Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)
1976-12-02 / 287. szám, csütörtök
FELÚJÍTJÁK az alkatrészeket Oiitömozgalommal a BfeflüM termelésért Riportútjaim alkalmával a mezőgazdasági munkák dandárjában számtalanszor emlegettek a Holicei (Gellei) Gép- és Traktorállomás nevét. Sok dicséretet kapott a közismert üzem, de jócskán kijutott a bírálatból is. A mezőgazdasági ütemek vezetői panaszkodtak, hogy a gépállomás késve száb lítia vissza az annyira szükséges rakodógépeket és rosszak a lehetőségek az akkumulátorok kicserélésére is. Most — a betakarítási munkák végén — kíváncsian néztem szét az üzemben és arról érdeklődtem, hogy milyen okok miatt húzódott el egyes gépek és alkatrészek javítása Pupka Mihály, a gépállomás igazgatójának helyettese szinte felkészülten várt és minden kertelés nélkül feltárta a hiányosságok okait. — Nemcsak rajtunk múlott — mondotta —, hogy az igényeket nem tudtuk teljesen ki- eléjííteni. Sajnos, a bel- és külföldi partnerektől sok esetben nem kaptuk meg a megrendelt alkatrészeket. Az üzem vezetőinek sok gondot okozott ez az áldatlan helyzet. Eredetileg úgy tervezték. hogy közel 20 millió korona értékű javítást végeznék el a gépeken. Azonban énn alkatrészhiány miatt 6 200 000 koronával kellett csökkenteniük a tervet. Igen sok erőfeszítésbe került, amíg a hiányzó bevételt más munkák végzésével sikerült pótolni. Weisel Vilmos, a gép- és traktorállomás szakosított műhelyének vezetője elpanaszolta, hogy a Német Demokratikus Köztársaságból behozott T 172- es lés T-174-es mechanikus és hidraulikus rakodók javításához nem kaptak elég alkatrészt. Emiatt háromnegyed' év alatt a tervezett 91 rakodó helyett csak 54-at javítottak meg. Ila a jövőben sem javul a helyzet, nem vállalhatják tovább a T-172-es rakodók javítását. évente mintegy 5000 akkumulátort javítanak a szakosított műhelyben. Sajnos, olykor hajrázniuk kell, mert a Banská Št iavnica-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem nem szállítja idejében a gyártáshoz szükséges lemezeket. Emiatt épp aratáskor alig tudtak akkumulátort cserélni a rászoruló mező- gazdasági üzemeknek. Szinte hihetetlen eltérések vannak az igények és lehetőségek között. Az összesítés szerint a mezőgazdasági üzemek 45 359 akkumulátort igényelnek, de a gép- és traktorálloÉsszerüsítéssel, korszerűsítéssel 600 000 koronát takarítottak meg $ Az akkumulátorok gyártásához nem kapnak elég alkatrészt •£ Hosszú ideig javítják a rakodógépeket ® Az újítási javaslatok nem porosodnak más csak 11000-et tud szállítani. Népgazdasági szempontból az akkumulátorhiány nagy veszteséget jelent. Az üzem vezetőinek értesülése szerint sok helyen a traktorokat, rakodókat, baggereket munkaszünet alatt, sőt még éjszaka is üresen járatják, mert akkumüláTóth Ferenc, a gépállomás többszörösen kitüntetett újítója (A szerző felvétele) torhiány miatt csak körülményesen tudják beindítani őket. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ennek következtében milyen nagy mennyiségű üzemanyag fogy el. Az igények tehát nagyok; a lehetőségek viszont korlátozottak. Ezért a gép- és traktorállomás vezetősége — minden dolgozó kezdeményezését figyelembe véve — igyekszik megoldani a problémát. Nehéz körülmények közfitt is a lehető legtöbb szolgáltatást nyújtják. A rakodógépek javításához szükséges alkatrészeket, ha lehetséges, felújítják. A mezőgazdasági üzemektől kapott, behozott alkatrészeket is használhatóvá teszik. Több esetben új alkatrészeket is készítenek. Ehhez a munkához nagy segítséget nyújtanak a lelkes újítók. Horváth József újítási felelős szerint minden benyújtott javaslatot meghatározott időn belül értékelnek, és — ha hasznossága bebizonyosodik — rövid idő alatt érvényesítik a gyakorlatban. A kollektíva tagjai közül megemlíthetjük Bá- bics Imrét és Rácz Istvánt, akik kötelezettségvállalásuk értelmében figyelik az alkatrészek tartósságát, minőségét. Javaslatuk alapján a gyártó üzemek néhány alkatrészt már jobb minőségben állítottak elő. Az újítók elmés újítási javaslat alapján ügyesen kiköszörülik a rakodógépek forgókoszorúját, nagyobb golyókat helyeznek a ÉPÜL A ZÁHORIE KOMBINÁT csapágyakba és ily módon a szakosított javítóműhely dolgozói 600 000 korona értékű megtakarítást érnek el. A T- 172-es és a T-174-es rakodókat az úiítási javaslatok alkalmazásával gyorsabban és olcsóbban javítják. Az üzemlátogatás során hosz- szan elbeszélgettem Tóth Ferenc újítóval is, akit kezdeményezéséért már többször kitüntetlek. Vállalati méretben újításaival 1975-ben a 3. helyre került. Munkájáról szerényen nyilatkozott. Elmondotta, hogy épp alkatrészhiány késztette újabb újítási javaslatok benyújtására. Nemegyszer látta, hogy a nagy teljesítményű gépek sokszor pár koronás alkatrész hiánya miatt hosszabb ideig üzemképtelenek. Kamatoztatta 26 éves munkája során szerzett tapasztalatait és a szocialista munka- brigád többi tagja, valamint a vezetőség segítségével mintegy 83 000 korona értékű újítást vezetett be. Továbbra is a munkafolyamatok korszerűsítésén, ésszerűsítésén dolgozik. A gép- és traktorállomás vezetői a dolgozók javaslatainak figyelembe vételével már az új tervet készítik elő. Előreláthatólag — az említett problémák miatt — ismét nehéz gazdasági év vár rájuk. Ezért mérlegelik, hogy milyen módon lehetne még jobban pótolni a hiányzó alkatrészeket és esetleg új termelési folyamatokkal elérni a kívánt bevételt. A múlt évben nagy sikert arattak a babkaszáló gépekkel. Remélhetőleg 1977-ben is újabb ötletes gép pel vagy gépi berendezéssel, esetleg a gépek üzemeltetésének módosításával lepik meg a mezőgazdasági üzemek dolgoZOIt- BALLA JÓZSEF Előnyös beruházás A 6. ötéves tervidőszakban mintegy 2,5 milliárd koronát fordítanak a Gabcíkovo — Nagymaros vízierömü- rendszer építésére (CSTK) — Mintegy 2,5 milliárd koronát fordítanak a 6. ötéves tervidőszakban a Gabcí- kovo (Bős) — Nagymaros ví- zierőmű-rendszer építésére. Elsősorban Bős környékén, valamint a Hrušov (Körtvélyes) — Dnnakiliti levezető csatornán és víztáru'ón folynak majd a munkálatok. Jelenleg előkészítik a közös szerződés-tervezetet és a csehszlovák rész bevezető tervét. Miután ezeket kidolgozzák, a tervezők megkezdhetik a végrehajtási tervek elkészítését. A vízierőinű-rendszer legnagyobb haszna az lesz, hogy védeni fogja a környező területeket az árvíz ellen. Ezzel több mint 7 milliárd korona értékű állóalap és személyi tulajdon védelméről gondoskodnak. A népgazdaság ezenkívül nagy mennyiségű villamos áramhoz jut. /V vízi erőművek hazánk számára évente mintegy 1,8 milliárd kWó áramot fognak termelni. Ha ezt a mennyiséget hőerőművekben állítanánk elő, ehhez 2,3 millió tonna barnaszenet kellene elégetni. Az eddigi számítások szerint a Bős—Nagymarosi vízierőmű-rendszer villanyáram-termelése az összes beruházási költséget 14 éven belül visszatéríti. Az erőműrendszer megépítése után csatornáján új hajó- utat létesítenek. így a hajók megkerülik a nehezen hajózható Rajka — Gönyű közti szakaszt, amely a Duna alsó folyásánál levő Vaskapu után jelenleg a legnehezebben hajózható rész. A vízi erőművek megépítése a hajózás szempontjából 256 millió koronás megtakarítást jelent, egyidejűleg 60 százalékkal javul a hajók időbeli kihasználása, s ezzel tüzelőanyag-szükségletük is jelentősen csökken. A Bős — Nagymarosi vízi erőművek a mezőgazdasági termelést is kedvezően befolyásolják, mert megteremtik az intenzív mezőgazdasági nagyüzemi termelés előfeltételeit. Az árvízvédelemmel a mezőgazdaságban évente csaknem 190 millió korona kár előzhető meg. Növelni fogja a hektárhozamokat a víztárolók és a csatornák vizéből való öntözéssel is. Korszerűsítik a termelést (ČSTK) — Százötven éve annak, hogy az aši járásban levő Studánkában elkezdték a gyapotfonal gyártását. Az 1826-ban megalapított üzem évszázadunk hatvanas éveiben indult nagy fellendülésnek, amikor korszerűsítették. Ekkor az üzemet az aši Ohara vállalathoz csatolták, és az elavult gépek nagy részét a Szovjetunióból importált gépekkel pótolták. Az tizemben jelenleg minden ötödik gép szovjet gyártmány. A korszerűsítést tovább folytatják, s még a mostani ötéves tervidőszakban az aši Ohara vállalat gépparkjának legnagyobb részét modernizálják. Az üzem öt műhelye közül kettőnek a berendezése teljes egészében szovjet gyártmány. Az STB-4 típusú korszerű szovjet szövőszékek felszerelését az Ohara vállalat stfíbrói üzemében is megkezdték. Az 1976/77-es téli kampány fő irányzatai a mezőgazdaságban Nagy cementgyár épUI Rohožníkban. A Záhorie I. és a Záhorie H. kombinát már megkezdte a cement gyártását. Képünkön: •gľ rotációs kemence látható, amely pnrtlandcementet gyárt. ^Felvétel: S. Petráš — ŰSTK) Mezőgazdaságunk ebben az időszakban rendkívül igényes feladatok előtt áll. Az utóbbi két esztendő időjárása kedvezőtlenül hatott a takarmánytermesztésre, ami bonyolult helyzetet teremtett az állattenyésztésben. Sikeresen meg kell oldani a tömegtakarmányok hiányából eredő problémákat, teljesíteni kell az idei állami terv előirányzatait s ki kell alakítani a feltételeket a következő esztendő és az egész 6. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez. A bruttó mezőgazdasági termelést 1977-ben 8,2 százalékkal, az állami alapokba irányuló árutermelést 7,1 százalékkal kell növelni. Különösen igényesek a feladatok az állattenyésztés szakaszán. Az 1977 es állami végrehajtási tervben előirányzott termékfelvásárlás színvonala a vágóállatoknál — baromfi nélkül — 4 százalékkal, ezen belül a vágómarhánál 1,7 százalékkal, a sertéseknél 6 százalékkal magasabb az idei várható valóságnál, a vágóbaromfi felvásárlásának előirányzott növekedése 5,2 százalékos, a tejé csaknem 2 százalékos. A növénytermesztésben az a feladat vár a mezőgazdasági dolgozókra, hogy már 1977-ben jelentős eredményeket érjenek el a növénytermesztés és az állattenyésztés növekedési ütemének kiegyenlítésében. Az idei tapasztalatok arra utalnak, hogy a gabonafélékből való önellátás céljának fokozatos elérése, s ezzel összefüggésben a tö- megtakarmányok termesztésének fokozása mellett a cukorrépa termesztésének is fokozottabb figyelmet kell szentelni. Szükséges, hogy a pártszervek és -szervezetek teljes mértékben kihasználják azt a kedvező politikai légkört, amely a CSKP XV. kongresszusa utáni időszakban a választások előkészítésével és lezajlásával kapcsolatban kialakult. Gondoskodni kell róla, hogy a CSKP KB elmúlt évi októberi ülésének szellemében a gazdasági vezetők és a dolgozók kollektívái új hozzáállásukról tegyenek tanúbizonyságot az állami terv feladatainak lebontása és teljesítése során. Következetes harcot kell folytatni a passzivitás és az elégtelen cselekvőkészség ellen, s nem szabad megtűrni azt, hogy egyesek a vállalat érdekeit a társadalom érdekei fölé helyezzék. Ennek különösen nagy jelentősége van a további intenzív fejlesztés döntő irányzatainak megvalósításában. Az idei téli időszak és az egész következő év igényesen próbára teszi majd az állattenyésztők és a növénytermesztők, valamint a szolgáltatási dolgozók képességeit, felkészültségét és odaadását, az irányítómunka színvonalát, rugalmasságát és hatékonyságát. Az igényes feladatok teljesítésének első szakaszát jelenti az idei téli kampány, amelyet a CSKP KB Titkársága 1976. november 16-án hagyott jóvá. Ennek értelmében, valamint az 1977-es év feladataival és a 6. ötéves terv céljaival összhangban a politikai-szervező munkát elsősorban a következőkre kell összpontosítani: 4 Az állattenyésztés terineI lési feladatainak egyenletes teljesítésére s a piac állattenyésztési termékekkel való egyenletes ellátására. E cél elérése érdekében széles alapokra kell helyezni az állatgondozókkal, az etetőkkel, az állattenyésztés további dolgozóival és az élelmiszeripari dolgozókkal folytatott munkát. A tervezett feladatokat minden vállalatban tíznapos időszakokra kell lebontani az egyes tenyészetek, munkakollektívák és egyének szerint, s valamennyi dolgozóval meg kell tárgyalni a termelés anyagi-műszaki ellátásának feltételeit. Mindenütt ki kell dolgozni az intézkedések komplex rendszerét, amely a tervezett feladatok teljesítésére, főleg a technológiai fegyelem megszilárdítására, a munkaszervezés színvonalának emelésére, a helyes munkadíjazásra, a legjobb dolgozók és üzemegységek tapasztalatainak teljes kihasználására irányul. A pártbizottságoknak meg kell követelniük a gazdasági vezetőktől, hogy tíznaponként és havonként értékeljék az eredményeket az istállók, tenyészetek és az egész vállalat szerint. A pártalapszervezetek bizottságaiban és a taggyűléseken rendszeresen kell értékelni az adott helyzetet, konkrét intézkedéseket kell elfogadni az észlelt fogyatékosságok felszámolására, s ezek végrehajtásával meg kell bízni a párttagokat. Javítsuk a takarmánygazdálkodás színvonalát és hatékonyságát Az 1976. november 30-án elkészített fizikai leltár alapján az irányítás minden szintjén el kell készíteni a takarmánymérlegeket, a mezőgazdasági vállalatokban pedig a vállalaton belüli egységekre, istállókra lebontott takarmányozási terveket. Rendszeresen figyelemmel kell kísérni ezek megtartását, s havonta elemezni kell az intézkedések megvalósítását. Ki kell használni a tömegtakarmányok minden lehetséges forrását, főleg a szalmát. Ehhez a helyi feltételek alapján minden vállalatban ki kell dolgozni a takarmányozás technológiai és műszaki programját. Jobban ki kell használni az élelmiszeripari melléktermékeket s a lehetőségek szerint a konyhai hulladékokat is. A járásokban és a mezőgazdasági vállalatokban programszerűen kell gondoskodni az állatállomány tervezett számáról, a nagyobb szaporulatról, az elhullási veszteségek csökkentéséről. 2 A növénytermesztés szakaszán értékelni kell a múlt év eredményeit és tapasz talatait. Ezekből kell kiindulni
