Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-13 / 296. szám, hétfő

ÚJ TUDOMÁNYOS ISMERETEK AZ ANTARKTISZRÓL Szovjet sarkkutatók azt javasalják, hogy meg kell változtatni a 6. földrészről a földrajzkönyvekben közölt adatokat. A leg­újabb adatok szerint az Antarktisz szilárd alapjának területe csaknem 200 000 négyzetkilométerrel kisebb, mint ahogy eddig gondolták. Az utóbbi időben több új öblöt, tengeszorost, félszi­getet fedeztek fel, így az Antarktisz partvonala több mint 1800 kilométerrel „meghosszabbodott“. Az Antarktiszt ábrázoló üj szovjet térkép kidolgozását Jevge- nyjj Korotkevics professzor, a leningrádi Sarkkutató Intézet igaz­gatóhelyettese, az ismert sarkkutató vezeti. A térkép elkészítésére azért van szükség, mert az utóbbi években a Szovjetunió és más országok tudósai kutatásainak eredményeképpen számos új föld­rajzi adat gyűlt össze a déli sarkvidékről. Szovjet tudósok pél­dául nagyarányú mélyszondázást végeztek az Antarktisz keleti részének jégmezőin, repülőgépek fedélzetén elhelyezett rádiólo­kátorok, földi mérőeszközök és fúróberendezések segítségével. Ezek a kutatások pontosabb képet adtak az Antarktisz körvona­lairól és alakzatairól. Az új térkép a hatodik világrészt hegyes területként, tagolt terepként tünteti föl. Az Antarktisz felszínének átlagos tengerszint feletti magassá­ga 2263 méter, s a területnek több mint a felén 2000—4000 m magas hegységek húzódnak. (APN/SUTI) & BALTI TENGER TITKAINAK NYOMÁBAN A Balti-tenger mélyén számos, évszázadokkal ezelőtt elsüllyedt hajó pihen. A lengyel tengerpart mentén, elsősorban a Gdanski öbölben már több hajőroncs helyét megállapítottál«, nem egyet már felszínre is hoztak» De hogy a Balti-tengerben összesen hány hajóroncs hever, alighanem mindvégig titok marad. A XVI.—XVII. században Gdansk volt Európa egyik legnagyobb kikötővárosa. A számítások szerint évente kb. 2000 hajót fogadott a kikötő. Ebben az időben az egész balti kereskedelem három­ötöde a Visztula torkolatánál összpontosult. A város közel ezer esztendős történetében a krónikások számos tengeri vihart, tüzet és egyéb tengeri katasztrófát jegyezitek fel, amelyek következté­ben sok vitorlás hajó elsüllyedt. A várost több ízben támadták meg idegen csapatok, a tengeren heves csaták folytak. Az egyik ilyen tengeri ütközetben, amely 1627-ben zajlott le Oliwőnál, a lengyel ágyúk tüze a tenger mélyébe küldte a svéd „Solen“ ha­dihajót. Mindez arra mutat, hogy a lengyel partok mentén, a Balti-tenger mélyében számos elsüllyedt hajó pihen. A Gdanski öböl vizsgálatával foglalkozó Gdanski Központi Ten­geri Múzeum eddig több mint 20 hajóroncs helyét állapította meg pontosan. Közülük kettőt, az említet Solent és egy rézszállító hajót már kiemeltek a tenger mélyéből. Mindkettő igen értékes leletnek bizonyult. A Solen-en a többi között egész sor lengyel és svéd gyártmányú ágyút találtak, amelyek közül a legrégebbi 1560-ban készült, ezenkívül hatalmas mennyiségű ágyú- és mus­kétagolyót, fémüstököt, óntányérokat, fakanalakat, lengyel és svéd ércpénzeket; a rézszállító hajón viszont számos rézkorongot és jó állapotban megmaradt hordókat rakománnyal teli, pl. a ha­jóépítésre szolgáló fűrészárukat, viaszt és gyantát. A tengermélyi archeológia idei szezonjának vége felé a Balti­tengerben, a Hel-félsziget közelében a könnyűbúvárok egy olyan hajó roncsaira bukkantak, amely minden valószínűség szerint a napóleoni időkből való Az eddig lakolizált roncsok közül kitűnik azzal, hogy a könnyűbúvárok jelentései szerint a hajó teljes ép­ségben maradt, csunán az árbocai törtek félbe. A hajó 50 m mélységben fekszik, ezért alaposabb átkutatása nehézségekbe ütkö­zik. Feltehetően azonban már a következő évben speciális merülő­kabint használnak fel erre. A Gdanski Műszaki Egyetemen ké­szült kabin-nrototipus telefonnal és rádióösszeköttetéssel van el­látva. Segítségével több órán át mozoghatnak a búvárok a tenger mélyében. Jelentékeny mélységekben. A lengyel régészek és könnyűbúvárok munkájának köszönhe­tően a Balti-tenger mélye rövidesen feltárja titkait. (INTERPRESS) Neurózis-kutatás Kubában Nemzetközileg is elismert a Kubai Tudományos Akadémia in­tézeteinek neurózis-kutató tevékenysége. Többek között ennek tulajdonítható hogy három évvel ezelőtt, amikor Moszkvában megkötötték a szocialista országok, tudományos akadémiáinak sokoldalú egyezményét, a 8-as számú téma, a neurózis-kutatás irányítását Kubára bízták A Szovjetunió, Magyarország, Cseh­szlovákia. az NDK és Kuba tudományos akadémiáinak együttmű­ködésével Havannában létrehozták ennek a kutatási területnek a központját A közelmúltban a Magyar Népköztársaságban írták alá az erre vonatkozó egyezményt Nemrég Lengyelország és Bulgária is be­jelentette, hogv részt vesz a közös kutatásban. A havannai és nrientei kutatók, valamint a kubai egészségügyi minisztérium szakemberei havonta értékelik a munkát. Az együttműködő szocialista országok tudományos akadémiái pe­dig évenként összegezik az eredményeket és kitűzik a további feladatokat (PRENSA LATINA — BUDAPRESS] TIZENÖT PÁLCABDTiSTÉS A VEVŐ ELCSÁBÍTÁSÁÉRT A Fazekas utca és az utca két jellegzetes fazekasháza őrzi már csak a magyarorszagi Tatán az egykori virágzó mesterség, a faze­kasság emléken Valamikor pedig valóságos negyedet alkottak a városban a szakma mesterei. 1722 ben alakult meg, és egész a múlt század veséig nz ipartestületek létrejöttéig működött a fazekasok céhe. Az ország egyik legnagyobb fazekas központjában ma már csak egyetlen család a Csiszár-família űzi a mesterséget. A Kuny Do­mokos Múzeumban azonban számos emlék, köztük egy 250 éves céhláda egy 2()0 esztendős céhkorsó, számos korabeli edény, és sok más dokumentum őrzi a fazekasok életének, munkájának, szokásainak emlékeit Most ismét két érdekes dokumentummal gazdagodott a mú­zeum. Az egvik a tata: fazekas céh protokolluma, azaz jegy­zőkönyveinek összessége: a másik a céh legénytársaságának 1767- ből származó szabályzata. Ez utóbbi 20—30 artikulusnak neve­zett pontban sorolja fel a fiatalok teendőit. A két dokumentum érdekes képet ad az akkori életről. A munkaidő például reggel 4 órakor kezdődőt: és este 7 óráig tartott. 1873 ban kelt az a bejegyzés amely szerint a „perpatvar“ kezdeményezőjét egy arannyal büntették. A vevő elcsábításáért 15 pálcabotütést helyez­tek kilátásba DAp7bitntetésseI sújtották az istentisztelet vagy a körmenet elmulasztóit is A céhlegények káromkodását, asztal­csapkodását a boroskancsók feldöntését, vagy a vasárnap éjsza­kai kóborlást is oénzelvonással büntették. A felszabadult inasnak legalább három éven át kellett a „kunschaft-levéllei“ az Idegen céhmestereknél jelentkeznie. A vándoridő után készíthette csak el azt a remekművet, amely- lyel elnyerte a mesteri címet A céhmesterek 34-féle szerszámot használtak, és a legtöbbet maguk készítették. (Érdekes) HASZNOS KIÁLLÍTÁS A magyar építők sikerei 1975-ben A bratislavai Technika Házá­ban a múlt hét végén Július Kinka, az SZSZK építésügyi miniszterének első helyettese, valamint Szabó János, a Magyar Népköztársaság Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumá­nak államtitkára érdekes kiál­lítást nyitott meg. Több mint 120 fényképes dokumentumon mutatják be az érdeklődőknek, hogy a magyar építőiparban a múlt évben milyen eredmények születtek. Nem véletlen, hogy a kiállítás megrendezésére ép­pen Bratislavában került sor, hiszen fővárosunkban már több létesítmény hirdeti a magyar építészek szaktudását. Dr. Kovács László, az MNK Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériuma tájékoztatási osz­tályának vezetője a kiállítás alkalmából rendezett sajtóérte­kezleten hangsúlyozta, hogy ez­zel a rendezvénnyel Is szeret­nének hozzájárulni a hazánk és Magyarország közötti ilyen irá­nyú együttműködés további el­mélyítéséhez. A tablókon ter­mészetesen nem mutathattak be minden egyes tavaly elkészült építőipari létesítményt. A ren­dezők úgy válogatták Össze a kiállítási anyagot, hogy a láto­gatók meggyőződhessenek a magyar építők munkájának sok­rétűségéről. Így szakembereink a déli szomszédainknál tavaly megvalósult jelentős beruházási építkezéseknek körülbelül 30 százalékával Ismerkedhetnek meg. A kiállítás 30 klvitelező­és tervezővállalat munkáját öleli fel. A magyar építészek a 4. öt­éves tervidőszak utolsó évében, 1975-ben is nagyon sok munkát fordítottak a lakásépítésre. Bár a második világháború befeje­zése után Magyarországon 1,5 millió lakást építettek fel, a lakásigénylők száma még min» dig magas. A jövőben a tervek szerint évente 90—100 000 la­kást adnak át a lakosságnak. Ha ezt sikerült megvalósíta­niuk, akkor 1990-re Magyaror­szágon ezen a területen egyen­súly állna be. A magyar építők a városfejlesztésben állandóan keresik az új, színesebb meg­oldásokat, és amint azt a ki­állításon látható néhány fel­vétel is bizonyítja, az ötleteket sikeresen is alkalmazzák. Tet­szetős külsejű lakótömbök épül­nek Budapesten kívül szerte az országban. Korszerű városren­dezési módszerek alkalmazásá­val Igyekeznek elkerülni azt, hogy az épülő lakótelepek egy­hangú képet nyújtsanak. Rá­mutatnak arra, hogy a töme­ges, panelrendszerű lakásépí­tés Is lehetőséget ad egy egy jellegzetes arcú városrész ki­alakítására. Korszerű építésze­ti elemek jellemzik az újonnan felépült iskolákat, művelődési otthonokat Is ugyanúgy, mint a hatalmas ipari létesítménye­ket. Amint azt a kiállítás képei elárulják, a múlt évben a ma­gyar építők jelentős sikereket könyvelhettek ©1 az ipari beru­házások megvalósítása terén is. A Péti Nitrogénművek, a Cse­peli Péküzem, a Miskolci Hús­kombinát, s egyéb élelmiszer- ipari létesítmények láthatók a felvételeken. Valamennyi azt tükrözi, hogy a magyar építők nem riadnak vissza a legbo­nyolultabb feladatok megvaló­sításától sem, s ugyanakkor jó minőségű munkát végeznek. A szerény méretű kiállítás hasznosságát szakembereink és az érdeklődők számára növeli az is, hogy filmvetítésekkel egybekötött szakelőadásokon Is­merkedhetnek meg a magyar építőiparban használatos leg­újabb technológiai eljárásokkal. A szocialista országok nagy­arányú fejlesztése az építőipar nélkül elképzelhetetlen. Az új gyárak, üzemek. Iskolák, óvo­dák, lakások és intézmények felépítése az építőipari dolgo­zóktól egyre több szaktudást kíván. Éppen ezért jó és hasz­nos. ha megismerjük egymás módszereit, s a legjobban bevál­takat közösen alkalmazzuk. Ez fokozottan vonatkozik hazánk és Magyarország közötti építő­ipari együttműködésre. Különö­sen most, mikor a közeli évek­ben megkezdjük a gabčíkovo— nagymarosi dunai vízmű közös felépítését, amely mindkét or­szág részéről valóban hatékony és sokoldalú együttműködést kíván meg. A kiállítás a hét végéig na­ponta 10-től 18 óráig tekinthe­tő meg. —99— HŐSI KÜZDELEM AZ ÁRRAL Megmentették a termést... A levicei (lévai) járásban a csapadékdús időjárás miatt megduzzadtak a folyók. Súlyos­bította a helyzetet, hogy a ko­rai hó gyorsan elolvadt. Sok helyütt a mezőkön is víztócsák keletkeztek és a búza, valamint az évelő takarmányok egy ré­sze víz alá került, levegő hiá­nyában fulladozott. Pavel Bu- köven mérnök, a járási mező- gazdasági Igazgatóság főagro­nómusa terepszemlénk alkal­mából elmondotta, hogy ahol lehet, ott gyorsan levezetik a vizet, hogy így csökkenthessék a károkat. A járás lakosai szin­te egy emberként mozdultak meg, ipari dolgozók, valamint más intézmények alkalmazottai sietnek a mezőgazdasági üze­mek segítségére. Embert és gépet egyaránt próbára tesz ez a mostoha idő­járás. Alig bújnak ki a nap su­garai, máris tornyosulnak a fel­hők és újabb zápor zuhog a földre. Emiatt lassult le a cu­korrépa betakarítása a Zbrojní- kyl (Fegyvernek!) Efsz ben is. Amikor a tábla szélére értünk, épp Dobrovszky István segített Skoda 180-as traktorával a ká­tyúba süllyedt, pótkocsit von­tató kisebb traktornak. — Ilyen őszre még nem em­lékszem — sóhajtozott. Két hele állandóan esett az eső. emiatt maradtunk le, ha kedvezőbb lett volna az időjárás, már ré­gen a rakodóhelyen lenne a répánk. A falu előtt levő útkereszte­ződés mellett Pavel Smidt, a Pohronský Ruskov-1 (Oroszkai) Cugorgyár megbízottja válogat­ja át a réDát. — Nehéz helyzetben vagvok —, mondja. Néhány efsz-ből olyan répát hoznak, amelynél a súly 35—40 százaléka sár. Mit tehetek? Örülök hogy hoz­zák. Remélem, hogy oár nap múlva készen leszünk. Szúnyog Imre, a Fegyverne- ki Efsz átvevője így nyilatko­zik: — Nagyon sokba kerül a ré­pa szállítása, mert három trak­tor is vontatja a pótkocsikat. De küzdünk ahogy lehet, egy répát sem hagyunk a földben. Berkes István, a santovkal Forrás Efsz megbízottja kicsit fellélegezve újságolja. hogy már csak 5 hektár termést kell elszállítaniuk. Barborás lózsef egy jól megrakott pótkocsival érkezik. Pár szóval elmeséli, hogy milyen küzdelmek árán luttatják a répát a földtáblák­ról az utakra, ahonnan már A Zbrojniky Efsz földjéről csak két traktorral lehet kivontatni a cukorrépával megrakott pótkocsit (A szerző felvétele) könnyebben vontathatják. Egész ember kell most a traktorra, minden ügyességre, leleményes­ségre szükség van. A járás déli részén az Ipoly völgye szinte téliesen tengerré változott. Šahyban (Ipolysá­gon) az árvízvédelmi bizottság állandóan ülésezik, intézkedé­seket foganatosít, nehogy na­gyobb károk keletkezzenek. Kecskés Károly, a Vörös Lobo­gó Efsz elnöke kicsit szomo­rúan mondja, hogy jó pár száz hektár rétlük a víz alatt van és a búzaföldek egy részére is kiáradt a víz. B. I. Gyár és kutatóintézet együttműködése A Dnyeproszpecsztál Elektro- kohászati Üzem és az Ukrán Kohászati Kutatóintézet együtt­működési egyezményének ke­retében a tudósok munkások­kal és mérnökökkel együtt vesznek részt a legújabb ko­hászati berendezések kipróbá­lásában. Az utóbbi négy évben a zaporozsjei üzemben több mint 20 olyan elképzelést va­lósítottak meg, amelyet a gyár és a kutatóintézet szakemberei közösen dolgoztak ki. Megvaló­sításuk 5 millió rubel megta­karítást eredményezett. A kutatóintézet szakemberei részt vállalnak a gyári talál­mányi iroda munkájának tá­mogatásában. A tudósok segít­ségével a gyár munkásai és mérnökei az elmúlt 4 évben több mint 7 ezer újítást ve­zettek be. A kutatóintézet és a gyár együttműködésének eredménye az is, hogy az üzem terven felül 6 millió rubel ér­tékű terméket állított elő egy év alatt. Növekszik Mongólia külkereskedelme Mongólia külkereskedelme 1971 és 1975 között — az elő­ző öt évhez viszonyítva — 57 százalékkal emelkedett; ezen belül az export 72,5 százalék­kal, az import pedig 46,3 szá­zalékkal. A gépek, berendezé­sek, vegyipari termékek, nyers­anyagok aránya az importban 56,9 százalék, a fogyasztási cikkek részesedése 40,8 száza­lék.

Next

/
Thumbnails
Contents