Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-10 / 294. szám, péntek

HA VALAKI ROSSZUL DOLGOZIK, SZÖVÄ TESZIK Asszonyok ígérete... Az ezüstérem várományosai £ Bővítik vállalásukat £ A baromfitenyésztők már no­vember 17 én teljesítették a szerződéses eladási tervet 0 Üjabb 20 lakást építenek £ Két műszakban dolgoznak Nehéz ősz A Želiezovcei (Zselízi) Álla­mi Gazdaság vezetősége min­dig örült a dolgozók munka- kezdeményezésének. Tóth Jó­zsef, az üzemi tanács veterán elnöke, amikor erről beszélge­tünk, így nyilatkozik: — Gazdaságunkban szinte mindenki versenyez. Százezre­ket, milliókat érnek a terme­lés növelését elősegítő kötele­zettségvállalások. Az év vége előtt már jó néhány kollektíva teljesítette ígéretét. Gondosan rendben tartott irattartókban lapozgatva köz­li, hogy három kollektíva már megkapta a bronzérmet, és to­vábbi hat versenyez a szocia­lista munkabrigád címért. Meg­említi Nap Magda csoportját, amely a jaroki részlegen éven­te 18—19 malacot választ el kocánként. A zálogosi részle­gen működő bronzérmes szo­cialista munkabrigád Ján Zilina vezetésével ér el kiváló ered­ményeket. A harmadik bronzér­mes kollektíva Bittér István vezetésével az alberti részlegen tevékenykedik sikeresen. Örvendetes jelenség, hogy a szocialista munkabrigád :ímért versenyző kollektívák szorosan felzárkóztak a versenyben. A Veľký j Dvor-i (nagyudvari) gazdaság karolinai részlegén a baromfitenyésztők Júlia Broc- ková irányításával minden le­hetőséget kihasználtak a mun­ka termelékenységének fokozá­sára. Még az év elején vállal­ták, hogy terven felül 30 má­zsa baromfihúst termelnek. A párt XV. kongresszusának tisz­teletére kötelezettségvállalásu­kat további 80 mázsa hús ter­melésével bővítették ki. Egész­séges versenyszellem bontako­zott ki. Ennek serkentő hatá­sára a kollektíva már novem­ber 17-én a tervezett 3110 má­zsa hús helyett 3337 mázsát termelt. A szocialista munka­verseny magasabb formája a jó minőség elérésére is irányul. Ezen a téren is jeleskedtek. A gazdaság vezetősége úgy ter­vezte, hogy az eladott baromfi­húsért 3 960 000 . koronát kap­nak. Éppen a jó minőségű mun­kának köszönhető, hogy 4 mil­lió 450 000 korona volt a bevé­tel. Ezek az adatok bizonyít­ják, hogy az eladott baromfi*jó részét az első osztályba sorol­ták. Pavel Jamárik igazgató elé­gedetten hallgatja az üzemi ta­nács elnökének szavait, és a szocialista munka versen nyel kapcsolatban megjegyzi: — A dolgozók a szerződéses eladási tervek teljesítéséért egyre nagyobb felelősséget éreznek. Éppen a versenyző kollektívák járulnak hozzá a munkafegyelem megszilárdulá­sához és a termelési lehetősé­gek kihasználásához. Nagy eredménynek számít, hogy a háromnegyed éves eladási ter­vet tejből 104,7, húsból pedig 101,9 százalékra teljesítettük. A dolgozók kezdeményezésére alapozva határoztuk meg az 1977-es termelési programot is, amely szerint előreláthatólag — az idei eredményekhez vi­szonyítva — 100 000 liter tej­jel és 500 mázsa baromfihússal adunk el többet. Sajnos, sertés­húsból nem termelhetünk töb­bet, mert nincs megfelelő nagyhizlaldánk. Pénzünk lenne az építésére, de a felsőbb szer­vek nem engedélyezik kivitele­zését. A két vezető funkcionárius indítványozására látogatjuk meg az alberti gazdasági rész­leget. Takaros családi és üzemi lakások tanúskodnak a dolgo­zókról való nagyfokú gondos­kodásról. Évente munkaruhák vásárlására 750 000 koronát for­dítanak. De kulturális célokra is több mint félmillió koronát használnak föl. A 6. ötéves tervidőszakban újabb 20 üzemi lakást építenek. Az alberti gazdaság nýrovcei részlege malacneveldéjének be­járata mindjárt az első per­cekben azt a benyomást kelti bennem, hogy a dolgozók egy­re jobb körülmények között végzik igényes munkájukat. Megtekintjük a mosdót, a zu­hanyozót, az öltözőket, és a társalgóban beszélgetünk Bit­ter István gazdasági vezetővel — a szocialista munkabrigád irányítójával —, Mészáros Ká­roly technikussal és a kollek­tíva néhány tagjával. Fejük fö­lött ott ékeskedik a bronzérem elnyerésekor kapott oklevél. — Számvetést végeztem — jelentette ki Bittér elvtárs be­szélgetés közben: — Ügy gon­dolom, hogy az idén kocánként legkevesebb 18 malacot válasz­tunk el, s a vállalt 300 malac helyett 550 et választunk el ter­ven felül. A két vezető arca felragyo­gott, szinte várták, hogy az it­teni kollektíva az év vége felé ,,kirukkol“ valamivel. Helena Podušková — az egyik gondozó — véleménye szerint a munka termelékeny­sége azért fokozódik állandóan, mert mindenki lelkiismeretesen végzi munkáját. Szóvá teszik, ha valaki rosszul dolgozik, ál­landóan ellenőrzik, segítik egy­mást. A fiatalokat is aránylag rövid idő alatt nevelik igényes munkára. A műszak letelte után az állatokat nyugodt lelkiisme­rettel bízzák munkatársukra, mert annak is érdeke, hogy többet és olcsóbban termelje­nek. Az együvétartozás szelleme egyre erősödik. Apró örömöket igyekeznek szerezni egymásnak. Mikkes Erzsébetnek névnapia alkalmából kosztümöt vásárol­tak. Nagyon jólesett neki ez a figyelmesség. Erzsi néni igazán jól érzi magát a kollektívában, jó keresethez jut, és havonta két vasárnapja szabad. A két műszak bevezetése óta igazán könnyebben dolgoznak, jut egy kis idő a gyerekek nevelésére is. Az etetési technika korszerű­sítése következtében már nem kell emelgetniük a nehéz zsá­kokat. A társalgóban még hosszan beszélgetünk. Elénk rajzolódik a versenyző kollektíva minden­napi élete. Törődnek velük, és ők is megtartják Ígéretüket, ne­hogy csorba essen szavuk te­kintélyén. BALLA JÓZSEF Elég volt a másfél év ? Másfél évvel ezelőtt jártam utoljára Muzslán, a Béke Egységes Földművesszövet­kezetben, és az iizemh párt- bizottság akkori elnökével, Pathó Gyula elvtárssal a párt- bizottságra váró legfontosabb feladatok megoldásáról be­szélgettünk. Sok nehézséggel küzdöttek akkor. Az első he­lyen a munkaerőkérdést em- •legettük, hiszen a közeli štú- rovói (párkányi) papírgyár a legtöbb fiatalt „elszipkázta“ előlük. A második helyen az alacsony tejhozam, a harma­dikon pedig az ifjúsági szer­vezet működése szerepelt. Nos, elég volt-e a másfél év, hogy megszabaduljanak a gondoktól? A kérdésre már nem Pathó elvtárstól kaptam választ, mivel őt időközben megválasztottak a hnb elnö­kévé. Az üzemi pártbizottság megszűnt, helyette a két szövetkezet — a muzslai az ebedivel egyesült — közös pártalapszervezetet hozott lét­re. Az aktív szövetkezeti dol­gozók idetartoznak, a többi volt tag a faluból a saját munkahelyén van beszervez­ve. Kanovszky Pállal, a párt­alapszervezet űj elnökével felelevenítjük a másfél évvel ezelőtti 'adatokat. Tehénállo­mányuk 700 állatból állt, évi tervük 1600 000 liter tej ki­termelését írta elő. Ennek teljesítésével bajok voltak, a fejési átlag a 3 ezer litert sem érte el. — jelenleg más a helyzet. Az állomány száma 97-tel gyarapodott, október 30-ig 1 lAillió 894 759 litert termel­tünk ki, háromnegyedévi ter­vünket 102,7 szádalékra telje­sítettük. Mivel főgépesítő va­gyok, kapásból nem tudom megmondani, hogy mennyivel, de jóval túlhaladjuk a 3-ezres átlagot. — Ennek érdekében a kom­munisták milyen intézkedése­ket foganatosítottak? — Még a pártbizottság ha­tározata alapján bevezettük, hogy a vezetőség tagjai közül mindennap mást bíztak meg a leggyengébb, a muzslai Fel­ső-telep ellerförzésével. Az il­lető köteles volt a takarmány minőségét, a fejadagokat, a gondozók munkába járását, a fejest ellenőrizni, s a másnap reggeli „tejkomisszión“ beszá­molni a tapasztalatokról. Ta­lán túl szigorúnak tűnik ez az eljárás, de bevált. Ezenkí­vül a takarmányozást egy kü­lön, gépekkel jól felszerelt csoport végzi. — Hogyan alakult a mun­kaerőkérdés? — E téren is javult a hely­zet, ez a szövetkezetnek nem kis összegbe került. Minden telepünkön szociális helyisé­geket építettünk. Dicsekvés nélkül állíthatom, hogy ezeket bárki megnézheti, az ipari üzemekben sincsenek külön­bek. Ezenkívül a fiatalok ré­szére -két éve felépítettünk egy négylakásos házat, az idén két továbbit, és jövőre szintén kettőt adunk át, ez összesen húsz lakást jelent. Természetesen nem állítom, hogy e téren már minden gondot felszámoltunk. A szövetkezet mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a környező ipari üzemekkel fel­vehessék a versenyt. A be­lépéskor 3000 korona tobor­zási pénzt fizet a dolgozók­nak, magas az átlagkereset: 2700 korona, ez azt jelenti, hogy az állattenyésztésben a 4000 koronás havi jövedelem sem ritka. Az ipari szintű mezőgazdasági termelés meg­teremtése érdekében elsődle­ges fontosságúnak tartják a gépesítést. Ennek keretében kezdik meg a jövő évben egy 540 férőhelyes tehénistálló építését. A kész terveket megbeszélték a Nitrai Mező- gazdasági Főiskola szakem­bereivel, akik az ő körülmé­nyeiknek megfelelően átdol­gozták azokat. — Az ifjúsági szervezet éle­tében is változások történtek. A falusi szervezetek megszűn­tek és a szövetkezeihez csat­lakoztak. Ezáltal anyagiakkal is jobban el vannak látva, az alapszervezet élére pedig egy tehetséges fiatal, Vágvölqyi Mária került. Mindezek elle­nére sem lehetünk még min­dennel elégedettek. Elegendő volt-e a másfél év ahhoz, hogy a muzslai szö­vetkezet kommunistái és gaz­dasági vezetői megoldják a legégetőbb problémákat? Mi­vel csodák nincsenek, ezért százszázalékos igennel sem lehet felelni. A csodák he­lyett mindennapi munkájuk­kal sikerült elérniük, hogy a dolgok a rendes kerékvágás­ba zökkenjenek. Nem is volt hát kevés e rövid másfél esz­tendő. MALINAK ISTVÁN Közép-Szlovákiában régen nem volt olyan nehéz a föld­művesek munkája, mint az idei ősszel. A tavaszi hónapok­ban és a nyár eleji hetekben annyira várt eső szeptember kö­zepe óta a legtöbb vidéken szinte szünet nélkül áztatta a földeket. A legutóbbi napok­ban a sok helyen kiöntött fo­lyók és patakok vize újabb gondokkal teli kényszerpihenőt parancsolt a mezőgazdaság­ban. — Két évvel ezelőtt, amikor a rendkívül sok csapadék és az árvíz nagyban hátráltatta, illetve akadályozta az őszi mezei ‘munkákat, Közép-Szlová­kiában nem aggódtak ennyit a földművesek — kezdte minapi beszélegtésünket Ján Dimoš mérnök, a Banská Bystrica-i Kerületi Mezőgazdasági Igaz­gatóság főagronómusa. — Ak­kor ugyanis az ősz eleji meleg, száraz hetekben aránylag könnyen elvégeztük a termény- betakarítás, as talajelőkészítés és a vetés legnagyobb részét. Most azonban szeptemberben, októberben és novemberben át­lagosan több mint 300 milli­méter csapadékot mértünk a kerületben. A legtermékenyebb mezőgazdasági vidéken, a déli járások földjein 400 milliméter volt az utóbbi három hónap csapadékátlaga. Az ősszel meg­szokottnál mindenütt sokkal több esett az idén. A mélyen felázott földeken sehol sem volt egyszerű a ter­ménybetakarítás. Annak elle­nére, hogy a kerület minden egyes mezőgazdasági üzemé­ben a gépesített munkabrigá­dok jól felkészültek az őszi csúcsmunkákra, a termés leg­nagyobb részét csak különö­sen sok fáradság árán, kézi erővel lehetett betakarítani. Tízezrek segítettek —Az esős ősz ezúttal a bur­gonya- és cukorrépatermesztő gazdaságokban okozott renge­teg problémát a földművesek­nek. A legtöbb esetben nem­csak a nagy teljesítményű be­takarítógépek álltak kihaszná­latlanul az udvarokban, vagy a táblaszéleken. Az egységes földművesszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal már hosszú évek óta eredményesen együttműködő ipari üzemek, intézmények, iskolák és ka­tonai alakulatok brigádosai is' gyakran csak napi két-három órán át segíthettek a földe­ken. Pedig az idén igazán min­denütt sok volt a tennivaló. Kerületünkben több mint 15 ezer hektáron termesztettünk burgonyát. A cukorrépa vetés- területe pedig meghaladja az 5000 hektárt. Az őszi esők beállta óta Kö- zép-Szlovákia mezőgazdasági dolgozói inkább órákban, mint napokban számolták a földe­ken töltött időt. A naptárt azonban a brigádosok sem néz­ték. Ahol és ameddig csak az idő engedte, hétvégeken is jó­val népesebb volt a gazdasá­gok határa, mint a korábbi években. A földművesek mel­lett a munkások, a hivatalok dolgozói és a diákok is min­denhol sokkal többet dolgoz­tak annál, amire munkafel­ajánlásaiban konkrét ígéretet tettek. — A brigádosok különösen nagyra értékelt segítségével a burgonyatermést mindenütt na­gyobb veszteségek nélkül be­takarítottuk — mondta Ján Dimoš mérnök. Kerületi vi­szonylatban 170 mázsás átla­gos hektárhozamot értünk el, ami Közép-Szlovákiában szo­cialista nagyüzemi mezőgazda­ságunk eddigi második legjobb termésátlagának mondható. Kedvező száraz őszi időjárás esetén azonban legalább tíz mázsával nagyobb hozamunk lehetett volna. Hektáronként ugyanis átlagosnn ennyi burgo­nya maradt a sártengerré vált parcellákon. Fogy a tennivaló A kerület kukorica- és cu­korrépaföldjein még tart a munka. A cukorrépát eddig összesen 4860 hektárról szed­ték fel, szállították a tároló­helyekre és a Rimaszombat* Cukorgyárba. A hátralevő mint­egy 2500 hektáros területen azonban ezekben a napokban már jóval több gonddal és fá­radsággal jár a munka szerve­zése, mint más évekbr •> négy- szer-ötször nagyobb területen a betakarítás. Ugyanis jó esetnek számít, ha a latyakos földekről a lánctalpas trakto­rokkal ki lehet vontatni a félig megrakott pótkocsikat. A kéz­zel szedett és tisztított répát több helyen kosarakban kell cipelni az országútig. Hasonlóan nehéz a kukorica- betakarítók munkája is. A tö­rést eddig csak az összterület 70 százalékán végezhették el. A hátralevő mintegy 1000 hek­táros területen csak tömérdek fáradsággal folytatható a mun­ka. A törés, a fosztás, valamint a kosárhordás más csak ké­zi erővel végezhető. — Az elmúlt nehéz hetek után kerületünkben is eg /re kevesebb a mezei munka. A mélyszántásra tervezett 190 450 hektáros terület 97 százalékán a traktorosok már befejezték a munkát. Összesen mintegy 4000 hektár földet kell még felszántani a kemény fagyok beálltáig. Jól fejlődik a vetés Közép-Szlovákiában az egy­séges földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok hatá­rában összesen 85 000 hektárt vetettek be gabonávaf az ősz­szel. Nem kis erőfeszítések eredményeként a tervezett te­rület minden hektárját bejár­ták a vetőgépekkel, minden vi­déken idejében földbe került a mag. A szépen kikelt vetés jó reményekkel biztatja a me­zőgazdasági üzemek dolgozóit. A szokatlanul sok eső csak az összterület 15 százalékán ha­gyott látható nyomot. Az el­múlt hét végén a zvoleni, a Žiar nad Hronom-i, a Veľký Krtíš-i (nagy kürtösi), a luce- neci (losonci) és a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járás­ban ennél sokkal inkább a gyorsan növekedett árvízve­szély aggasztotta a földműve­seket. A Garam, az Ipoly, több kisebb folyó és a patakok men­tén több száz hektárnyi őszi gabonát két-, két és fél-, há- ron napra elöntött az ár. Na­gyobb károsodásokra azonban nem került sok. Az időközben leapadt folyókba és patakokba a legtöbb gabonaparcelláról már visszahúzódott a víz. Az elmúlt hét vége óta hótakaró védi a szépen fejlődő vetést a kerület több vidékén. LALO KÁROLY Nagyüzemi gyöngytyúktenyésztés A körösladányi (Békés megye — MNK) Magyar—Vietnami Ba­rátság Termelőszövetkezetben évente 250 000 gyöngytyúkot te­nyésztenek. A* állatokat többnyire külföldön adják el. (Felvétel: CSTK MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents