Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-24 / 280. szám, szerda

Ä szovjet—romón együttműködés elmélyülése a béke és a szocializmus ügyét szolgálja Fogadás Leonyid Brezsnyev tiszteletére Bukarest — Leonyid Brezsnyev tiszteletére Nicolae Ceausescu hétfő este fogadást adott. A fogadáson jelen voltak a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjai, az Államtanács és a kormány számos képviselője. A ba­ráti és elvtársi légkörű, fogadáson Leonyid Brezsnyeo és Ni­colae Ceausescu pohárköszöntőt mondott. NICOLAE CEAUSESCU BESZÉDE Pohárköszöntőjúben Nicolae Ceausescu melegen üdvözölte Leonyid Brezsnyevet és a töb­bi magas rangú szovjet vendé­get. Méltatta a Román KP és az SZKP ió kapcsolatait, a két ország állandóan fejlődő gaz­dasági, műszaki-tudományos, kulturális és más jellegű együttműködését. Rámutatott, hogy e kapcsolatok fejlődésé­ben nagy jelentősége van a párt és állami küldöttségek kölcsönös látogatásainak, külö­nösen a magas szintű találko­zóknak. Kijelentette: „Abból a tényből kiindulva, hogy népeink a szo­cializmus, illetve a kommuniz­must építik, megvan minden feltétel ahhoz, hogy az egyes nem lényeges kérdésekben meg­lévő véleménykülönbségek ne érintsék pártjaink és államaink együttműködését, amelyekre az a nemes feladat hárul, hogy építsék a tartós barátságot és szolidaritást Románia és a Szovjetunió között Nicolae Ceausescu kifejezte meggyőződését, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása hozzájárul a román—szovjet barátság erő­sítéséhez. Pohárköszöntőjének nemzetkö zl kérdésekkel foglalkozó ré­szében a Román KP főtitkára megállapította, hogy a nem­zetközi életben egyre erőtelje­sebben nyilvánul meg az enyhü­lés és az együttműködés irá­nyába mutató új. pozitív irány­zat. Az új nemzetközi politikai légkör kialakításában fontos szerepük van a szocialista or­szágoknak, a Szovjetunió aktív béke- és együttműködési politi­kájának. Románia, mint szocia­lista ország, az első helyre teszi a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal kialakult baráti, szövetségi és együttmű­ködési kapcsolatok fejlesztését. Ceausescu méltatta a helsin­ki biztonsági értekezlet jelen­tőségét és kifejezte Romániá­nak azt az óhaját, hogy aktí­van közreműködjön az 1977. évi belgrádi értekezlet előké­szítésében. Ceausescu kijelen­tette: A nemzetközi élet, a bé­kéért és biztonságért vívott harc alapvető kérdéseiben Ro­mánia szorosan együttműködik Szovjetunióval, a többi szocia­lista országgal, népeink érde­keinek, az enyhülés és a világ­béke ügyének megfelelően“ A nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseit érintve Ceausescu hangoztatta, hogy az RKP széles körű kapcsolatokat fejleszt minden kommunista és munkáspárttal, fellép egységük és szolidaritásuk erősítéséért. Ezzel kapcsolatban méltatta a berlini értekezletet, amely nagymértékben hozzájárult a kommunista pártok együttmű­ködésének megerősítéséhez. LEONYID BREZSNYEV BESZÉDE Válaszbeszédében Leonyid Brezsnyev köszönetét mondott a baráti fogadtatásért. A nyáron létrejött krími ta­lálkozóról szólt a továbbiakban Brezsnyev elvtárs. Elmondotta, hogy Nicolae Ceausescuval ba- rátian és őszintén megvitatták a szovjet—román kapcsolatok továbbfejlesztésének és elmé­lyítésének kérdéseit. Ezek a megbeszélések nagyon jók és hasznosak voltak, mert a meg- vitatottak közül sok már a gya­korlatban is megvalósul. Brezs­nyev kijelentette: „Országaink között nincsenek megoldatlan fontos problémák. Mindnyájan érdekeltek vagyunk abban, hogy népeink érdekében a le­hető legteljesebb mértékben ki­használjuk azokat a lehetősé­geket, amelyeket a hagyomá­nyos szovjet—rovián barátság kínál. Őszintén szólva, ebben áll bukaresti megbeszéléseink lényege is. A kétoldalú kapcsolatokról szólva Brezsnyev többek között leszögezte: „Mi nemcsak köze­li szomszédok vagyunk. Az ideológia és a célok azonossá­ga, a marxista—leninista esz­mék, a jogegyenlőség alapján kialakult együttműködés évtize­des tapasztalatai — ezek adják az objektív alapokat az előt­tünk álló számos probléma megoldásátt célzó erőfeszíté­seinkhez“. Ezzel összefüggés­ben Brezsnyev kitért a két or­szág gazdasági együttműködé­sére, amely mind a KGST ke­retén belül, mind kétoldalú alapokon évről évre nő. Az együttműködés egyre fon­tosabb területének nevezte Brezsnyev az ideológiai kapcso­latokat. Ennek az együttműkö­désnek — mutatott rá — ha­talmas jelentősége van az im­perializmus ellen folijó közös harc szempontjából. Teliesen törvényszerű az a tény hogy a nemzeti erőfeszítésekkel pár­huzamosan, sikereink egyik fontos összetevője testvéri együttműködésünk, az a termé­szetes óhaj, hogy ne csak sa­ját érdekeinket vegyük figye­lembe, hanem a szocialista ba­rátainkét is“ — mondotta Brezsnyev. Az SZKP KB főtiakára ezek- után kijelentette hogy „a Szovjetunióban nagyra értéke­lik a Román Szocialista Köz­társasággal való együttműkö­dést a nemzetközi politika kér­déseiben, akkor, amikor ez az együttműködés megvalósul, és úgy véljük, hogy minél széle­sebb lesz az, annál jobban használ a béke és a szocializ­mus ügyének, közös céljaink­nak és eszméinknek“. Megálla­pította, hogy jó volt az együtt­működés a román párttal az európai kommunista pártok idei értékezletének előkészíté­sében. „Eredményesen műkö­dünk együtt most is a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete közeljövőben sorrake- rülő ülésének előkészítésében. Ez az ülés, reméljük, újólag és jelentősen hozzájárul majd az európai és közvetve az egész világ békéjének megerősítésé­hez. Nekünk, valamennyi test­véri szocialista országnak ter­mészetesen még sok közös erő­feszítést kell tennünk a belg­rádi értekezlet előkészítésében. Azt szeretnénk, hogy ez a ta­lálkozó ne propaganda párbaj színtere legyen, hanem a jó­akarat konstruktív fóruma, po­zitív eszmék serkentője a hel­sinki záróokmányt aláíró álla­mok kölcsönösen előnyös bé­kés együttműködése továbbfej­lesztésének szempontjából. Végül úgy vélem, hogy a szocialista országok kitarióan szolidárisán és összehangoltan eljárva képesek sokat tenni azért, hogy közelebb hozzuk korunk egyik legégetőbb prob­lémájának megoldását — a fegyverkezési hajsza megféke­zését és a gyakorlati lépésekre való áttérést a felhalmozódott fegyverkészletek csökkentésére, vagyis a leszerelésre. Éppen ennek a kérdésneK a megoldá­sa kínálja a kulcsot a valóban tartós békéhez, a nyugodt, al­kotó, emberhez méltó élethez, a leien és a jövő nemzedékek számára. A béke, a leszerelés oldalán hatalmas erők állnak, az emberiség döntő többsége. A probléma az, hogy ezeket az erőket mozgósítsuk, tevékeny­ségüknek megadjuk a szüksé­ges irányt. Ebben a vonatko­zásban ránk, kommunistákra, szocialista országokra valóban történelmi felelősség hárul. Jár­junk el tehát elvtársak úgy, hogy később egyikünknek se legyen oka szemrehányást ten­ni magának azért, hogy nem tett meg minden tőle telhetőt“. Szavazás a Biztonsági Tanácsban Angola ENSZ-felvételérőI. (ČSTK — AP felvétele) ELLENSZAVAZAT NÉLKÜL A BIZTONSÁGI TANÁCS ANGOLA FELVÉTELÉT JAVASOLJA New York — A Biztonsági Tanács 13 szavazattal — ellen- szavazat nélkül, ketten tartóz­kodtak a szavazástól — úgy döntött, hogy javasolja az ENSZ közgyűlésének: vegye fel tagjai sorába az Angolai Népi Köztársaságot. Az Egye­sült Államok és a Kínai Népköztársaság nem vett részt a szavazáson. Amennyiben az ENSZ-közgyűlés elfogadja a Biztonsági Tanács indítványát, Angola — egy évvel függet­lensége elnyerése után — a 146. ENSZ-lagállam lesz. A vitában Angola mellett a Biztonsági Tanács 3 8 tagállama szólalt fel. Mihail Harlamov, a Szovjetunió képviselője kije­lentette, hogy az Angolai Köz­társaságot függetlensége kiví­vása óta már több mint 100 ál­lam elismerte. Emlékeztetett a szocialista államok szolidaritá­sára és az el nem kötelezett országok colombói 5. konferen­ciájának állásfoglalására Ango­la népe igazságos harcában. Tanzánia küldötte kijelentette, hogy vereséget szenvedtek az imperialisták ármánykodásai, melyekkel Angola népét az el­maradottságba akarták vissza­taszítani. Japán képviselője hangsúlyozta, hogy Angola fel­vétele az ENSZ-be fontos része a nemzetközi kapcsolatok fejlő­désének. A Biztonsági Tanács határo­zata az Egyesült Államok sú­lyos veresége, amely június 23-án vétójával meggátolta az Angolai Népi Köztársaság fel­vételi kérelmének pozitív meg­tárgyalását. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS HÍREI PALESZTIN HATÁROZATTERVEZET A KÖZEL-KELET! IGAZSÁGOS RENDEZÉSRŐL New York — Az ENSZ húsz- tagú Palesztina-bizottsága hatá­rozat-tervezetet terjesztett a Közgyűlés 31. ülésszaka elé. A határozat-tervezet, amelynek társszerzői között van a Ma­gyar Népköztársaság és az NDK is, mindenekelőtt leszöge­zi: a Közel-Keleten az igaz­ságos és tartós béke nem va­lósítható meg a palesztinai nép problémáinak megoldása nélkül. A Palesztina-bizottság időren­det javasol az izraeli csapatok arab területekről való kivoná­sára. A tervezet szerint 1977. június 1-ig valamennyi meg­szálló csapatnak el kell hagy­nia az 1967-ben elfoglalt arab területeket. Az így felszaba­dult területeket az Egyesült Nemzetek Szervezete venné át, amely aztán az Arab Ligával együttműködve a területeket átadná a Palesztinai Felszaba­dítási Szervezetnek. A tervezet konkrét javaslatokat tartalmaz, hogy kétszakaszos terv kereté­ben a palesztinokat visszatele­pítsék hazájukba. A vitában felszólalt többek között Kuba, Laosz, Banglades és Indonézia képviselője. Vala­mennyien támogatásukról biz­tosították a tervet. KUZNYECOV: AZ ERŐSZAKRÓL VALÓ LEMONDÁS MEGSZILÁRDÍTANÁ A NEMZETKÖZI BIZTONSÁG ALAPJAIT New York — Vaszilij Kuz- nyecov, a Szovjetunió képvise­lője hétfőn az ENSZ-közgyűlés ülésszakán az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokból való kiiktatásáról szóló szerződés megkötésének jogi következmé­nyeiről folyó vitában felszólal­va hangsúlyozta: egy ilyen szerződés megkötése hatalmas lépés lenne a béke megerősí­tésének és a háború elhárítá­sának útján, nagymértékben hozzájárulna a nemzetközi helyzet további javulásához, az enyhülés tendenciájának meg­erősítéséhez. Az erőszakról va­ló lemondásról szóló szerződés megkötése kétségtelenül enyhí­tené a katonai konfrontációt, kedvező előfeltételeket terem­tene a fokozódó és a béke ügyére nézve veszélyes fegy­verkezési hajsza megszünteté­sére és a leszerelésre. A szerződés — folytatta a szovjet delegátus — megszilár­dítaná a nemzetközi biztonság alapjait anélkül, hogy kétsé­gessé tenné bárki jogait, bárki érdekeit, amennyiben ezek az érdekek egybeesnek az egye­temes béke biztosításának cél­jaival. A szerződés megkötése és megvalósítása, a békés egy­más mellett élés elvein alapuló államközi kapcsolatok nemzet­közi-jogi vonatkozásainak to­vábbi megszilárdítását szol­gálná. A Szovjetunió képviselője hangsúlyozta: a szerződés meg­felel minden békeszerető állam érdekeinek, itt az ideje elő­készíteni és megkötni ezt a szerződést. Ez a kezdeménye­zés a jelenlegi nemzetközi helyzetből következik; a szer­ződés megkötését annak szük­ségessége diktálja, hogy to­vábbi lépéseket kell tenni a béke megszilárdítására, a nem­zetközi biztonság szavatolása, az enyhülési folyamat előre- lendítése érdekében, azért, hogy az államközi kapcsolatok­ban mind jobban meghonosod­janak a békés egymás mellett élés elvei. VENEZUELA fővárosában be­fejeződött a Venezuelai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának plénuma. Az ülésen meg­vitatták az ország politikai helyzetét, a dolgozók életkörül­ményeit, a kőolaj és a vasipar államosításának fejlesztését és a mezőgazdaság helyzetét. JAMES CARTER, az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke Washingtonban felke­reste a január 20-ig hivatalban levő Ford elnököt. Carter és Ford nem egész egy órán át folytatott megbeszélést — a Fe­hér Ház szóvivője szerint — elsősorban külpolitikai kérdé­sekről, majd megtárgyalták a „nyugodt és folyamatos“ hata­lomátruházást. RAUL CASTRO, a Kubai Kom­munista Párt KB másodtitkára, Havannában találkozott a Ku­bában tartózkodó Vlagyimir Sa­talov, Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov szovjet űrhajósokkal. A kozmonauták részt vesznek azokon az ünnepségeken, ame­lyeket a Granma hajó Kubába érkezése 20. évfordulója alkal­mából rendeznek az országban. A PANAMA-CSATORNÁT irá­nyító észak-amerikai társaság az elmúlt két évben 40 száza­lékkal emelte a csatornán át­haladó hajók tarifáját. A VSZK kormánya ez év ele­jétől Dél-Vietnamban több mint 366 millió dongot fordított az ipar küönböző ágazatainak fej­lesztésére. A SZAKSZERVEZETI VILÁG- SZÖVETSÉG irodája december 3-án és 4-én Új-Delhiben tartja 15. ülését. AZ AFRIKAI EGYSÉGSZERVE­ZET FELSZABADÍTÁSI TANÁ­CSÁNAK ötnapos ülésén, ame­lyet Tanzánia fővárosában tar­tanak, Zimbabwe népének füg­getlenségéről, a namíbiai hely­zetről, valamint a dél-afrikai színes bőrű lakosságnak, a faj­üldözés és a faji elkülönítés el­len vívott harcáról tárgyal. Bonyolult helyzet Bonn — A kormányon lévő nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnökségi ülésen elemezte az NSZK-ban kialakult belpoli­tikai helyzetet. Helmut Schmidt kancellár megállapította, hogy közép- és hosszútávon egyelőre nem mér­hető még fel pontosan milyen hatása lesz az ellenzéki CSU döntésének, amelynek értelmé­ben felbontja a frakcióközössé­get a CDU-val. Az elnökség foglalkozott a szabaddemokrata párttal meg­kezdett kormánykoalíciós tár­gyalások menetével is. Mint a kiadott közlemény megállapít­ja, a két párt küldöttsége kö­zött nagyfokú bizalom és együttműködési készség nyilvá­nul meg. Moszkva — A nyugatnémet belpolitikai életet ért szokatlan erejű megrázkódtatásnak minő­síti a moszkvai Pravda keddi száma a CSU parlamenti frak­ciójának azt a döntését, hogy kiválik a másik jobboldali ke­resztény párttal, a CDU-val al­kotott blokkból. A lap felhívja rá a figyel­met, hogy az ellenzéki pártok súlyos nézeteltéréseit bizonyító döntés aggodalmat váltott ki az SPD—FDP kormánykoalíción belül is. OLASZ KUZALKALMaMTAK SZTRÁJKJA Róma — Olaszországban kedden zárva maradtak a mi­nisztériumok, állami hivatalok, a helyi tanácsi hivatalok, az iskolák, egyetemek, nem mű­ködött a posta, a nemzetközi telefonközpont, szünetelt az el­látás (a legszükségesebbet ki­véve) a kórházakban a mint­egy 2 és félmillió állami al­kalmazott egynapos országos sztrájkja következtében. A hár­mas szakszervezeti csúcsszövet­ség által meghirdetett munka- beszüntetés keretében az álla­mi alkalmazottak kollektív szerződésük megújítását és az állami hivatalok rendjének át­szervezését, megreformálását követelték. A sztrájk két órára érintette a közlekedést is (leálltak a vasutak, autóbuszok, repülőgé­pek) és egy órára csatlakozott hozzá szolidaritásból a termelő ágazatok mintegy 5 millió dolgozója is. A sztrájkban részt vettek az állami alkalmazottak a nagy szakszervezeti közpon­tokon kívül álló ún. autonóm szakszervezetei is. így valósá­gos „kis általános sztrájk“ zajlott néhány órára az or­szágban. A sztrájkot tehát nem egy­szerűen béremelésért hirdették meg elsősorban, hanem a dol­gozók részvételi, beleszölási jogának érvényesítéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents