Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-22 / 8. szám
D Amint már hírt adtunk tála, Szergej Geraszimov négyrészes, színes filmet forgatott a televíziónak a Vörös és fekete című Stendhal-regényből. De Renalnét Natalja Bondarcsuk, Julién Soréit Nyikola] Jeremen- ko, Mathilde de La Mole-t Natalja Belohvosztyikova játssza. ★ □ facques Táti, a világhírű francia színész és rendező, a Hulot úr nyaral és A nagybácsim alkotója fanyar nyilatkozatot tett. Elmondotta, hogy újabb filmterveire nincs pénzügyi vállalkozó. Táti azonban, mint leszögezte: derűlátó. Előbb-utóbb mégiscsak sikerül megvalósítania terveit, mindenfajta eszmei engedmény nélkül ... ★ □ A nemes velencei Luca Maria szerelmei: így hangzik Marcello Mastroianni legújabb filmjének címe. A témája inkább tragikomikus, mint romantikus: valahányszor a derék nemes úr szerelemre gyullad, az édes kettest mindig megzavarja valaki. ★ □ Viktor Kubai csehszlovák rendező rajzfilmet készít a szlovák—lengyel népi hősről, a hegyi betyárról, JánoSíkról. A témát filmen már számos változatban feldolgozták. A rajzfilm JánoSíkja rokonszenves figura lesz vidám kalandokkal. ★ □ F. Scott Fitzgerald Az utolsó mecénás című regénye a harmincas évek filmvilágában Játszódik. Ebből írt Harold Pintér forgatókönyvet, a rendező Elia Kazan, a főszereplő Róbert De Niro. ★ □ Piero Germi, a közelmúltban elhunyt olasz rendező Barátaim című, félbeszakadt filmjét Mario Monicelli fejezte be. Története négy jóbarátról szól, akik gyermekkoruk óta ismerik egymást, s most ötven körül járnak. Ellentmondásos érzésekkel rajzolja meg a rendező a négy portrét, ábrázolásában kegyetlen gúny vegyül az ösztönös szeretettel. A színészek közül kiemelkedik Ugo Tognaz- zi és Philippe Noiret; egy epizódszerepben remekel Bemard Blier. ★ □ Vlagyimir Bogomoloo Negyvennégy augusztusában című, nagy feltűnést keltett regényét viszi filmre Vitautasz Zsa- lakjavicsusz. „Bogomolov regényének témája a szovjet kémelhárítás munkája a második világháborúban, mindig is közel állt hozzám. A németek és litván kollaboránsaik elleni harc nak szenteltem első filmemet is. a Senki sem akart meghalni-t. Egyébként én is ott nőttem fel, ahol Bogomolov regénye játszódik. Elmondhatom, jól emlékszem azokra az évekre ...“ — mondta a rendező. A bonyolult cselekményű, epizódokkal és figurákkal zsúfolt regény megfilmesítése nem könnyű feladat. A rendező mindenképpen el akarja kerülni, hogy kalandos kémfilm legyen belőle. A film- változat címe Az igazság pilla nata lesz. A forgatás rövidesen megkezdődik. ★ □ Sok fiatal amerikai filmszínésznő a Cinecittában találja meg szerencséjét — és fordítva. Az olasz Victoria Principal az utóbbiak közé tartozik: Paul Newman oldalán játszott a Roy Beán bíró élete és kora című filmben. Sikerrel, mert után« a Földrengés és a Meztelen Qajom című filmben szerepelt. A vastag, tömött táska sohasem ürül ki. A benne található bankjegyeket nem veszik át, akiknek szánták — egy nagy építkezés szocialista brigádjának tagjai. Erre még nem volt példa talán sehol sem. Ráadásul a brigád csak a pártbizottság előtt hajlandó magyarázatot adni magatartásáról, össze kell hívni tehát az építkezés pártbizottságát, melynek tagja az építést irányító tröszt igazgatója is. És megkezdődik a tárgyalás. A brigád álláspontja: az építkezésen annyi hiba történt, indokolatlanul módosították a tervet, s nem végezték el a rájuk bízott munka egészét — a prémium nem illeti meg sem a brigádot, sem az építkezés munkásságát, a felvett 37 000 rubelt haladéktalanul vissza kell fizetni a központi bankba. A pártbizottság természetesen bizonyítást kér. És a brigádvezető két vastag füzetnyi számímegoszlanak a vélemények, és a „visszafizetni“ vagy „továbbködösíteni“ alternatívájában dönteni kell. Mindkét tábornak három-három szavazata van és már csak egy ember van hátra. A legérlntettebb. És ő — nagy meglepetésre — a visszafizetésre szavaz... íme az izzó, parázsló filmdráma. amely lázba hozta a szovjet nézőket, és amely hetek alatt nagy teret kapott a sajtóban is. Szergej Mikaeljan rendezőnek Leningrádban, a Lenfilm műtermeiben forgatott müve az utóbbi évek egyik legizgalmasabb szovjet játékfilmje. Címe: Prémium. A cím csak a konfliktust kiváltó okra utal, s nem tartalmazza annak lényegét — az új típusú, magasabb rendű kommunista munkáserkölcsöt, mely nagy egészekben gondolkozva, látszólag önmagának is képes „ártani“. Igen, a brigád. látszólag maga ellen Jelenet a szovjet filmből; a főmérnök és a könyvelőnő tást és bizonyítást tesz az asztalra. A pártbizottság megbolydul. A főmérnök, a fődiszpécser, a tervező, a darus, a munkavezető, a párttitkár vitatni kezdi az ügyet. A trösztigazga- tő bürokrata fölénye lassan megtörik. Végső soron róla van szó. Vagy mégsem róla? Vala mi többről? Igaz, a trösztigazgatónak minden mulasztást, minden tévedést, minden tervmódosítást kérő jelentést vissza kell vonnia, meg kell magyaráznia „felfelé“ — ami biztos bukásával, leváltásával is jár —, tehát kénytelen szembeszegülni brigádvezetőjével. Segítői is kompromisz- szumot keresnek. Végigjárhatjuk a lehetséges kompromisszumok útjait is. De az igazság mégis előtör. A napvilág felé. Nyilvánvaló, hogy népgazdasági szempontból rendkívüli döntést kell hozni, országosan fontos ügyről van szó. És ezekkel szembekerül néhány helyi érdek. A pártbizottságon belül A Prémium egyik főszereplője a párttitkár cselekszik — mégis saját érdekében is... , A zárt szerkezetű dráma voltaképp egy tárgyalás históriája. Javarészt egyetlen helyiségben játszódik, ám lélegzetvételnyi időre sem unalmas, egyetlen pillanatra sem csökken feszültsége. A remekül megrajzolt és lélektanilag nagyszerűen ábrázolt figurák életre keltése remek színészi lehetőséget biztosít a főszereplőknek — Jevge- nyij leonovnak, Vlagyimir Sza- mojlovnak, Oíeg fankovszklj- nak, Szvetlána Krfucskovának és a többieknek. A Prémium példája a szocialista filmművészet különös ere* jét bizonyítja: olyan alkotás, mely nagyszerűen képes visz- szaadní, bemutatni egy társadalmi hatóerő, a kommunista munkásöntudat magasabb fokának állomásait. Egy év alatt több mint 70 millió szovjet ember tekintette meg (a Prémium 1974-ben készült, 1975 elején kezdték forgalmazni, 1975 októberében került első ízben külföldi közönség elé), és a legtöbb néző még ma Is vitázik róla. Mert elgondolkoztató és mozgósító film a Prémium — egyike a legjelentősebb szocialista filmalkotásoknak. Mivel nemrégiben hazánk is megvásárolta a filmet, reméljük, rövidesen mozijaink vásznára kerül. I fenyves) MEGLEPETÉSÉRE — SZÍNÉSZNŐ Portré Laura Vartanjanról Ogy nőtt föl, hogy mindig kísérte a dal és a tánc. Tízéves korában első díjat nyert az örmény iskolák népi táncversenyén, s nem sokkal később felvették az örmény Állami Táncegyüttesbe. Először stúdiótag volt, majd táncosnőnek szerződtették. 1967- ben kolléganői különös lázba estek. Mindenki valamiféle „jelentkezésről“ beszélt, próbafelvételekről, sorszámokat és filmgyári diszpozíciókat mutattak. Azután napról napra hallotta az eredményeket: „Nem feleltem meg“, „Nem tudom“, „Majd értesítenek^ — míg végre megkérdezte: „Miről is van szó?“. „Egy külföldre szánt, Örményországot bemutató dokumentumfilmhez keresnek csinos útikalauznőt“ — mondták a barátnői. „Jelentkezz te is!“ Napokig tartott, amíg rábeszélték. Utolsó nap jelentkezett, a 301-es sorszámot kapta és — csodák csodájára — ő lett az első. Már a forgatás alatt azt mondta a rendező: „Maga kész színésznő“. A befejezett filmet azután megmutatta egy kollégájának. aki Halabala című filmjéhez keresett egy fiatal lányt, s az nyomban szerződtette. így kezdődött Laura Vartanjan igazi pályafutása. Ez a gyönyörű arcú, sugárzóan szőke örmény szépség — ma a Jereváni Állami Színház egyik vezető művésznője —* őszintén bevallja: önmaga legnagyobb meglepetésére lett színésznő. Eddig hat örmény s egy grúz filmben látszott, most pedig Moszkvába hívták egy tv játék főszerepére, amelyet William Saroyan „Szívem a hegyekben“ című írása nyomán készít Viktor Káplánján rendező Hazájában már á legnagyobb színésznők között emlegetik. A Grúziában készült Első fecske című filmjére a legbüszkébb. Eb ben egészen kiemelkedő alakítást nyújtott. Azután Dimitrij Keoszjan rendező Ember a lámpással című, örmény vígjátékát idézik. És nagyon híres az össz-szövetségi filmfesztiválon is díjazott Kunyhók reménye című Vilen Zakarjan-film, amelynek ugyancsak főszereplője volt. Színpadi szerepei közül különösen emlékezetes Shakespeare II. Richárdjában nyújtott alakítása, valamint Anonilh Csomag nélküli utas című darabjában nyújtott teljesítménye. Számos Arbuzov darabban játszotta a főszerepet, néhány mai örmény szerző pedig már „testre szabottan“ neki ír. És máris egy új filmszerepre készül: Melik Ayakov rendező hívta meg Tádzsikisztánba, a Bagdazar apó című filmmusical főszerepére. Ebben a történeti komédiában nemcsak játszik, hanem énekel és táncol is. Nyolc év, nyolc játékfilm, húsz tv-film, tizenkét színpadi szerep. Mi ez, ha nem az igazi nagy siker? Isgy) (Z. MináCová felvétele)
