Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-04 / 289. szám, szombat

Pártpropagandával a népgazdaság fejlesztéséért TIZENNÉGY MILLIARD KORONÄS ORSZÁGOS BERUHÁZÁSOK $ A SZOVJET ÚJÍTOK MÓDSZERÉVEL # A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁRA TÖREKSZENEK f) BIZA­KODÓ HANGULAT 197B XII. 4. A Vízgazdasági Építőipari Vállalat termelési-gazdasági egység vállalatai és üzemei az idén ősszel ünnepelték fennál­lásuk negyedszázados évfordu­lóját. Megérdemlik tellát, hogy rávilágítsunk az egész ország­ban elismerést kiváltó tevé­kenységükre figyelemre méltó gazdasági eredményeikre. — Az eredményeket azonban nem osztogatják ingyen. Több­nyire megoldhatatlannak tűnő problémák előzik meg őket — célozok az építőipari dolgozók gyakori ismert nehézségeire a Karel Péknicáual, a prágai vál­lalati pártbizottság elnökével és Jan Doudával, az FSZM üzemi bizottságának elnökével folyta­tott beszélgetésem alkalmával. Vendéglátóim egyetértenek ve­lem, hiszen ők tudják a legjob­ban, milyen előre nem látott akadályokkal kell megküzde­niük a dolgozóknak, amíg léte­sítményeiket átadják rendelte­tésüknek. Mert a prágai föld­alatti vasút építése, (a Metro- stav is a termelési-gazdasági egység egyik vállalata), az új Kongresszusi Palota alapzatá­nak a lerakása, a Nemzeti Színház előirányzott rekon­struálása és bővítése, a szá­mos vízi erőmű és vízgát épí­tése ugyanolyan jelentős be­ruházás, mint például a szenny­víztisztítók, a vízvezeték és csa­tornahálózatok létesítése, ki- terjesztése, vagy karbantartása. Valamennyi nélkülözhetetlen a népgazdaság fejlesztése szem­pontjából. Tudományos-műszaki fejlesztéssel — Évfordulónk jó alkalom­nak bizonyult munkánk érté­kelésére — jelenti ki Péknica elvtárs, majd elmondja, hogy az 5. ötéves tervidőszak felada­tait teljesítették, sőt bizonyos tervmutatókat túl is teljesítet­tek. Hasonlóképpen elégedettek az idei első 9 hónap eredmé­nyeivel, amelyeknek alapján feltételezhető, hogy a munka­termelékenység rendszeres fo­kozásával a 6. ötéves tervidő­szakban is helytállnak. Meggyő­ződésük, hogy a több mint 14 milliárd korona értéket képvi­selő, megkezdésre, megvalósí­tásra és befejezésre váró épít­kezésekkel — a nehézségek el­lenére — I960 végéig elkészül­nek. Indokoltan bizakodó tehát az elvtársak körében a hangu­lat. Douda elvtárs elmondja, hogy ezeknek a XV. pártkongresszus záródokumentumából kövei kező, a népgazdaság követelményei­nek megfelelő, konkrét építke­zésekben formát öltő igényes feladatoknak a teljesítése el­képzelhetetlen lenne az erős elvtársi munkacsoportok, első­sorban a szocialista munkabri­gádok kezdeményezése és a párt politikája iránti elkötele­zettsége nélkül. Igyekezetükben nagy segítséget jelent a ludo- mányos-műszaki fejlesztés, il­letve a korszerű gépek és be­rendezések alkalmazása, ame­lyek — a munkások létszámá­nak emelése nélkül is — lehe­tővé teszik a munkatermelé­kenység megkétszereződését és a hatékonyság lényeges nö­velését. — A legigényesebb feladatok Prágában várnak ránk, ahol a terv szerint 1980-ig 9 milliárd koronás értékeket kell megte­remtenünk. Semmit sem bízunk a véletlenre — utal Douda elvtárs a terme­lési-gazdasági egység vállala­tainak a múlt év végén elfoga­dott, a 6. ötéves tervidőszakra érvényes műszaki politikai irányelveket tartalmazó doku­mentumára. Az okirat célja a gépesítés és az iparosítás fo­kozásával, az új építőanyagok alkalmazásával, az irányítási és a szervezési rendszer tökélete­sítésével, a korszerű számítás- technika kihasználásával, vala­mint a minőségi munkával kap­csolatos követelmények komp­lex megoldása. Péknica elvtárs veszi át a szót: — Feladataink arányos teljesítéséből is kitűnik — mondja —, hogy valóban nincs okunk aggodalomra. ]ó úton haladunk. Kollektíváink az idén februárban vállalt kötelezettsé­geiket augusztusban — a vá­lasztások és jubileumi évünk tiszteletére — a Mladá Bole- slav-i mozgalomra adott vá­laszukként lényegesen kibőví­tették. A pártbizottság rendsze­res ellenőrzése alapján állít­hatjuk, hogy felajánlásaikat pontosan teljesítik. Ennek kö­szönhető, hogy az idei év ele­jétől október végéig 28 millió korona értékkel — az 1975. évi teljesítményünknél pedig 208 millió koronával többet ter­meltünk. Ugyanakkor a munka minőségére is nagy gondot fordítunk, hogy tevékenységün­ket minél kevesebb bírálat ér­je, s hogy ne töltsük felesle­gesen az időt a fogyatékossá­gok és hibák utólagos helyre­hozásával. Komplex gondoskodás a dolgozókról Hogyan sikerül megvalósíta­niuk törekvéseiket? A pártbi­zottság az ideológiai munkán kívül a gazdasági feladatok kö­vetkezetes teljesítéséért is fe­lelősséget vállal. Ezt természe­tesen csak a régi, bevált dolgo­zók segítségével teheti, akik­nek magas politikai, szakma­beli és erkölcsi színvonalát ki­magasló eredményeik is bizo­nyítják. De mint ahogyan sen­ki sem születik rossz tulajdon­ságokkal, az elvtársak tapaszta­latai szerint a jó tulajdonsá­gokra is nevelni kell az embe­reket. A fogékonyabbakkal ke­vesebb a munka, másoknál to­vább tart, amíg megértik, mi a kötelességük munkahelyükkel és a társadalommal szemben. Kétségtelen azonban, hogy a dolgozókról való komplex gon­doskodás, beleértve ideológiai nevelésüket is, nem hiábavaló fáradozás. Ez a felismerés sok minden­ben megmutatkozik, például ab­ban is, hogy míg az egész or­szágban nagy problémát jelent a munkaerőhiány, a prágai vál­lalatnak — az építőipari dolgo­zók országszerte ismert bonyo­lult munkafeltételei ellenére — nincsenek hasonló gondjai. Pél­dául a Hostivarban felépített korszerű szállodatípusú, kényel­mes munkásszállást egyelőre 2300 dolgozó veszi igénybe, és 1980-ig tervezett bővítésével további 1200 személynek ad majd otthont. Olyan előny ez, amelyet mindenütt megbecsül­nek a dolgozók, s még a vál­lalat ipari tanulói is megfele­lően értékelik. Tanulmányaik befejeztével a fiatalok termé­szetesnek tartják, hogy a ta­nulóotthonból egyenesen átköl­tözzenek a munkásszállásra és átvegyék az időközben nyugdíj­ba vonult elvtársak munkáját. De a hostivafi munkásszállás csupán egy a sok közül, mert a panelépületekben « elhelyezett szállásokban, sőt az állandó dolgozók* részére épített válla­lati lakásokban sincs hiány. . Ideológiai nevelés a pártonkívüliek részére A pártbizottság a XV. párt- kongresszus határozata alap­ján a politikai nevelő munká­ra és a propagandára is nagy gondot fordít. Elveit a párton - kíviiliekkel is igyekszik foko­zatosan megismertetni, mert — Péknica elvtárs szavai szerint — ma már nem elegendő, hogy csak a kommunisták legyenek tisztában a CSKP politikájával, a szocializmus céljaival. Min­denkinek meg kell ismernie a burzsoá propaganda ellenünk irányuló aljas módszereit is, hogy a leghatározottabban el­ítélje és a legerélyesebbea til­takozzon ellenük. Ez ugyanis sikeres politikai harcunk egyik legfőbb feltétele. A párt tapasztalt tisztségvi­selői, a lektorok és a propa­gandisták is, hallgatóságuk megértésére és meggyőzésére törekedve, a dolgozók korára, műveltségére, érdeklődési kö­rére, politikai tapasztalataira is tekintettel vannak, — hogy — amint mondják — a közér­dekű előadásokat kivétel nélkül mindenki figyelemmel kísérje, s hogy mondanivalójukkal meg­találják az emberek szívéhez vezető utat. — Ez a törekvésünk nem okoz különösebb nehézséget — hivatkozik Péknica elvtárs a CSKP XV. kongresszusának anyagával foglalkozó idei párt­oktatási évre és arra, hogy a párt programját az egész or­szág lakossága, tehát a válla­lat dolgozói is feltétel nélkül támogatják. Erről tanúskodtak a választások eredményei is. Többek közt tehát ezzel az elkötelezettséggel, de a ked­vező tapasztalatokkal is ma­gyarázható a kiváló szovjet újítók módszereinek a propa­gálása és az építkezéseken va­ló gyakori megvalósítása. A dolgozók öntudatosságát bizonyítják a milliós értékeket képviselő kötelezettségvállalások is, amelyeknek keretében gaz­dasági feladataikon túl hatha­tósan támogatják a városkerü­leti nemzeti bizottságokat is vá­lasztási programjuk megvalósí­tásában. Nekik köszönhető pl., hogy Prága 7. városkerületében a fedett uszoda és az új óvo­da már teljesíti küldetését. Douda elvtárs elmondja, hogy a vállalat újítókban sem szen­ved hiányt, akik javaslataik ki­dolgozásán kívül a munka fisz szerűsítését is szem előtt tart­ják. így pl. a tervezett, az ed­digi rendszereknél lényegesen egyszerűbben és olcsóbban ke­zelhető szennyvíztisztító 20 szá­zalékkal rövidebb idő alatt lesz felépíthető, az ezzel kapcsola­tos költség- és munkaerőmeg­takarítás pedfg kb. 30 száza­lékra becsülhető. Lehetetlen felsorolni a szá­mos értékes újítási javaslatot és találmányt, amelyek azon-, ban az ismert gyakori nehézsé­gek miatt csuk fokozatosan va­lósíthatók meg. A legnagyobb problémát az anyaghiány, il­letve az építőanyagokra való hosszas várakozás jelenti. Kü­lönösen a földalatti építéséhez szükséges tübbingek okoznak sok gondot. Noha kezdetben a Szovjetunió teljes mértékben fedezte igényeiket, az építke­zési munkák gyors üteme miatt lényegesen megnövekedett szükségletük egy részét kény­telenek Angliából behozni. Ezeknek a szállítmányoknak szinte napirenden levő késésé­re vezethető vissza a tervfela­datok teljesítésére törekvő dol­gozók idegeskedése és gyakori kapkodása, ami természetesen nemegyszer a munka minősé­gében is megmutatkozik. A proletár internacionalizmus jegyében — Munka után édes a nyu­galom — tartja a közmondás. Érthető tehát, hogy a dolgozók megérdemelt pihenésük idejét örömmel töltik a vállalat vala­melyik üdülőtelepén. Aki a he­gyeket részesíti előnyben, az télen nyáron a Špičákon vagy az Öriáshegység lejtőin sportol­hat, aki pedig a víz mellett kí­vánja tölteni a nyarat, az a Mácha-tó partján vagy a plzeňi vízgátnál élvezheti szabadságát. Sokan azonban a vállalatnak budapesti és berlini testvérvál lalatával fenntartott baráti kapcsolata, illetve csereüdülte­tési akciója jóvoltából család­jukkal a Balatonhoz vagy a Balti tengerhez is ellátogathat­nak. Üj tájakat, embereket ismer­nek meg, barátokra tesznek szert, vendéglátóikhoz hasonló­an, akik hazánkban töltve sza­badságukat, felejthetetlen be nyomásokkal távoznak tőlünk. Ez is a céljuk ezeknek a pro­letár internacionalizmus jegyé­ben kölcsönösen megrendezett, népszerű és hasznos csereak­cióknak. Nem csoda tehát, hogy a dolgozók szabadságukról visz- szatérve 'kipihenten, újult erő­vel és kedvvel folytatják fele­lősségteljes munkájukat. KARDOS MÁRTA A Fiatalok Fényszórója mozgalmának a nyitrai Plastika gyár“ ban nyolc háromtagú őrse van. Az őrsök munkája sikeres, ne­kik köszönhetően a vállalat az év eleje óta 900 000 koronát takarított meg. Felvételünkön Štefan Kmec munkavezető (jobb­oldalt) és Marian Tománek méréstechnikai mechanikus, a tény- szórómozgaloni csopurtvezetőségének elnöke (baloldalt), Pavol Gombík maróssal tanácskozik a csapágyak megmunkálásáról. (Felvétel: V. Andor — CSTK) KÉTSZER SZÁZEZER „BENNÜNK VAN A TARTALÉK" Kétszer százezer: az pénz­összeg, amit eddig jutalmul kapott a falu a nemzeti bizott­ságok versenyében elért első helyért. Az idézőjelbe tett má­sik mondat pedig Sándor Gá­bor mérnöknek, a szövetkezet és a község közös pártszerve­zete elnökének véleménye. * * # Hosszan nyúlik el az or­szágút két oldalán. Várjuk, hogy a kanyar mögött felbuk­kannak a szántóföldek, de is­mét házak sora fogad. A ko­máromi járás jellegzetes nagy­községe Marcelháza. Aki egy­szer végigutazott rajta, talán egy évtized múltán is vissza­emlékszik rá, ha arra vetődik. Mi teszi ezt? Sok apró jel, amit az első pillanatban nem is lehet tudatosítani, megma­gyarázni még inkább nem. A mai község Kurtakeszi és Marcelháza összevonásával jött létre, megközelítőleg 4000 la­kost számlál. Az emberek túl­nyomó többsége mezőgazdasá­gi munkát végez. Zöldségter­mesztők. Úgy érzem, ennek az egy szónak döntő jelentősége van a falu életében, hétköz­napjaikat és ünnepeiket egy­aránt befolyásolja. Ez szabja meg a szövetkezet profilját is. Bevételüknek több mint a fe­lét a speciális növények ter­mesztése adja: száz hektáron zöldséget,^ ötven hektáron do­hányt, száz hektáron pedig gyümölcsöt termesztenek. A búza, árpa és a kukorica ve­tésterülete ezerkétszáz hektár. # * * Az a hír járja a környéken, hogy jól megy a marcelhá- ziaknak. Gazdag a falu. Ma­gántelkeken, kis kertekben, minden használható földön zöldséget termesztenek, főleg karalábét. Ez tekintélyes mel­lékjövedelmet biztosít törvé­nyes keretek között a csalá­doknak. Szép, emeletes háza­kat, gazdag portát eredmé­nyez a jó termőtalaj. — Elnök elvtárs, mennyire tehető az a magánterület, me­lyen zöldséget termelnek az emberek? — Nem tudok pontos vá­laszt adni. — Mégis . .. — Talán száz hektár körül mozog. * * * — Ne gondolja azonban, hogy csak ez jellemző ránk. Dolgos az itteni nép. A zöld­ségtermesztés hangyaszorgal­mat követel. És a közösben, a szövetkezetben is dolgoznak úgy, mint a hazaiban. Igaz, megtalálják számításukat is. — És a faluépítésben? — Gondoljon a kétszer száz­ezer korona jutalomra. A Z- akciókhoz a töme^szervezetek szervezik a társadalmi munkát a pártszervezet és a hnb irá­nyításával. A legaktívabb ezen a téren a sportszervezet. — Munka után azonban mégis a háztájiban töltik ide­jük nagy részét? — Igen, értem, hová akar kilyukadni. És őszintén vála­szolok. Tényleg létezik ná­lunk, hogy sokan a szüntelen pénzszerzést, a gyarapodást tekintik egyetlen céljuknak. Csak később gondolkodtam el a halottakon, s megpróbál­tam összefüggésbe hozni őket. Nem a szerzés, a gyarapodás utáni természetes vágyat kell leküzdeniük az embereknek, hanem a mindenáron való szerzés ösztönét. Ez az a bi­zonyos tartalék, ami bennük van. Ha ezt a köz javára for­dítják, további kiváló eredmé­nyek alapja lehet. A másik — lehet, hogy csak általam vélt párhuzam — a fiatalokkal, illetve a róluk el­mondottakkal kapcsolatos. — Nem lehetünk megeléged­ve a SZISZ munkájával. A he­lyi vezetőségben sok a hiba: nem ülésezik rendszeresen, a terv szerint, s ha a vezetők nem tartják be a rendet, mit várhatunk a tagoktól? Kaptak egy szép klubhelyiséget, de csak „mértékkel“ használják ki. Vannak aktív fiataljaink a faluban, akik nyilván kiküszö­bölik a jelenlegi hibákat, ^li messzemenően támogatjuk őket munkájukban. Mi a fiatalok érdektelensé­gének oka? Az újságíró nem adhat pontos meghatározást, hiszen ahhoz velük kellene él­ni és dolgozni. Az orvoslás módjára saját maguk is rájön­nek, a hibák feltárásában mór megtették a javuláshoz vezető út felét. Igaz, a másik fele sem lesz könnyű. * # « A szövetkezet a falu fő gaz­dasági szervezete. A 95 tagú pártszervezet kommunistáinak nagy többsége is szövetkezeti dolgozó: számszerint 65. A másik részt a hnb dolgozói, a tanítók, a nyugdíjasok stb. al* kotják. Természetes tehát, hogy a falu fejlesztésének kér­dései és a gazdasági gondok szoros egységet alkotnak a kommunisták tevékenységében. — Eddig az utak portalaní­tása és az üzlethálózat kiépí­tése okozta a legtöbb gondot — fordít egyet a beszélgetés kerekén Sándor elvtárs. — Az elsőt megoldottuk, az Utóbbit még nem egészen. A jövő év­ben akarunk építeni 6,5 millió korona értékben egy bevásár­lóközpontot. Az új vízforrás felfedezésével megoldódott egy szintén súlyos gondunk. Eddig kevés volt az ivóvizünk; az igazsághoz tartozik, hogy sokat használtak el öntözés­hez is. A jövőben lehetősé­günk nyílik arra, hogy minden házba bevezessük az ivóvizet, amivel a szomszéd falut is el tudjuk látni. Szeretnénk, ha 1980-ig minden házban gázzal főznének. A 6. ötéves tervidőszak <» munkatermelékenység fokozá­sának időszaka. A marcelházai pártalapszervezet kommunistái ezt mindenekelőtt a hibák el­távolításában látják. A munka- fegyelem javítását és a généi: jobb kihasználását szigorúbb ellenőrzéssel kívánják elérni. A speciális növények nagy ve­tésterülete miatt nem önellá­tók a szemesekből, s a tömeg­takarmányok termesztésével sem lehetnek elégedettek. A helyzeten a vetésforgók gya­kori átértékelésével akarnak javítani. Eddig 450 hektárt tudnak öntözni s ha elképze­lésük — mely szerint mind a 2700 hektáron bevezetik az ön­tözést — megvalósul, mai gondjaik nagy része is meg­szűnik majd. MALINAK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents