Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-02 / 287. szám, csütörtök

Pezsgő szervezeti élet ÖSSZEHANGOLT MUNKA # KIHASZNÁLJÁK A SZAKKÖRI TEVÉKENYSÉG LE HETÖSÉGEIT 0 ÚJÍTÁSOK ÉS MILLIÓK # NEMZETKÖZI TÁBOROKBAN A SZISZ bratislavai 11-es kör­zőiének legnagyobb szervezete a Slovnaft vállalatban működik. A 2100 lag 23 alapszervezetbe tömörül. Az alapszervezeteket 17 tagú üzemi bizottság irá­nyítja Ivan Beiiačkci elnökkel az élen. Beňačka elvtárs múlt év decembere óta irányítja a fiatalokat. Ez a rövid idő is elég volt ahhoz, hogy bizonyít­son. A szervezetben a nem egé­szen egy esztendő leforgása alatt sok minden megváltozott. — Először is azzal kezde­ném — mondja I. Beňačka —, hogy nem kell félni egy ilyen nagv szervezet irányításától. Hálás dolog, persze, ha meg tudjuk találni a kellő módsze­reket. Vállalatunkban mindig éjénk tevékenység folyt a szer­vezetben, így tehát volt mire építem. Sok itt a tettre kész fiatal, csak kellőképpen irányí­tani kell őket... S ez volt a bökkenő — a rátermett tiszt­ségviselők hiánya. Ezt a kér­dést kellett sürgősen megolda­nunk. Az alapszervezetek bi­zottsági tagjai tanfolyamokon vettek részt. Akiket nem tartot­tunk megfelelőknek, azok he­lyébe másokat javasoltunk. Menet közben sikerült megol­dani egy másik fontos* dolgot — kellőképpen összehangolni a 23 alapszervezet tevékenysé­gét. Kéthetenként összeülnek az alapszervezetek elnökei — ezeken az üléseken részt vesz az üzemi pártbizottság megbí­zottja is —, s megvitatják a benyújtott javaslatokat, kérel­meket. Ezek megoldásánál ter­mészetesen figyelembe veszik az alapszervezetek reális lehe­tőségeit, tagjainak tevékenysé­gét, kezdeményezését. — Legutóbb a politikai okta­tás színvonalának emelésével foglalkoztunk — veszi át a szót ismét az elnök. — Mindig sok gondunk volt a lektorok biztosításával. Ez most részben belső erőből sikerült. Szerveze­tünkben 231 pártiag és -tagje­lölt, valamint nagyon sok főis­kolát végzett fiatal tevékeny­kedik, akikre az előadásoknál mindig számíthatunk. A párt- szervezet és a Katonai Akadé­mia is segítségünkre sietett a lektorok ügyében. Három mű­szakban folyik a termelés, így bajos volt az oktatás időpont­ját egyeztetni. Kis fejtörés után ennek is megtaláltuk a módját: minden témával kapcsolatban két előadást szervezünk, így mindenki kiválaszthatja a neki éppen megfelelőt. A politikai nevelőmunkán kívül lehetőségük van — s ezt ki is használják — a szakköri tevékenységre is. Nemrégiben jöttek létre a könyvbarátok kö­rei, illetve az irodalmi körök, amelyeknek tagjai eddig hét vetélkedőt szerveztek. E vetél­kedők egyik fontos szerepe, hogy a fiatalok megismerjék egymást, felkutassák a tehetsé­geket. Akadnak közöttük nagy­szerű vers- és prózamondók, akik a vállalati összejövetele­ken, ünnepségeken „csillogtat­hat ják" tudásukat. Szinte minden sportágnak vannak itt hívei, akik közül a legjobbak a már hagyományos Slovnaft-sportnapokon képvise­lik az üzem színeit. S milye­nek a lehetőségek e széles kö­rű sporttevéknységre? Azt hi­szem, sok ifjúsági szervezet fiataljai irigyelhetnék. Rendel­kezésükre áll az Inter sportpá­lyája, a Slovnaft szakmunkás- képző intézetének pályája és uszodája. Van még mivel dicsekedniük. Az „Ifjúsági fényszóró-mozga­lom“ által meghirdetett ener­gia- és tüzelőanyag-megtakarí­tási versenyben egyik szerveze­ti tagúk bizonyult,országos mé­retben a legjobbnak. Az első félévben a Slovnaft fiataljai 11 millió korona értékű újítási ja­vaslatot nyújtottak be. Nagyon elterjedt a gyárban az ésszerű­sítési mozgalom is. Az Ifjú Szakmunkások Tanácsa a ja­vaslatot valamelyik alapszerve­zethez továbbítja, így a fiata­lok .kezdeményezését kihasznál­va egyetlen javaslat sem vész kárba. — Talán még megemlíteném — szólal meg ismét /. Beňač­ka —, hogy szervezetünk 1973 óta kapcsolatot tart fenn és versenyben áll az NDK és Len gyelország társüzemeinek fia­taljaival. A múlt évben a Száz­halombattai Kőolajipari Válla­lat KISZ-tagjai is csatlakoztak hozzánk. A verseny keretében minden évben értékeljük a .szerevezeti tevékenységben, va­lamint a termelésben legjobb eredményt felmutató szerveze­tet. A versenyen kívül már több közös akciónk is volt. Minden évben meghívjuk a német, a lengyel és a magyar fiatalokat a Slovnaft-napokra. Tavaly ma­gyar barátaink új javaslattal álltak elő: rendezzünk minden nyáron kéthetes nemzetközi tá­bort. Az első összejövetel meg­szervezését ők vállalták. A ba- latonkarattyai tábornak nagy visszhangja volt a baráti orszá­gok fiataljai körében, így jö­vőre is szeretnénk nyélbe ütni egy ilyen nemzetközi tábort. Ennek megszervezését mi vál­laltuk. URBÁN KLÁRA 197B XII. 2. a tavaszi munkák, valamint a növénytermesztés előirányzott növekedésére irányuló intézke­dések előkészítése során. A legfontosabb feladat a ter­mőtalaj kihasználásának felmé­rése és értékelése a kerületek, járások és mezőgazdasági üze­mek szerint. A földmérő és térképészeti hi­vatalokkal együttműködve pon­tosabbá kell tenni a termőtalaj nyilvántartását, s az évi terme­lési és pénzügyi tervekben olyan intézkedéseket kell ki­tűzni, amelyek aa összes me­zőgazdasági termőtalaj, főleg a létek és a legelők jobb kihasz­nálására irányulnak. Felül kell vizsgálni a vízgaz­dasági feltételek rendezésére, az öntözés kiszélesítésére, a kis víztárolók építésére elfoga­dott intézkedések megvalósítá­sát s az adott lehetőségek jobb kihasználásának feltételeit a növénytermesztés intenzitásá­nak fokozásában. A tudományos-kutatási alap és az agrolaboratóriumok se­gítségével állandóan figyelem­mel kell kísérni az őszi veté­sek és a herefélék vegetációs fejlődését, s a helyzetnek megfelelően hatékony agro­technikai intézkedésekhez kell folyamodni. A zöldtakarmá­nyok korai betakarítása érde­kében idejében kell gondos­k odni a takarmánynövények ta­vaszi ápolásáról és trágyázá­sáról. Az irányítás valamennyi szintjén elemezni kell a nö­vénytermesztés 1976-os ered­ményeit, s a tapasztalatokat ki kell használni az évi termelési­pénzügyi terv, valamint a ta­vaszi munkák tervének kidol­gozásakor. Felül kell vizsgálni a növénytermesztés fejlesztésé­re elfogadott dokumentumok, elsősorban a gabonaprogra­mok, a szemes kukorica, a gyü­mölcs- és a zöldségtermesztés, a rét- és legelőgazdálkodási programok eddigi teljesítését, s meg kell határozni ezeken a területeken az 1977-es esz­tendő konkrét feladatait. Fokozni kell a terv szerepét és a tervezés színvonalát A terv lebontása új hozzá­állást követel, már a követke­ző évben hozzá kellene járul­nia a termelési szakosítás és a koncentráció folyamatainak elmélyítéséhez, a tartalékok mozgósításához, a termelőesz­közök hatékonyabb kihasználá­sához. E cél érdekében a terv lebontása során ki kell hasz­nálni a kerületi és a járási termelési igazgatóságok ta­nácsadó szerveinek, a szakbi­zottságoknak és a kooperációs tanácsoknak a segítségét; eb­ben a munkában a kidolgozott termelési koncepciókból, a ter­melés fejlesztésének kerületi és járási tanulmányaiból kell kiindulni. A mezőgazdasági vállalatok­ban a terv kidolgozásához jó alapot nyújtanak a komplex elemzések eredményei; rendkí­vüli figyelmet kell szentelni a termelés hatékonyságának, gondoskodni kell arról, hogy a terv nyomást gyakoroljon a termelési költségek csökkenté­sére, a villanyáram és a ne­mes tüzelőanyagok gazdaságo­sabb felhasználására. Ezek azok a fő irányzatok, amelyeket az idei téli mező- gazdasági kampányban követni kell. A kerületekben, járások­ban és vállalatokban a téli kampány feladatainak lebontá­sánál figyelembe kell venni a konkrét feltételeket. Az irányí­tás egyes fokozatain, főleg a járásokban és a mezőgazdasági üzemekben részletesen elemez­ni kell az állattenyésztésben elért eredményeket, rámutatva azokra a tartalékokra, amelyek az egyes szakaszokon a kiváló gazdaságok eredményeihez vi­szonyítva jelentkeznek. Konk­rét és kötelező intézkedéseket kell foganatosítani az ilyen tartalékok kihasználására 1977- ben. A mezőgazdasági vállalatok­ban az állattenyésztési terme­lés elemzését az egyes üzem­egységek és az egyes dolgozók szerint kell elvégezni; konk­rét eljárásokról kell gondos­kodni az állatok termelékeny­ségében, a takarmányfogyasz­tásban, valamint a hatékony­ság többi mutatójában tapasz­talt indokolatlan különbségek felszámolására. A döntő felada­tok teljesítése és a problémák megoldása céljából gondoskod­ni kell a dolgozók további szakképzéséről az egyes hiva­tások szerint, aktívaértekezle­teket és politikai-gazdasági konferenciákat kell szervezni, s tanfolyamokon kell megis­mertetni az állattenyésztési dolgozókkal a takarmányok pótforrásainak kihasználását, az elhullás korlátozásának módszereit, s az eredménye­sebb állattenyésztés további szakkérdéseit. A szolgáltatások keretében, valamint a tudományos-kutatá­si alap munkája által az ed­digieknél jobban kell támogat­ni a mezőgazdasági vállalatok feladatainak teljesítését, a ter­melési-műszaki problémák megoldását, a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségi szín­vonalának emelését. A téli kampány feladatainak sikeres teljesítése elsősorban attól függ, hogy a pártszervek és -szervezetek munkája milyen visszhangra talál az állatte­nyésztésben döntő szerepet játszó emberek között, milyen eredményesen hat a munkakez- deményezés fejlesztésére. Fon­tos tehát, hogy a pártszervek és -szervezetek kellő gondot fordítsanak a téli kampány előkészítésére, gondoskodja­nak a nem formális, a politi­kai tartalomról, arról, hogy előtérbe kerüljön a dolgozók felkészítése, a munkakezdemé­nyezés fejlesztése és a tarta­lékok mozgósítása. Egységesí­teni és koordinálni kell a dol­gozók munkáját az állami, a gazdasági, a társadalmi szer­vekben és szervezetekben. Az Ideológiai nevelő és a tömeg­politikai munkában a téli kampány feladataiból kell ki­indulni. A CSKP KB Titkársága által jóváhagyott alapelvek, valamint a területi pártszer­vek ezekre kapcsolódó prog­ramjainak szellemében minden üzemi pártbizottságban és párt- alapszervezetben ki kell dol­gozni a saját intézkedések ter­vét. Ezeket megtárgyalás cél­jából a taggyűlések elé kell terjeszteni, s a taggyűlések ha­tározatai alapján meg kell ha­tározni a felelős dolgozók és a kommunisták konkrét fel­adatát. BALLA LÁSZLÓ mérnök, a CSKP KB dolgozója Hasadnak a barázdák... í B illa felv. J ŐSZ VÉGI MÉRLEG Szlovákia néhány mezőgazdasági üzemében még dolgoznak a kombájnok, törik, morzsolják a kukoricát, másutt az utol­só hektárokat szántják, a legtöbb helyen azonban már befe­jezték az őszi mezei munkákat. Időszerű tehát feltenni a kérdést, hogy milyen is volt tuladonképpen az idei ősz és milyen tanulságokkal szolgált. Nem volt könnyű Az őszi mezei munkákat több körülmény tette nehezeb­bé. Szeptember—november hó- napokbah az 50-évi átlagnál jó­val több csapadék hullott, és a szokásosnál később értek be a növények. Már az őszi be­takarítás elejét jelentő silóku­korica begyűjtését is csak egy-két hetes késéssel lehetett megkezdeni, és az elkésett ve­getáció még számottevőbb volt a szemes kukoricánál. A nehéz feltételek és a megfeszí­tett munkaütem mellett min­den eddiginél nagyobb gondot kellett fordítani a betakarítási veszteségek csökkentésére, hi­szen az aszályos nyár miatt a cukorrépa és a szemes kuko­rica az előző évinél kisebb ho­zamokat adott. A gépek után elszóródott répát, elmaradt kukorica kalászokat kézzel is össze kellett szedni, és az elő­ző évekhez viszonyítva többlet- munkát adott a kukoricakóró begyűjtése, amivel a tömegta­karmányok kisebb hozamait pótolták. Jeles bizonyítvány Ha egy-egy időszak mezei munkáinak befejezése után bizonyítványt kapnának a me­zőgazdasági üzemek dolgozói és vezetői, akkor most túlnyo­mórészt jelessel kellene érté­kelni őket. Mivel érdemelték ki a ,, jő jegyet“? Elsősorban azzal, hogy úrrá tudtak lenni a ne­héz helyzeten és ezzel párhu­zamosan a minőség tekinteté­ben is szigorúaknak bizonyul­tak. Az egyes munkákat zöm­mel a kitűzött határidőre be­fejezték. Idejében felszedték a burgonyát és e héten a cukor­répa felvásárlása is véget ért. A határban járva gyönyörű, egyenletesen kelt vetéseket láthatunk. Ez is bizonyítja, hogy az ősziek idejében kerül­tek földbe és a magágyat jól előkészítették. Központi szer­veink az őszi mélyszántás vég­ső határidejét december 5-ben határozták meg és a jelenlegi helyzet lehetővé teszi, hogy a munkát a kitűzött időben befe­jezzék. A szemes kukorica az egyedüli, ahol nem sikerült teljesíteni a kitűzött célt. A növény betakarítása tovább tart a határidőnél, elsősorban a szem nagy nedvességtartal­ma miatt. Ez ugyanis lassítot­ta a szárítást és így a kom­bájnok nem dolgozhattak fo­lyamatosan. Jó példákat is bőven említ­hetünk. A Kúbaňi (Füri) Efsz már október 14-én befejezte a búza vetését. Amikor látták, hogy eltolódik a siló- és a sze­mes kukorica érése, átdolgoz­ták a vetésforgót és az emlí­tett növények után csak el­enyésző területen vetettek bú­zát. A moslovái (hidaskürti) és a diakavcei (deáki) szövetke­zetben, valamint egész sor to­vábbi üzemben tapasztaltam, hogy a nehéz feltételek mel­lett is vállalták a többletmun­kát, begyűjtötték a kukorica- kórót és répakarajjal, illetve -szelettel lesilózták. ,,A gépi betakarítás során bizonyos méretű elszóródást lehetetlen elkerülni, nem törvényszerű azonban, hogy az elszőródott répát, kukoricakalászt a földön kell hagyni“ — mondta hetek­kel ezelőtt az egyik szövetke­zet agronómusa. Hasonlóan vélekedtek és cselekedtek szin­te kivétel nélkül valamennyi mezőgazdasági üzemünkben. Mindenképpen ide kívánkozik a svodíni (szőgyéni) szövetke­zet példája. Szlovákiában első­ként fejezték be a szemes ku­korica betakarítását, mivel példásan megoldották a ned­ves szem szárítását és raktáro­zását. Négy Skoda-180 asuk munkáját is úgy szervezték, hogy jobban talán nem is le­hetett volna. Közös gondunk, valamennyiünk témája volt az elmúlt hetekben a me­zei növények betakarítása. Munkások, diákok, vállalatok és intézmények dolgozói, vala­mint néphadseregünk katonái közös erővel segítették meg­menteni a megtermett értéke­ket. Az erők összefogására ösztönzőleg hatott a CSKP Központi Bizottsága és a szö­vetségi kormány júliusi felhí­vása. A felhívás szavaival összhangban társadalmunk leg­különbözőbb rétegei bizonyítot­ták, hogy a közösség érdeké­ben áldozatvállalásra is képe­sek. Követésre méltatlan példák A teljesség kedvéért szólni kell olyan dolgokról is, ame­lyek bizony elszomorítóak. Saj­nos, nem minden mezőgazda- sági üzemben hasznosították kellően az éjszakai műszako­kat. Beszéltem napi 10—12 órát dolgozó kombájnossal, akinek a szövetkezet napköz­ben nem vitt ki forró teát sein meleg ebédet, és azt sem ér­tettem, hogy arra a kombájnra, amelyikkel számoltak a kukori­cabetakarításban miért nem szereltek vezetőfülkét. Még mindig megtörtént, hogy a szántó traktoros vagy a kuko­ricát betakarító kombájnos délben „hazaugrott“ ebédre, persze gépével együtt. Az idén sok helyen kézzel kellett kiszedni a cukorrépát. Társadalmi segítséggel kiszed­ték ugyan, de a levélzet össze- szedésére csak 2—3 hét múlva került sor. Nem véletlenül pa­naszkodott az egyik járási zoo- technikus, hogy fáj a szíve, amikor a földön heverő levél- zetet látja. Néhány helyen bi­zony még napokkal ezelőtt is szétszórtan hevertek, a földeken sárguló répalevelek. Külön fejezetet érdemel a szemes kukorica. Vetésterületé- . nek nagysága és termesztésé­nek jelentősége megköveteli, hogy betakarítására kellő gondot fordítsunk. Ősszel min­dig számítani kell esőre, tehát nem rendkívüli eset, ha ned­ves a szem. Ennek tudatában kell felkészülni a termés beta­karítására, lehetőleg úgy, hogy . a szárítás ne. akadályozza a kombájnok folyamatos munká­ját. Ez az idén — sajnos — csak kevés helyen sikerült. Szerencsére nem tipikus, csak elvétve előforduló esetek­ről van szó. Persze ezeknek sem kellene lenniük. Ezt a jó példák bizonyítják. Ez utób­biak érdeme, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók a nehéz fel­tételek közepette Is kapkodás nélkül és jó minőségben vé­gezték el az ős?5 me?.ei mun­kákat. EGRI FERENC 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents