Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-09 / 267. szám, kedd

Minőség és felelősség A szaratovi mozgatom követői a prostéjovi Fiuta tizemé Egyelőre még kevés vállalat vagy üzem írhatja neve mellé a „Kiváló üzem“ megtisztelő címet, amelyet a prostéjovi Fiuta vállalat 1974-ben szerzett meg. A minőségi normát tavaly a dolgozók 78,8 pontra teljesí­tették, ami 1,8 ponttal több volt a tervezettnél. Ezzel továbbra is megvédtek címüket. A minő­ségi mutatók meghatározásáról és értékeléséről Josef Andreáié­tól, az üzem igazgatójától kér­tünk felvilágosítást. A minőségi mutatókat az Ál­lami Minőségellenőrző Intézet szabja meg, ellenőrzi és érté­keli — válaszolta az igazgató. — Tavaly például 104,5 száza­lékra teljesítettük ezeket a mu­tatókat, bár mióta megszerez­tük a „Kiváló tizem“ címet, sokkal magasabbra tették a mércét. Ugyancsak kiválóan kell teljesítenünk az előírt hi­giéniai szintet. Ezen a téren üzemünk számára 80 pontot tűztek ki ebben az évben, és ki­lencven pontot szereztünk. A harmadik elbírálási szempont, amelyben ugyancsak igényesek a követelmények, a selejlter- mékek aránya. Ez nem halad­hatja meg a 10 százalékot. Ta­valy az általunk gyártott áru- mennyiség 3,3 százaléka nem érte el az előírt színvonalat, egy évvel korábban ez az arány még az össztermelés 5,6 száza­lékát tette ki. Megtekintettük az üzemet, megcsodáltuk a dolgozók pon­tos munkáját. Az alkalmazottak 90 százaléka nő. Jólesik olyan üzemben járni, ahol a termékek minőségét mindenki szívügyé­nek tartja, ahol minden gép ragyog a tisztaságtól, s minden­ki felelősséget érez az általa termelt áruért. Ez a szaratovi mozgalom lényege: minél ke­vesebb selejtet és minél több kiváló minőségű árut termelni. A szaratovi mozgalom annyira gyökeret vert a prostéjovi Fru- ta üzemben, hogy a CSSZK többi élelmiszeripari üzeméből is ide járnak a dolgozók, hogy megismerkedjenek az itt alkal­mazott szervezési módszerekkel. Jan Jurenčák művezető társa­ságában megálltunk az egyik gépsornál. Itt két csoport ver­senyez a szocialista munkabri­gád cím elnyeréséért. Jarosla­va Dvofáková 19 tagú és Irena Kubičková 18 tagú munkacso­portja példás és kiváló mun­kájával a legjobbak közé tar­tozik a vállalatban. Kedvező be­nyomást keltett az esztétikus munkakörnyezet. Egy további részlegen a Marta Navrátilová vezette 36 tagú kollektíva két műszakban dolgozik. A munkacsoport ve­zetője arról tájékoztatott, hogy a terv teljesítése mellett főleg az áru minőségének javítását, az anyagtakarékosságot, a mun­kavédelmi és higiéniai feltéte­lek javítását és környezetük szépítését tartják szem előtt. Kitűnő eredményeket ért el továbbá Jaroslava Hebnerová 11 tagú munkacsoportja, amely már elnyerte a szocialista munkabrigádok 3. fokozatát. Az áruminőség ellenőrzésének egyik bevált módszere a mű­helyellenőrzés, amelyet a ter­melésben dolgozó munkások vé­geznek. Hebnerová munkacso­portjának tagjai gyakran ob­jektívabb és szigorúbb ellenőr­zést készítenek, mint az erre hivatott ellenőrök. — Hogyan érték el, hogy a dolgozók többsége részt ve­gyen ebben a mozgalomban? — Először megteremtettük a kellő műszaki és szervezési fel­tételeket, ami technológiai át­alakításokat követelt meg s a gépparkot is korszerűsítettük. Az egyes üzemrészlegek beren­dezéseit szekrényekkel; hűtő- szekrényekkel egészítettük ki, s korszerű üzemi konyhát épí­tettünk. Az üzem minden dol­gozója ingyen kap tejet és ká­vét. A minőség javítása azonban csak úgy lehetséges, ha javít­juk az együttműködést az anyagszállítókkal. Ebben a te­kintetben különösen a palacko­zó üzemrészlegben szereztünk jó tapasztalatokat. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére olyan szocialista felajánlást tettünk, mely szerint az idei tervet fél­millió korona értékben túlszár­nyaljuk, 120 000 koronával csökkentjük az önköltséget, s a szaratovi mozgalomnak az egész üzemre való kiterjeszté­sével a lehető legmagasabb szintre emeljük a minőséget. Ezek a konkrét céljaink. Hisz- szük, hogy teljesítésükkel az idén és a jövő években is meg­védjek a „Kiváló tizem“ büsz­ke címet. JOZEF SLUKA Az ésszerű gazdáhodás csökkenti a gondokat Az árokpartokat is lekaszálták 197B XI. 9. Az Ipoly mente egyik legje­lentősebb mezőgazdasági egysé­ge a nagycsalomjai (Veľká Ča- lomija) Vörös Csillag Efsz, amely öt község határában gaz­dálkodik. A szövetkezet 2560 hektáros határában, jó szántó­földek, dús legelők vannak, ami a termelési eredményeken is megmutatkozik. Sajnos, az idei esztendő itt is a soványabb év­járathoz sorolható. Különösen ami a takarmányokat illeti, aminek az állattenyésztés látja kárát. Korcsok György, az üzemi pártszervezet elnöke és Ján Kri- ían mérnök, az állattenyésztés Irányítója a közös állattenyész­tésének helyzetéről tájékoztat. Szavaikból kiderül, hogy az idei esztendő megsokszorozta gond­jaikat, de mindezek ellenére bizakodnak. — Kerületi méretben nálunk van az egy hektárra eső legna­gyobb állatsűrűség — mondja Križan mérnök. — összesen 850 tehenünk van, s a terv szerint ezektől 1 millió 200 ezer liter tejet fejünk az idén. Annak el­lenére, hogy az első félévben némileg lemaradtunk, a tervet szeretnénk teljesíteni. Sajnos, a gyengébb teljesít­ményt a száraz esztendőn kívül a tehénállomány összetétele is okozta. Különböző okok miatt nehéz a jó tehenek beszerzése, s jelenleg állományunk olyan, hogy 25—30 százaléka csak a létszámot növeli. A tehenek egy részét így csak etetjük, de nem hasznosítjuk. A mi esetünkben most a kevesebb több lenne. — Az idei év nem kedvezett « takarmányoknak. Mi a hely­zet ezen a téren a Vörös Csil­lagban? — Takarmánykészletünkkel mi sem dicsekedhetünk, bár minden lehetőséget megragad­tunk a takarmánytárolók feltöl­tésére. Nemcsak a nagyobb te­rületeket kaszáltuk, de az árok­partokon, az Ipoly töltésén is összegyűjtöttük a takarmányt. Nagy részét saját BS 6-os szá­rítónkban szárítottuk, illetve zöldlisztet készítettünk belőle. Idén 50 vagonnal irányoz elő a terv, aminek teljesítése nagy feladat. Az állatállomány sűrű­ségét figyelembe véve, mintegy 100 hektárral kellene növelni a takarmánytermő területet. Az Ipoly közelében egész éven át legeltettük teheneinket. Mivel csak 80 hektár rétünk van, a szántóföldből kellett pótolnunk. — Ügy tudom, hogy több községben van elhelyezve a szarvasmarha, más-más állat- gondozók látják el őket. Hol érik el a legjobb eredménye­ket? — A legtöbb tehenünk, 310, a kóvári részlegen van. A legjobb tejhozamot viszont Kiscsalomján Kovács Jpnos és felesége, vala­mint Elena Mesiarová érik el. De igen jó eredményekkel di­csekedhet Chrastincén (Ha­rasztiban) a Bajo és a Budai házaspár is. A kiscsalomjai fe­váion Ribas Lajosné, Belák Ist­vánné, Gyesina Antalné és a négy Cseriné: Józsefné, Dezső- né, Lajosné, Pálné a jó ered­mények létrehozója. — Milyen az irányítás szín­vonala? — Az állattenyésztés munká­ját két mérnök és több sok ta­pasztalatot szerzett zootechni­kus irányítja. Munkájukat ered­ményesen végzik, bár egy kis „ráadással“ még növelhetnék is az eddig elért eredményeket. Amíg lehet, legelőre jár a jószág. Bajo János a haraszti részleg teheneit vigyázza az ipolymenti réten jök szocialista munkabrigádot is alakítottak. Vállalták, hogy az egy tehénre tervezett 3000 liter tejet 50 literrel túlteljesí­tik. Az eredmények úgy alakul­nak, hogy 100 literrel is sike­rül majd túlteljesíteni a tervet. — Azonos feltételek közepet­te dolgoznak a részlegek dol­gozói? — A jelenlegi helyzet min­denütt kielégítő, de azon va­gyunk, hogy minél kedvezőbb feltételeket teremtsünk számuk­ra a munkához. Kóváron pél­dául új istállók vannak, Ha­rasztiban korszerűsítettük a te­lepet. Minden részlegen van szociális épület, zuhanyozó nőknek, férfiaknak. A fejést mindenütt géppel végezzük. Fe­jőink aránylag fiatalok, az át­lagéletkor 30 év alatt van. Kó­Akárcsak Varga József a ha­raszti részlegen, aki 15 éve végzi, szervezi a munkát becsü­lettel, mindannyiunk megélége- désére. * * # Az idei esztendő mostoha volt az állattenyésztőkhöz, je­lentősen megnövelte gondjai­kat. A szűkös takarmánykész­let csak a tél folyamán érezte­ti majd igazán hatását. Éppen ezért szükséges már most fo­kozott gondossággal és előre­látással, gazdálkodni a meglevő készlettel, hiszen a rendelke­zésre átló takarmány gazdasá­gos felhasználásával kell ered­ményesen teljesíteni az elő­irányzott és vállalt termelési feladatokat. Szöveg és kép: BÖJTtiS JÁNOS A galántai járás mezőgazdasági vállalataiban befejezéséhez kö­zeledi v a cukonépa és a kukorica bŕgyíijtésď. A kukorica töré­sét 120 gabonakombájn végzi. A járás mezőgazdaság vállalatai­ban a kombájnosok és a traktorosok meghosszabbított műszak­ban dolgoznak, hogy minél előbb befejezzék az említett termé­nyek begyűjtését. Ügyesen megszervezték az őszi mezőgazdasági munkákat a mostovái (hidaskürti) Vörös Csillag Ef -ben, ahol kukoricát 1000, cukorrépát 385 hektáron termeltek. Az efsz föld­jein nagyon hasznos munkát végeznek a nők, akik a gép után összegyűjtik az elhullott cukorrépát. (Krajcsovics Ferdinánd felvétele) Gépipari közszükségleti kiállítás készül Bratislavában A Szövetségi Általános Gép­ipari Minisztérium az idén m^ir negyedszer rendezi meg a gép­ipari közszükségleti cikkek országos kiállítását. A prágai, a bratislavai és az ostravai kiállításokat követően novem­ber 13-tól 21-ig ismét a bra­tislavai Kultúra és Pihenés Parkjában mutatja be 8 ter­melő gazdasági egység leg­újabb, 1976 óta gyártott, vala­mint a jövő évtől kezdve a termelésben bevezetésre kerülő termékeit. A piac ellátásáról és az új­donságokról tájékoztató kiállí­táson a fogyasztók arról is meggyőződhetnek, hogyan ké­szültek fel az Általános Gép­ipari Minisztérium vállalatai a 6. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére, s milyen mérték­ben vesz részt hazánk a KGST- tagországokkal való integráció­ban, illetve kooperációban. A kiállítás ezenkívül a tudomány és technika gyorsütemű fejlő­désével, a tapasztalatoknak a gyakorlatban való érvényesíté­sével, valamint az anyagokkal és az energiával való takaré­koskodás lehetőségeivel is megismertet. A bemutatásra kerülő mint­egy 700 gépipari közszükség­leti termék közt szerepelnek pl. a csehszlovák gépkocsi­gyártó üzemek újdonságai: a Skoda 105 S, 120 ,L és 120 LS típusú személygépkocsik, a bratislavai Strojsmalt fürdő­szoba- és mosó konyha-beren­dezései és gázfogyasztói, a Tes­la tv- és rádiókészülékei, gra­mofonjai és magnetofonjai, a Zbrojovka írógépei, a Považská Bystrica-i Csapágygyár motor- kerékpárjai stb. A kiállítás nagy előnye a packutatás lehetősége. A ki­állító vállalatok képviselői ugyanis — kapcsolatot teremt­ve a fogyasztókkal — meg­jegyzéseikkel, véleményükkel és kívánságaikkal is megis­merkednek. —km— A Pórtélét 22. szórna A lapnak ez a száma is, akárcsak az előzőek, gazdag tartalommal jelent meg. A cik­kek közül az olvasók figyel­mét elsőnek /\ Nagy Október üzenete c. vezércikkre hívjuk fel, mely nemcsak a NOS7.F- ról emlékezik meg, hanem azt is méltatja, hol tart ma a Szov­jetunió s vele együtt a szocia­lista világközösség. Rendkívüli figyelmet érdemel a lapnak A CSKF története — az osztály- szellemű hazafias és interna­cionalista nevelés fontos té­nyezője c. tanulmánya, vala­mint Ivan Kapitonov, az SZKP KB titkárának Az SZKP XXV. kongresszusa és a párt szerve­ző munkájának időszerű fel­adatai címmel írt hosszabb ta­nulmánya. Időszerűek a lapnak a párt­politikai, illetve a pártgazda­sági kérdésekkel foglalkozó írásai is. Az előbbiek közül a Szilárdítsuk a CSKP lenini jel­legét, A pártmunka és a dol­gozók kezdeményezésének ki­bontakoztatása, Á tökéletesít­sük a pártmunka stílusát és módszerét és A kommunista személyes példája c. írásokat ajánljuk az olvasók figyelmé­be. A pártgazdasági írások kö­zül A gazdasági propaganda és agitáció részvétele a gaz­daságpolitika megvalósításá­ban, A fe/lett szocialista társa­dalom gazdaságának lényeges vonásai, valamint A párt gaz­daság- és szociális politikájá­nak feladatai és céljai (a pártoktatás 2. témája) című cikkeket ajánljuk. A testvérpártok életével a lapban ezúttal A pártszerve­zetek munkája a termeliji egyesülés feltételeiben címmel egy szovjet, Jelentős előrelépés címmel egy kanadai és a Vá­lasztások után az NSZK-ban címmel egy NSZK-beli cikk foglalkozik. Megjelent a SZOVJETBARÁT novemberi száma „November 7-e a győzelem jelképe“ c. vezércikkében Ka­rol Savéi a NOSZF és az idei barátsági hónap jelentőségét méltatja a Szovjetbarát novem­beri számában. A CSSZBSZ ma­gyar nyelvű folyóirata a „124 nap a Szmolnijban“ c. írásában Vlagyimir Iljics Lenint, a for­radalom vezérét mutatja be a történelmi győzelmet követő napokban, melyek egy új kor­szak kezdetévé váltak. Dénes Ferenc Klement Gottwald szü­letésének 80. évfordulója alkal­mából írott cikkében ecseteli a nagy hazafi és forradalmár har­cos életútját. A Szovjetbarát új számában a nemrég elhunyt Ladislav Novomeský nemzeti művész életművét hozza köze­lebb olvasóihoz. A Szovjetbarát több cikkében foglalkozik a CSSZBSZ VIII. kongresszusára való előkészü­letekkel. Jozef Hrčka írásában rámutat arra, hogy az elért jó eredmények még jobb munkára kötelezik a szövetség szerveze­teit. Gál László interjújában a fiľakovói Kovosmalt vállalat CSSZBSZ szervezetének érdem­dús tevékenységére mutat rá. Gustáv Čech a fennállásának 15. évfordulóját ünneplő brati­slavai CSSZBSZ Háza sokrétű munkájáról fest hiteles képet, Emília Jančinová cikkében vi­szont az iskolán kívüli orosz nyelvoktatás új tanévével fog­lalkozik. A szovjet életet bemutató írá­sok közül kiemelkedik Agócs Vilmos tulai riportja, az APN interjúja Moszkva jelenéről és jövőjéről. „A jövő létesítménye“ címmel az orenburgi gázveze­ték jelentőségével foglalkozik a lap, a „Szivárványként tün­döklő igazgyöngyök“ c. hangu­latos írásban pedig Jozsif Tu­manov, a Szovjetunió népművé­sze a népművészet korszerűsé­gét fejtegeti. Az olvasók bizo­nyára érdeklődéssel olvassák majd el a „Zója igaza“, „A cár halálra ítélte“, „Vörös vitorlát hajt a szél“, „Kozmikus lépé­sek — éteri települések“ c. cik­keket is. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents