Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-29 / 284. szám, hétfő

1UG0SZLAI3A NEMZETI ÜNNEPEN Az új társadalom születése Az internacionalista jelle- gű véres, hősi harcban új Jugoszlávia született. Az or­szág kommunistái egy percig sem nyugodtak bele az ország feldarabolásába s a fasiszta megszállásba. A náci Németor­szágnak a Szovjetunió elleni támadása után alig egy hó­nappal a Jugoszláv Kommu­nista Párt felhívására 1941 őszén össznépi felkelés bonta­kozott ki, amelynek következ­tében a fasizmus Járma alatt szenvedő Európában Szerbiában Jött létre az első felszabadított terület. Az ún. Uzsai Köztár­saság csupán két hónapig léte­zett, de örökre beíródott a ju­goszláv népek nemzeti felsza­badító harcának hősi króniká­jába. Jugoszlávia nemzetei fegy­vert ragadtak, hogy kifejezzék internacionalista szolidaritásu­kat a SzoDfetunlóval, a világ első munkásállamával, amelyet megtámadtak a fasiszta hor­dák. 1943 nagy fordulatot hozott. A szovjet hadsereg sztálingrádi győzelme után egyre inkább kiszorította a náci hadakat a Szovjetunióból, s Jugoszláviá­ban megkezdődött az antifa­siszta harc új szakasza. A Ju­goszláv Kommunista Párt no­vemberben határozottan kije­lentette: „Jugoszlávia néptöme­gei, amelyek annyi áldozatot hoztak hazájuk szabadságáért, követelik, hogy örökre tűnjön el mindaz, ami a jelenlegi ka­tasztrófához vezetett, hogy so­hase térjen vissza a Londonba menekült királynak és kormá­nyának uralma. A nemzet jövő­jének olyannak kell lennie és olyan lesz, amilyet a néptö­megek demokratikus akarata kíván, amelyek véráldozatok árán vívták ki Jugoszlávia győ­zelmét és a világban elfoglalt méltó helyét.“ A néptömegek akaratát fejezte ki a Népi Fel­szabadító Háború Harcosainak Szövetsége Boszniában 1943. november 30-ára virradóra megtartott II. ülése. Ogy dön­tött, hogy szövetségi és de­mokratikus alapon új Jugoszlá­viát hoznak létre, tehát király nélkül, s olyan elveken, ame­lyek az új társadalom építé­sét Igazságos szociális és nem­zetiségi kapcsolatok alapjára helyezi. Jugoszlávia területére 1944- ben megérkeztek a szovjet had­sereg egységei, s a jugoszláv nemzeti felszabadító hadsereg­gel együtt a történelmi belgrá­di hadművelet eredményeként felszabadították az ország fő­városát. Vállvetve harcoltak to­vább a fasiszta erők végleges megsemmisítéséért. A háború befejezése után az felismerhetetlenségig megvál­tozott az arculata. Korszerű ipari nagyüzemek létesültek a montenegrói Niksicsben, a boszniai Zenicében, a macedó­niai Szkopjéban a szlovéniai Mariborban, a horvátországi Rt- fekában s más helyeken. Az új Jugoszlávia születésé­ről azonban nemcsak az ország államünnepe alkalmából emlé­kezünk meg. Erre lehetőséget adott Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a kö­zelmúltban Belgrádban tett lá­togatása, valamint Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége elnökével, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnökével foly­tatott tárgyalása Is. Tito elv­társ a legmagasabb jugoszláv katonai kitüntetést, a Szabad- ság-rendet nyújtotta át Brezs­nyev elvtársnak politikai tevé­kenységéért és a fasizmus el­len vívott közös harcban szer­zett érdemeiért. A kitüntetés alkalmából a szovjet vezető államférfi nagyra értékelte Ju­goszlávia nemzeteinek érde­meit a szabadságért, a békéért és a haladásért vívott harcban. A belgrádi tárgyalások alkal­mából természetesen nemcsak a múltat méltatták. A megbe­szélések lényege a jelen érté­kelésében, és főleg a szovjet— Jugoszláv kapcsolatok távla­tainak kitűzésében rejlett. Ez a találkozó kétségkívül elmélyí­tette a két ország internacio­nalista, elvtársi és önkéntes együtt működését és szolidari­tását Marx, Engels és Lenin eszméi alapján. Ez Brezsnyev és Tito elvtárs tárgyalásainak egyik legfontosabb eredmé­nye. A gyakorlatban ez azt Jelen­ti, hogy tovább bővülnek a két ország kommunista pártjainak kapcsolatai és együttműködé­se. Nemzetközi szinten tovább­fejlődik a Szovjetuniónak a Varsói Szerződés vezető álla­mának, és Jugoszláviának, az el nem kötelezett országok mozgalma jelentős tagjának az együttműködése, továbbmélyül- nek a két ország sokoldalú gazdasági, kulturális és tudo­mányos-műszaki kapcsolatai. Például 1976—1980 között a két ország közötti árucsere­forgalom a kétszeresére emel­kedik, s meghaladja a 14 millió dollárt. Jugoszlávia és a Szovjetunió gazdasági együtttműködése je­lentős tényező a Jugoszláv népgazdaság stabilizációs fo­lyamatában. A jugoszláv gaz­daságban mutatkozó egyes ked­vezőtlen irányzatok leküzdésé­ben a Jugoszláv elvtársak már ígéretes eredményeket értek el, A spliti hajógyár Jugoszláviában a legnagyobbak közé tartozik. Az itt készült balfik világszerte ismertek. (CSTK — Tanjug felvétele) azelőtt is elmaradott Jugoszlá­via Európa legtöbbet szenve­dett, a legnagyobb mértékben elpusztított országai közé tar­tozott. A Szovjetunióval és Lenqyelországga! eqyütt Jugo­szlávia hozta a leqnagyobb ál­dozatokat az antifasiszta harc­ban — az ország 1,7 millió la­kosa esett el < minden tizedik ember), s a kommunista párt háború előtti 12 ezer tagjából a háborút csupán 3 ezer élte túl. Az elkeseredett harcban azonban több ezer új kommu­nista született, akik megacélo- zódottan láttak hozzá az új Jugoszlávia felépítéséhez Az or­szág a szó szoros értelmében a romokból született újjá, s a 1970 a problémák megoldásáért azonban tovább folyik a küz­delem. A munkatermelékeny­ségről, a hazai nyersanyag- források jobb felhasználásáról, valamint az ország energetikai mérlegének megjavításáról van szó. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége aktivizálja a mun­kásosztályt ós valamennyi dol­gozót, hogy az új társadalom kialakításának e szakaszában megbirkózhassanak a szocialis­ta építés feladataival, s a jugo­szláv nép forradalmi küzdel­meinek legjobb hagyományai szellemében folytassák ered­ményes munkájukat. LŐRINCZ P. GYULA TEUESlTIK ÉVI TERVÜKET Takarékoskodni addig kell, amíg van miből 0 Túlteljesítik tejeladás! kötelezettség güket % Az új tehénistálló a hústermelési gondofcrt is megoldja Misko Józseffel, a gbelcei (köbölkúti) Győzelmes Február Efsz elnökével és Július Malii üzemgazdásszal közvetlenül a háromnegyed évet értékelő munkaértekezlet után találkoz­tam. így friss élményként mondhatták el mindazt, amit a munkaértekezleten elhatároz­tak, és amit az évi feladatok maradéktalan teljesítése érde­kében feltétlenül tenni kell. — Munkaértekezletünk min­dig konkrét és e legutóbbi is ilyen volt. Számba vettük az egyes termelési szakaszok ered­ményeit, a sikerek és az eset­leges sikertelenségek okait. Az elfogadott határozatok lénye­gében három pontba tömörlt- hetők. Az első kettő az állat­tenyésztést érinti. Mindenkinek, aki e szakaszon dolgozik, vagy az irányításért felelős, egyaránt feladatul adtuk, hogy mindent tegyenek meg az évi tervek maradéktalan teljesítéséért, s közben egy pillanatra se fe­ledkezzenek meg a gazdasá­gosságról. Jelenleg még ele­gendő koncentrált és tömegta­karmányunk van, de tavasz még nagyon soká lesz. Ezért hang­súlyoztuk, hogy takarékoskod­ni kell, persze addig, ameddig van miből. A harmadik feladat- csoport már általánosabb jelle­gű, minden munkaszakaszt érint. Közeledik az év vége, így pontosan meghatároztuk az értékelés követelményeit, hogy a kapott eredmények ta­nulságul szolgálhassanak jövő­beli terveink elkészítéséhez. — A pontok jellege már el­árulja — vette át a szót az el­nöktől az üzemgazdász —, hogy az év hátralevő heteiben az állattenyésztőkre várnak igényesebb feladatok, hiszen a növénytermesztők lényegében már a nagy erőpróba után van­nak. Persze ez nem jelenti azt, hogy azok, akik a növényter­mesztésben dolgoztak, most már munka nélkül maradnak. Még folyik a répaszelet siló- zása és a kukorica kóró begyűj­tése, mivel a répaszeletet ezzel keverjük. A felszabadult erő­ket máris átcsoportosítottuk a műhelybe, ahol megkezdtük a gépek téli javítását. Az elnök folytatta: — Szeretném elmondani, hogy az értékelés során több kimagasló eredményt írhattunk a növénytermesztők javára. El­sősorban azt, hogy a bruttó ter­melési tervet hiánytalanul tel­jesítik annak ellenére, hogy határunkban nincs öntözőbe­rendezés, és a tömegtakarmá­nyok, a cukorrépa, valamint a szemes kukorica egyes tábláit nagyon megviselte a nyári aszály. A gabona, a szőlő, a gyümölcs és a dohány a várt­nál nagyobb hozamot adott, és a tarlókeverékek is jól fizet­tek. Ritkán volt rá példa, hogy még november közepén is zöl­det etethettünk. — Ez utóbbinak minden bi­zonnyal az állattenyésztés lát­ta hasznát. — A tehenészetben dolgozók valóban jól értékesítették a le­hetőséget, Így az év végéig tej­eladási tervünket több tízezer literrel túlteljesítjük. Túlszár­nyaljuk a baromfihús-eladási tervünket Is. Sajnos, kevés a remény, hogy ugyanezt a szarvasmarha- és a sertéshús­eladásánál Is elmondhatjuk. Ez utóbbi szakaszokon egyelőre problémáink vannak. Az üzemgazdász részleteseb­ben is kitért e problémákra. — A lemaradás szubjektív okait következetesen keressük, s ha lehet, azonnal eltávolítjuk őket. Az üzemen belül szocialis­ta munkaversenyt szerveztünk. Differenciáltan, tehát a hasz­nosságnak megfelelően adjuk a takarmányadagokat, és rend­kívüli Jutalmakat adunk a leg­jobb eredményekért. Sajnos, objektív okok Is nehezítik a tervteljesítést, elsősorban a férőhelyhiány és a szakosított állattartás hiánya. Lényeges változásnak már a Jövő évb^n be kell következnie. Elkészül ugyanis — 19 millió korona rá­fordítással — az új 500 férő­helyes tehénistállónk. Ezzel felszabadulnak a mostaniak, s nyomban megkezdjük átépítésü­ket. A korszerűsítést a szako­sított állattartás követelmé­nyeinek megfelelően fogjuk vé­gezni. így valóban adott a le­hetőség, hogy már a közeljö­vőben a hústermelés szakaszán is számottevőbb eredményeket mutathassunk fel. EGRI FERENC NEM OKOZ GONDOT AZ ÁLLOMÁNY TELELTETÉSE Kedvezően alakult az év gazdasági mérlege a Horná Potôň-i Vörös Csillag Efsz-ben A Horná Potöií-l (felsőpato- nyi) Vörös Csillag Efsz a Du­najská Streda-i (dunaszerdahe­lyi) járás kiváló mezőgazdasá­gi üzemel közé tartozik. Bár az idei kedvezőtlen időjárás ko­moly feladatok elő állította a gazdaságot, ennek ellenére Is eredményes háromnegyed évet zártak — mondotta Cséfalvai József mérnök, a szövetkezet üzemgazdásza. A mezőgazdasági bruttó ter­melést a tavalyi év azonos Időszakához viszonyítva 5 mil­lió 272 ezer koronával növel­ték. Magasan túlteljesítették a növénytermesztés pénzügyi ter­vét. A főbb terményeknél ter­ven felüli hozamokat értek el, így búzából 70 mázsás, árpából 01 mázsás hozamot takarítottak be. Gabonafélékből 6610 má­zsával termett több a tervezett­nél. Bár cukorrépából és kuko­ricából nem sikerült elérni a tavalyi eredményeket, a mos­taniakkal sem kell szégyenkez­nie a szövetkezetnek. A növény- termesztésben elért jó gazdasá­gi eredmények titka a kiváló talajművelés, a szakszerű táp­anyagellátás, az agrotechnikai határidők megtartása, a vető­mag kiváló minősége és a mi­nimális veszteségű betakarítás. Az 1668 hektár szántón gaz­dálkodó szövetkezetben az ál­lattenyésztés termelési tervét eddig 1 millió 270 ezer koroná­val teljesítették túl. Az állatál­lomány növekedése mellett je­lentős eredményeket mutatnak ki a tej- és a hústermelés sza­kaszán. Az év első kilenc hó­napjában 1 millió 560 ezer li­ter tejet termeltek, ami az évi terv 80 százalékos teljesítését jelenti. Jelenleg a darabonkénti fejési átlag meghaladja a napi 3.0,59 litert. Minden előfeltétel adva van az évi 3680 literes fedési átlag elérésére. Jók az eredmények a sertés- ős a szarvasmarha-hizlalásban Is. Eddig 4595 mázsa húst érté­kesítettek, ezen felül 253 má­zsa baromfihúst adtak a piac­ra. Az eredményes gazdálko­dást az eddigi 8 millió 564 ezer koronás tiszta jövedelem is bizonyítja, ami csak néhány százezer koronával, marad az évi tervben előirányzott szint alatt. Az üzemgazdász a továbbiak­ban arról is tájékoztatott, hogy az év hátralevő Időszakában tovább csökkentik az egy kilo­gramm hús, illetve az egy li­ter tej kitermeléséhez felete­tett abraktakarmányok mennyi­ségét. Ennek érdekében az ősz folyamán elegendő és jó minő­ségű silótakarmányt tartósítot­tak. A szárított rópaszeleten és a répakarajon kívül a kukori- cakórót is lesilózták, hogy ez­zel is pótolják a szá las takar­mány-ellátásban mutatkozó hiá­nyokat. KRASCSENICS GÉZA KaliS SZOVJET-PORTUGÁL TÁRGYALÁSOK Befejeződött Moszkvában a szovjet—portugál gazdasági tu­dományos-műszaki együttműkö­dési vegyes bizottság első ülé­se. A tárgyaló küldöttségek megállapították, hogy a bizott­ság alapvető feladata a kor­mányközi megállapodások vég­rehajtásának elősegítése és gazdasági, műszaki-tudományos kapcsolatok szervezése. A de­legációk áttekintették a köl­csönösen előnyös együttműkö­dési területeket: a többi között szó volt Portugália piritkész- letének hasznosításáról. Megvi­tatták az együttműködés lehe­tőségét az energetikában, _ a gépgyártásban, a mezőgazda­ságban, az erdőgazdaságban és az állattenyésztésben. Határo­zat született, hogy ezeken a területeken munkacsoportokban folytatják tovább a munkát. A soron következő ülés 1977 má­sodik felében Lisszabonban lesz. AZ NDK ÉS A SZOVJETUNIÓ FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSE Az NDK és a Szovjetunió eredményei a tudományos-mű- szaki együttműködésben azt bi­zonyítják, hogy a két ország kutatási potenciálja mind ha­tékonyabban fonódik össze. A követelmények azonban az új nagy feladatokkal párhuzamo san növekednek. Ezt bizonyítják az 1970—80. évi ötéves tervben előirányzott Intézkedések az energia- és nyersanyagbázis biztosítására, az építőipar és a távközlés területén kötött új megállapodások. A szocialista gazdasági in­tegráció keretében új területek nyílnak meg az együttműködés­re. Példa erre a Szovjetunió és az NDK között létrejött hosszú lejáratú kormánymegál­lapodás a forgácsoló szerszám­gépek területén. A Szovjetunióval töTténő együttműködés gyors fejlődésé­ről több mint 80 kormánymeg­állapodás tanúskodik. Ennek alapián kiváló tudományos-mű­szaki eredmények születtek, amelyek lényegesen hozzájá­rultak az NDK népgazdaságá­nak fejlesztéséhez. Ezek a példák is bizonyítják, hogy a tudományos-műszaki együttműködés gyorsítja a fej­lődést. A gépek, az építőele­mek és alkatrészek fejleszté­sénél és gyártásánál létrejött speclalizálás és kooperáció mind jobban meghatározza a szovjet—NDK gazdasági kap­csolatokat. A Szovjetunió részé­re szállított specializált ter­mékek részesedése az NDK ex­portjában az 1970 évi 0,7 szá­zalékról 1975-ben 28 százalék­ra szökött fel és 1980-ra 35 százalékot ér el POLSKI FIAT — 24 ORSZÁGBA Lengyelország 1976 végéig körülbelül 42 ezer személygép­kocsit. 880 teherautót. 320 me­zőgazdasági és közúti vontatót és 9000 áruszállító kocsit ex­portál. A legtöbbet a Fiat 125-ös ko­csiból szállítanak külföldre. A kocsik jelentős része az NDK- ba. Csehszlovákiába Bulgáriá­ba, Magyarországra és Jugo­szláviába kerül, de exportálnak az NSZK-ba, Franciaországba, Angliába. Irakba, Indonéziába, Egyiptomba és Thaiföldre is. A Fiat 125-ösre az idén 24 or­szágból érkezett megrendelés, de a legyártott gépkocsik többsége belföldi piacra ke­rül.

Next

/
Thumbnails
Contents