magda gyermekorvos, MUDr. Kiimák fán fogor­vos, MUDr. Fridrich Vojtech körzeti orvos, PhMr. Ho- dinka ArnoSt gyógyszerész. Száraz Jánosáé és Hodinka ArnoStné gyógyszertári dolgozók, Csemez Pál a labora­tórium vezetője. Tücsök András és Halász Judit labo­ránsok, Szitásová Zlatica szülésznő, id. és ifj. Soós Mária, Bóna Jolán és DuriSooá Helena nővérek, Krizsán Béla gépkocsivezető, Tóth Irén, Kis Gizella és Bóna Jolán takarítónők. Valamennyien remélik, hogy jő mun­kájuk nyomán hamarosan megkapják a szocialista mun­kabrigád büszke címet. Miriák Ferenc 1976. II. 22. UJSZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents