Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-15 / 298. szám, szerda

f SSEHSZIOVAK SZOCIALISTA KOZTARSASAG KORMAlfVANAK PR06HMNVIA1K0ZATA (Folytatás az 1. oldalról} részarányának növelésére összpontosít­juk. Számítunk a lakossági szolgáltatá­sok további bővítésére, elsősorban azok­ra, amelyek megkönnyítik a nők mun­káját, összefüggnek a lakásokkal, a háztartások ellátottságával és a moto­rizmus fejlődésével. A szakszerveze­tekkel szorosan együttműködve támo­gatni fogjuk az aktív pihenést, az üdü­lést és az utazás különböző formáit. A szociálpolitika területén az év elejétől jelentős intézkedéseket foga­natosítunk a nyugdíjellátásban. Ter­mészetesen tovább akarjuk javítani a gyermekes családokról, az idős állam­polgárokról való gondoskodást, de to­vábbi eljárásunk attól függ, milyen le­hetőségeket teremtünk ehhez az anya­gi termelésben. F5 figyelmünket a munkabérekre fordítjuk. A népgazdaságban dolgozók átlasos bére 1980-ban meghaladja a 2701. koronát, ami 350—370 koronával több, mint az ötéves tervidőszak ele­jén. Továbbra is érvényesítjük azt az elvet, hogy a legnagyobb jövedelmet azok kapják, akik jól dolgoznak, a legnagyobb mértékben járulnak hozzá közös munkánkhoz. Ilyen értelemben irányítjuk a bérek alakulását, hogy jobban megfeleljenek a jutalmazás szo­cialista elvének, jobban ösztönözze­nek a minőségi munkára és a gazda­ságosságra. Egyúttal arra törekszünk, hogy a szövetkezeti földművesek munkabére a gazdasági eredményektől és a szakkép­zett munka színvonalától függően azo­nos legyen, mint a népgazdaság többi ágazatában. A lakosság bevételének tervezett növekedése az összes szociális csoport­hoz tartozó családban megnyilvánul. Elvileg csaknem teljesen megszűnnek az olyan csalúdok, ahol az egy főre eső tiszta bevétel havonta 700 koro­nánál kevesebb, annak ellenére, hogy 1970-ben az ilyen családok 13 száza­lékot képviseltek. A lakáspolitikában folytatjuk az eddigi irányvonalat, amelynek célja a lakáshiány megszün­tetése, s őzzel egyidőben a lakások mi­nőségének javítása. A 6. ötéves terv­időszakban legalább 640 ezer új lakást adunk át a lakosságnak, miközben nö­vekedik a lakások alapterülete, és emelkedik a három- és többszobás la­kások részaránya. Rendkívül nagy je­lentőséget tulajdonítunk a lakótelepek járulékos és műszaki ellátottságának. Ezen a téren, sajnos, ebben az évben sem értünk el jelentősebb előrehala­dást. Külön figyelmet szentelünk a Prága, köztársaságunk fővárosa építésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdéseknek. Legalább 58 000 lakást és az ehhez tartozó járulékos létesítményeket épí­tünk, tovább fejlesztjük a közlekedési rendszert, kibővítjiik a prágai földalat­ti C-vonalát és üzembe helyezzük az A- vonal első szakaszát. Felépítjük a köz­társasági palotát, és újjáépítjük a prá­gai Nemzeti Színházat. Jelentős terveket valósítunk meg Bratislava, a Szlovák Szocialista Köz­társaság fővárosa fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatban. Az ötéves tervidőszakban sokat kell tenni azoknak a bonyolult problémák­nak megoldásával kapcsolatban, ame­lyek az észak-csehországi kerület egyes járásaiban a széles körű ipari fejlesztés következtében keletkeztek és keletkeznek. Az életszínvonal elválaszthatatlan ré­szét képezi az élet- és munkakörnye­zetről való gondoskodás. Elsősorban a levegő és a víz tisztaságáról és a ter­mészet védelméről van szó. Nagyon tág terület ez, amelyen fontos szere­pet kell betölteniük a központi szer­veknek és a nemzeti bizottságoknak a Nemzeti Front szervezeteivel és az egész lakossággal szorosan együttmű ködve. Az egészségügyben terveinket az egészségügyi ellátás magas színvona Iára alapozzuk. A 6. ötéves tervidő­szakban elsősorban be akarjuk fejezni a területi és az üzemi egészségügyi" körzetek kialakítását, befejezzük a gyógyintézetek hálózatának kiépítését, és meggyorsítjuk a gyógyszergyártás fejlesztését. Egészségügyünket tovább­ra is korszerű diagnosztikai, gyógyí­tó- és más műszaki berendezésekkel láljuk el. Az egészségügyi ellátás színvonalá­nak további emelése nemcsak attól függ, hogy az orvosok és a többi egészség- ügyi dolgozó hogyan használja ki a rendelkezésre álló eszközüket, ha­nem elsősorban attól, milyen figyel­mesen viszonyulnak a betegekhez és az állampolgárokhoz. A testnevelésben és a sportban, ahol az egyes területeken az utóbbi időben egyre jobb eredményeket érünk el, meg kell teremteni a további fejlődés feltételeit. Fokozatosan életbe kell lép tetnl az élsport korszerű rendszerét, közvetlen kapcsolatban a testnevelés tömegalapjával. Ezen a téren fel akar­juk használni legjobb szakembereink ismereteit és a külföldi tapasztalato­kat is. Hatékonyan kell fejlesztenünk gazdaságunkat Tisztelt képviselők! Ahhoz, hogy teljesítsük a CSKP XV. kongresszusának céljait a lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelésében, és megszilárdítsuk szocia­lista társadalmunk anyagi és műszaki alapját, hatékonyan kell fejlesztenünk gazdaságunkat. Csakis így alkalmaz­kodhat azokhoz a fontos változások­hoz, amelyek az egyes területek gyors fejlődése és az új nemzetközi tényezők következtében mennek végbe. Törekvésünk ezért a következő évek­ben elsősorban arra irányul, hogy ma­gas műszaki színvonalon elégítsük ki hazai szükségleteinket, sikeresen alkal­mazkodjunk az igényes külső gazda­sági hatásokhoz, és megálljuk a he­lyünket a világpiac egyre élesebb kon­kurenciájában. A népgazdaságot olyan feltételek között kell fejlesztenünk, amikor a tü­zelőanyagok, az energia, az ipari és a mezőgazdasági nyersanyagok ára lé­nyegesen gyorsabban emelkedik, mint a végterméké. A végtermékek jelentik legfontosabb fizetőeszközünket a kül­földi piacokon. Egyúttal le kell küzde- nünk bizonyos lemaradásunkat a nagy kapacitások építésében, elsősorban az energetikában és a vegyiparban, s meg kell birkóznunk a legutóbbi két év gyengébb termésének egyes kedvezőt­len következményeivel is. Ezt figyelembe véve határoztuk meg a 6. ötéves terv alapvető feladatait. 1980-ban a nemzeti jövedelem 27 szá­zalékkal lesz nagyobb, mint 1975-ben, az ipari termelés 33 százalékkal, az építőipari termelés 30 százalékkal. A mezőgazdasági termelés az elmúlt ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 14— 15 százalékkal növekszik. A Cseh és a Szlovák Szocialista Köz társaságban a termelőerők fejlődése — az adott források racionális kihasz­nálásával — a népgazdaság hatékony­ságának növelésére, egységes gazdasá­gunk arányos fejlődésének további megszilárdítására irányul. Az idei feladatok teljesítésében eiért jó eredmények arról tanúskodnak, hogy társadalmunk és gazdaságunk megfelelő forrásokkal és erőkkel ren­delkezik a kitűzött célok elérésében. A 6. ötéves tervidőszak első éve ugyanakkor rámutat arra, hogy nem tutijuk sikeresen megoldani a gazdasá­gi fejlesztés összes alapvető követel­ményét. Fokozni kell erőfeszítésein­ket, eleget kell tennünk az irányítás­sal, a munka szervezésével szemben támasztott összehasonlíthatatlanul na­gyobb igényeknek, s jobb politikai munkát kell kifejtenünk az emberek között. Ez elsősorban az állami és a gazdasági szervek vezető dolgozóktól több tudást, nagyobb kezdeményezést, alkotó hozzáállást és fokozott felelős­ségérzetet követel meg. A lehető leggazdaságosabban dolgozzunk minden munkaszakaszon Tisztelt képviselők! Gustáv Husák elvtárs, pártunk főtit­kára, köztársasági elnök a CSKP XV. kongresszusán hangsúlyozta, hogy „a gazdasági és szociális fejlődés prog­ramja a 6. ötéves tervidőszakban meg­felel a távlati fejlődési irányvonalnak. Társadalmunk és gazdaságunk reális szükségleteiből és lehetőségeiből indul ki, arányosan egyesíti a rövid lejára­tú és a távlati feladatokat, az életszín­vonal fejlődését és az anyagi forrá­sok kialakítását, s meghatározza tel­jesítésük útját“. A program megvalósítása teljes mértékben attól függ, milyen gyorsan sikerül lényeges mértékben fokoznunk a társadalmi termelés hatékonyságát és javítanunk munkánk minőségét. Valamennyien tudjuk, hogy a rendel­kezésünkre álló anyagi, emberi és pénzügyi forrásokkal sokkal jobb gaz­dasági eredményeket érhetünk el. Ez azonban azt feltételezi, hogy a minisz­tériumoktól és a kormánytól kezdve egészen az egyes részlegekig, az új­ratermelési folyamat, a minőség és a gazdaságosság gazdasági kérdéseit lét- fontosságúaknak tartsák társadalmunk további fejlődése szempontjából. Ezért minden döntésünket azzal a gazdasági számítással kell alátámasztanunk, hogy az eszközök minimumával hogyan ér­hetünk el maximális eredményeket. Mű­szaki szakembereink, közgazdászaink, tervezőink, konstruktőreink, a termelé­si folyamat szervezőinek egységes tö­rekvését erre kell irányítanunk, vagy­is a lehető leggazdaságosabban kell kihasználnunk saját munkánkat, a nyersanyagokat, az energiát és az anyagokat, ebben az irányban kell fej­lesztenünk a szocialista munkaver­senyt és a munkakezdeményezést. A beruházási és a pénzügyi eszközö­ket, a munkaerőket, kutatási és fej­lesztési alapunkat az új szükségletek­nek megfelelő hatékony fejlődés támo­gatására irányítjuk. Energlkusabban já­runk el a KGST-országokkal és a töb­bi állammal folytatott együttműködés és szakosítás fejlesztésében, és jobban kihasználják a licencpolitika lehetősé­geit. Amint a CSKP XV. kongresszusa hang­súlyozta, gazdaságunk stratégiájában kulcsfontosságú szerepe van a gépipar­nak. Elsősorban tőle függ a gazdaság műszaki színvonalának emelése, és a behozatal fedezéséhez szükséges anya­gi eszközök döntő részének biztosítása. A kormány rendkívüli gondot fordít arra, hogy a gépipar a Központi Bi­zottság szeptemberi ülése határozatai­nak értelmében a termelés struktúráját és arányait az új szükségletekhez al­kalmazza, és jelentősen emelje termé­keinek műszaki és gazdasági színvona­lát, s javítsa minőségét. A vegyiparban a figyelmet a petro- kémia fejlesztésére fordítjuk. Bizonyos lemaradás ellenére a következő évek­ben fokozatosan üzembe helyezünk nagy korszerű komplexumokat, ame­lyeknek teljes hatékony kihasználása minőségileg új alapot teremt népgazda­ságunk sikeres kemizálásához. A közszükségleti iparban, amely to­vábbra is jelentős funkciót tölt be a hazai és a külföldi piac szempontjából, megvalósítjuk a szükséges és gyors termékfelújítást, és gyorsabban növel­jük azoknak a termékeknek a gyártá­sát, amelyek saját nyersanyagforrá­saikra támaszkodnak. A feladatok igényessége megkövete­li, hogy jelentős figyelmet szenteljünk a közúti és vasúti közlekedés, valamint a távközlés fejlesztésének. Arra törek­szünk, hogy a közlekedés rugalmasan reagáljon a népgazdaság tervezett strukturális változásaira, növelje a szállítási kapacitásokat és korszerűsítse üzemeltetésüket. Ezzel párhuzamosan folytatni akarjuk az úthálózat és a tá­volsági utak építését és korszerűsíté­sét. A távközlés területén elsősorban bő­víteni akarjuk a hírközlőhálózatot, va­lamint a városi telefonösszeköttetés automatizálását. A gazdaság teljesítő- képességének növelése, valamint a dolgozók kulturális-műszaki és szak- képzettségi színvonalának további eme­lése elképzelhetetlen az új tudományos ismeretek érvényesítése nélkül a tech­nikában, a technológiában, a termelés és a munka szervezésében. A tudományos ismeretek teljes és gyors kihasználása, a munkaerővel való takarékosság, termékeink használati értéke a termelési technológia és az áruforgalom korszerűsítésének és a tár­sadalmi munka hatékonysága fokozásá­nak egyedüli útja. Az állami és a gazdasági irányítás összetevői ezért ahhoz vezetnek, hogy kezdeményezőan lebontsák tudomá­nyos-műszaki politikánkat és energiku­san megoldják a gyors és hatékony megvalósításával kapcsolatos problémá­kat. Kutatási és fejlesztési alapunknak az eddiginél intenzívebben kell arra tö­rekednie, hogy munkája hatékonyabb legyen, racionálisabban használja ki alkotóerőit, s ezeket következetesen a legjelentősebb feladatok megoldására koncentrálja. Arra törekszünk, hogy a következő időszakban tudományos-műszaki politi­kánk koncepciója vegye figyelembe gazdaságunk jövőbeni struktúrájának szükségleteit, s következetesen .az új hazai és nemzetközi feltételekből in­duljon ki. A csehszlovák tudománytól joggal megköveteljük, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a fejlett szo­cialista társadalom távlati fejlesztése problémáinak megoldásához. Jelentős mértékben beruházási politi­kánk dönt arról, hogyan érvényesül­nek a tudomány és technika haladó is­meretei társadalmi gyakorlatunkban. Az ötéves tervidőszakban csaknem 800 milliárd koronát fordítunk építke­zési beruházásokra, ami a felhasznált nemzeti jövedelem mintegy egyharma- dát jelenti. A beruházások mértéke le­hetőségeink határán mozog. Ezért min­den koronát megfontoltan és helyesen kell felhasználnunk, úgy, hogy a beru­házott eszközök sokszorosan megtérül­jenek, és megszilárdítsák az újrater­melési folyamat intenzív jellegét. Az új építkezések elsősorban a tüze­lőanyag, az energetikai ipar, a mező­gazdasági termelés, a fő fejlesztési programok területére, valamint az in­tegrációs tervekben való részvételünk­re összpontosulnak. Tekintettel a korlátozott munkaerő- forrásokra, valamint a meglevő üzemek munkahelyeinek egyelőre nem megfe­lelő kihasználtságára az eddiginél j(.Íj­ban előnyben íészesítjük azoknak a ki­választott kapacitásoknak a korszerűsí­tését és újjáépítését, amelyek meg­gyorsítják a termelés koncentrációját, szakosítását és integrációját, s hozzá­járulnak az élőmunka megtakarításá­hoz. Arra törekszünk, hogy tökéletesítsük a tervező tevékenység irányításának egységes rendszerét, biztosítsuk a ka­pacitások szükséges összpontosítását, valamint a tervezés színvonalának eme>- lését és hatékonyságának fokozását. Következetesen megköveteljük a progresszív állóalapok jobb kihaszná­lását, elsősorban a gépiparban és a közszükségleti iparban. Nem engedé­lyezhetjük az új építkezéseket ott, ahol a termelés tervezett fejlesztését az ed­digi kapacitások korszerűsítésével és újjáépítésével, az intenzifikálással és koncentrációval is elérhetjük. Az építkezési beruházásokat szigo­rúbban ítéljük meg a népgazdasági ha­tékonyság és a ráfordított eszközök megtérülésének szempontjából. A ter­melésben és a nem termelési szférában is határozottan fellépünk minden túl­méretezés, nagyzolás és rossz gazdál­kodás ellen. Hozzájárulunk a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez Ma a népgazdaság gyors fejlesztésének egyik kulcsfontosságú kérdése gazda­ságunk exportképességének fokozása. A 6. ötéves tervidőszakban ezen a te­rületen olyan feladatok állnak előt­tünk, amilyeneket — nagyságukat és minőségi követelményeiket tekintve — eddig nem oldottunk meg. Az expor­tot több mint egyharmadával növeljük, a gépiparban háromnegyedével. Ilyen nagy kivitel szükséges ahhoz, hogy biz­tosítsuk a tüzelőanyagok, a nyersanya­gok, az élelmiszerek, valamint a terme­lés korszerűsítéséhez és műszaki szín­vonalának emeléséhez szükséges beho­zatalt. Egyúttal tudatosítanunk kell, hogy a nagyobb kivitellel hozzájárulunk a bővülő szocialista nemzetközi mun­kamegosztáshoz, amely nélkül elkép­zelhetetlen gazdaságunk további pozitív fejlődése. Világszerte fokozott igényeket tá­masztanak a gépek és berendezések minőségével, megbízhatóságával, a ter­mékek funkciós és esztétikai követel­ményeivel szemben. Ezen a téren mi sem lehetünk kivételek. Arra kell tö­rekednünk, hogy a gépiparban, a vegyiparban, a közszükségleti iparban és a többi ágazatban jó minőségű ter­mékeink a külföldi piacokon a lehető legjobb eredményeket érjék el. A termelés és a külkereskedelem dolgozói úgy képzeljék a kiviteli feladatokat, hogy gondoskodjanak a termékek műszaki színvonaláról, jó mi­nőségéről, a tökéletesebb kommerciós munkáról, a szerződéses kötelezettsé­gek szigorú megtartásáról. Kommunis­ta pártunk Központi Bizottsága indo­koltan emelte ki ezeket a követelmé­nyeket, és kormányunk következetesen megköveteli teljesítésüket. Az üzemek, a kollektívák és a vezető dolgozók eredményeinek értékelésekor döntő kritérium lesz a pótalkatrészek, a szerviz- és más szolgáltatások biztosí­tása. A világpiacon az utóbbi években vég­bement változások, elsősorban a fejlett kapitalista országok válsága, megerő­sítette a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal folytatott szoros gazdasági együttműködésünk létszükségletét és pótolhatatlanságát. Ezért saját érdekünk, hogy még cél­tudatosabban hozzájáruljunk a szocia­lista gazdasági integráció folyamatá­nak elmélyítéséhez, fejlődése komp­lex programjának következetes teljesí­téséhez, s mindent megtegyünk a hosz- szú lejáratú megállapodásokból, és az ötéves tervek egybehangolásából eredő akciók megvalósításáért. Aktívan részt veszünk a távlati cél­programok előkészítésében, amelyek­( Folytatás a 3. oldalon] 1976. XII.

Next

/
Thumbnails
Contents