Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-30 / 310. szám, csütörtök

RENDSZERES MUNKÁVAL A PROPAGANDISTÁK SZEREPE A SZISZ BEN A lektorok és a propagan­dists kiválasztása, előkészíté­se és stabilizálása olyan hár­mas feladat, amely döntő mó­don befolyásolja, hogy növeke­dik-e, vagy pedig csökken a SZISZ által szervezett politikai oktatás hatékonysága és minő­sége. Helytelen szemlélet len­ne, ha a propagandisták kivá­lasztását csupán az alapszer- vozetek „magánügyének“ tekin­tenénk A színvonalas, megfe­lelően előkészített, szakmai szempontból is felkészült pro­pagandista kiválasztásával ez­ért behatóan foglalkoznak a pártszervek és -szervezetek is. A propagandista élő szavával sok fiatalra gyakorol hatást. Például a Považská Rystrica-i járásban az 1973—-1974-es okta­tási évben 437 politikai-oktatá­si csoportot létesítettek mint­egy 10 027 taggal, a jelenlegi évfolyamban pedig több mint 14 000 tagot számláló 550 cso­port létesült. Ezért is fontos a propagandisták kiválasztásának kérdése. A törekvés egyértelmű — a propagandistatisztségbe a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egye­temének végzőseit. vagy a SZISZ járási bizottsága esti is­kolájának abszolvenseit kell ki­választani. Számuk azonban nem fedezi a járási szervezet szükségleteit, ezért esti isko­lákat létesítettek a Vágmenli Gépgyárak, a Dubnica nad Vá- hom-i Gépgyár és a Púchovi Gumigyár üzemi ifjúsági szer­vezete mellett. A járás terüle­tén a SZISZ városi bizottságai mellett létesítendő esti iskolák létrehozása is megvalósul. A SZÍSZ járási bizottságának ilyen törekvése hosszú időre megoldja a megfelelő propa­gandisták kiválasztásának goncjját. Az igyekezet megvan, azonban mégis vannak problé­mák. A hibát gyakran az alap­szervezetek bizottságai követik el. Az elmúlt évfolyamokban nem volt ritkaság, hogy a SZISZ üzemi szervezeteinek bizottságai a propagandista tisztségbe olyan fiatalokat ja­vasoltak, akik fél éven belül bevonultak katonának, amikor pedig visszatértek, már nem ér­dekei te őket ez a munka. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a propagandisták kivá­lasztásában szükség van az if­júsági és pártszervezetek köl­csönös együttműködésére, ösz- szehangolt munkájára és tájé­kozottságára. E téren két nem kívánatos jelenség mutatkozik: vagy a SZISZ üzemi szerveze­tének bizottsága választja ki a propagandistát, és erről nem értesítik a párt üzemi alapszer­vezetének bizottságát, vagy el­lenkezőleg. A helyzetet elvsze- rűen megoldja a közép-szlová­kiai kerületi pártbizottság tit­Kettős évforduló 1977 a szlovákiai főiskolák katonai tanszékei számára kü­lönösen' jelentős lesz: mégpe­dig azért, mert a NOSZF 60. és fennállásuk 25. évfordulójának esztendeje. A szlovákiai főiskolák kato­nai tanszékei az eltelt 25 év alatt eredményes munkát vé­geztek a csehszlovák néphad­sereg tartalékos tisztjeinek képzése és nevelése terén. A Szlovák Műszaki Főisko­la Katonai Tanszékének tagjai e kettős évfordulót „A Szlovák Műszaki Főiskola Katonai Tan­székének 25 éve, a szocialista haza védelmére való felkészü­lés 25 éve“ jelszó jegyében kö­szöntik. A tanszék minden kommunistája és dolgozója kö­vetkezetesen teljesíti a CSKP XV. kongresszusának saját fel­tételeikre lebontott határoza­tait. Bekapcsolódtak a szocia­lista munkaversenybe, gazdag tapasztalataik alapján kötele­zettségvállalásokat tettek a fő­iskolás fiatalok még eredmé­nyesebb nevelése érdekében. Az 1976—77-es tanévben a fő ki­képzési formákban kiváló ered­ményeket akarnak elérni. Nem­régiben a kettős évforduló tisz­teletére felhívást intéztek a szlovák főiskolák összes kato­nai tanszékéhez kezdeményezé­sük és aktivitásuk követésére. Ladislav Sládek alezredes kárságának 1974. szeptember 11 én hozott határozata, amely leszögezi: az összes pártszerv és -szervezet köteles figyelmet szentelni a SZISZ által szerve­zett politikai oktatás előkészí­tésének, kiváltképpen a lekto­rok kiválasztásának és előké­szítésének. A határozat többek között kimondja, hogy a propa­gandamunkát végző párttago­kat lehetőleg ne bízzák meg egvéb feladatokkal. Považská Bystricában a. iára-- si pártbizottságnak és a SZISZ járási bizottságának az emlí­tett határozat alapján telt in­tézkedései valóban segítettek a helyzeten. Ilyen módon több mint 550 propagandista került a pártszervezetek és ifiúsági szervezetek ellenőrzése alá. # # # Az igazi propagandista megtalálása azonban csak a munka felét jelenti. A másik, nem kisebb fontosságú, s talán sokkal igényesebb dolog — amint azt a tapasztalatok is mutatják —, s ahol eddig a legtöbb probléma tapasztalható, a propagandista rendszeres elő­készítése, a következetes mun­ka. A propagandisták túlnyomó többsége felelősségtel jeseu vég­zi munkáját, emellett teljes mértékben tiszteletben tartja a CSKP KB 1973. évi júliusi ple­náris ülésének határozatát, amely az ifjú nemzedék neve­léséért vállalt felelősségről szól. A járásban a SZISZ által szervezett politikai oktatás több csoportjában végzett ellenőrzés tapasztalatai azonban azt mu­latják. hogy néhány alapszer­vezet nem fordít kellő gondot a propagandisták előkészítésé­re. A propagandista tevékeny­sége esetenként formális és nem kelti fel az érdeklődést. Ha az előadó nem készült fel és megelégszik azzal, hogy az előírt témát egy keze ügyében levő kézikönyvből olvassa fel, csökkent a tanulókör tagjainak érdeklődése az oktatás iránt, rohamosan hanyatlik az egész oktatöfolyamat hatékonysága, és a végeredmény a nullával egyenlő. A legfontosabb: megtalálni a helyes választ a kérdésre: ki és hol készítse elő tulajdonképpen a propa­gandistákat? A felelet nem olvan egyszerű, hiszen csupán a Považská Rystrica-i járásban több mint 500 propagandista működik. Ezért helyes tehát az a megállapítás, hogy csupán a pártszervek és -szervezetek szüntelen segítsége oldja meg a problémát. Ez okból Považská Bystri- cában is megosztották a felada­tokat: a SZÍSZ járási bizottsá­ga gondoskodik szervezési szempontból a propagandisták előkészítéséből, tartalmi szem pontból pedig a járási pártbi zottság mellett működő Politi­kai Nevelés Háza és az üzemi pártszervezet mellett működő politikai neveiési kabinet. Pél dául a Politikai Nevelés Háza mellet működő ifjúsági lektor­csoport tartja az előadások 80 százalékát a SZISZ járási bi­zottsága mellett működő esti iskolában, s hasonló a helyzet az üzemi alapszervezetek esti iskoláiban. Az előkészítés leg­megfelelőbb formája nyilván­valóan a szemináriumi oktatás, amely nemcsak az egyes témák részletes magyarázatát tartal­mazza, hanem pedagógiai-lélek­tani alapismereteket is nyújt. # # * A tapasztalat igazolja, hogy csak a több évi rendszeres fog­lalkozás eredményes. Ezért fontos feladat a lektori és a propagandista-testület stabili­zálása. A Považská Bystrica-i járásban helyesen fogták fel a testület stabilizálásának fontos­ságát és az 1973— 1974-es év­folyamban szerzett tapasztala­tok után, amikor is 13 propa­gandistával kevesebb volt, cél­tudatosabban láttak hozzá a kérdés megoldásához. Az első sikerek nem várattak sokáig magukra. Az elmúlt két évfo­lyamban már egv propagandis­tájuk sem hiányzott. A propa­gandista test Ü1et stabi l i zá1ásá- hoz vezető út nem abban rej­lik, hogy az egyes propagan­distákat megtartsák tisztségük­ben, hanem a helyes kiválasz­tásban. Munkájuk szüntelen fi gvelemmel kísérése hozzájárul ahhoz, hogy idejekorán reagál­junk a szükséges változásokra. DUŠAN PETRÁK Az utolsó simítások — ráragaszt'jók a palackokra a címkéket Kétmillió üveg pezsgő Don Peringnon első pohár pezsgője Q A francia kirá­lyok itala dolgozóink asztaián 0 Gondoltak a cukor­betegekre is # A De Luxe a legkiválóbb Szilveszterkor csaknem min­denütt pezsgőt bontanak az új év köszöntésére. Azonban so­kan nem tudják, mióta ismer­jük a pezsgőt és ki találta fel. Csaknem háromszáz éve a hau- tenvillersi kolostor pincéjében Don Peringnon kezeiben durrant az első üveg és amikor meg­kóstolta ezt a kiváló italt, el­határozta, hogy többet is készít belőle. Franciaországban Cham­pagne körzetében fekszik ez a város, s innen származik a pezsgő közismert, elterjedt ne­ve is. Innen került e nemes ital a királyi udvarokba. Ré­gebben csak a gazdagok fo­gyaszthatták. Már XIV. Lajos francia király is kedvelte, de ki tudja, mit mondana most Don Peringnon, ha látná, hogy találmánya ná­lunk ma már bárki számára hozzáférhető. Aligha hinné szemének, hogy a királyi udva rokból a dolgo- zó nép asztalá­ra került az „italok királya“, a pezsgő. Az olvasót bizonyára az is érdekli, hogy mióta készítünk nálunk pezsgőt. Bratislavában az első pezsgőt 1825-ben kezd­te gyártani a Hubert cég. E név alatt kerül forgalomba nálunk még ma is, de már Sereden gyártják. Eleinte egy öreg, tá­gas borpincében készítették, néhány éve azonban korszerű üzem épült, s azóta az itt gyár­tott pezsgő minősége állandó­an javul. Egy palack pezsgő érlelése most is 18 hónapig tart. A leg­jobb minőségű, jól kiforrt bo­rokból készül és palackokban érik. A seredi pezsgőgyár éven­te több mint 2 millió 400 ezer palackot készít. Az érlelés 18 hónapja után eltávolítják az üvegből a leülepedett borélesz- tót, majd ízesítik. A hozzáada­Ma már korszerű gépek töltik palackokba a pezsgőt (A CSTK és a szerző felvételei) Önkiszolgáló üzletek. Az el­adók fele a vásárlók kezét fi­gyeli. Hát még mindig akad­nak nálunk emberek ...? Akadnak. Nem is kevesen. Nénikék, elegáns hölgyek és kevésbé elegáns férfiak, diá­kok, jönnek, látnak — és visz­nek. Ha visznek. Mert sokat akar a szarka . .. A Prior Áruházban a kijárat­nál kellett figyelmeztetni egy hölgyet: próbálás után elfe­lejtette levetni az 500 koronás pulóvert. — Jaj, látják kedveskéim, milyen szórakozott vagyok?! Annyira megtetszett, hogy ta­lán még ki sem fizettem — védekezett nem mindennapi szellemességgel és szemtelen­séggel a naiv asszonyság. A rendőrségen aztán még né­hány apróság került elő a tás­kájából. Mások születésnapot akartak ünnepelni — ingyen rummal. — ötén voltak — meséli a Kamzik Áruház élelmiszerüzle­tének vezetője. — Négyen „fa­laztak“, egy pedig rakta sport­táskájába a háromdecis rumos üvegeket. Huszonegy darab kezdte meg vándorlását a há­zi bulira... — Még szerencse, hogy csak kezdte... — Igen, de nem mi füleltük le a társaságot. Az egyik tag­nak kevés osztalékot ígértek, ezért feljelentést tett a rend­őrségen. Két eset a sok ezer közül. Ezek nem kicsiben űzik a mes­terséget. Kimondottan a köny- nyű haszonszerzés a céljuk. A rendőrség aztán ilyen értelem­ben is kezeli ezeket a profikat. De miért csúsztat táskájába egy-egy kiflit, fél vajat vagy sajtot az öreg nénike, a fiatal- asszony vagy a tíz-tizenhárom éves gyermek? Miért van az, hogy meglett férfiak filléreket és koronákat érő árut vágnak zsebre anélkül, hogy fizetné­nek? Talán az ősi ösztön hajtja őket, amely felszedette őseink­kel az útszélre pottyant kuko­ricacsövet, a szomszéd kert­jében lehullott diót? Nehéz erre válaszolni. Most valaki azt mondhatná: semmi­Csak önmagunkra gondolunk? ség az egész, miért kell ezen fennakadni? Igen ám, csak­hogy nem szabad elfelejteni: a lopás tényét nem kisebbíti az ellopott tárgy értékének a cse­kély volta Az önkiszolgáló üzletekben vigyázó szemek figyelik a vá­sárlókat ... Hogyan véd jük meg azonban a szövetkezet, a gyár, az üzem, a város, a falu kö­zös vagyonát? Mert valaho­gyan védeni kell azok ellen, akik azt vallják: ami minden­kié, az senkié, és akkor jobb, ha az enyém. Pedig nagyon jól tudják, hogy nemcsak az övék, ami a miénk. De hát az emberi önzés nem ismer határokat. Álmunkban is egymás kezét lessük, nem ra­gad-e hozzá valami? Vagy a búcsúkézfogás előtt motozzuk meg egymást? Nyilvánvaló, hogy nem erre van szükség. Kell a hivatalos ellenőrzés is, de magánember­ként is sokat tehetünk a kis és nagy tolvajok ellen, a rendbon­tók, a szemtelenkedők és neve­letlen embertársaink ellen. Sokat tehetnénk, de keveset teszünk. — Mit csinálna, ha látná, hogy valaki elemei a polcról dolgokat, és bevásárlószatyrá­ba csúsztatja? — kérdem az önkiszolgálóban egy vásárlótól. — Semmit. Miért, mit kel­lene tennem? Majd talán érezve a kérdés élét, hozzáteszi: — Nem az enyémet viszik . .. — És ha a pénztárcáját akarnák ellopni? — Rendőrért kiáltanék. Hasonlóképpen válaszoltak férfiak és nők, fiatalok és öre­gek. Egy harminc esztendő kö­rüli fiatalember megjegyezte: — Amire ön kíváncsi, én megpróbáltam, de a vásárlók gorombán lehurrogtak. Hogy miért ütöm az orrom mások dolgába . .. Hát ilyenek vagyunk mi, em­berek. Hallgatásunkkal akarat­lanul is cinkosságot vállalunk. De nemcsak ezekkel' a kis és nagy tolvajokkal, hanem a rendbontókkal, szemtelenke- dőkkel és neveletlenekkel is. Egyszerűen csak azért, mert nem az enyémet lopják, hanem mindenkiét; csak azért, mert nem velem szemtelenkednek, hanem tehetetlen öregekkel, és nőkkel; csak azért, mert csu­pán önmagunkra gondolunk. Mit számít nekünk, hogy idősebb személy, terhes asz- szony, gyermekkel a karján kismama áll a buszban, a vil­lamosban?! Fontos, hogy mi ülünk, és csak nézünk, nézünk kifelé az ablakon, s nem akar­juk észrevenni őket. Pedig ész­revettük, ezért bámuljuk olyan kitartóan a Napot, a Holdat, a csillagokat és a természetet... Az emberi közömbösség azonban olyan, mint a bume­ráng: mindig visszaüt. TOMI VINCE golt konyakos likőr mennyisé­ge szerint különböztetünk meg édes, félédes és száraz pezsgőt. A száraz pezsgőbe nem tesz­nek cukros oldatot, ezért az íze inkább savanykás. Talán még ízletesebb az édesített Hubert. Az utóbbi években vörös borból is gyártják, de csak keveset, mert nem nagy az érdeklődés iránta. Érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi időben a sere­di üzem dolgozói a cukorbajo­sokra is gondoltak, Hubert-dia- betik elnevezéssel olyan pezs­gőt hoztak forgalomba, amelyet népi cukorral édesítenek. A legismertebb pezsgőjük a Hubert De Luxe, amelynek szesztartalma csak hét száza­lék, de zamata kiváló. Ez a muskotály illatos szőlő borá­ból készül. Ebből a szőlőből ke­vés terem, ezért nem képesek teljes mértékben kielégíteni a keresletet. Az üzem dolgozói az elmúlt tíz év alatt 1 millió 400 ezer üveggel növelték a pezsgő gyártását. A racionalizálási fo­lyamat keretén belül í*z évi ter­melés felét új szovjet módszer szerint állítják elő. A pezsgőt nem üvegekben, hanem nagy tartályokban érlelik. A tartá­lyokból automata gépek töltik üvegekbe a kiváló italt. jó pezsgőt csakis a legkivá­lóbb borokból lehet készíteni. A seredi borüzem a környékbe­li szövetkezetektől vásárolja a szőlőt. A legtöbb szőlőt a So- porfíai (Sopornyai) Győzelmes Február Szövetkezet és a Sa­lai (Vágsellyei) Barátság Szö­vetkezet termeli az üzem szá­mára. Idén a galántai járás ter­melőitől 400 vagon szőlőt vásá­roltak és préseltek ki. Pincéi­ben már érik a bor, 2—3 év múlva pezsgő készül majd be­lőle. Talán még annyit, hogy a seredi üzem 1958 óta különbö­ző kiállításokon és nemzetközi versenyeken 44 arany, 40 ezüst és egy bronzérmet nyert. KRAJCSOVICS FERDINAND

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents