Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-02 / 287. szám, csütörtök

Gyümölcsöző tanácskozások ÜLÉSEZIK AZ AMERIKAI —SZOVJET KERESKEDELMI ÉS GAZDASÁGI TANÁCS m LEONYID BREZSNYEV: AKTIVIZÁLNI KELL AZ ERŐFESZÍTÉSEKET A SZOVJET JAVASLAT AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS FIGYELMÉNEK ELŐTERÉBEN Moszkva — Moszkvában ked­den megnyílt az Amerikai- Szovjet Kereskedelmi és Gaz­dasági Tanács 4. ülése, ame­lyen a tanács vezetői és tagjai a két ország vállalatainak, bankjainak és más szervezetei­nek vezetői vesznek részt. Nyikolaj Patolicsev, a Szov­jetunió külkereskedelmi minisz­tere az ülésen elhangzott be­szédében rámutatott: „A szov­jet népgazdaság fejlődésének üteme és jellege jő előfeltéte­leket teremt a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagyará­nyú gazdasági együttműködése számára. A jelek szerint — mu­tatott rá Patolicsev — 1976-ban a két ország közötti áruforga­lom meghaladja majd a 2,5 milliárd dollárt, ami csaknem kétszerese az 1974. évi színvo­nalnak. Azokat a hátrányos megkülönböztetéseket jelentő kereskedelmi és hitelkorlátozá- sokat azonban, amelyeket az Egyesült Államok kongresszusa fogadott el a Szovjetunióval szemben, kihatással lesznek a szovjet—amerikai kereskedelem további fejlődésére. A Szovjet­unió külkereskedelmi miniszte­re kijelentette, hogy a kereske­delmet mentesíteni kell minden olyan elemtől, amelynek sem­mi köze a kereskedelmi tevé­ken vséghez. William Simon, az USA pénz­ügyminisztere beszédében hang­súlyozta az Amerikai—Szovjet Kereskedelmi és Gazdasági Ta­nács munkájának fontosságát. Mint rámutatott, a tanács je­lentős szerepet tölthet be az amerikai—szovjet kereskedelem kiszélesítésében és elmélyítésé­ben. Az új amerikai kormány­zatnak — jegyezte meg Simon — szoros együttműködést kell kialakítania a kongresszussal, hogy törvényhozási úton való­sítsák meg az USA és a Szov­jetunió közötti kereskedelmi- gazdasági együttműködés érde­keinek megfelelő módosításo­kat. William Simon az ülésen felolvasta Ford elnöknek az ülés résztvevőihez intézett üd­vözletét. Leonyid brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a tanács mosta­ni 4. ülése alkalmából kedden vacsorát adott. A vacsorán be­szédet mondott Leonyid Brezs­nyev és William Simon. A szovjet-amerikai kapcsola­tok békés alapokra való helye­zésének fontosságát, a nemzet­közi béke megszilárdításának szükségességét hangoztatva az SZKP KB főtitkára rámutatott: „békeszerető politikánk újabb bizonyítéka az a javaslat, ame­lyet a Szovjetunió és varsói szerződésbeli szövetségesei a napokban tettek a tavaly Hel­sinkiben tartott tanácskozás minden résztvevőjének, köztük az Egyesült Államoknak is, hogy kössenek olyan szerződést, amelynek értelmében nem al­kalmaznak elsőként egymás el­len atomfegyvert. Várjuk a 'vá­laszt erre az indítványra és re­méljük, hogy az kedvező lesz." Leonyid Brezsnyev a továb­biakban kijelentette, hogy a Szovjetunió kész továbbhaladni az ntomhŔi'r.*'" veszélyének sen akkor lesz lehetséges, ha az Egyesült Államok felszá­molja a Szovjetunióval szemben alkalmazott hátrányos megkü­lönböztetést a kereskedelem és a hitelnyújtás területén. Az amerikai kormány 1972-ben tett ezzel kapcsolatos ígéreteit mind ez idáig nem tartották meg, s ez súlyosan zavarja a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok fejlődését.“ Leuuyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és W. E. Simon amerikai pénzügyminiszter. (ČSTK — TASZSZ felvétele) enyhítése felé vezető úton, kész együttműködni az új ame­rikai kormányzattal, ha az ugyancsak ebben a szellemben szándékozik cselekedni. „Akti­vizálni kell az új SALT-megát lapodás megkötésére vonatkozó erőfeszítéseket azon az alapon, amelynek egyeztetése mór rég megtörtént Vlagyivor?! <• kban “ — mondotta Leonyid Brezs­nyev, maid így folytatta: „Ide­je már véget vetni a Washing­ton állal ebben a fontos kér­désben bevezetett majdnem egyéves „befagyasztási“ idő­szaknak. A Szovjetunió kész rá, hogy megvitassa azokat az új. lehetséges lépéseket, ame­lyek az atomfegyver elterjedé­sének hatékony megakadályo­zására irányulnak.“ A kétoldalú gazdasági kap­csolatokról szólva Leonyid Brezsnyev elmondta, hogy az áruforgalom értéke az idén meghaladja a 2,5 milliárd dol­lárt. ,,A Szovjetunió kész lenne fokozni az Egyesült Államokkal a gazdasági, műszaki és ipari együttműködést, beleértve a kompenzációs üzleteket is,“ mondotta Brezsnyev, s hozzá­fűzte: „Ez azonban természete­Az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió kész kereskedni mind a nagy, mind pedig a középnagy ame­rikai cégekkel, de csakis a tel­jes egyenjogúság és a kölcsö­nös előnyök alapján. Egyúttal határozottan visszautasít min­den kísérletet arra, hogy a ke­reskedelmet bármilyen politi­kai feltételhez kössék. „Mély­ségesen tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a gazdasági kapcsolatokban alkalmazott hátrányos megkülönböztetés va­lamiképpen befolyásolhatja a Szovjetunió politikáját, vagy visszatarthatja az ország gaz­dasági fejlődését“ — hangsú­lyozta Leonyid Brezsnyev. Válaszában Simon amerikai pénziigyminszter állást foglalt a gazdasági kapcsolatok erősí­tése mellett, annak a vélemé nyének adva hangot, hogy ez elő fogja segíteni a sikert a tartós béke kivívásában is. „Az Egyesült Államok a két ország közti kereskedelmet változat lanul létfontosságú építőanyag­nak tartja annak a hídnak a fel­építéséhez, amellyel a két or­szágot kellene összekötni“ — mondotta végül Simon. New York — Az ENSZ-köz­gyűlés jelenlegi ülésszakán to­vábbra is nagy érdeklődés kísé­ri a Varsói Szerződés tagálla­mainak azt a kollektív kezde­ményezését, hogy a Helsinki­ben elfogadott záróokmányt aláírt országok szerződésben kötelezzék magukat: nem alkal­maznak elsőnek nukleáris fegy­vert egymás ellen. A közgyűlés résztvevői sze­rint ez a javaslat lényegében újabb gyakorlati kezdeménye­zés azon az úton, amelynek a leszereléssel kapcsolatos köte­lező érvényű és hatékony nem­zetközi megállapodásokhoz keil elvezetnie. Pastinen finn küldött a köz­gyűlés politikai bizottságában a kezdeményezési azok közé a lé­pések közé sorolta, amelyek közvetlenül a fegyverkezési hajsza megfékezésére irányul­nak. Kijelentette: Finnország a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításában érdekelt va­lamennyi országgal együtt kész hozzájárulni a nukleáris fegy­verek betiltásához. Hollai Imre, Magyarország képviselője a szocialista közös­ség kezdeményezésének nagy gyakorlati jelentőségét taglalva a többi között kijelentette, hogy a javasolt szerződés nagy mér­tékben csökkentené a nukleáris összecsapás veszélyét, annak valamennyi katasztrofális kö­vetkezményeivel együtt. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok, a béke és a nem­zetközi biztonság általános ér­dekeitől vezérelve, támogatják a nemzetközi együttműködés megszilárdulását előmozdító alapvető elveket és igyekeznek újabb ösztönzést adni az eny­hülési politikának. E politika továbbfejlesztése és érvényesí­tése érdekében valamennyi EN SZ-tagállamnak erőfeszítése­ket kell tennie a leszereléssel kapcsolatos konkrét eredmé­nyek elérésére. Pontosan erre irányul a Varsói Szerződés tagállamainak újabb építő jel­legű kezdeményezése is — hangsúlyozta Hollai Imre. A csehszlovák küldött a töb­bi között rámutatott: a Varsói Szerződés tagállamainak Poli­tikai Tanácskozó Testülete ál­tal elfogadott határozat lénye­ge az, hogy tovább kell fára­dozni — még ha kis lépésekkel is — a fegyverkezés megféke­zése érdekében és azért, hogy létrejöjjenek az előfeltételek a fegyverzetek általános szintjé­nek csökkentésére való áttérés­re, ami az általános és teljes leszerelésért vívott harc szer­ves része. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS ELÍTÉLI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST A FAJÜLDÖZŐ REZSITEKKEL Atomfegyvermentes Közel-Keletért £ Az ENSZ- csapatok maiadnak New York — Az ENSZ-köz­gyűlés 31. ülésszakának plénu- ma élesen elitélte az Egyesült Államokat, az NSZK-t, Nagy- Britanniát és Franciaországot, valamint Izraelt és japánt, amiért együttműködik a dél-af­rikai fajüldöző rezsimmel. A közgyűlés plénuma másik határozatában elítélte „azoknak a NATO tagállamoknak és más országoknak a politikáját“, amelyek a dél-afrikai fajüldöző rezsimmel fenntartott politikai, gazdasági, katonai vagy sport- kapcsolataikkal lehetővé teszik, hogy a pretoriai kormányzat „továbbra is elfojtsa a népek önrendelkezési és függetlenségi törekvéseit“. A közgyűlés ülésszakának plénuma az első határozat-ter­vezetet 97 szavazattal 11 elle­nében és 28 tartózkodás mel­lett, a másodikat pedig 69:25 arányban, 39 tartózkodás mel­lett hagyta jóvá. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága kedden felszólította a Közel-Kelet összes államait: ünnepélyesen jelentsék be szándékukat, hogy kölcsönös* ségi alapon tarlózkodnak a nukleáris fegyverek és nukleá­ris robbanőtöltetek gyártásától, beszerzésétől, illetve birtoklá­sától addig is, amíg a térség­ben nem jön létre atomfegyver­mentes övezet. Az erre vonatkozó határoza­tot 121 szavazattal hagyták jó­vá. Ellenszavazat nem volt. /z- rael és Zambia tartózkodott a szavazástól. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden újból megerősítette az igazságos és tartós közel-kele­ti béke szükségességét, s egy­idejűleg — további hat hónap­ra — 1977. május 31-ig meg~ hosszabbította a Golan-fennsí- kon szolgálatot teljesítő ENSZ békefenntartó erők mandátu­mát. Az erre vonatkozó határoza­tot a Tanács 12 tagja hagyta jóvá. Benin, Kína és Líbia nem volt jelen a szavazáson. Az ENSZ-alakulatok előző megbízása kedden éjfélkor járt le. 1976 XII. 2. Kuba és a latin-amerikai kon­tinens forradalmi hagyományai­nak jelentős eseményéről em­lékezünk meg. amelynek kivé­teles jellege és jelentősége örökre beíródott a népek anti- imperialista harcának történe­tébe. 1956. december 2-án Fidel Castro elvtárs beváltotta igére tét: visszatér Kubába, hogy folytassa a fegyveres harcot az egyik legvéresebb diktatúra el­len, amely évekig nyomott el bennünket, és az észak-ameri­kai érdekek szolgálatában állt. Bátor fiatal férfiak csoportja Mexikóban készítette elő a Granma nevű hajó Oriente tar­tomány déli részén történt ki­kötését. Már néhány nappal előbb, november 30 án ezen ak­ció támogatásaképpen Santiago de Cubában hősi felkelés tört ki, amelyben számos fiatal vesztette életét. A partraszállás után megala­kult a forradalmi hadsereg, amely kezdetben csak partizán- egység volt. de a 25 hónapig tartó harcok során ez a fórra dalmi hadsereg az imperializ­must kiszolgáló elnyomók vere­ségének fő tényezőjévé vált. A hatalom megszerzése után Fidel Castro vezetése alatt a forra­dalmi vívmányokat védelmezte. E döntő harc kezdete elvá­laszthatatlanul összefügg a vég­ső győzelemmel, megalakult a forradalmi fegyveres erő, amely ma ünnepli fennállásának 20. évfordulóiát. Fidel Castro, a Kubai KP el­ső titkára a néhány hónapja megtartott első pártkongresszu son előterjesztett beszámolójá­ban rámutatott, hogy a fegyve­res erők milyen jelentős felada tot teljesítettek ebben az idő­szakban. Elmoudotta. hogy a forradalmi hadsereg valóban a kelteni, de a hadsereg egységes és a forradalomhoz hű maradt. Nem hitt a burzsoá sajtó fel­forgató kampányának s a har­cok utolsó hónapjaiban meg­nyilvánult aljas törekvéseket is példásan elfojtotta." „Munkás- és parasztszármazá­sú katonáink, akik kiállták a háború megpróbáltatásait, a szerénység s a forradalomhoz Ä forradalomhoz hOer. forradalom lelke volt. s fegyve­reinek köszönhető, hogy gyö­nyörű, ú/, szabad és erős haza született. „Katonái a független­ségért vívott harcokban kiontott vérük árán teremtették meg Ku­ba szocialista jelenének az alap iáit. Az elnyomók ellen folytatott hősi harcban szerzett fegyvereket a katonák a nép­nek adták. egyesültek vele, hogy azóta és örökre a felfegy­verzett népet képviseljék“. Azokban az időkben, amikor a fegyveres erők nem voltak egységesek, s nem létezett a kommunista párt sem, amely csak később alakult meg, a hadsereg biztosította a nép egységét, képviselte a forradal­mat és hatalmat. A reakció és az imperializmus szüntelenül tá­madta az igazságos társadalom felépítésére törekvő dolgozó tö­megek által elért vívmányokat. „Az ellenség zavart akart való hűség példaképévé váltak, le tudták küzdeni a hihetetlen akadályokat, a legnagyobb si­kertelenségeket is és győzni tudtak az egyenlőtlen küzde­lemben, amelyben az erőarány húsz az egyhez volt az ellenség javára. A hősiesség és a halál iskolájában megtanulták, mi a szolidaritás, az önfeláldozás, a barátság érzése, megtanulták, hogy ha kell. életüket is felál­dozzák. A katonák lelkileg és erkölcsileg kiváló felkészültség­gel rendelkeztek — Che Gueva­ra és Camil példáját követve gondolkodás nélkül vetették magukat az imperializmus ellen vívott harcba, s eltökélten ha­ladtak a testvériség és az igaz­ság világáriak úi forradalmi távlatai felé“. „Harcosaink, akik oly ko­moly feladatot teljesítettek Ku­ba politikai eseményeiben, or­szágunkban nem vezettek be új militarizmust — ez forradal­munk egyik legszebb tanulsága. A fegyverek, amelyek az esz­mék védelmét szolgálták, a győzelem órájában tisztelettel­jesen hatoltak meg az eszmék előtt. A történelemben kevés az ilyen vél da“. Amikor megalakult a kommu­nista párt, munkásosztályunk élcsapata, a kubai forradalom eszményeinek és vágyainak a szintézise és jelképe, Demaja- gua hősi napjaitól (1868. októ­ber 10) Marti forradalmi párt­ja tevékenységének a folytató­ja. akkor a mi felszabadító hadseregünk a párt kezébe ad­ta a forradalom zászlaját és attól a perctől mindörökre a legfegyelmezettebb, legszeré­nyebb és legrendíthetetlenebb követőjévé vált. A forradalom katonái a mun­kások. parasztok és a diákok bátor milíeiáival szövetkezve, s a belügyminisztérium harcosai­nak értékes segítségével sike­resen védték ki az ellenség tá­madásait. A Play a Gironon (1961) nem egészen 72 óra alatt felszámol­ták a zsoldosok invázióját és így az amerikai imperializmus első vereségét okozták a kon­tinensen. A forradalmi hadsereg tagjai az internacionalista »^nlidaritás szellemében egv íűködtek számos haladó nemzet fegyve­res erő és a milícia megszer­vezésében és habozás nélkül segítséget nyújtottak az impe­rialista agressziótól fenyegetett országoknak. Nemegyszer on­tották vérüket más országok­ban, amelyek segítségüket kér­ték. A forradalmi hadsereg ka­tonáinak hősiessége és áldozat- készsége piros betűkkel íródott be a forradalmi világmozgalom történelmébe. A forradalmi fegyveres erők tagjai a nehéz országépítő mun­ka, a gazdasági blokád, a sú­lyos munkaerőhiány évei folya­mán önkéntes brigádok formá­jában döntő részt vállaltak a nehézségek leküzdésében és se­gítették megvédeni országunk gazdaságát. Amikor e jelentős évforduló­ról megemlékezünk és vissza­tekintünk a megtett útra, tuda­tában vagyunk annak, hogy győzelmeinkben nagy részt vál­lalt a szocialista tábor, főleg Lenin hazájának pártja, amely az első és legnehezebb percek­től fogva modern védelmi esz­közöket bocsátott rendelkezé­sünkre. ..Katonai szakértői megtanítottak bennünket a fegyverekkel bánni, megismer­tették velünk a korszerű hadi­tudományt, és szerénységükkel, kommunista áldozatkészséggel példát mutattak nekünk. Mind­ezt a szolidaritás és a proletár internacionalizmus legszebb bi­zonyítékaként értékeljük. Sverino MANSUR forge, a Kubai Köztársaság bratislavai főkonzulja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents