Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-19 / 276. szám, péntek

Mélyen gyökerező román—szovjet kapcsolatok A Scinteia Leonyid Brezsnyev bukaresti látogatásáról leonyid. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Joszip Broz Tito, jugoszláv elnök, a JKSZ elnöke a közös köz­leményt írják alá. (Telefoto: ČSTK — Tanjug) Szovjet sajtóvélemények Leonyid Brezsnyev jugoszláviai látogatásáról Internacionalista együttműködés Moszkva — Valamennyi köz­ponti szovjet lap csütörtöki számában nagy terjedelemben foglalkozik Leonyid Brezsnyev Jugoszláviában tett háromnapos baráti látogatásával. A talál­kozó — mint rámutatnak — újabb, rendkívül jelentős feje- tét a szovjet—jugoszláv kap- csolalok történetében. A szovjet—jugoszláv közle­ményről szólva a moszkvai Pravda hangsúlyozza: „Hz a fontos dokumentum meggyőző­en tanúskodik a szovjet—jugo­szláv együttműködésnek arról a magas szintjéről, amelyben uz egyenjogúság és a belügyek- be való be nem avatkozás el­veihez való kölcsönös ragasz­kodás, a két ország létérdekei­nek internacionalista megköze­lítésével, mély figyelembevéte­lével párosul." „Belgrádi megbeszélések — mint a moszkvai Pravda hang­súlyozza — ismét bebizonyítot­ták, hogy a világpolitika jelen­legi kardinális kérdéseiben a Szovjetunió és Jugoszlávia azo­nos, vagy egymáshoz közelálló állásponton van. A békeszerető népekkel együtt a két ország dolgozói nagymértékben érde­keltek abban, hogy az enyhü­lés folyamata visszafordíthatat­lanná váljon“. A Szovjetunió és Jugoszlávia — mutat rá a továbbiakban az SZKP KB központi lapja — bé­keszerető politikájában egy­aránt „síkraszáll az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumá­ban foglalt határozatok követ­kezetes megvalósításáért. A jö­vő évben a jugoszláv főváros­ban kell megrendezni a helsin­ki tanácskozáson reszt vett ál­lamok képviselőinek találkozó­ját. Nyilvánvaló, hogy a belg­rádi fórum elősegítheti a Hel­sinkiben elért pozitív eredmé­nyek megszilárdítását, „Helsin­ki szellemének“ fejlesztését a nemzetközi kapcsolatokban“. „Az SZKP és a JKSZ — ahogy ez ezekben a napokban Belgrádban a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről tartott vé­leménycsere eredményeként megerősítést nyert — síkra­száll a testvérpártok önkén­tes, elvtársi, internacionalista együttműködésének további ki- szélesítéséért és elmélyítéséért, Marx, Engels, Lenin tanításai alapján“ — hangsúlyozza a moszkvai Pravda. A belgrádi megbeszéléseken „mindkét részről kifejezték azt a törekvést, hogy az SZKP és a JKSZ — az európai kommu­nista és munkáspártok berlini konferenciája határozatainak szellemében cselekedve — elő­segíti a kommunista mozgalom egységének megszilárdítását a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért vívott harcban“. A Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija belgrádi tudósítói hangoztatják: „A jugoszláv köz­életi és politikai személyisé­gekkel, a gazdasági vezetők­kel, az újságírókkal folytatott megbeszélések során megerősí­tést nyert a látogatás egyön­tetű értékelése, mint rendkí­vül nagy jelentőségű esemény a két ország számára. Emellett különös figyelmet érdemel az a tény, hogy állandóan széle­sedik a szovjet—jugoszláv együttműködés politikai, gaz­dasági és kulturális területe­ken“. Bukarest — A román—szov­jet baráti kapcsolatoknak mély gyökerei vannak a közös társa­dalmi rendben, a közös célok­ban és ideológiában s a két or­szág sokévi hagyományos ba­rátságában — írja kommentár­jában a Scinteia, a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának lapja. A lap megelégedését fejezi ki e kapcsolatok sokoldalú és tartós fejlődésével kapcsolatban s hangsúlyozza Nicolae Ceau­sescu és Leonyid lljics Brezs­nyev elvtársak személyes talál­kozóinak jelentőségét. A Scin­teia a továbbiakban a két or­szág gyümölcsöző gazdasági kapcsolatait elemzi, aláhúzva a kölcsönös előnyöket, s meg­említi a KGST keretében meg­valósuló közös akciókat — Orenburgot, az uszty-ilimszki cellulózgyár építését stb. Az RKP KB lapja befejezésül meggyőződését fejezi ki, hogy Leonyid Brezsnyev közelgő bu­karesti látogatása jelentős mér­tékben hozzájárul a román- szovjet barátság és együttmű­ködés további sokoldalú fejlő­déséhez s a szocializmus és a világbéke érdekeit szolgálja. A BEKEMOZGALMAK KÉPVISELŐINEK TANÁCSKOZÁSA Havanna — A Kubai Béke- és Szolidaritási Bizottság meg­hívására Havannában konzulta­tív tanácskozást tartottak a szocialista országok békemoz­galmainak képviselői. A tanácskozáson részt vett Romesh Chandra, a Béke-világ­tanács főtitkára. A megbeszélésen a résztvevő szocialista országok képviselői megvitatták békemozgalmaik együttműködésének kérdéseit és áttekintették az év során vég­zett munkát. A nemzetközi hely­zet eseményeinek figyelembe vételével ajánlásokat tettek a BVT 1977. évi programjának összeállításához. A napirenden szerepelt a szocialista orszá­gokban megtartandó nemzet­közi békemozgalmi rendezvé­nyek előkészítésének és meg­tartásának számos konkrét kér­dése is. A részvevők egyúttal méltatták Kubának a nemzet­közi békemozgalomban betöl­tött szerepét. A havannai megbeszélés egyik fő témája az úgynevezett béke-építő erők Varsóba, jövő év májusára összehívott talál­kozója volt. A találkozó kiemelkedő ese­ménye volt az az ünnepség, amelyen dr. Juan Marinello, a Kubai Béke- és Szolidaritási Bizottság elnöke átnyújtotta Romesh Chandrának a második stockholmi nyilatkozat aláírá­sát tartalmazó albumot. Ford a SALT-egyezményről Washington — Gerald Ford, az Egyesült Államok hivatal­ban lévő elnöke kész lenne aláírni a stratégiai támadó- fegyverek korlátozásáról szóló újabb megállapodást a Szovjet­unióval még James Carter hi­vatalba lépése előtt, ha az egyezmény megfelelne az Egye­sült Államok érdekeinek — je­lentette ki sajtókonferenciáján a Fehér Ház szóvivője. Szavai szerint a megállapodás megkö­téséről folytatott tárgyaláso­kon „néhány területen hatá­rozott haladást értek el". • t • A Fehér Ház megerősítette azt a döntést, amelynek értel­mében a jelenlegi amerikai nukleáris fegyverarzenált hat* van Minuteman-111 típusú in­terkontinentális ballisztikus ra­kétával egészítik ki — jelentet­te be az amerikai hadügymi­nisztérium. TRUDEAU KANADA EGYSÉGE MELLETT Ottawa — A kormány az egységes és oszthatatlan Ka­nada mellett kötelezte el ma­gát — mondotta Trudeau mi­niszterelnök Ottawában, az al­sóház ülésén. A parlament interpellációs vitájában a kormány és az el­lenzéki pártok képviselői is Quebec kiválása ellen foglal­tak állást. Hangoztatták, hogy a szavazás eredménye a gazda­sági és politikai helyzet bírá­latát jelenti, és nem a függet­lenségi törekvések támogatá­sát. A hétfőn megtartott helyi vá­lasztásokon a l.ésque vezette szeparatisták többséget szerez­tek a quebeci törvényhozásban. A nyugati hírügynökségek je­lentése szerint a quebeci párt vezetője már két év múlva nép­szavazás kiírását tervezi a tar­tomány elszakadásáról. 1976 XI. 19. Vlagyimir Brodeckij, az APN szovjet sajtóügynökség kom­mentátora írja: , A Szovjetunió és az Egyesült Államok két évvel ezelőtt alá­írt vlagyivosztoki megállapodá­sa volt az utolsó konkrét fej­lemény a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozá­sában. Sajnálatos, hogy az el­múlt két évben semmilyen lát­ható haladás nem történt a szovjet—amerikai kapcsolatok e gyökeres kérdésének megol­dásában. Mik az okai ennek? A kérdésre válaszolva emlé­keztetni szeretnénk arra a rea­gálásra, amelyet világszerte kiváltott a vlagyivosztoki meg­állapodás és azokra az esemé­nyekre, amelyek ezt követték. Mint ismeretes, a világ béke­szerető és reálisan gondolkodó erői forrón helyeselték és tá­mogatták a megállapodást,, és azt az enyhülés irányában tett gyakorlati lépésnek tekintet­ték. E folyamat ellenzői hala­déktalanul siettek emlegetni a megállapodás „fogyatékossá­gait“. Bírálattal illették mind a szovjet, mind az amerikai felet. A „magas plafonokkal“ való Ijesztgetést felváltották a Nyugaton „Backfire“-nek neve­zett szovjet bombázó hadászati lehetőségeiről szóló meddő ta­lálgatások. Ezt követően fogad­ták el az Egyesült Államok re­kord katonai költségvetését, más szavakkal az amerikai fél olyan autóversenyzőre emlé­keztetett, aki a vlagyivosztoki megállapodás „biztonsági övét“ magára öltve nem csökkentet­te a fegyverkezés ütemét, hogy Így valamiféle egyoldalú elő­nyökre tehessen szert. Szó dalú előnyökre tegyen szert Hiszen csak szüntelen fegyver­kezési hajszához vezethet „a viszonylag biztonságos“ első csapás mérésének elmélete, akár az első csapás megtételé­vel való kacérkodással, akár a másik fél csapásától való örökös rettegéssel. KÉT EVVEL Vlagyivosztok után sincs arról, hogy a jelenlegi szilárdnak nem mondható hely­zetben bármelyik fél is fel akarná áldozni saját védelmi képességét. Különbséget kell azonban tenni a védelemhez való törvényes jog és a kato­nai erőnek a béke egyetlen biztosítékaként történő beállí­tása között. Ez a hidegháború időszakára jellemző felfogás a világot olyan potenciális csata­mezőként tünteti fel, amelyben két ellenséges tábor áll szem­ben egymással és ezek bár­mely pillanatban készek az összecsapásra. Hogy mivel fe­nyeget ez a felfogás, minden­ki előtt jól ismert. A termonukleáris világka­tasztrófa veszélyével fenyeget­nek azok a próbálkozások is, hogy a távoli, vagy közeli jö­vőben bármelyik fél is egyol­Az újabb és újabb fegyver- rendszerek létrehozása azon­ban nem szavatolhatja egyik fél biztonságát sem, hiszen a fegyverkezésben már eddig el­ért „sikerek“ tökéletesen ele­gendő „megbízható“ bombát és szállítóeszközt eredményeztek. Ebben a vonatkozásban ne­héz túlbecsülni a vlagyivoszto­ki megállapodás értelmét és jelentőségét. Szakemberek még számítják (mint ez a SALT-1 esetében is történt), hogy hány milliárd megtakarítást eredmé­nyezett e megállapodás a két fél számára. Még fontosabb az az ösztön­zés, amelyet a vlagyivosztoki találkozó a SALT-2 megállapo­dás számára adott. Ez az ösz­tönzés reméljük minden késle­kedés ellenére meghozza gyü­mölcsét. A vlagyivosztoki megállapo­dás megvalósulásának lehető­ségeiről szólva, hinni szeret­nénk, hogy az új amerikai ad­minisztráció négyéves megbíza­tása határozottabb lépéseket tesz lehetővé a szovjet—ameri­kai kapcsolatok legfontosabb kérdésének megoldásához. Ez távolról sem jelenti azt, a mi szempontúkból, hogy a SALT-2 megállapodás végleges kidol­gozásával a következő admi­nisztráció hivatalba lépéséig kellene várni. Hiszen minden nap elvesztése nagyon sokat jelent mindkét fél számára. A kölcsönös biztonságot új, meg­bízhatóbb biztosítékokkal kell szavatolni, meg kell szilárdí­tani azt az irányvonalat, hogy a vitás kérdéseket békés úton rendezzék. Törekedni kell a kölcsönös érdeklődésre számot- tartó egyéb kérdések egész kö­réről sikeresebb és gyorsabb tárgyalásokra a világhelyzet általános megjavítására. A szovjet fél nem egyszer az amerikai fél tudomására hozta szempontjait a SALT-2 tárgyalások során és konstruk­tív módon új javaslatokat ter­jesztett elő, amelyek a két fél egyenlő biztonsága megőrzésé­nek elvén alapulnak. A Szov­jetuniónak ma is ugyanez a felfogása. James Carter üzenete Moszkva — Moszkvában nyil­vánosságra hozták azt az üze­netet, amelyet James Carter, az Egyesült Államok január­ban hivatalba lépő új elnöke intézett Nyikolaj Podgornijhoz, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökéhez. Az ön szívélyes üzenete — hangzik a távirat — támoga­tásként szolgál számomra ak­kor, amikor az elnöki poszt el­foglalására készülök. Biztosíta­ni szeretném önt arról, hogy minden erőfeszítést megteszek az országaink közötti baráti szálak erősítéséért — írja Ja­mes Carter. NÉHÁNY m ■K5?S0R' BAN A KREMLBEN tegnap befe­jeződtek a szovjet—nepáli tár­gyalások. Birendre, nepáli ki­rály és Nyikolaj Podgornij a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöke megtárgyalták a szovjet—nepáli politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok problémáit. MOSZKVÁBAN tanácskozás kezdődött az ifjúság eszmei politikai nevelésének kérdései­ről. A konferencia munkájában Berlin, Budapest, Bukarest, Moszkva, Bratislava, Prága, Szófia és Varsó népművelési szerveinek képviselői vesznek részt. AZ ETIÓPIÁI rádió tegnap közölte, hogy kivégeztek 22 ellenforradalmárt és anarchis­tát. LIPCSÉBEN tegnap összeült a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának 15. ülésszaka. A kétnapos ta­nácskozáson a tagállamok és Jugoszlávia küldöttsége vett részt. WILLY BRANDT elnökletével ülést tartott Bonnban a nyu­gatnémet Szociáldemokrata Part vezetősége. Döntés szüle­tett arról, hogy az SPD követ­kező kongresszusát 1977 no­vember 15-e és 19-e között tartják, Hamburgban. SZOMÁLIA folytatja a tudo­mányos szocializmus elvem alapuló új társadalom építését az imperializmus minden olyan kísérlete ellenére, amelynek célja az ország letérítése erről az útról — jelentette kl Mo­hammed Sziad Barre Szomáliái államfő a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetsége küldöttsé­gének tiszteletére adott foga­dáson. LENGYELORSZÁGBAN szén- vásárlási korlátozásokat lép­tettek életbe; meghatározzák azt a mennyiséget, amelyet a városi és a falusi lakosok —• szobaszámtól függően — a té­li hónapokra vásárolhatnak. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 300 millió dolláros hitelt szándéko­zik nyújtani Portugáliának — jelentette a New York Times. A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYÉNEK nyomására a chilei katonai junta kénytelen volt 129 poli­tikai foglyot szabadon bocsá­tani. Tíízpárbaj a szállodában Amman — Az ammani Hotel Intercontinentalban szerda dél­előtt lezajlott tűzpárbajról a Jordániái kormány nyilatkoza­tot adott ki. A nyilatkozat azonosítja a fegyveres támadó- csoport három tagját, akik a tűzharcban életüket vesztették. A negyedik támadót őrizetbe vették a biztonsági szervek. Vallomásából kiderült, hogy a támadók az El Fatah palesztin szervezetből kivált és az „Abu Nidal“ néven ismert vezető irá­nyításával Bagdadban működő csoport tagjai. Céljuk a szál­loda elfoglalása, túszok ejtése, a Jordániában bebörtönzött pa­lesztin gerillák szabadon bo­csátása és a libanoni polgár- háború befejezését követelő pánarab egyezmények nyilvá­nos elítélése volt. „Abu Nidal“ csoportja szeptember végén ha­sonló akciót hajtott végre a damaszkuszi Semiramis Hotel ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents