Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-04 / 289. szám, szombat

Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A BUKARESTI MEGBESZÉLÉSEK JÓVÁHAGYÁSA Leonyid Brezsnyev, Nikola] Podgornij, Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők álltak díszőrséget Ivan Jakubovszkij marsall ra­vatalánál. (Telefoto CSTK — TASZSZ) Carter súlyos örökséget kapott... WASHINGTON GAZDASÁGI GONDJAI Budapest — A magyar fővá­rosban közleményt adtak ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kibőví­tett üléséről, amely Kádár Já­nosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével de­cember 1-én megvitatta és el­fogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót és a Politikai Bizottság javaslatát az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányel­veiről. Az MSZMP Központi Bizott­sága megtárgyalta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1976. november 25 —26-i bukaresti ülésén részt vett magyar küldöttség jelenté­sét és jóváhagyta tevékenysé­gét. Megállapította: a Politikai Tanácskozó Testület állásfogla­lásai ismételten kifejezésre jut­tatták azt a következetes poli­tikát, amelyet a Varsót Szerző­désben tömörült szocialista or­szágok az európai béke és biz­tonság megszilárdításáért foly­tatnak. Ez a politika megfelel valamennyi európai nép érde­keinek, élvezi minden haladó békeszerető erő támogatását, s az egész világon előmozdítja a béke és a biztonság ügyét. A Központi Bizottság nagyje­lentőségű kezdeményezésnek tartotta a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületének javaslatát, hogy a helsinki biz­Bejrút — Libanonban az arab­közi biztonsági erők védelme alatt fokozatosan helyreáll a béke. Ám két probléma tovább­ra is sürgős rendezésre vár — írta pénteki bejrúti tudósításá­ban az AFP. Az egyik az egymással szem­benálló harcosok nehézfegyve­reinek beszolgáltatása, a másik az izraeli határ mentén, Dél-Li- banonban fennálló helyzet. A francia hírügynökség felté­telezi, hogy a jövő héten, az Egyiptom, Szaúd-Arábia, Szí­ria és Kuwait képviselőiből ál­ló négyoldalú bizottság — amelynek megalakításáról a kai­rói arab csúcstalálkozó intéz­kedett — első ülésén sikerül rendezni a nehézfegyverek be­gyűjtésének problémáját. A másik megoldásra váró idő­szerű probléma az, hogy milyen katonai kontingenseket állomá- soztassanak Dél-Libanonban. Iz­rael szembehelyezkedik azzal, hogy ebben az övezetben „nem tonságl és együttműködési ér­tekezleten résztvett államok vállaljanak szerződéses köte­lezettséget: egymás ellen első­ként nem alkalmaznak nukleá­ris fegyvert. A Központi Bizottság megál­lapította, hogy a tartós közel- keleti béke csak átfogó poli­tikai rendezéssel érhető el. En­nek elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok kivonása valamennyi megszállt arab te­rületről és a palesztin nép tör­vényes jogainak biztosítása, beleértve, az önálló állam lét­rehozásának jogát. A KB és a magyar nép határozottan elítéli az imperialista manővereket, és provokációkat; megerősíti szolidaritását Angola, Mozam­bik, Zimbabwe, Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság népei­nek igazságos harcával. A Központi Bizottság a to­vábbiakban megvitatta és elfo­gadta a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő irányelveit. A KB megállapítot­ta, hogy a magyar nép az MSZMP XI. kongresszusa irány­elveivel összhangban sikeresen teljesíti az idei népgazdasági terv feladatait. A nemzeti jöve­delem a jövő évben 6—6,5 szá­zalékkal, az ipari termelés 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 7—8 százalékkal és a reáljövedelmek 3,5—4 százalék­kal emelkednek. A jövő évben 88 000 új lakás épül. libanoni“ csapatok tartózkodja­nak, akár szíriaiak, akár az arabközi biztonsági erők egyéb nemzetiségű katonái. Egyébként hivatalos izraeli forrásból határozottan cáfolták azokat az értesüléseket, ame­lyek szerint Izrael hajlandó lenne még fegyvereket is szol­gáltatni a dél-libanoni rend biztosítására hivatott reguláris libanoni hadseregnek. Peking — A Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága három napon át tartó tanácsko­zás után csütörtökön befejez­te munkáját és különböző dön­téseket hozott. A testület hatá­rozatairól pénteken hivatalos közleményt hoztak nyilvános­ságra és ezt az Oj Kína hír- ügynökség ismertette. A közleményből kitűnik, hogy Csiao Kuan-hua eddigi ltülügy­Washington — James Carter, az Egyesült Államok megválasz­tott elnöke a Georgia állambeli Plainsben találkozott gazdasági szakemberek, bankárok és üz­letemberek egy csoportjával. A résztvevők közül néhányan vár­hatóan a legfontosabb gazdasá­gi posztokhoz jutnak majd Car­ter januárban hivatalba lépő kormányzatában. Jody Powell, az elnök sajtótitkára elmondot­ta, hogy a tanácskozáson a je­lenlegi gazdasági helyzettel összefüggő kérdések széles kö­rét vitatták meg, köztük a költ­ségvetés, a valutapolitika, az olajárak, az infláció, a munka- nélküliség problémáit. A kon­zultáció eredményeként — hangsúlyozta a sajtótitkár — Carter arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Álla­mok gazdasági helyzete rosz- szább, mint azt korábban felté­telezte. Az Egyesült Államokban tovább folytatódik az infláció üteme, és a gazdasági helyzet súlyosbodása közepette lezajlott az első összeütközés Carter és a monopóliumok között. Az Egyesült Államok megválasztott elnöke ugyanis bírálta az acél­minisztert — aki 1974 tavasza óta töltötte be ezt a tisztséget — „elmozdították“ posztjáról, nem pedig „felmentették“ (he­lyére tudvalevőleg Huang Buát, az eddigi ENSZ-képviselőt állí­tották). Az állandó bizottság egyik alelnökévé — mint Ismeretes — Csou En-lajnak, a néhai minisz­terelnöknek az özvegyét — Teng Jing-csaot nevezték ki. társaságoknak azt a döntését, hogy hat százalékkal növelik az acél árát. A nagy konszernek lényegében figyelmen kívül hagyták Carter arra vonatkozó figyelmeztetését, hogy az acél­árak növelése tovább fokozhat­ja az inflációt. Sőt, mi több, az acélipari mágnások példáját sietve követik mások is. Termé­keik árának küszöbönálló nagy­arányú növelését jelentették be más társaságok is. Carter sajtótitkára elmondot­ta, hogy az új elnök nemtet­széssel fogadta a legnagyobb acélgyártó konszernnek 6 szá­zalékos áremelését. Amerikai közgazdászok véleménye sze­rint az acél ára az év végéig 12 százalékkal emelkedik és ez kedvezőtlenül hat az egész gaz­daságra. Carter nem titkolta, tart az OPEC esetleges újabb olajáremelésétől, ami szintén negatív következményekkel jár­na a tőkés gazdaságra nézve. Az Egyesült Államokban ok­tóberben 7,6 millió volt a mun­kanélküliek száma, ez a kereső lakosság 7,9 százaléka. James Carter ezt követően ta­lálkozott a szenátus külügyi bizottságának tagjaival és a ta­lálkozó során kijelentette: el­nöksége alatt elősrendű figyel­met szentel a stratégiai fegy­verrendszerek korlátozásáról folytatott tárgyalásoknak a Szovjetunióval. Hozzáfűzte, hogy a szovjet- amerikai SALT-tárgyalások az utóbbi időben azért nem értek el haladást, mert a választási kampány idején éles nézetkü­lönbségek mutatkoztak az ame­rikai kormány, a hadügy- és a külügyminisztérium között. Libanonban helyreáll a béke? VÁLTOZÁSOK A KÍNAI KORMÁNYBAN Kommentárunk 1976 XII. 4. „Okunk van az aggodalom­ra a gazdasági és a pénzügyi helyzet miatt, a falusi viszo­nyok és az agrárreform meg­rekedése miatt, az események továbbra is aggasztanak ben­nünket, — még sincs okunk arra, hogy riadtak legyünk és ne bízzunk abban, hogy de­mokráciánk az alkotmányban rögzített keretek között fejlő­dik tovább ... Kétségtelen, hogy az új helyzetben új vá­laszokra törekszünk, és meg­oldást keresünk azokra a problémákra, amelyek másként vetődnek fel, mint két évvel ezelőtt. — Alvaro Cunhal, a Portugál KP KB főtitkára nyi­latkozott így a sajtónak, nem sokkal pártja nyolcadik kong­resszusának megnyitása előtt, érzékeltetve azt a felelősség- teljes magatartást, amellyel a PKP napjaink problémáit szem­léli, és keresi a megoldást. A kontinentális Európa föld­rajzilag legnyugatibb országá­ban a régi. és újkeletű problé­mák szinte áttekinthetetlen szövevénye fékezi a fejlődést. Az ország évi 40 százalékkal rekorderként iratkozott fel az európai Inflációlistára, a mun­kanélküliség is elérte a 20 szá­zalékot, a kereskedelmi mér­leghiány pedig hajszálnyira van a kétmilliárd dolláros re­kordhoz. Fokozódik a jobbol­dali terroristák aktivitása: ez évben napi átlagban két ter­rorakcióra került sor Portugá­liában. Akadozik az új kollek­tív szerződések ■ megkötése, a kormány stabilizációs terveire hivatkozva feloldotta az elbo- csájtási tilalmat, leállította az államosításokat és a földrefor­mot. Fokozódott a nyomás a szakszervezeti egység megbon­tása érdekében Is. Soares mi­niszterelnök pedig elérkezett­nek látta az Időt arra, hogy úgy nyilatkozzon: az ország egy olyan szilárd hatalmi bá­zis, mely feltétlenül hű a vö- rösszegfűs forradalom szelle­méhez, és ennek a magnak be­folyása is van az események­re. A párt nem tartja meg- csontosodottnak, véglegesnek a jelenlegi helyzetet: keresi a le­hetőségeket a forradalom to­Saiálos demokrácia geostratégiai helyzete miatt még sokáig nem valósítható meg a szocializmus Portugá­liában. A portugál kommunistáknak tehát kül- és belpolitikai prob­lémákra, gazdasági kérdésekre kellett keresniük a választ. És, miközben az ország ' már-már permanens választási lázban ég — alig másfél év alatt decem­berben ismét urnák elé szólít­ják a választópolgárokat — a pártnak fel kell készülnie egy újabb választási csatára is, ahol vonzó, meggyőző progra­mot akar kínálni Portugália népének. A portugál párt nem sokkal a kongresszus előtt nyilvános­ságra hozta a kongresszus té­zistervezetét, és főtitkárának neve alatt majd félezer olda­lon könyvalakban megjelentet­te a központi bizottság beszá­molóját. A két dokumentum, Cunhal előadói beszéde és a felszólalók egyöntetűen meg­erősítették a párt stratégiájá­nak alap-pilléreit. Eszerint: je­lenleg is létezik Portugáliában vábbfejlesztésére, s ennek ér­dekében újszerű szövetségi po­litikával kívánja, bővíteni, erő­sítenie a forradalmi erők front­ját. A párt a portugál fejlődés vitathatatlan pozitívumának tartja a széleskörű demokrati­kus szabadságjogok alkotmá­nyos biztosítását, a gazdasági és társadalmi strukturába’n be­következett változásokat és fel­ismerte, hogy jelentős lehető­ségeket rejt magában az a ha­talmi-politikai mechanizmus, amely a parlamentáris és az elnöki demokrácia ötvözeteként jellemezhető, kiegészítve a ha­talom összefonódását a MFA- val, a fegyveres erők moz­galmával. Ugyanakkor — alá­húzva a forradalmi folyamat befejezetlenségét — a portu­gál helyzet átmeneti jellegét emeli ki, hangsúlyozva, hogy az országban még a kapitalis­ta termelési mód az uralkodó. A PKP a demokratikus és a szocialista folyamat továbbfej­lesztését követeli és ehhez ja­vaslatokat dolgozott ki a kor­mányformula átdolgozására is. Ebben szerep illetne meg min­den baloldali forradalmi erőt — §kár szocialista, akár párt- tonkívüli, akár katonaminisz­terelnök irányítaná a kabi­netet. Hasonlóan reálpolitikai meg­fontolások jegyében fogantak a kongresszus külpolitikai ál­lásfoglalásai is. A párt jelen­leg nem tartja aktuálisnak a teljes szakítást a NATO-val, de nem kívánja tovább mélyíteni az együttműködést sem, amire a Soares-kormány egyébként ígéretet tett. A párt elutasítja a csatlakozást a Közös Piac­hoz —, és helyesli a tőkés in­tegrációs szervezettel kötött és kötendő különmegállapodáso- kat. A kommunisták hangsú­lyozták internacionalista elkö­telezettségüket: kiemelt jelen­tőséget tulajdonítanak a szo­cialista országokhoz fűződő kötelékek erősítésének. A 115 ezer tagot számláló Portugál KP megújította és bő­vítette vezető szerveit: az ille­galitás éveiben kipróbált és az elmúlt két és fél évben koop­tált KB-tagok mellett a legfris­sebb'aktivista generáció képvi­selői is jelentős pártmegbíza­tásokat kaptak. A létszámá­ban, vezető testületeiben meg­újult, taktikájában és straté­giájában differenciáltabbá váló párt a szocializmust akaró por­tugál erők megértésétől, támo­gatásától kisérve készül fel az új erőpróbákra. KRAJCZÁR IMRE JAROSLAV JAKUBEC, a cseh­szlovák külkereskedelmi mi­niszter helyettese és Ch. Tar- zi, Afganisztán kereskedelmi miniszterhelyettese Kabulban a két ország öt évre szóló ke­reskedelmi és fizetési egyez­ményét, továbbá az 1976-77- re szóló árucsere-forgalom jegyzőkönyvét és más dokumen­tumokat írt alá. IVAN BOGYUL, a Moldovai Kommunista Párt KB első tit­kára Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, az RSZK elnökének meghívására Buka­restbe érkezett. GISCARD d’ESTAING, fran­cia elnök Tito jugoszláv ál­lamfő meghívására december 6—7-én hivatalos látogatásra Jugoszláviába látogat. AZ OIRT adminisztratív bi­zottságának budapesti ülésén részt vett bolgár, csehszlovák, magyar, NDK-bell, kubai, mon­gol, lengyel, román, szovjet és finn képviselők az érintett or­szágok együttműködésének fej­lődéséről tárgyaltak a rádió- és a tévé-programok kereté­ben. KOMMUNISTA polgármestere lett Nápolynak, Maurizio Va- lenzi személyében. Előtte ezt a tisztséget 30 évig a keresz­ténydemokraták képviselője töltötte be. AZ IZRAELI EGYSÉGEK no­vemberben 34-szer sértették meg Libanon légiterét, s húsz támadást intéztek az ország te­rülete ellen — jelentik a Kö­zel-Keleten működő ENSZ- megfigyelők. A CIA új nagy-britanniai fő­nöke Edward Proctor, aki mint az amerikai nagykövetség politikai beosztottja működik — adta hírül a Time Out cí­mű londoni hetilap. EDWARD KENNEDY, bírálta az USA kormányát, amiért In­diai-óceán térségében levő csa­patai létszámának növelését szorgalmazza. A BÉKEVILÁGTANÁCS Hel­sinkiben közzétett nyilatkozata megállapítja: a világ népeit mélyen aggasztja az ijesztő méreteket öltő fegyverkezési hajsza, a katonai költségveté­sek évről évre való növekedé­se, a tömegpusztító fegyverek romboló erejének gyors üte­mű fokozódása. BRIT MAGÁNTÁRSASÁGOK 1974-ben 179,8 millió fontot ru­háztak a dél-afrikai gazda­ságba — állapítja meg az a brosúra, amelyben Jack Wod- dis, Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártja Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja bírálja kormányának a dél-afrikai faj­üldöző rezsimekkel való együttműködését. LISSZABONBAN katonai bí­róság elé állították Alberto de Carvalhot, Salazar titkosrend­őrségének, a PIDE-nek volt ügynökét. Nehéz mentési munkálatok Törökországban Ankara — Hóesés és nulla fok alatti hőmérséklet nehezí­ti a mentési munkálatokat Ke- let-Törökország földrengés súj­totta térségében. A mentőala­kulatok többezer sátrat szállí­tottak Van tartományba. Ezek közül azonban csak mintegy másfélezer a téli sátor, a töb­bi nem nyújt védelmet a hideg idő ellen. Becslések szerint az eddig szállított sátrakba több mint húszezer személy helyez­hető el. A helyenként erős hó­esésben nehéz eljuttatni az élelmet, ruházatot és gyógy­szert a rászorulókhoz. Demirel török kormányfő üzenetben mondott köszönetét azoknak az országoknak, ame­lyek a katasztrófa károsultjai­nak segítségére siettek. A mi­niszterelnök hangsúlyozta: az állam minden tőle telhetőt megtesz a földrengés sújtotta térségben az élet normalizálá­sa érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents