Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-01 / 5. szám
n A zöld hegy csúcsa című filmmel folytatódik Jugoszlávia népi felszabadító harcának a második világháború idejéről szóló filmkrónikája. Ebben a filmben Bondarcsuk egy tanító szerepét fogja alakítani. Zdráv- ko Velimirovic rendező e művében nem a csatákat, állítja a középpontba, hanem a háborús körülmények között élő embert. □ A Variety című lap hírt ad a világhírű olasz színésznő, Gina Lollobrigida első önálló rendezésű filmjéről, amelyet kubai útja során Fidel Castróról készített. Az 50 perces portré- film bemutatja a kommunista Kubát és a színésznő Castrőval készített interjúját. Külön érdeme Castro „nem államfői" arcának bemutatása: emberközelbe hozza a elnököt. * * * □ Philippe de Broca francia rendező ismét Jean-Paul Bel- mondot, a népszerű sztárt szerződtette. S nem is akármilyen szerepre: Belmondo lesz a rendező Cyrano-filmjének címszereplője. A film nem a Rostand- mű filmváltozata; a forgató- könyv Cyrano de Bergerac önéletírásából készül. □ Az emlékezés filmje, ez a címe annak a produkciónak, amelyet Vincente Minnelli rendező forgat Rómában és Velencében. Vincente Minnelli régi vágya teljesült: új filmjének főszerepét leánya, Liza Minnelli, a Kabaré világsikert aratott főszereplője alakítja. * * * □ Egy rendőrfelügyelő harmincévi szolgálat után rádöbben, hogy akiket addig védelmezett, azok nem érdemelték meg... Erről szól egy új francia film, amelynek Pierre Granier-Deferre a rendezője. A rendőrfelügyelőt Linó Ventu- ra alakítja. □ Annié Girardot és Renato Salvatore a Rocco és fivérei című Viscontt-filmben játszottak először együtt. A népszerű művészházaspár most megint együtt szerepel: A cigány című új francia filmben játszanak. A film rendezője: Jósé Giovan- ni; címszereplője: Alain Delon. * * * □ Jean-Luis Tringtignant fotóriportert játszik a Nászutazás című filmben, amelynek forgatókönyvírója és rendezője: Na- dine Tringtingnant, a színész felesége. A női főszereplő: Stefánia Sandrelli. (Sandrelli és Trintignant A megalkuvó című Moravla-regény filmváltozatában voltak partnerek.) * * * □ Carole Lombard és Clark Gabié életének epizódjaiból filmet forgatnak. A sok jelölt közül az utolsó pillanatban választották ki a Lombard és Gabié című film főszereplőit, Jill Vlay- burgh-t és James Brolint, akik megjelenésükben valóban emlékeztetnek a két sztárra. * * * □ Varsó harminchárom mozifában naponta 130 előadást tartanak. Az ülőhelyek száma 18 800. A következő öt évben három mozi épül Varsó új lakónegyedeiben. A díszlet szürke — a dráma Izzó. A forgatás légköre túlfeszített. Halk, fojtott szavakkal folyik a munka a stúdióban, mintha a forgatócsoport, nem kívánná megzavarni az elmélyült színészi, rendezői munkát. Az egyszerű, vasajtós pince-díszletben Pábri Zoltán pályafutásának eddigi, talán legnehezebb feladata megoldásán fáradozik. Hosszú és sikerekben gazdag munkásságának tizennyolcadik alkotása is a fasiszta erőszak és az emberek kapcsolatával foglalkozik, ezúttal azonban nem elégszik meg a helyzet, a világ, a világban ható és egymással összecsapó erők bemutatásával, hanem a választás drámáját Igyekszik megteremteni. Négy józsefvárosi kisembert, az Órást, az Ügynököt, az Asztalost és a Kocsmárost a „Milyen világot választani?“ kérdése elé állítja. A kiindulási alap Sánta Ferenc Az ötödik pecsét című regénye, amelyet Fábri Önmagán, saját mondanivalóján átszűrve dolgozott át filmforgatókönyvvé. így a film több is, kevesebb is, mint Sánta műve. Fábri világteremtő rendező, aki — bárki írja is az eredeti históriát —, saját mondanivalójára, saját alkotóvilágára szűri át a történetet. Kegyetlen világ kegyetlen története ez a mű. 1944 novemberét írjuk. A józsefvárosi kispolgárok, mint évtizedek óta mindig, megszokott kocsmájukban ülnek és beszélgetnek. Egyikük e nehéz, háborús napokban húst szerzett, és ez az apró esemény messze vezeti a gondolatokat. Eszükbe jutnak be nem teljesült vágyaik, nyomorúságos életük nehézségei, a háborús évek megpróbáltatásai. Panaszkodnak, szidják a rendszert, és önálló álláspontot, magatartásformát igyekeznek kialakítani. Betéved a kocsmába a nyilasok egyik besúgója, a fényképész, és feladja őket a kerületi nyilasház vezetőinek. A négy embert elviszik a nyilasházba, ahol megpróbálják megtörni őket, kiölni gondolataikat, hogy kiszolgálói legyenek a félelem irányította fasiszta rendszernek. A kísérlet azonban — bármennyire veszélyezteti is életüket — a nyilasok számára eredmény íelenill végződik. Az Ügynök, a Kocsmáros és az Márkus László (az Ügynök) és Horváth Sándor {az Aszlaios) a most készülő tilm egyik jelenetében Ásztalos az utolsó percben valami áthághatatlan belső tartástól vezettetve, szembeszáll az erőszak óhajaival és inkább a halált választja. Csak a megözvegyült, három gyerekkel magára maradt Órás enged a nyilas parancsnak, megalázza magát, majd önmagával meghonosulva indul a már számára is értéktelenné vált „szabadság" felé ... Komor történet — sok-sok szívmelengető emberséggel. Fábri majd negyedszázados filmrendezői pályájának egyik legígéretesebb alkotása, mely iszonyatos alkotói vajúdásában készül. A felvételek alatt érezni a rendező izgalmát, belső feszültségét, küzdelmét az anyaggal, az érzelmekkel. És bár nagyszerű alakítást nyújtó nagyszerű színészek (Öze Lajos, Márkus László, Bencze Ferenc, Horváth Sándor, Latinovits Zoltán, Moór Mariann és mások) állnak a kamerák előtt, a legfontosabb szerepet — mindenkiért és egyben önmagáét is — a rendező, Fábri Zoltán játssza. Szinte látjuk, érezzük, ahogy kiszakadnak belőle a gesztusok, a mondatok, az ihlető szavak, melyek lázba hozzák a kamera elölt álló színészeket is... Hangtalanul állok a műteremlien, mégis szinte a levegőben van a bizonyság: Fábri legszemélyesebb problémájáról beszél. Valamiről, amiben ő már régen döntött, de amiről csak most kíván vallani, mert most érzi időszerűnek ezt a vallomást. Az erkölcsi döntés most születő drámája Az ötödik pecsét. -Mír forog a film, Fábri Zoltánon, s talán Illés György operatőrökön kivüi senki sem tudja megmondani, hogy végül is milyen lesz majd ez az alkotás. De az újságíró látja, érzi: a műteremben ott dobog Fábri szíve, és e szívdobogások a vásznon át is érzékelhetők. Egy kis riportban nem szokás előzetes bírálatot mondani, most mégis megkockáztatom ezt. Majdnem minden Fábri-film forgatására ellátogathattam eddig. De nem tudok szabadulni az érzéstől, mely a műteremben elfogyott, hogy az összes közül — neki — talán ez a legfontosabb ... FENYVES GYÖRGY Öze Lajos (az Örás) egyik éjszakai hazatérése... (Domonkos Sándor felvételei) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy — kitűnő rajzfilmötlet. Talán éppen egy nemzetközi rajzfilmes találkozón merült fel, s azután minden felől szeretettel ápolgatták, dédelgették, míg eljött a nap és a művészek hozzákezdhettek az ötlet sugallta elképezlés valóra váltásához. Hogy is kezdődött? A szovjet és a magyar rajzfilmgyártás képviselői megállapodást írtak alá egy közös rajzfilm, a Meséről mesére elkészítésére. Szovjet—magyar közös film. Tizenhat perc. Az első esetben az együttműködés legegyszerűbb formáit választották. Két nyolcperces mesét kapcsoltak össze. Az egyik- mese a Kecske és a kos, az orosz mesevilág népszerű története, Richly Zsolt, a másik a Furfangos Péter, a magyar népmesevilág közkedvelt darabja alapján Vlagyimir Pékár és Vlagyimir Popov rendezésében került filmszalagra. Az orosz mese Budapesten. A magyar mese Moszkvában. Azután a két fél kicserélte egymással a nyolc-nyolc perces részeket, ki-ki a magáéhoz illesztette a másikét — és máris gyülekezhetett a közönség az első szovjet—magyar közös rajzfilm bemutatójára. A Meséről mesére jelentős szakmai és közönségsikert aratott. A szovjet—magyar együttműködés kapui — ezen a területen is — szélesebbre tárulhattak. Ojabb ötlet, újabb tárgyalás, újabb szerződés — és egy újabb egymás felé közelítő lépés. Á Pannónia Filmstúdióban már javában dolgoznak az új elképzelés valóra váltásán. Qjabb közös müvek születnek. Két nyolcperces — most már önálló alkotás. I.isziák Elek és Gyulai Líviusz a szovjet Matvejeva Delfinia című dalából rajzolja új alkotását. Az eredeti dalt a Szörényi— Bródy alkotópáros ültette át magyarra, és magyar változatát is ők tolmácsolják együttesükkel. A rendezők melleit két szovjet animá- tor (mozgástervező], Elvira Maszlova és Oleg Komarov dolgozik vendégként, őket a szovjet produkcióstárs, a moszkvai Szojuzmultfilm küldte Budapestre. Közben Moszkvában megkezdődtek a magyar Lázár Ervin Reteme- tesz című munkája alapján készülő film' felvételének előkészületei. A szovjet rendező munkájának megköny nyítésére két magyar animá- tor, Rófusz Ferenc és Hernádi Tibor átázott a szovjet fővárosba. Akárcsak szovjet kollégáik Budapesten, ők Moszkvában, elejétől végiq közreműködnek és jelen vannak a film születésénél. Amikor elkészültek a rajzos forgatókönyvek, a szakemberek úgy ítélték meg, hogy az újabb vállalkozás is sikeres. Ojabb ötlet született. Ojabb tárgyalás kezdődött. Ojabb- szerződést kezdtek megszövegezni, és ebben egy újabb egymás felé közelítő lépést... de ne vágjunk az események elébe. Ügy tűnik, megvan a lehetősége annak, hogy rendszeressé váljon a szovjet—magyar közös rajzfilmgyártás. —sgy— 1976. II. 1.