Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-09 / 267. szám, kedd

NÉHÁNY ___ 'S ORBAN CARTER REPUBLIKÁNUSOKAT IS BE KÍVÁN VONNI KORMÁNYÁBA Hadat kell üzenni az inflációnak és a munkanélküliségnek VISSZAVERTÉK A RHODESIÁI AGRESSZIÓT Washington - Jimmy Car­ter, az Egyesült Államok újon­nan megválasztott elnöke nyi­latkozott a U. S. News and World Report című hetilapnak. A lapban megjelent interjúban Carter elsősorban belpolitikai, illetve gazdasági kérdésekre tért ki. Külpolitikai elgondolá­sairól szólva kifejtette, hogy előnyben kívánja részesíteni az Egyesült Államok hosszú távú célkitűzéseinek meghatározását, szoros együttműködésben a kongresszus demokrata és re­publikánus párti vezetőivel, személyes tanácsadóival és a diplomáciai kérdések más szak­értőivel. Hozzáfűzte, hogy nagy fontosságot tulajdonít az Egye­sült Államok szövetségeseivel folytatandó konzultációknak, de megjegyezte: egyelőre nem tervez külföldi utazást. Carter hosszasan fejtegette, hogy politikai döntéseiben tá­maszkodni kíván mindkét párt- hell politikusakra és kormányza­tába valószínűleg bevon repub­likánusokat is. „A republiká­nus párt változatlanul ameri­kaiak millióinak politikai né­zeteit tükrözi. A megválasztott elnök kifejtette, hogy helyre szeretné állítani „a kértpártl külpolitikát“. Carter az újságírók kérdései­re elmondta: Az a tény, hogy az amerikaiak Washingtonon kívülről választottak új elnö­köt, utalás arra, hogy a nép új politikát kíván. Hozzáfűzte, hogy a rá váró feladatok közül a legfontosabbaknak a gazda­ság helyreállítását tekinti, és kiegyensúlyozott támadást „kí­ván intézni mind az infláció, mind a munkanélküliség ellen. Maputo — A mozambiki népi felszabadító erők Tete tarto­mányban szívós harcok közben megsemmisítették és kiűzték Mozambik területéről a rhode­siai csapatokat, amelyek októ­ber 31-én agressziót indítottak Mozambik ellen. A mozambiki tájékoztatási iroda közölte, hogy a köztársaság fegyveres erői teljes mértékben urai a helyzetnek a mozambiki—rho­desiai határon. Egyidejűleg közölték, hogy Gaza és Manika tartományo­kat — amelyek ellen ugyan­csak agressziót követtek el a rhodesiai csapatok — teljesen megtisztították az ellenségtől. MARCOS „TISZTOGATÁSRA’’ KÉSZÜL 2185 személy a listán IZRAEL KÉT ATOMREAKTORT KÉR WASHINGTONTÓL New York — 12 amerikai szenátor érkezett Tel Avivba azzal a céllal, hogy az Egye­sült Államok által Izraelnek történő nukleáris technológia szállításáról tárgyaljon. A kül­döttség fő feladata az lesz, hogy „tanulmányozza Izraelnek két amerikai atomreaktor irán­ti Igényét“. Az amerikai—Izraeli tárgya­lások újabb fordulója arról ta­núskodik* A Tel Aviv-i katonai rendszer kihasználva Washing­ton jóindulatát, már nem tart­ja szükségesnek, hogy leplezze stratégiai fegyverzetének növe­lését. Az amerikai szenátusi küldöttség érkezésének napján az izraeli Maarív című lap Vé­delmébe vette Izraelnek azt a jogát, hogy „többirányú nuk­leáris kutatással foglalkozzék“. A New York Daily News megbízható Tel Aviv-i források­ra hivatkozva azt írja, hogy Izrael jelenleg 20 atombombá val rendelkezik. Tokió — Az októberben megtartott népszavazás után Marcos Fülöp-szigeti elnök be­jelentette, hogy eleget tesz a szavazók igényének és nagy­arányú tisztogatást rendel el az államapparátusban, a had­seregben és a rendőrségben. A tisztogatás célja, hogy megsza­badítsák az ország vezető és hatalmi szerveit az oda nem való korrupt és lusta elemek­től. Az erre a célra létrehozott kormánybizottság nem végleges listáján 2185 kórmánytisztivise- lő, katonatiszt és rendőr sze­repel. Ha az elnök valóban komo­lyan veszi ígéretét, többek kö­zött harminckét tartományi kormányzót, nyolc kormányzó­helyettest, negyvenhét városi polgármestert és csaknem más­félezer helyi hivatalnokot tá­volítanak el tisztségéből kor­rupció, különféle visszaélések és a lakossággal való emberte­len bánásmód miatt. A hadügy­minisztérium rendkívüli körle­velet adott ki, amelyben óva Inti a hatalmi szerveket attól, hogy az elkövetkező Időkben az éjjeli, vagy a kora hajnali órákban tartóztassanak le em­bereket, megfosztva őket attól a lehetőségtől, hogy ügyvédet vegyenek igénybe. A Füiöp-szigetiek azonban, akik tanúi voltak számos ha­sonló elnöki kezdeményezés­nek, nem bíznak különösebben a most bejelentett tisztogatás hatékonyságában. Eanes—Cunhal találkozó Lisszabon — Eanes tábornok, Portugália köztársasági elnöke fogadta Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt főtitkárát. A két politikus véleményt cserélt a belpolitikai helyzetről és a gazdasági-társadalmi nehézsé­gek megszüntetésének módjá­ról. Cunhal a találkozó után a lisszaboni televízió munkatár­sának adott nyilatkozatában ki­jelentette: Nem tart attól, hogy nem folytatódik a demokratikus' fejlődés. A KP közelgő — pénteken kezdődő — kongresszusáról szólva elmondta, hogy új meg­oldásokat javasolnak a meg­változott valóságnak megfele­lően, a PKP szerint a Jelenlegi szocialista kormánnyal szem­ben szocialista—kommunista koalíció az alternatíva. „Úgy véljük, hogy ez a megoldás fe­lelne meg a legjobban az or­szág helyzetének — mondta Cunhal. Thaiföldön folytatódnak a letartóztatások és a házkutatások. Ka­tonai járőrök ellenőrzik az autókat, mint felvételünkön látható. (CSTK — UPI felvétele) Kommentárunk 1976 XI. 9. W ashington nem sokáig nézte tétlenül azokat a változásokat, melyek Délkelet- Ázslában történtek. Kénytelen volt ugyan tudomásul venni, hogy az amerikai bombák tízez­rei és tonnái, s a pusztítás gátlástalaságai ellenére, ame­lyek Vietnam területének nem kis részét holdbéli tájjá változ­tatták, végül is a vietnami nép katonai győzelemmel felérő hősi helytállással felülkereke­dett az amerikai szuperhadi­technikán. Nehezebben tudta azonban elviselni, hogy Viet­nam után Laoszból, Kambod­zsából, majd Thaiföldről is ki kellett vonulnia. A kissingerl logika Washing­ton délkelet-ázsiai pozícióvesz­tései láttán úgy okoskodott, hogy az „amerikai jelenlétet“ legalább Thaiföld légitámasz­pontjain kell megmenteni, s erőteljes fegyveres Jelleget ad­ni az ASEAN-paktumba tömö­rült környező országok szövet­ségének. A japán—amerikai szerződésre is úgy tekintett, mint az indokínai befolyásolás eszközére. Úgy vonult ki tehát Délkelet-Ázsiából, mintha még­is maradt volna. A győzelem szükségszerűen hatalmi tényezővé tette Vietna­mot, s az újraegyesítés után 50 milliós országnak megnőtt a szerepe, tekintélye minde­nekelőtt ebben a térségben. A vietnami diplomácia eredmé­nyeként, melyet a türelem eré­nye jellemzett elsősorban, ha­noi külpolitika négy pontja kedvező fogadtatásra talált, az ASEAN-tagországok körében. A békés együttműködés, a szuve­renitás, a belügyekbe való be nem avatkozás elvében a tér­ség biztonságának alapját lát­ták, mely igyekszik háttérbe szorítani a katonai eszközöket. A vietnami diplomácia teljes sikert könyvelhetett el, noha Peking is igyekezett befolyását kiterjeszteni. Sőt, pártfogásba vette az amerikai katonai je­lenlétet az állítólagos szovjet befolyás ellensúlyozására. A dilemma Thaiföldön élese­dett elsősorban, amely a viet­nami háború idején az Egye­sült Államok felvonuló területé­vé vált, s Bangkok mindig készségesen kiszolgálta Wa­shingtont. Az indokínai háború junta kerítette kezébe a hatal­mat. Azóta aggasztó hírek érkez­nek Bangkokból. Megkezdődött a „tisztogatás“. A letartóztat­ható személyeket kilenc kate­góriába soroló hírhedt „22-es rendelet“ kiterjesztésével a ka­tonai Junta „a kommunista fe­nyegetés melegágyának“ te­kinthet egyes körzeteket, s „különleges övezeteket“ léte­síthet belőlük. A törvény első Ide qen zsoldban befejezését kivető állandó bel­politikai válságok is jócskán ezzel magyarázhatók. Az 1973- as események, a hatalom csú­csán történő változások az új polgári (mérsékelt) kormány megalakulása új képletet Jelen­tett. A bangkoki nagy belső küzdelemben a katonai jobbol­dal visszaszorult, s az új veze­tés az amerikai jelenlét kérdé­sében is más álláspontra he­lyezkedett. Ez év júliusában az utolsó amerikai katona is el­hagyta Thaiföldet, s már-már úgy látszott, nyitva az út a szomszédos országokkal való kapcsolatok rendezéséhez. Thaiföld először Laosszal rendezte kapcsolatait, majd Vietnam jelentette az igazi fordulatot, új szakasz kezdetét a két ország között. Ez azon­ban már túlságosan sok volt Washingtonnak. Amikor Kitti­kacsorn száműzött kormányfő a polgári kormány engedélyé­vel „szerzetesként“ visszatért az országba, a tiltakozás az egész országra kiterjedt. Az elégedetlenség ürügyül szol­gált, s a lesben álló Jobboldal nem késlekedett. A CIA segéd­letével ez év október 6-án amerikai zsoldban álló katonai áldozatai haladó beállítottságú thaifödlek, újságírók, szakszer­vezeti vezetők voltak. S bár azóta a junta próbálta szalonképesebbé tenni magát, a nyilvánosságra hozott „új alkotmány", valamint a király közreműködésével megalakított — antikommunista polgári és katonai személyekből álló . — új kormány azonban aligha változtat a lényegen. A 29 cik­kelyből álló összeeszkábált al­kotmány egyetlen célja, hogy a törvényesség látszatát köl­csönözze a katonai diktatúrá­nak. Az országban közben folyta­tódig a demokratikus és hala­dó erők üldözése, ezrével tar­tóztatnak le diákokat, tanáro­kat, írókat, szakszervezeti ve­zetőket, valamint a szocialista párt aktivistáit. „Tisztogatják“ a központi hivatalokból azokat, akik a polgári kormányzás há­rom éve alatt kivívták a tábor­nokok ellenszenvét. Első he­lyen szerepelnek azok a diplo­maták, akik szorgalmazták az Egyesült Államok thaiföldi tá­maszpontjainak felszámolását. S ezzel egyidőben — hogy tel­jesebb legyen a kép — Bang­kokban és más városokban jel­lobbantak a könyvmáglyák, ka­tonaság és rendőrség égeti a haladó könyveket. A junta el­lenfeleit koncentrációs tábo­rokba zárja. E táborok számát egyre növelik, az északi or­szágrészben öt olyan tábort létesítenek, amelyekbe a kom­munizmussal rokonszenvező erőket zárják. A hírügynöksé­gek arról Is beszámoltak, az Egyesült Államok megtette az előkészületeket, hogy felújítsa a Bangkoktól 130 kilométerre fekvő Takhli légitámaszpont berendezéseit, s felkészítse a bázist az amerikai repülőgépek fogadására. A Fülöp-szigetek és a Diego Garcia közötti úton jól jön a Takhli támaszpont, de persze jól jön másra is... Hogy meddig?! Az Egyesült Államok, amely Helsinkiben ugyancsak aláírta a záróokmányt, s amelynek képviselői Ismételten demagóg módon az emberiesség, az em­beri Jogok megsértésével vá­dolják a szocialista országokat, most újból tanúságot tesz fari­zeus politikájáról. Olyan rend­szert támogat Thaiföldön, amely a legalapvetőbb emberi jogokat is lábbal tiporja. A napokban érkezett a hír, hogy a junta statáriális törvé­nyei alapján betiltott Thaiföldi Szocialista Párt több tagja — köztük Khaiseng Suksai, a párt elnökhelyettese — csatlakozott a Thaiföldi Kommunista Párt­hoz. „Úgy határoztunk — je­lentette ki Khaiseng Suksai, — hogy a néppel együtt elszánt fegyveres harcot folytatunk mindaddig, amíg a győzelem valóban a népé lesz“. Nehéz harcra van kilátás, de Thaiföld haladó erői nincse­nek egyedül. S végülis, az Igazság is az ő oldalukon áll. FÖNOD ZOLTÁN rcnti LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára november második felében Nicolae Geau- sescunak, az RKP főtitkárának, köztársasági elnöknek a meg­hívására baráti látogatásra Ro­mániába utazik. VLASTIMIL CHALUPA cseh­szlovák postaügyi miniszter tegnap tárgyalásokat kezdett Párizsban Norbert Segard fran­cia államtitkárra] a két ország postaügyi és telekommuniká­ciós kapcsolatairól. BARCELONA utcáin gumilö­vedékekkel zavarta szét a spa­nyol rendőrség azokat a tünte­tőket, ákik autonómiát követel­tek Katalániának. A „NÉPEK BARÁTSÁGA“ szovjet érdemrenddel tüntették ki 75. születésnapja alkalmá­ból Orestes Ghioldit, az Argen­tin Kommunista Párt KB titká­rát, és a politikai titkárság tagját, a nemzetközi kommu­nista mozgalomban és a szov­jet—argentin barátság megerő­sítése érdekében kifejtett te­vékenységéért. SIRIMAVO BANDARANA1KE, Sri Lanka kormányának elnök­asszonya ötnapos hivatalos lá­togatásra tegnap a Fülöp-szige- tekre érkezett. II. ERZSÉBET angol király­nő háromnapos hivatalos láto­gatásra Luxemburgba érkezett. Ez Luxemburgban az első hiva­talos látogatás, melyet a brit birodalom képviselője tesz. TOKIÓBAN heves viták köze­pette zajlik az a japán—ame­rikai tárgyalás, melynek kö­zéppontjában a két ország ha­lászati övezetét megszabó új szerződés megkötése áll. ALEXANDRIÁBAN (Virginia államJ az amerikai szövetségi bíróság egy tüntetés 16 részt­vevőjét hatbónapi börtönre és pénzbüntetésre ítélt, mért tün­tettek a leszerelésért és a szo­ciális igazságért. A KÖZÖS PIAC tagállamai­ban jelenleg 600 000 olyan ven­dégmunkás dolgozik, akiknek nincs tartózkodási engedélyük. Ezek a vendégmunkások rend­szerint Illegálisan érkeztek az Illető országba és a leginkább kizsákmányolják őket. HANOIBA utazott a román- vietnami gazdasági együttmű­ködési vegyesbizottság ülésére az a román kormányküldött­ség, alnelyet Paul Niculescu, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, miniszterelnök-he­lyettes vezet. THAIFÖLDÖN felülvizsgálják az iskolai tankönyveket. A fe­lülvizsgálás célja, hogy „kise­lejtezzék a szocializmust és a kommunizmust propagáló'1 tan­anyagokat. A tankönyveket összegyűjtik és elégetik. BELFASTBAN mintegy 1600-an tüntettek az észak-írországi erőszak ellen, melynek a hét végén további három személy — köztük egy tizenöt éves diáklány is — áldozatul esett. Válság-hírek New York — Az Amerikai Egyesült Államok egyetemein az új Iskolai évben 250 dol­lárral növelik az évi iskoladí­jat. így a fones Hopkins Egye­temen például 3750 dollárt fognak fizetni a diákok. Ez kétszer annyi, mint 9 évvel ezelőtt volt.-Koppenhága — A dán dol­gozók fizetésük egynegyedét az egyre növekvő lakbérre fordít­ják. Hivatalos adatok szerint a dán főváros néhány negyedé­ben 1975-ben 42 százalékkal ' emelkedett a lakbér. Tokió — Ez év októberében Japánban 33 nagyvállalat ju­tott csődbe. Ez eddig rekord, mert az egymiillárd jennél nagyobb tőkével rendelkező vállalatok legtöbbje — 32 — ez év márciusában jutott már csődbe. A csődök számának növekedése a japán gazdasági válságról tanúskodik.

Next

/
Thumbnails
Contents