Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-30 / 310. szám, csütörtök

Siabodsngot Santiago CairiM! Felsorakoznak a spanyol ellenzéki erők NÉHÁNY _____ 1 SORBAN Madrid — Madridban ülést tartott a kilenc ellenzéki párt, köztük a kommunisták képvi­selőit tömörítő bizottság, amely a kormánnyal folytatandó tár­gyalásokra alakult. A bizottság ismételten kife­jezte tárgyalási készségét és azt a reményét, hogy már a közeljövőben megteremtődnek a tárgyalásokhoz szükséges fel­tételek. A tanácskozás részt­vevői ezzel kapcsolatban kie­melték, hogy Santiago Carril­lo és más kommunista vezetők letartóztatása megnehezíti a kormány és az ellenzék közötti kapcsolatokat. Madrid több kerületében újabb tüntetések zajlottak le a bebörtönzött kommunista veze­tők szabadon bocsátása érde­kében. Hasonló tüntetésekre került sor más spanyol nagy­városokban, köztük Bilbaóban és San Sebastianban is. A Mundo Obrero, a Spanyol Kommunista Párt illegálisan megjelenő lapja vezércikkében megállapítja, hogy a kormány a kommunista vezetők letartóz­tatásával az ellenzék meggyen­gítésére és megtörésére tesz kísérletet. A bebörtönzöttek hozzátarto­zói János Károly királyhoz in­tézett táviratukban követelték, hogy az uralkodó sürgősen lép­jen közbe a letartóztatottak szabadon bocsátása érdekében. A spanyol rendőrség meg­akadályozta az Olasz—Spanyol Bizottság küldöttsége által ter­vezett sajtókonferencia meg­rendezését. A bizottság követel­ni akarta a Spanyol KP KB fő­titkárának és más kommunista szabadon bocsátását. Az olasz parlament kommunista, szocia­lista és kereszténydemokrata párti képviselőinek küldöttsé­ge kedden érkezett Madridba. Giuseppe d’Amela kommunis­ta küldött a rendőrség közbe­lépését élesen elítélte. Megál­lapította, hogy a spanyol kor­mány azon állítása, mely sze­rint az országban az élet de­mokratizálódik, valótlan. Carlo Francanzani kereszténydemok­rata küldött a delegáció nevé­ben hangsúlyozta, hogy a rend­őrség akciója megsértette az alapvető emberi szabadságjo­gokat. Bern — Genfben tegnap ki­adott nyilatkozatában a Svájci Munkapárt Santiago Carrilló- nak, a Spanyol Kommunista Párt KB főtitkárának azonnali szabadon bocsátását és a Spa­nyol KP legalizálását követeli. Carrillo és néhány további kommunista személyiség bebör­tönzése megmutatta, hogy Spa­nyolországban még mindig nem létezik szabadság és demokrá­cia — hangsúlyozza a nyilat­kozat, amely egyben követeli az összes politikai fogoly sza­badon bocsátását és minden spanyol állampolgári jogainak teljes elismerését. CORVALÁN TALÁLKOZÓJA MOSZKVAI DOLGOZÓKKAL Luis Corvalán, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára kedden a chilei demokratákkal való szolidaritás szovjet bizottságá­nak szervezésében a moszkvai dolgozók képviselőivel találko­zott. Corvalán köszönetét mondott Leonyid Brezsnyevnek, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának, kormányának és egész lakossá­gának, amiért segítettek elő­mozdítani a junta börtönéből való kiszabadulását. Elmondta, hogy harcostársai közül csak néhányat engedtek szabadon;a junta sajtójának adatai szerint is 3300 politikai foglyot tarta­nak rabságban, csaknem két­ezer hazafi sorsa ismeretlen, folytatódnak a törvénytelen le­tartóztatások. Változatlanul ér­vényben van a rendkívüli álla­pot. A szovjet főváros társadal­mának képviselői forró szere­tettel üdvözölték a Chilei KP főtitkárát kiszabadulása alkal­mából, s biztosították arról, hogy a chilei hazafiak a továb­biakban is számíthatnak a szovjet emberek szolidaritásá­ra. LONDON KOMPROMISSZUMOT SZORGALMAZ Újabb véres rendőrtámadás Fokvárosban 1976. XII. 30. A dél-afrikai rendőrség kedd­re virradó éjjel újabb véres tá­madást intézett a fajüldöző re­zsim ellen tüntető afrikaiak el­len. Fokváros Langa nevű, af­rikai lakta negyedében a rend­őrök tüzet nyitottak egy gyász­tüntetés részvevőire, akik kö­zül ketten életüket vesztették. A vasárnapi összeütközések során huszonnégy tüntető éle­tét vesztette, és több mint száz megsebesült. Fokváros afrikai gettóiban továbbra is feszült a helyzet. Pretoriából sietve olyan rend­őri egységeket vezényeltek a kikötővárosba, amelyeknek már van „tapasztalatuk“ az afrikai lakosság tömegmegmozdulásai­nak leverésében. Ivor Richard, a genfi Rhode- sia-konferencia elnöke, Nagy- Britannia állandó ENSZ-képvi­selője Londonból 14 napos dél­afrikai körútra utazott. Látogatásának célja, hogy kompromisszumos szerződés megkötésére bírja a fajüldöző Smith-rendszer vezetőit. Sze­retné elérni, hogy Smithék ad­ják fel eddigi merev álláspont­jukat, és Rhodesiában alakít­sanak olyan ideiglenes kor­mányt, melyben részt vennének a színes bőrű többség képvi­selői is. Richard Dél-Afrikában arról a problémáról is tárgyal, hogy az ideiglenes rhodesiai kormányban az angolok „köz­vetlenül“ is részt vehessenek. Ivor Richard — Kissinger amerikai külügyminiszter re­ceptje szerint — „inga-diplo­máciát“ folytat és meglátogat­ja Zambiát, Tanzániát, Mozam- bikot, Rhodesiát, a Dél-afrikai Köztársaságot, és minden jel szerint Angolát is, továbbá tár­gyalóasztalhoz ül a rhodesiai felszabadítási mozgalom vezető képviselőivel. A genfi Rhodesia-konferen- ciának 1977. január 17-én kel­lene folytatódnia, de az angol külügyminisztérium képviselői nem zárják ki, hogy ha Ri­chard dél-afrikai tárgyalásai során „nehézségekbe“ ütközik, a genfi Rhodesia-konferencia folytatásának időpontja is el­tolódhat. Diario Popular című portu­gál napilap értesülése szerint Oscar Cardoso, a salazari fa­siszta titkosrendőrség, a P1DE egykori felügyelője vezeti az Afrika déli részein tevékenyke­dő portugál zsoldosokat. Az 1974. április 25. forradalmi for­dulat idején az ügynök a PIDE- nak a portugál gyarmatokkal foglalkozó osztálya élén állt. Április után rendőri felügyelet alá helyezték és feltételesen szabadlábon hagyták. A közel­múltban megszökött Portugá­liából és Afrika déli részén „te­lepedett le“. A PIDE felszámo­lásával foglalkozó bizottság el­fogató parancsot adott ki elle­ne. A- rhodesiai hatóságok terror­ja elől menekülve huszonhét- ezer zimbabwei lakos vándo­rolt Mozambikba. A mapulói kormány négy hatalmas mene­külttáborban helyezte el őket. Mozambikban mindent megtesz­nek, hogy a zimbabwei mene­kültek számára biztosítsák az alapvető életfeltételeket, és be­kapcsolják őket az ország gaz­dasági és társadalmi életébe. Az ENSZ gyermeksegélyezési alapja, az UNICEF pedig egy­millió dollár összegű segélyt juttatott nekik. AZ ENSZ világkonferenciát szervez a fajüldözés és a diszkrimináció elleni harc tá­mogatására. Az 1978-ban Acc­rában sorra kerülő tanácskozás előkészítésére az ENSZ gazda­sági és szociális tanácsa 14 ta­gú bizottságot nevezett ki. t­ROMÁNIA Nagy Nemzetgyű­lése tegnap Bukarestben meg­tárgyalta a mezőgazdasági dol­gozók jutalmazásáról, a zöld­ség, gyümölcs és burgonya ter­mesztésének kiszélesítéséről szóló törvényeket. A tanácsko­záson Nicolae Ceausescu köz- társasági elnök, az RKP főtit­kára is részt vett. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK teg­nap a nevadai sivatagban vég­rehajtotta az idei 15., hivata­losan bejelentett föld alatti atomrobbantását. TODOR ZSIVKOV, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának el­nöke tegnap Szófiában bemu­tatkozó látogatáson fogadta Bohuslav Večerát, Csehszlová­kia új bulgáriai nagykövetét. AZ ETIÓP KÜLÜGYMINISZ­TER tegnap sajnálkozását fe­jezte ki afelett, hogy Szudán területét támaszpontként hasz­nálják fel Etiópia ellenségei­nek ellenforradalmi csoport­jai. A portugál parlament jóváhagyta az 1977-es költségvetést Lisszabon — A portugál par­lament jóváhagyta Mario Soa­res szocialista párti kisebbsé­gi kormányának jövő évre vo­natkozó gazdaság-fejlesztési tervét és az 1977-es költségve­tést. A kormány gazdasági terve ellen adták le voksukat az el­lenzékeik közül a szociálde­mokrata képviselők, a kommu­nista párt és a Demokrata Szo­ciális Centrum párt (CDS) kép­viselői pedig tartózkodtak a szavazástól. Mind a három el­lenzéki párt küldöttei tartózko­dást nyilvánítottak a költségve­tésre vonatkozó szavazás során. Mario Soares kormányfő a voksok leadása előtt azzal fe­nyegetőzött, hogy ha leszavaz­zák a tervet és a költségvetést, kormánya lemond. Mint mon­dotta, gazdasági javaslatainak elvetése a kabinet számára „ve­szélyes és kedvezőtlen“ lett volna az esetleges külföldi köl­csönökre vonatkozó tárgyalá­sok tekintetében is. Ismételten hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kisebbségi kormány helyett nincs alternatíva és véleménye szerint egy esetleges koalíciós partner bevonása csak elmélyí­tené a meglévő nézetkülönbsé­geket. ŔOMÄNIA ÜNNEPÉN A z idén immár huszonki- lencedszer emlékezik meg december 30-án a testvéri szocialista Románia egész dol­gozó népe hazája nagy törté­nelmi jelentőségű eseményé­ről, a monarchia megdöntésé­ről és a köztársaság kikiáltá­sáról. Az ünnep alkalmából a szocialista társadalom építé­sében megtett útra visszapil­lantva, a romániai kommunis­ták, a dolgozó emberek elis­merésremél tó eredményeket életszínvonal Romániában — az RKP politikájának e köz­ponti kérdése — az elmúlt kö­zel három évtized alatt szün­telenül emelkedett. Románia bel- és külpolitiká­ja egységes célokat követ. Em­lékezetes, hogy az RKP leg­utóbbi kongresszusán a közpon­ti bizottság beszámolója állást foglalt a Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok és hadseregeik közötti kapcso­latok fejlesztése mellett. A A bukaresti Carpati tervező intézet hatalmas modern, fi) épülete. idézhetnek fel az élet minden területéről. A monarchia megdöntése az RKP vezette széles néptömegek hősies harcának az eredménye, Románia történelmének sors­döntő fontosságú eseménye volt. 1941. augusztus 23-ával, az ország felszabadításával Romániában forradalmi küzde­lem kezdődött, amelynek ered­ményeképpen mélyreható poli­tikai és társadalmi átalakulá­sok, gazdasági és szociális re­formok valósultak meg. Ez az időszak a népi demokratikus forradalom megvalósítását, a munkás-paraszt hatalom meg­teremtését jelentette, s a ro­mán nép előtt megnyitotta a jövője szabad építéséhez veze­tő utat. A monarchia megdön­tése és a köztársaság kikiál­tása azt jelentette, hogy a mun­kásosztály a parasztsággal szö­vetségben s a többi dolgozó tá­mogatásával kivívta a politikai hatalmat, s áttérhetett a szo­cialista forradalom feladatai­nak megvalósítására. A köztársaság kikiáltása óta eltelt csaknem három évtized­ben elért sikerek nem maguk­tól születtek: kemény munka, gyakran nem könnyű áldozat- vállalás tükröződik bennük. Az RKP XI. kongresszusán elfoga­dott ötéves terv fejlesztési üte­me is jelentős erőfeszítéseket követel a lakosságtól. Kétség­telen azonban az is, hogy Ro­szocialista országok viszonyát általában, így a KGST-ben és a Varsói Szerződésben is ele­ve meghatározza, hogy közösek az érdekeik a szocialista és a kommunista társadalmi rend felépítésében és védelmében, így van ez hazánk és Romá­nia egymást közti kapcsolatai­ban is, amelyek a marxizmus— leninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus jegyében fej­lődnek tovább. Országaink és pártjaink kap­csolatainak elmélyítéséhez je­lentős mértékben hozzájárultak Gustáv Husák és Nicolae Ceau­sescu találkozói, azok a meg­beszélések, amelyekre ez év nyarán Berlinben, az európai kommunista és munkáspártok értekezlete alkalmából, vala­mint legutóbb Bukarestben, a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének ülése folyamán került sor. A csehszlovák—román poli­tikai, gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés sokoldalú bővülését nagy mér­tékben előmozdítják a külön­böző szintű párt-, kormány- és parlamenti küldöttségek köl­csönös látogatásai és a két or­szág társadalmi szervezeteinek egyre élénkebbé váló kapcso­latai is. Tartósan emelkedő irányzatú a csehszlovák—román gazda­sági együttműködés. Az 1976— 1930-as évekre megkötött új Az új év küszöbén WALDHEIM A VILÁGPROBLÉMÁKRÓL Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár szokásos újévi üzenetében azzal a felhívással fordult a világ valamennyi államához és népéhez, hogy minden erőfe­szítésükkel a nemzetközi béke és biztonság további megszilár­dításán legyenek. Waldheim hangsúlyozta a még meglévő tűzfészkek, köz­tük a dél-afrikai feszültségfor­rás felszámolásának szüksé­gességét. A közel-keleíi helyzetet érintve az ENSZ főtitkára sík- raszállt a konfliktus béketár­gyalások útján történő átfogó rendezéséért. „Eljött az ideje, hogy komoly erőfeszítéseket tegyenek a béketárgyalások felújítására és haladéktalanul pozitív megoldást találjanak az új háborús konfliktus veszélyé­vel fenyegető közel-keleti probléma rendezésére“ — mu­tat rá az üzenet. A világszervezet főtitkára kiállt egy új igazságos nemzet­közi gazdasági rendszer meg­teremtéséért, amely megfelelne a fejlődő országok társadalmi és gazdasági haladása érdekei­nek. A fekete-tengeri Constanta kikötő, amelyet az utóbbi éveicben. nagymértékben kibővítettek és korszerűsítettek, úgyhogy befoga­dóképessége háromszorosára növekedett. mánia szocialista építőmunká­ja közepette mindig is támasz­kodhatott a testvéri országok­kal való együttműködésből, a szocialista gazdasági integrá­cióból fakadó lehetőségekre. A köztársaság kikiáltása óta eltelt időszakban Románia glo­bális ipari termelése csaknem harmincszeresére emelkedett. Ennek következtében az ipar lett a népgazdaság döntő ága­zata, és mintegy 60 százalék­ban részesedik a nemzeti jö­vedelem kialakításában. Ugyan­akkor nagy súlyt helyeznek a mezőgazdaság fejlesztésére is, amelynek termelése az 1938. évhez viszonyítva több mint kétszeresére növekedett. Az kereskedelmi egyezmény elő­irányzata szerint országaink kölcsönös árucsere-forgalma 54 százalékkal növekszik az előző ötéves időszakhoz viszonyítva. Népeink, országaink összefo­gása és egyre szorosabbá váló együttműködése — mind poli­tikai, mind gazdasági tekintet­ben — a béke és a haladás ja­vát szolgálja. Ebben a szellem­ben emlékezik meg ma hazánk és a szocialista közösség töb­bi országa a testvéri román nép életének történelmi évfor- lulójáról, és további sikereket kíván országépítő munkájában, a béke és a nemzetközi eny­hülés elmélyítésére irányuló erőfeszítéseiben. PROTICS JOLÁN Történelmi évfordufó

Next

/
Thumbnails
Contents