Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-10 / 294. szám, péntek

A KÖZSÉGÉRT PÉLDÁS DOLGOZÓ, EREDMÉNYES TISZTSÉGVISELŐ A falu panorámája már az első pillantásra elragadó. Már csak azért is, mert a Tríbeč hegvvonülataí övezik. A falu felső végén emelkedik az is­mert Vápenka-hegy. Az elmondottak alapján nem nehéz kitalálni, líogv lirany- ról (Zséréről) beszélünk. Olvan község ez, amellyel va­lóba senki sem törődött; sen­kinek sem okozott fejtörést az, van-e mit enniük, van-e mibe öltözniük az ott élő emberek­nek. — Édesapánk az Alföldre Járt nyaranta aratni. Minden évben hazahozott 10—12 mázsa búzát, ennek elégnek kellett lennie hét éhes ember és egy malacka etetésére — emlékezik vissza Macskay Tamás, a he­lyi nemzeti bizottság titkára, a Nvitrai Járási Nemzeti Bizott­ság képviselője. Amikor 1933-ban kijárta az elemi iskolát, apja Ružombe- rokba küldte dolgozni. — Hidakat építettünk. Látás­tól vakulásig dolgoztunk, oly­kor napi 14 órát is csákánnyal, lapáttal a kezünkben. Már közvetlenül a felszaba­dulás után is sokkal köny- nyebb lett az emberek élete. Nagyon jó érzés volt, hogy magunk szániára dolgozunk. Akkor Kolín mellett vízduz­zasztó építésénél segítettem, majd baggerkezelő voltam. Sú­lyos munkabaleset ért. Az orvosok azt jósolták, hogy már soha többé nem dol­gozhatok. Megmakacsoltam ma­gam. Pedig fogok — mondtam. Tudomást szereztem arról, hogy Nyitrán megkezdte tevé­kenységét a Služba ipari szö­vetkezet. Ott érdeklődtem mun­ka felől. Macskay Tamás , (A szerző felvétele] — Üzemi őrökre van szüksé­günk — mondotta a szövetke­zet akkori elnöke. — Én olyan munkát szeret­nék, amely jobban férfihoz il­lő — válaszoltam. Az elnök végigmérte és így szólt: Tudja mit? Legyen ak­kor a Zlaté Moravce-i üzemi őrség parancsnoka. Macskay Tamás aláírta a je­lentkezőivel, így lett a nyitrai Služba dolgozója. Ezerkilenc- százölvenhatot írtunk akkor. Nem sokkal később, részt vett ifi a tárgyalót«r«mb8l Fiatal tolvaj Sajnos 'még mindig vannak olyan emberek, akik a közva­gyonból minél többet szeretné­nek kisajátítani saját maguk számára. A törvény szigora ezt a bűncselekményt fél évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja. * Történetünk főszereplője a 21 éves Ľubomír Hudeček. Bra­tislavában született, de iskolá­ba a galántai járásban levő Pusté Úíanyban (Pusztafödéme- sen) járt. Hét osztályt elvég­zett, majd a modrai gépipari szaktanintézetben folytatta ta­nulmányait. 1975. május 10-ig a bratislavai kenyérgyárban dol­gozott. Ekkor megszakította munkaviszonyát. A bűncselekmények sorozata tavaly május 24-én este kezdő­dött. Hudeček jól ismerte előző munkahelyét, a bratislavai ke­nyérgyárat, így könnyűszerrel bemászott a kerítésen egyenesen az öltözőbe ment, ahol fél ti­zenegyig pihent. Akkor felbal­lagott az első emeletre és jól­lakott pékáruval. Közben eszé­be jutott, hogy aznap fizetés volt, tehát a mester szekrényé­ben pénzt kell találnia. Nem habozott sokáig, nem akart üres pénztárcával őgyelegni a városban. Ezért behatolt az iro­dába, és a vasszekrényről le­szakította a függőlakatot. 3900 koronát talált. Egy csöppet sem bántotta a lelkiismeretét az, hogy ezért a pénzért volt mun­katársai becsületesen megdol­goztak. Hogy megnehezítse a nyomo­zást, a tönkretett lakatot el­vitte és a szekrényt egy má­sik lakattal újra lezárta. Aztán észrevétlenül eltűnt. Amikor másnap reggel mű­szakváltáskor megjött a mes­ter és ki akarta adni a fizeté­seket, rájött, hogy a lakatot kicserélték. Az esetet azonnal jelentették a rendőrségnek. Közben az éjszakai látogató ví­gan szórakozott, és a pénzt a Kryštál bár éjszakai mulatóban elköltötte. Csakhogy nem ez volt Ľubo­mír Hudeček utolsó betöréses lopása. Nem sokkal azután ki­rabolta a vasútállomás pénztá­rát Košútyn (Kosúton), Brati- slava-Vinohradyban és Puszta- födémesen. Két esetben a pénz­tárosok távollétét és figyelmet­lenségét használta ki. A rokonait sem kímélte. Meg­látogatta Frýdek-Místekben éíő nagybácsiját. Nem akart üres kézzel beállítani, ezért betört a közeli büfébe, ahonnan több csomag amerikai cigarettát és néhány üveg drága szeszes italt loDott el. Ezt vitte aján­dékba bácsiké iának, e kit uno­kaöccse figyelmessége megté­vesztett. A fiatalember még azt is felajánlotta, hogy segít nagy­bácsijának családi háza építé­sében. A nagybácsi azonban gyanút fogott, amikor észrevet­te, hogy unokaöccsénél több száz csomag drága cigaretta és néhány üveg drága szeszes ital van, miközben a cipőié lvukas. Feleségével ezért megállapo­dott, hogv unokaöccsét másnap vonatra teszik és hazaküldik. Még 100 koronát is adtok neki vonatjegyre. Aznap a nagybá­csi és felesége elmentek hazul­ról, hogy új házuk építésén dolgozzanak. Hudeček ezt ki­használta, nem ült fel a vo­natra, hanem újra meglátogat­ta nagybátyját — ezúttal tá­vollétében. Betörte a balkonaj­tó üvegét, így könnyen beju­tott. Zsebre vágta az ott talált legértékesebb holmit, két aranygyűrűt, egy zsebórát aranylánccal, táskarádiót, 5 karórát, férficipőt és egyebe­ket. Ezzel több mint 5000 ko­rona kárt okozott. Ezt követő­en Senecre (Szencre) utazott, ahol a lopott holmit ismeretlen személyeknek eladta. A nyáron hősünk a szenei tó partjára látogatott. Persze, nem fürdés céljából. Egy szép júliu­si napon megpróbált betörni egy víkendházba, de kevés si­kerrel. Ha ez nem is, egy sá­tor kifosztása biztosan sikerül­ni fog — gondolta. A gondola­tot tett követte. Egy sátorban 500 koronát, takarót, napszem­üveget és egy csomag kártyát talált, egy másikból felfújható gumicsónakot emelt el. Más helyekre is betört és néha olyan dolgokat is ellopott, ame­lyeknek semmi hasznát nem vehette. Egy alkalommal példá­ul körfűrészt zsákmányolt, amit aztán el is dobott. Amikor a rendőrség kihall­gatta, 14 betöréses lopás elkö­vetését vallotta be. Bűncselek­ményeivel részben a társadal­mi, részben a személyi tulaj­dont fosztogatta. A járásbíróság büntetőtaná­csa bűnösnek mondotta ki Ľu­bomír Hudečeket és három évi szabadságvesztésre ítélte. A börtönbüntetés letöltése után további két évig rendőri fel­ügyelet alatt marad. Ezenkí­vül meg kell térítenie a káro­sultaknak a kárt, több mint tíz­ezer koronái. KAROL TONKA a zsérei efsz megalapításában. — 1948 óta a CSKP tagja va­gyok, ezért kötelességemnek tartottam, hogy részt vegyek a szövetkezetesítésben. Tizenkét évvel ezelőtt meg­választották a Zsérei Hnb tit­kárává. Ezt a tisztséget azóta is betölti. 1969-ben a Nyitrai Tárás! Nemzeti Bizottság kép­viselője lett, tagja a közren­dészeti bizottságnak. — Nagyszerű, kiváló hnb-tit­kár — állapítja meg Gál Lász­ló elvtárs, a Zsérei Hnb el­nöke. — Szeretném még hozzá­tenni, hogy Macskay elvtárs már nyolcadik éve sikeresen tölti be a falusi pártszervezet elnöki tisztségét. A falu fokozatosan és céltu­datosan átalakul. A lakossága Z-akció keretében fölépítette a íednota új üzletét. Felépült egy étterem, tűzoltószertár és a hnb új székháza is. Egy régi kocs­mát ifjúsági klubból alakítot­tak át. A falu SZTSZ-szervezete amely mintegy 70 tagot szám­lál, sikeresen tevékenykedik elnökének, Gabriel Bencnek, a Vápenka üzem villanyszerelőjé­nek vezetésével. — Új művelődési otthont is szeretnénk építeni — mondja Macskay elvtárs felcsillanó szemmel. Zsérén műkedvelő színiegyüt­tes is alakult, bár a körülmé­nyek ehhez nem a legjobbak. A faluban énekkar is működik, vezetője Viktor Šimek tanító. Macskay elvtársról a nyitrai Služba szövetkezet vezetősége is csak jót tud mondani. Az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetsége érdemeit „A példás munkáért“ jelvénnyel, a CSKP Központi Bizottsága, a szövet­ségi kormány és az Ipari Szö­vetkezetek Központi Tanácsa pedig a CSKP megalakulásának 50. évfordulójára kiadott okle­véllel méltányolta. — Szívesen olvasok újságo­kat, folyóiratokat, könyveket — mondja beszélgetésünk vé­gén Macskay elvtárs. Igen, az újságok, folyóiratok, könyvek olvasása, az állandó önművelés lehet csak a siker kulcsa. -kc­Az 500. adókészüléket készítették el nemrégen szovjet kivitelre a Hloubetíni Tesla Vállalat dolgozói. A vállalat rádió- és tévéadó­készülékeket exportál a Szovjetuniónak. Képünkön: Pavel Kiihynka (baloldalt) és Miroslav Lexa, a ZÓNA tv-adókészüléket szereli. (Felvétel: J. Šourek — ČSTK) Tapasztalatok Kelet-Szlovákiából 22000 GYEREK ÜDÜLT A PIONlRTÁBOROKBAN * Az elmúlt héten értékelte az FSZM Kelet-szlovákiai Ta­nácsa a kerületi nemzeti bi­zottság, az FSZM és a SZISZ járási bizottságai tisztségvise­lőinek, valamint az egészség- ügyi intézmények képviselőinek jelenlétében a pionírok nyári szakszervezeti üdültetésének tapasztalatait. Az idén Kelet-Szlovákiában több mint 22 000 gyerek — ebből csaknem 1500 külföldi — üdültetéséhez teremtették meg a feltételeket a szakszer­vezeti és egyéb szervek — tá- lákoztatott Mikulás Chalachan elvtárs, a kerületi szakszerve­zeti tanács titkára. A gyerekek csoportos, szer­vezett üdültetése lehetőséget nyújt a pihenésen kívül a ser­dülők világnézetének formálá­sára, érdeklődési körük fej*- lesztésére és politikai nevelé­sük megalapozására. A pionírtáborokban végzett nevelőmunka keretén belül a gyerekek megismerkedtek né­pünk múltjával, történelmével, a fasizmus ellen vívott hősies harcával, hazánk természeti szépségeivel, műemlékeivel. Igen sok találkozásra, beszél­getésre került sor a felszaba­ORVOSI TANÁCSADÓ A vékony- ás a vastagbél betegségei A nyombél az emésztőcsator­na vékonybéli részének a leg­felsőbb szakasza. A táplálék emésztése és felszívódása ezen a szakaszon a legnagyobb és legintenzívebb. A májból és a hasnyálmirigyből idejutó emész­tőnedvek itt kezdik bonyolult működésüket. A vékonybélnek ezen a szakaszán szívódik fel csaknem teljesen pl. az egész szervezet működéséhez fontos anyag, a mész. Funkciója sok­kal bonyolultabb, mint a vé­konybél további hosszú szaka­száé, s ezért ennek a rövid résznek a megbetegedése visz- szatükröződik az emberi szer­vezet majdnem minden szerve működésének megváltozásában, pl. a mész felszívódásának a zavara hasonló tüneteket vált­hat ki, mint az epilepszia, és súlyosan befolyásolja a csont­törések forradását. Továbbá a zsírok emésztésének és felszí­vódásának zavarát vonja maga után. A zsírokban oldódó vita­minok (A, D, E, KJ rendkívül fontosak a fejlődő szervezet számára. Említést érdemelnek azok a paraziták is, amelyek éppen ebben a bélszakaszban telepednek le, és izgatják, gyulladásba hozzák a nyálka­hártyát, meggyorsítják a bélfal mozgását. A vékonyból feladata a gyo­morból érkező tápanyagok le­bontása, oldhatóvátétele és fel­szívódása. Ha működése za­vart, emésztetlen tápanyagok jutnak nagyobb mennyiségben a vastagbélbe. A vékonybél az emésztés és a felszívódás leg­fontosabb szerve. Benne fontos enzimeket tartalmazó nedv ve­gyül a tápanyagokkal, hogy azokat megemészthesse és a felszívódásra alkalmassá te­gye. Ezek a hasnyálmirigy, az epe és a bélnedv. Az idült vékonybélhurut tü­netei a heveny bélhuruthoz csatlakoznak, sokszor azonban nem állapítható meg a heveny szakasz kezdete és a panaszok fokozatosan lépnek fel. Nem ritkán gyomorműtétek után kezdődik. A betegség későbbi lefolyásában a tápcsatorna kü­lönösen cellulóztartalmú éte­lekkel való közvetlen túlterhe­lése, vagy a tartós lelki meg­terhelés játszik fő szerepet. A tünetek sokfélék: enyhe nyo­másérzés, gyakori hányinger, böfögés, étvágytalanság. Gya­kori tünet a has nyugtalansá­ga étkezés után. Észlelhetünk köldök körüli fájdalmakat, fá­radtságot és álmosságot is. A betegek nagy része érzé­keny és ingerlékeny. Ismert tény, hogy a központi ideg- rendszer befolyást gyakorol a bélre, de fordítva is igaz: a bélhurut maga is lehet ideg- rendszeri tünetek oka. Elsősor­ban az általános erőállapot ja­vítása vezet célra.' Fontos a beteg idegrendszerének és lel­kiállapotának a megfigyelése és kellő befolyásolása. Jó ha­tással van a környezet meg­változtatása is. A kiváltó ok el­kerülése étrendi kérdés. Az ét­rendet és a gyógyszeres keze­lést az szabja meg, hogy szék­rekedésről vagy hasmenésről van-e szó. A bélelzáródás (bélcsavaro­dás) súlyos zavar, részben a helyi, részben az általános kö­vetkezmények miatt. A bélelzá­ródás történhet hirtelenül, vagy lassan, fokozatosan. A heveny bélelzáródás tünetei: fájdalom, amelyet korgás kísér mindaddig, amíg a ‘belek nem bénultak, hányás, felfúvódás, székrekedés és a szelek távo­zásának a megszűnése. Az el­záródon terület vérellátásának dító harcok résztvevőivel, a népi milícia tagjaival, a XV. pártkongresszus küldötteivel. Szóba kerültek a fogyaté­kosságok is. Továbbra is prob­lémát jelent a pionírtáborok elégtelen kapacitása. Az utób­bi időben több korszerű válla­lati üdülőház épült fel a ke­rületben, de ezek többségéből a gyerekeket — sajnos — ki­zárták. A szakszervezeti szervek egyedül nem tudják növelni a pionírtáborok számát, hisz a meglevő táborok korszerűsíté­sére, javítására is jelentős anyagi eszközöket fordítanak. A kerületi szakszervezeti ta­nács 1974 óta ezekre a cé­lokra 15 millió koronát utalt ki, s a következő két eszten­dő folyamán a pionírtáborok számát kilenccel bővíti. Ez több mint 18 millió korona rá­fordítást igényel. De még ez sem elegendő. Ezért a vállala­toknak, üzemeknek az eddigi­nél többet kell tenniük. na­gyobb összegeket kell ezekre a célokra fordítaniuk. A gyerekek közös üdülteté­se, jól szervezett programok útján történő nevelése fontos társadalmi feladat. f kulik) a megszűnésével, következmé­nyes bélinfarktussal és a bél­fal elhalásával jár. Az idült el­záródás tünetei lényegükben azonosak a heveny elzáródás tüneteivel, csakhogy enyhéb­bek, de az általános állapot rossz. A vastagbél feladata a szék­let készítése és kiürítése, át­lagos hossza 180 cm. A benne végbemenő folyamatok az ott élő és pusztuló mikroorganiz­musok tevékenységének az eredménye. A széklet negyede —fele elpusztult vagy élő bak­tériumokból áll. A vastagbél felszívóképessége gyakorlatilag a vízre szorítkozik. A vastagbél nyálkahártyájá­nak fekélyes megbetegedése aránylag ritka, idült lefolyású. Leginkább 20—40 év közötti, főleg ülő foglalkozású embe­reknél, valamivel többször nők­nél fordul elő. A betegség kez­dete többnyire lappangó, baná­lis hasmenés, ritkábban dugu­lás, kis széklési fájdalom, ke­vés vér a széklet felületén. Az állapot sokáig igen jó marad, és a betegek igen nagy része hosszú időn át nem is keresi fel az orvost. Csak akkor for­dul hozzá, amikor már genny és vér ürülését látja. Máskor a tünetek hirtelen jelentkez­nek. További lefolyása rend­szerint hosszú betegségbe való átmenet, amelyben jó és rossz időszakok váltják egymást. A betegségnek súlyos szövőd­ményei is lehetnek — a vér­mérgezés, az ízületek, a máj, a bőr megbetegedései, heges szűkületek, tályogok és sipo­lyok, átfúródás, súlyos vérzés és rosszindulatú elfajulás. A kezelés a szervezet ellenállá­sára és a vélt allergiás ténye­zők kiiktatására törekszik. A belgyógyászati kezelés 50—60 százaléka eredményes, és gyó­gyuláshoz vezet. Ha a kezelés hat hónapon keresztül ered­ménytelen, a beteget operálni kell. Fontos a megfelelő ét­rend. Dr. MÁRIA DÜRÍKOVA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents