Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-06 / 290. szám, hétfő

A tudomány segítségév©! MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS HEGYVIDÉKÉN' I «M csata 1. évforÉlőja Ha valaki évtizedekkel ez­előtt kereste fel hazánk egyik legszebb részét a Magas-Tát- rát, mi tagadás, környékén sze­génységben tengődő embereket láthatott, akik nagy akarat­erővel próbálták termőre bír­ni a lankásabb hegyoldalakat. Ma viszont a helyzet itt is megváltozott. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság az életszínvonal emeléséhez itt is új utakat nyitott meg. A pop­rádi járás például ma már mezőgazdasági szempontból is a kelet-szlovákiai kerület egyik legjobb járásának számít. Hogy mivel magyarázhatók ezek az eredmények? Az emberek aka­raterején kívül elsősorban a tudomány legújabb vívmányai­nak a mezőgazdaság szolgála­tába való állítását kell meg említenünk. Örömmel számolhatunk be például arról, hogy a poprádi járásban a mezőgazdasági ter­melés korszerűsítése nem me­rült ki csupán a termelés sza­kosításában. Ebben a járásban 1972-ben — a kelet-szlovákiai kerületben elsőként — egy ag­rokémiai központ is működni kezdett. Hogy milyen segítsé­get nyújt ez az agrokémiai központ a mezőgazdaságnak? Sokat. Ez év második felében például a járás szövetkezetei­ben és állami gazdaságaiban a vetésterületekre több mint négyezer tonna ipari trágyát juttattak. Az egyes efsz-ek ké­résének kielégítéseképpen — most ősszel első ízben — a Slovair mezőgazdasági gépeit igénybe véve 1500 hektárnyi földterületre repülőgéppel szór­ták ki a műtrágyát. Ez év folyamán a Veľká Lomnica-i agrokémiai közpon­tot tovább bővítették. Hozzá­kapcsolták a Kežmaroki Gép- és Traktorállomás mellett já­rási hatáskörrel működő ag- rolaboratóriumot. Ez a célsze­rű megoldás lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági növé­nyek figyelemmel kísérésére, azok védelmének biztosítására az eddiginél is nagyobb gon­dot fordítsanak. Most ősszel fő­leg a takarmánynövények vegy- elemzésével, tápértékük megha­tározásával foglalkoztak. Ez a munka már csak azért is fon­Deceinber elején emlékezünk meg a moszkvai csata 35. évfor­dulójáról. A náci hadsereg Moszkva elleni támadása a második vi­lágháború legnagyobb hadműveletei közé tartozott, s kudarca nagy hatással volt a háború további alakulására, amely 1945 má­jusában a szovjet hadsereg győzelmével végződött. A támadás kudarca megmutatta, milyen óriási erő rejlett a szovjet népben és hadseregében. Moszkva hős védelmezői. A felvétel közepén látható I. A. Ku- zavkov vezérezredes, akit a Szovjetunió Hőse címmel tüntettek ki. 1941 decemberébén a felszabadított falvak lakosai örömmel üdvözölték a szovjet hadsereg katonáit. tos volt, mert a gazdaságok­ban dolgozó szakemberek az agrolaboratórium adatai szerint a silótornyokba csak jó tápér­tékű takarmányokat raktároz­tak el. Szólnunk kell az agrokémiai központ még egy további spe­cifikus feladatáról — a gyom­növények vegyszeres irtásáról is. Aki ismeri a poprádi járás határát, az tudja, hogy a nö­vénytermesztőknek itt főleg a perje okoz sok bosszúságot. A járásban közel 700 hektárnyi az a földterület, ahol ez a gyomnövény rendkívül „ottho­nos.“ Az agrokémiai központ dolgozói természetesen már megtalálták a perje ellensze­rét. A vegyszeres gyomirtást az idén ősszel már több mint 500 hektáron elvégezték. Ha az ésszerűsítésről szó­lunk, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az agrokémiai köz­pontnak Spišská Bélában a kö­zelmúltban az első fiókrészle­gét is megnyitották. Itt a já­rás nyolc legnagyobb gazdasá­gának műtrágyázási problé­máit kívánják megoldani. Ez pontosabban azt jelenti, hogy e gazdaságok növénytermesztő szakembereinek „válláról“ le­veszik a műtrágyázás terheit. A téli időszakban például már e nyolc gazdaság földterületei­re háromezer tonna műtrágyát szórnak el. Az agrokémiai központ fiókrészlegének létre­hozásával lényegében így már a műtrágyák beszerzését, tá­rolását, elszállítását illető prob­lémák is megoldódtak. Ezenkí­vül figyelemre méltó az is, hogy például míg a hagyomá­nyos módszerekkel a manipu­lációs veszteség 20 százalék volt, most ez már csupán 2—3 százalék, nem beszélve arról, hogy a munkatermelékenység Is növekedett, méghozzá úgy, hogy azt a munkát, amit ed­dig csak 30 ember tudott el­végezni, most hárman elvég­zik. A poprádi járás mezőgazda­ságáról talán még annyit: az idén gabonafélékből 35,2 má­zsás átlagos hektárhozamot ér­tek el. Most az ősz folyamán jól előkészített magágyba 941 hektár őszi búzát vetettek el és nem tagadják, jövőre még szebb eredményeket várnak. SZÁSZAK GYÖRGY Befejeződött az idei halászati idény Dél-Csehországbaii. Na­ponta 3 kamion szállítja a halakat a Stupavai Állami Halgazdasági Vállalatnak, hegy elláthassa Szlovákiában a karácsonyi piacoL (Felvétel: Miroslav Vodéra) Azon a helyen, ahol megállították a német fasiszta egységek előrenyomulását, emlékműként hatalmas tankcsapdák állnak. 1978 XII. 6. Krjukovo falu térségében, ahol a legkegyetlenebb harcok foly­tak, ma Zelenograd, Moszkva új városrésze terül el. Bővülnek Lengyelország külföldi kapcsolatai Lengyelország és Hollandia ötéves gazdasági megállapodást kötött, mely szerint Hollandia több millió dolláros hitelt nyújt Lengyelországnak acél- és vas­ipari termékek vásárlására. Lengyelország a kokszolható szén folyamatos szállítását vál­lalta. A lengyel Polimex-Cekop kül­kereskedelmi vállalat és a bel­ga Sybetra cég közösen szállít vegyipari berendezéseket Irak­ba. A berendezéseket a szíriai határ közelében épülő Alkalm vegyipari kombinátban állítják föl. Ez az első alkalom, hogy lengyel és belga cég együttmű­ködik harmadik piacon. A szer­ződést a nemrég alakított Be- polma lengyel—belga vegyes vállalat szervezte meg. A lengyel Bumar vállalat nyerte meg azt a versenytár­gyalást, amelyet Líbia írt ki 103 daru megvásárlására. A versenytárgyalásra 22 ajánlatot nyújtottak be, a szállítás érté­ke 12 millió dollár. Előrelátó energiagazdálkodás Indiában Indiában kormánybizottság készíti elő azt az energiagaz­dálkodási tervet, amelynek az a célja, hogy megvédje az or­szágot egy esetleges újabb energiaválság következményei­től. Az utóbbi években határo­zott lépéseket tettek a hazai nyersolaj termelés fokozására. Az indiai benzinkutaknál ki­mért minden harmadik liter benzin már belföldi olajból ké­szül. Az ország évente mintegy 24 millió tonna nyersolajat használ fel, ebből 10 milliót a belföldi olajkutak szolgáltat­nak. A kormány tervei szerint a belföldi termelés 1977-től kezd­ve évente 3 millió tonnával nö­vekszik. A felhasználás növe­kedését is figyelembe véve az ország legkorábban 10, legké­sőbb 20 éven belül függet­lenné válhat az importtól. Váltakozó arányok a világ óragyártásában Svájci kimutatások szerint a világ karóra-gyártása 1975-ben 218 millió óra volt az előző évi 234 millióval szemben. Svájcban 88,8 millióról 69,2 mil­lióra csökkent a termelés. Ugyanakkor az USA-ban közel 10 százalékkal 26 millióra, az NSZK-ban 7,3 százalékkal 9,39 millióra, Franciaországban pe­dig 1,8 százalékkal 17 millióra nőtt a karóragyártás. Japánban tavaly 31 millió karórát állítot­tak elő az 1974. évi 32,4 mil­lióval szemben. Az óragyártásban a közel­múltban jelentős változások következtek be. Svájc, a me­chanikus órák hagyományos gyártója, jelentős veszteséggel zárta az évet. A kvarcórák ver­senyképességének fokozódásá­val a kereskedők és a terme­lők igyekeznek alacsony szin­ten tartani a mechanikus órák raktárkészleteit. Előzetes becs­lések szerint a következő öt év alatt mintegy 200 millió kvarcórát értékesítenek a vi­lágpiacon. A KGST és Finnország kapcsolatai jól fejlődnek A KGST és Finnország gazda­sági együttműködési vegyes bi­zottsága nemrégiben Helsinki­ben tartott negyedik üléssza­kán megállapította, hogy a fe­lek között kedvező ütemben bő­vül a gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy az árucsere-forgalom értéke 1975-ben az 1971. évi 890 mil­lió rubelről 2,13 milllárdra emelkedett. Az utóbbi években a KGST- országok a hagyományos cikke­ken, például a papíron, cellu­lózon és papírzsákon kívül ha­jókat, hajófelszereléseket, ká­beleket, faipari termékeket, ci­pőket és egyéb fogyasztási cik­keket is vásároltak Finnország­tól, s ez a finn üzleti körök szerint segítette az ország gaz­dasága továbbfejlődését, illet­ve enyhítette a recesszió (ha­nyatlás) kihatásait. Finnország a KGST-államok- ból való bevitel révén teljes mér­tékben tudja fedezni szükség­letét folyékony és szilárd fűtő­anyagokból. A nyersanyagokon kívül természetesen importál különféle gépeket és felszere­léseket Is. Az utóbbi években együttmű­ködés bontakozott ki nag/obb objektumok építése terén is. A Szovjetunió és a többi KGST-or- szág közreműködött Finnor­szágban fémkohászati kombi­nát, atomerőmű és egyéb hő­erőművek építésében, Finnor­szág pedig a szocialista közös­ség országaiban egyebek között papír- és faipari üzemek léte­sítéséhez járult hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents