Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-01 / 260. szám, hétfő

Csehszlovák interbrigadisták találkozói a Prágában A nemzetközi brigádok meg­alakulásának 40. évforduló­ján Csehszlovákia minden ré­széből csehek, szlovákok, ma­gyarok, továbbá németek és spanyolok, az ezernyelvü, egyszivü brigádok volt tagjai — talán 15Ó-en lehettünk —, mint régen látott testvérek, jó barátok, bajtársak, igazi elvtársak, egy eszme életha- lálharcosai találkoztunk Prá­gában. Szorongattuk egymás kezét, átöleltük egymást, töb­ben összecsókolóztunk. Hiszen ritka számba menő esemény, hogy a volt Spanyol Köztár­saság csehszlovákiai önkén­tes katonái országos méretű találkozóra jönnek össze. Különös élmény volt mind­annyiunknak tudomásul ven­ni, hogy a volt 20—40 éves erődús férfiak ma ma már 60 —80, sőt némelyikük méq ko­rosabb fehér hajú bácsi, nagy­apó, apóka lett. Az érdem­rendekkel és emlékérmekkel dekorált, ünneplőbe öltözött öreg harcosok fiatalos hévvel beszélnek, emlékeznek a spa­nyolországi csatákra, az in­ternáló táborokban elszenve­dett időkre, a második világ­háború borzalmas harcaira keleten és nyugaton, a par­tizánharcokra, a földalatti el­lenállásban végzett tevékeny­ségre, a börtönük és a kon­centrációs táborokban átvé­szelt, elszenvedett életükre. Szomorúan emlékeztünk visz- sza a csaknem 2000 elvtár­sunkra, akik közülünk életü­ket áldozták, hogy mi nyu­godtan élhessünk, építhessük boldog jövőnket — a szocia­lizmust. Visszaemlékeztünk Dolores Ibárruri, a legendás hírű La Pasionaria Spanyolország Kommunista Pártja Központi Bizottsága megbízásából 1938 novemberében Barcelonában mondott, hozzánk intézett szavaira: „Sohasem felejtünk el titeket, és ha majd a béke olajágai virulni fognak és összefonódnak a Spanyol Köztársaság győzelmi babér­jaival, térjetek vissza.“ Olyan hévvel zendült fel ajkunkról kétszer is az Inter- nacionálé mint a lengyel elv­társak ajkán 1937-ben Zara- gozánál akkor, amikor Franco fasiszta seregeitől körülzárva, az éj sötétjében azzal figyel­meztették a köztársasági arc­vonalat védelmező bajtársain­kat: ki akarunk törni az el­lenség gyűrűjéből, nyissatok utat, ne lőjetek ránkI Prágában kinyilatkoztattuk azt is, hogy ma is, és életünk végéig hűek maradunk akkori meggyőződésünkhöz. Nem kí­vánunk tétlenül élni. Segí­teni akarunk a Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kong­resszusa által kitűzött prog­ram megvalósításában. Főleg az ifjúság nevelése igényes munkájában. Elmondjuk a fia­taloknak, milyen volt az éle­tünk a tőkés társadalmi rend­szerben. Azt is elmondjuk, hogyan élünk ma és hogy mi, akik már negyven évvel ez­előtt önként vállaltuk az ön­feláldozó fegyveres harcot egy másik nép ügyéért, majd saját, s végül minden népek ügyéért, miért vagyunk igazi békevédők. SZÁRAZ JÓZSEF UTAZNI 1Ó Az Ifjúsági Iroda Utazási utinaptárában lapozgatva Utazni, új tájakat, természeti szépségeket, városokat, embe­reket megismerni, jó dolog. Kü­lönösen akkor, ha az utazás­sal járó intéznivalók nem sa­ját vállunkat terhelik. Nem- csoda hát, hogy utazási iro­dáink szolgáltatásait egyre több utazni vágyó veszi igény­be. így van ez a Szocialista Ifjúsági Szövetség Ifjúsági Uta­zási Irodájával is, mely a jövő évi külföldi üdülések árusításá­val 22. idényét kezdte meg. Az utazási iroda évről évre Igyekszik többet, jobbat nyújta­ni a fiataloknak, a lehető leg­jobban kielégíteni utazási, is­meretszerzési és tanulási igé­nyeiket. Éppen ezért az általa szervezett utak 60 százalékában az üdülést, pihenést tematikus — politikai-nevelő, ismeretter­jesztő — programok egészítik ki. A Szovjetunióba szervezett utakat például üzemlátogatá­sok, múzeumi séták, beszélgeté­sek szovjet komszomollstákkal stb. Az új idényt új árrendszerrel kezdi az Ifjúsági Utazási Iroda. Az árakat a fiatalok eltérő anyagi lehetőségeit figyelembe véve sorolták négy kategóriába. Ennek alapján jelentős különb­ség van a dolgozó kollektívák 197». XI. 1. A prágai metró Flóra člInmAsá- nak alagútépffési munkálatai. (Felvétel: CSTK — J. Sýbek) és a saját keresettel nem ren­delkező kollektívák (pl. diá­kok), egyének esetében pedig a SZISZ-tagok és szervezeten kívüliek számára szabott árak közöttt. Az árszabályozás célja, hogy minél több fiatalnak le­hetővé tegyék az utazást. Ezt a célkitűzést az évről évre nö­vekvő érdeklődés is indokolta. Idén csupán a belföldi turista- forgalom keretében 100 ezer ha­zai fiatal vette igénybe az iro­da szolgáltatásait. S külföldről is szép számú fiatal érkezett hazánkba az Ifjúsági Utazási Iroda közvetítésével. A baráti szocialista országok fiataljai mellett a nyugati országok fia­taljai is egyre jobban érdeklőd­nek hazánk, fiataljaink élete iránt. Idén csaknem 59 ezer nyugati fiatal ismerkedhetett meg természeti szépségeinkkel, szocialista építésünk eredmé­nyeivel az iroda révén. Az Ifjúsági Utazási Iroda ki- rendeltségei október 30-tól már árusítják a jövő évi külföldi utakat. Egyelőre a csoportokat részesítik előnyben. 1977-ben csaknem 63 ezer fiatal számára biztosit az iroda külföldi üdü­lési, utazási lehetőséget. A leg­több — 14 600 — fiatal a Szov­jetunió tájaival, modern és tör­ténelmi városaival ismerkedhet, 63 különböző útvonalon. Gazdag a kínálat a többi szo­cialista államba is. A Magyar- országra készülők pl. 36 külön­böző útvonalból választhatnak. De akad csemege (igaz lénye­gesen drágább) a nyugati és fej­lődő országokba szervezett utak között is: nyelvkurzus Angliá­ban, mezőgazdasági tematikájú kirándulás Franciaországban. Újdonság az új útinaptárban a kollektívák számára lövőre elő­ször Tuniszba, Mexikóba és Spanyolországba szervezett ki­rándulás is. Sok lehetőséget kínál a téli útinaptár is. Hazánk 50 külön­böző üdülőhelyén 22 ezer fiatal élvezheti esetleg tanulással egybekötve — orosz nyelvtan­folyam, érettségi előkészítő — a tél örömeit. A pénztárca szabja meg, hogy ki, mit választ. Arról viszont, hogy a pénztárca minél telibb legyen, szorgalmas, ésszerű ta­karékoskodással minden — fő­leg dolgozó — fiatal saját ma­ga gondoskodhat. F. m. m HOZZÁJÁRULNÁK « TAKARMANYELLATAS BIZTOSÍTÁSÁHOZ Hatáskörük az egész országra kiterjed A réti fü is gazdag termést adhat ^ Hizlalás legelőkön $ Ésszerűsítő brigádok segítik elő a kísérletek eredményeinek gyakorlati alkalmazását ^ A fű nagy részét silózzák Rétjeinkre és legelőinkre las­san már csak egészségügyi okokból hajtják ki az állato­kat. Elnémul a gulya kolomp- jának hangja, megkezdődik a telel tetés. Ám ennek ellenére nem szabad megfeledkezni a megközelítőleg 300 000 hektár­nyi rét- és félmillió hektárnyi legelő gondozásáról sem. Még az erősebb fagy beálltáig elvé­gezhetjük rajta a kisebb talaj- egyengetési és más talajjavító munkákat. Érdemes foglalkozni ezzel a problémával, mert Szlovákiában a földterület 31,9 százaléka rét és legelő. Nem mindegy tehát, hogy ezen a te­rületen mennyi szálas takar­mányt termelünk. A napokban bekopogtattunk a Banská Bystrica-i Rét- és Legelőgazdálkodási Kutatóinté­zet irodájába, hogy a kutatók­kal elbeszélgessünk az eddig elért eredményekről, valamint arról, hogy a jövőben milyen erőfeszítéseket tesznek a rétek és legelők javítása érdekében. Pavel Morháö mérnök, a rét- ós legelőgazdálkodási szektor vezetője és Jozef Kvietok mér­nök, a szervezési és ökonómiai osztály vezetője nyíltan beszélt a problémákról és néhány friss adattal bizonyította, hogy a ré­ti fű is jó hozamot ad, ha elég tápanyaghoz és csapadékhoz jut. Felméréseket tanulmányoz­tunk át, amelyekből kiderült, hogy jelenleg a legelők füvé­nek hektárhozama mindössze 18, a réteké pedig 35—45 má­zsa körül mozog. Pontos táb­lázatok arról tanúskodtak, hogy megfelelő mennyiségű műtrá­gya adagolásával a jól gondo­zott réteken számos mezőgaz­dasági üzem 80—100 mázsás hektárhozamot is elér száraz anyagban számítva. Többek között a Král'ovái Efsz 109, a Nitrianske Lužianky-i 96, a ho- lišai 82, a sliači 81 mázsa szé­nát takarított be hektáronként. Az eredmények nem véletlenek, hiszen ezek az üzemek tiszta tápértékben számítva általában 240 kilogramm műtrágyát szór­tak minden hektárra. A kutató- intézet vezetői elmondották, hogy javaslatukra a mezőgaz­dasági üzemek a műtrágya­mennyiséget a termelési adott­ságok szerint határozzák meg. Az öntözhető parcellákra több műtrágyát juttatnak, mert itt a növények ezt jól felveszik. A tapasztalatok szerint a fo­lyók mentén megvárják az ár­víz elvonulását, és csak azután szórják a parcellákra a műtrá­gyát. Hasonlóan gazdálkodnak az istállótrágyával és a trágya­lével is. A kutatómunka eredményei­nek gyorsabb gyakorlati alkal­mazása céljából ésszerűsítő brigád tevékenykedik a varlni, a poniky-i, látkyi efsz-ben és a slatinai tanyavilágban létesí­tett közös gazdaságban. A kö­zeljövőben újabb mezőgazdasági üzemekben létesítenek ilyen brigádokat. A kollektívák tag­jai rendszeresen figyelik a nö­vények tulajdonságait, a mű­trágyák hatását és azt is, hogy a legelő állatok hogyan hasz­nosítják a füvet. A nemeckái kísérleti gazdaságban 350 hek­tár réten az állatok abrakfo­gyasztásának lehető legkisebb­re való csökkentésére töreked­nek. Az első eredmények igen biztatók. A hízó bikák 150 kilo­gramm súlyúak, a legelőn na­ponta 1 kilogrammot gyarapod­tak. Olyan jó volt a fű minő­sége, hogy 1 kilogramm hús előállításához csak 1,2 kilo­gramm abrakot fogyasztottak. Ezeket a bikákat a kívánt vá­gósúlyra istállókban hizlalták fel. Az első sikereken felbuz­dulva más gazdaságokban is hasonló módon járnak el. A nö­vendékállatokat több járásban 1000-2000 férőhelyes tenyésze­tekbe összpontosították. A Be- ňuši Efsz-ben 1000, a látkyiban pedig 2000 borjút tartanak. Az ilyen nagy tenyészetek különös gondot fordítanak a rétek és legelők gondozására. A borjú- nevelő-kombinátok kiegészítője minden esetben a rét- és lege­lőgazdálkodás. A kutatóintézet a takarmány­program megvalósításához több­féle módon járul hozzá. Dolgo- zói szaktanácsokat adnak a já­rási szerveknek is, hogy azok milyen módon készítsék el a rétek és legelők gondozásának őszi-tavaszi tervét. Javaslatokat tesznek a legmegfelelőbb fűfé- iék termesztésére, szaporításá­ra. Több esetben a helyszínre utaznak, és talajminták alapján határozzák meg a tápanyagel­látást. Foglalkoznak a betaka­rítás gépesítésével és a fű tar­tósításának legmegfelelőbb módjával. Jórészt nekik köszön­hető, hogy a réti fű nagy ré­szét már silózzák. A kimuta­tások szerint a termés 40 szá­zalékát szenázsolják, 30 száza­lékát silózzák, és mindössze 30 százalékát szárítják szénára. Fiatal kutatóintézetről van szó, amely még csak most bon­togatja szárnyait. Sok a meg­oldásra váró probléma, de az eredmények azt mutatják, hogy sikeresen dolgoznak. A Jövőben is sokat tesznek majd azért, hogy a nagy kiterjedésű ré­tekről és legelőkről a mezőgaz­dasági üzemek a lehető legtöbb szálas takarmányt gyűjthessék be. BALLA JÓZSEF A prágai parkoknak ősszel is megvan a varázsuk. (Felvétel: ČSTK — J. Kruliš) Az állattenyésztés fejlesztése Bulgáriában Bulgária új ötéves tervében kiemelt helyet szántak az ál­lattenyésztésnek. Tervek szerint a hús mennyisége öt év alatt 42,6 százalékkal, a tejé 39,9 százalékkal a tojásé pedig 51 százalékkal növekszik. A terme­lés bővítését elsősorban az ipari technológiák széleskörű bevezetésével, a meglevő anya­gi bázis felújításával és kor­szerűsítésével kívánják elérni. A sertés- és baromfitenyész­tésben fontos szerepet szánnak a hibridállomány növelésének. 1980-ig országszerte több kor­szerű baromfikombinát épül és az új kombinátok kapacitása kétszer akkora lesz, mint a mostaniaké. Növelni kívánják a marhahústermelést is, s az or­szág hegyes vidékein fokozzák a juhtenyésztést. Lengyelország és az NDK gazdasági kapcsolatai Az árucsere-forgalom összér­téke a legutóbbi ötéves terv­időszak után 5,1 millió rubel szintet ért el, ami azt jelenti, hogy 45 százalékkal túlteljesí­tették a hosszú lejáratú egyez­mény előirányzatát, s az elért eredmény kétszerese az 1966— 1970-es Időszak teljesítményé­nek. A gyors ütemű fejlődés­nek köszönhető, hogy az NDK- nak a külkereskedelmi forga­lomban való részesedése 9 szá­zalékra növekedett, s a Szov­jetunió után a demokratikus német állam Lengyelország fő kereskedelmi partnerévé vált. Az árucsere-forgalom gyors ütemű növekedésében a külön­féle gépek és berendezések forgalma Játszotta a döntő sze­repet. A gépipar részaránya a terv szerint 1980 ban 62 száza­lékra emelkedik a kölcsönös szállításokban. A kooperáció és a termelés­ben való szakosodás nagymér­tékben befolyásolja a kereske­delmi kapcsolatok pozitív elő­jelű fejlődését. Tavaly az ilyen jellegű szállítások 11 százalékát tették ki az Összforgalomnak, 1980-ban részesedésük már 30 százalékos lesz. A kooperáció és a termelésben való szako­sodás keretében Jelenleg száz megállapodás teljesítésén dol­goznak. Hajóépítési tervek az NDK-ban Az 1980-ig terjedő ötéves tervben fontos szerepet kap az NDK kereskedelmi flottájának fejlesztése. Új, modern hajók építésével a jelenlegi 2,2 mil­lió dwt kapacitást 2,3 millió tonnára bővítik. Már az 1975-ig tartó ötéves tervben is nőtt a hajók száma 175-ről 198-ra, a kapacitás pedig 1399 millió tonnáról 1793 millió tonnára. Ebben az időszakban 43 új hajó állt szolgálatba 500 ezer tonna kapacitással, ugyanakkor kise­lejteztek 20 régi hajót 50 ezer tonnával. Bővült a flotta tank­és ömlesztett árut szállító ha­jókkal, fa- és konténer-, vala­mint hűtőhajókkal és néhány ro-ro hajóval. Jelenleg az NDK 200 hajóval rendelkezik, ezek az elmúlt évben 11,2 millió ton­na árut fuvaroztak szemben az 1970. évi 8,5 millió tonnával. Kevesebb a halliszt A világ nalliszt-termelésének évek óta tartó növekedése után ez idén visszaesés várható. El­sősorban Peru fog kevesebb hallisztet előállítani, a tavalyi 980 ezer helyett 750 ezer ton­nát. Növekszik ugyanakkor Norvégia és Chile termelése: 300 ezer tonnáról 430 ezerre, illetve 118 ezerről 200 ezerre. Ez az emelkedés azonban nem pótolja a többi országban je­lentkező kiesést. Felmérések szerint csökkenni fog a hallisztfogyasztás is 2,1 százalékkaL

Next

/
Thumbnails
Contents