Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-18 / 275. szám, csütörtök

ősz Adamcsík Ferenc felvétele Tél előtt a zempléni földeken A kelet-szlovákiai kerület egyik legjelentősebb mezőgaz­dasági vidékén, a michalovcei járásban, az őszi munkák az idén is nagy erőpróbát jelen­tenek a mezőgazdasági dolgo­zóknak. Az idén — tanulva a tavalyi tapasztalatokból —, már jóval az esőzések beállta előtt a tervezett 5246 hektáron elvetették az őszi búzát, 2576 hektárról begyűjtötték a siló- kukoricát, s ezen felül a 475 hektárnyi szőlőt is leszüretel­ték. A járás 2012 hektárnyi cukorrépáját is megtisztították, s nagyobb részét már el is szállították a cukorgyárba. A michalovcei járásban a mezőgazdasági üzemek jelen­leg a szemes kukorica betaka­rítására és az őszi mélyszán­tásra összpontosítják erejüket. A Nižná Rybnica-i, revištei, sobrancei, jastrabiei, krčavai gazdaságokban eddig több mint 600 hektárnyi szemes kukori­cát takarítottak be. Az ütem­terv szerint eddig nincs lema­radás, de amennyiben továbbra is tartósan esős marad az idő, nem marad más hátra, mint az, hogy eltekintsenek a gépi be­takarítástól. A járási pártbi­zottság határozatából kiindulva a nemzeti bizottságok és a já­rás ipari üzemeinek vezetői már intézkedtek annak érde­kében, hogy amennyiben szük­ség lesz rá, társadalmi mun­kában segítenek a mezőgazda- sági üzemeknek. A michalovcei járásban az 5033 hektárnyi sze- ine^ kukoricát az ütemterv sze­rint e hónap végéig kell beta­karítani. Sz. Gy. Kilenchónapos munka számvetése A isivel minden szakaszon teljesíteni kell Lemaradtak a sertéshús eladási tervének teljesítésével ® A szocialista munkabri- gádok tagjai szívesen dolgoznak éjjeli műszakban is 0 A kiváló dolgozók gyors ütemben fokozzák a munka termelékenységét £ Meggyorsul a termelés üteme @ A diakovcei részleg kapta meg az igazgatóság vándorzászlaját Céltudatos irányító, szerve­ző munka hatására állt talpra a Trnovec nad Váhom-i (Vág- tornóci) Állami Gazdaság. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évek­ben már jelentős nyereséggel zárta a gazdálkodás mérlegét. Az idei háromnegyed éves számvetés eredményei is bizta­tónk. Nagy hasznot hozott a gabonatermesztés és a sertés- tenyésztés. Eléggé kifizetődött a baromfitenyésztés is. Az utób­bira azt mondotta František Šeman mérnök, termelési igaz­gatóhelyettes, hogy „a kis hal is hal“ Továbbá megállapíthat­juk, hogy ha a társadalmi érde­kek úgy kívánják, azt is kell termelni, ami még a munka- módszerek lassú korszerűsítése miatt nem is hoz túl sok hasz­not. Az elemzésből azt a tanulsá­got vonhatjuk le, hogy amelyik termelési ágban előrelátóan terveztek és a dolgozók mun­kakezdeményezését felhasznál­va igyekeztek többet, olcsób­ban termelni, szép eredmények születtek. A másik tanulság, hogy a szerződéses eladási ter­vek teljesítését már a gazda­sági év elején meg kell ala­pozni. Mondhatnánk azt is, hogy az év végén már hiába­való a nagy erőfeszítéseket követelő hajrá. Lényegében a termelési igazgatóhelyettes nyi­latkozatával érthetünk egyet. Amikor arról volt szó, hogy a gazdaság jóval kevesebb ser­téshúst ad el a tervezettnél, így fakadt ki- ,.a drogériában nem lehet malacot vásárolni“. Ezzel önkritikát gyakorolt a vezetőség minden tagja helyett is. Nemrég döntötték el, hogy 3 anyakocával többet tartanak és további 80 átmeneti anya­kocától választanak el malaco­kat. Ezzel az intézkedéssel már csak az új gazdasági évre teremtettek kedvező feltétele­ket a sertéshús eladási tervé­nek teljesítéséhez. A gazdaság tiszta hasznának alakulása szempontjából nem mindegy, hogy az anyakocák évente hányszor ellenek. Ezért a tervek szerint az eddigi 50 nap helyett a malacokat 21 — 28 napos korukban választják el. Ily módon az anyák hama­rabb megerősödnek és előbb 1976 XI. 18. sítsük a tudományos ismerete­ket, rendszeresen bevezessük és kihasználjuk az új technikát, az orvostudomány lehetőségeivel és a célszerű munkaerőgazdál­kodás követelményeivel össz­hangban korszerűsítsük az egészségügyi hálózatot, és op­timálisan kihasználjuk az egész­ségügyi dolgozók szakképzett­ségét. Szocialista társadalmunk más összetevőit is hatékonyab­ban be kell vonnunk az egész­ségvédelembe, miközben egész­ségügyünket a szocialista or­szágokkal szorosan együttmű­ködve fejlesztjük. Ami tevékenységünk egyes szakaszait illeti, egyik legfon­tosabb feladatunk az egészsé­ges élet- és munkafeltételek védelme és fejlesztése. Ki kell használnunk a lehetőségeket a lakótelepek, az üzemek élet- és munkafeltételeinek javítására, a társadalom életmódja, a táplál­kozási szokások megváltoztatá­sára, a pihenés és az üdülés célszerű kihasználására. Társa­dalmi viszonylatban érvényesí­tenünk kell ezt a gondolatme­netet: ha egészségesebb lesz a légkör, a jövőben kevesebb ki­vizsgálás, kezelés, gyógyszer, munkaképtelenség, személyes és családi gond lesz. Ha a munkahely, az utca, a közleke­dés biztonságosabb lesz, csök­ken a balesetek száma, keve­sebb lesz a szociális, az egész­ségügyi és a társadalmi kár. Tovább javítjuk a járóbeteg­ellátást, különös gondot fordí- va az ipar, a mezőgazdaság és más termelési ágazatok dolgo­zóira. Fontos kérdés az anyák­ról és a legfiatalabb nemzedék­ről való gondoskodás. Elsősor­ban tovább kell csökkentenünk a csecsemőhalandóságot. Ennek érdekében szervezési intézkedé­seket kell foganatosítanunk és javítanunk kell az illetékes in­tézmények anyagi ellátását. Ja­vítanunk kell a gyermekorvosi ellátást. Szakosított egészség- ügyi szolgáltatásokat vezetünk be az egyes területi egységek­ben. Nagyon égető probléma marad a bölcsődei helyek bőví­tése, azonban ennek a problé­mának a megoldását az egész­ségügyi dolgozók nem befolyá­solhatják lényeges mértékben. Éppen ezen a tenrteten nyílik konkrét lehetőség arra, hogy az üzemek és más munkahe­lyek segítséget nyújtsanak al­kalmazottaik szociális és egész­ségügyi szükségleteinek kielégí tésében. Figyelmet szentelünk a hosz- szabb ideig betegeskedő embe­reknek és a hajlott korúaknak, növeljük az őket gondozó egész- séggíigyi nővérek ’számát, illet­ve specális intézményeket léte­sítünk számukra. Sajnos,' a kór­házi ágyak hiánya ós az új ka­pacitások építésének lassú üte­me nem teremti meg a kedve­ző feltételeket említett céljaink teljesítéséhez. Előtérben a megelőzés Ebben az ötéves tervidőszak­ban több széles körű programot akarunk megvalósítani, elsősor­ban a szív és érrendszer-beteg­ségek, valamint a kóros daga­natok idejében történő felisme­résében. Részletes nyilvántar- tartást akarunk vezetni az em­lített betegségek által veszé­lyeztetett személyekről. Az ilyen nyilvántartásnak az a célja, hogy idejében meghatá­rozzuk a hatékony gyógymódo­kat, a helyes táplálkozást, munkabeosztást, esetleg a mun­ka- és az életfeltételek módosí­tását. Ezáltal ki akarjuk zárni, vagy a lehetőségekhez mérlen gyógyítani a betegségeket, meg akarjuk hosszabbítani az embe­rek életei azokban a betegség­csoportokban, amelyek a leg­több elhalálozást okozzák nap­jainkban. Szlovákiában az új kórházak­ban és más gyógyintézetekben több mint 8000 ágy áll majd a betegek rendelkezésére, s az orvosi helyek száma 2400 zal növekszik. Természetesen tö­rekvésünk eredményei nemcsak a mi tárcánktól függnek. Köz­véleményünk egy része az egészségvédelmet kizárólag a társadalom kötelességének tart­ja. Az egészségvedelmen az or­vosi ellátást, a szanatóriumo­kat, az üdülést értik, és saját hozzájárulásukról megfeledkez­nek. Ezért elvárjuk, hogy min­den dolgozó, minden állampol­gár, politikai rendszerünk min­den része, az oktatásügy, a társadalmi szervezetek és a tá­jékoztatási eszközök aktívabb támogatást nyújtsanak az egészsévédelem egész terüle­tén. A szocialista társadalom, a CSKP politikája arra irányul, hogy anyagi, kulturális és szo­ciális javakat teremtsen az em­ber, az egész lakosság érdeké­ben, megszilárdítsa és elmélyít­se .a szociális biztonságot, sza­vatolja a lakosság elégedett­ségét és jólétét. Ebbe a kon­cepcióba tartozik az egészség- védelem is, amely eddigi törté­nelmünk során sohasem volt olyan fejlett, mint ma, és nem­zetközi viszonylatban is a leg­korszerűbbek, leghaladóbbak közé tartozik. megtermékenyülnek. Meggyor­sul tehát a malactermelés. A gazdaságban végzett szem­le alkalmából meggyőződtem róla, hogy a dolgozók munka­kezdeményezése rendkívüli ma­gas fokú, felelősséget éreznek a tervek teljesítéséért. Főleg az öt szocialista munkabrigád jár az élen a szocialista mun­kaversenyben. Még a választá­sok előestéjén kapta meg a bronzérmet két traktoros kol­lektíva. Michal Petrovič 12 ta­gú csoportja a vágtornóci rész­legen rendszeresen túlteljesí­ti a napi normát. Ha szükség van rá, szívesen dolgoznak két műszakban. A brigád tagjai fe­jenként már 40 órát dolgoztak társadalmi munkában, az élet- és munkakörnyezet javításán. Grédi Ernő 13 tagú csoportja szintén jó munkát végzett. František MondoÖko csoportja a javítóműhelyben a párt XV. kongresszusa tiszteletére indí­tott versenyt a büszke cím el­nyeréséért. Máris sikeresen dolgoznak, ebben nagy érdeme van Horváth József gépesítő­nek. A szocialista munkaver­seny formálja az embereket. A dolgozók az egyéni versenyben a lehelő legjobb eredmények elérésére törekednek. Zsabka Kálmán a vágtornóci részlegen már évek óta legalább 20 ma­lacot választ el évente anya­kocánként. Idén kilenc hónap alatt már 19,30 malacot neveit föl mindén anyakocától. Berec Ilona, aki a deáki részlegen gondozza az anyakocákat, szin­tén legalább 20 malac elvá­lasztására törekszik anyako­cánként. Szép eredményeket hozott a dolgozók átcsoportosítása is. Dobi Józsefet a Šaľa Hetmén i részlegre helyezték, ahol a te­henek napi átlagos tejhozama csak hat liter volt. Lelkiisme­retes gondozással, az etetési technika megjavításával sike­rült a napi átlagos tejhozamot 11,44 literre felemelnie. A ve­zetők úgy vélik, hogy a sok tapasztalattal rendelkező dol­gozók áthelyezése hozzájárul a termelés növeléséhez. A szocialista munkaverseny­ben kitűnt dolgozót anyagilag is érdekeltté tették. Kilenc hó­nap alatt prémiumok formájá­ban 710 000 koronát fizettek ki nekik. Ezen kívül az egyének és kollektívák elismerő okle­veleket és tárgyi jutalmakat is kapnak. A termelés fellendítésére a hatodik ötéves tervidőszakban ió feltételeket teremtenek. Is­tállót építenek 503 tehén és ólat 65 000 tyúk részére. A nö­vénytermesztésben 70—120 hektáros parcellákon termel­nek, hogy a nagyobb teljesít­ményű gépeket is kihasználhas­sák. Szociális téren is javul a helyzet, azonban Pavol Divičan mérnök, a gazdaság Igazgatója panaszkodott, hogy a galántai lakásépítő szövetkezet még nem kezdte meg a 48 lakás* egység építését, pedig a dolgo­zóknak nagy szükségük lenne rá. BAI.LA JÖZSEF TÍZ ÉV MÉRLEGE A Hydromelíorácie nitrai nemzeti vállalat egyik leg­sikeresebb üzeme a Dunaj­ská Streda-i (dunaszerdahe- lyi), amelynek dolgozói ta­valy ünnej)elhették az üzem megalapításának 10. évfor­dulóját. Megalakulásától kezdve, pontosabban 1965- től egész sor szervezési változáson kellett átmennie, és különböző problémákat kellett leküzdenie. A mun­kások igyekezetének kö­szönhető, hogy az üzem ma már szép eredményekről adhat számot. Ezek elérésé: ben nagyon sokat tett a mostani vezetőség, a nitrai vállalati igazgatóság és az üzemi pártszervezet. Az építövállalat fennállá­sa óta ‘öbb létesítményt adott át rendeltetésének, főleg a mezőgazdaság ré­szére. Ezek közül kiemel­nénk a hroboüovói (alistá- li) nagy sertéshizlaldát, a hubicei (gombai) szarvas- marha telepet, a Gabéíkovói [ Bősi) Állami Gazdaság szarvasmarha-telepét Vár- konyon, továbbá Dunaszer- dahelyen a Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóság épüle­tét, a Felsőpatonyi és a Dióspatonyi Művelődési Ott­hont. Az utóbbi években sikere­sen fejlődik a szocialista munkabrigád mozgalom. A versenyben 15 munkacsoport összesen 71 taggni vesz részt. Tomik Pavol, az üzem igazgatója a következőket mondta feladatukról és te­vékenységükről: — Üzemünk létrejötte szo­rosan összefügg az 1965 nyarán átélt árvízzel. Csal­lóköz lakosainak ezrei ma­radtak fedél nélkül. Így volt ez az állatállománnyal is. Az ekkor alakuló üze­münk nagy segítséget nyúj­tott az újjáépítésben. Igyek­szünk üzemünk jó hírnevét öregbíteni és hozzásegíteni vállalatunkat a XV. párt- kongresszus által kitűzött feladatok teljesítéséhez. Nagy László, az üzemi pártszervezet elnöke pedig a következőket mondotta ti­zenegy éves munkájukról. — Üzemünk megalakulá­sakor kezdte meg munkáját pártszervezetünk is, melynek jelenleg 28 tagja van. Főleg fiatalok, az átlagos életkor 32 év. A XV. pártkongresz szus tiszteletére vállaltuk a nagymegyerí öntözőrendszer határidőn belüli átadását Mintegy 11 hónappal a ha­táridő lejárta előtt üzembe helyeztük. Pártunk politiká­jával összhangban nagy fi­gyelmet szentelünk az ifjú­sági szervezet munkájának is. Javítanunk kell a fiata­lokkal való kapcsolatot. Összefoglalva az üzem munkáját, el kell mondani, hogy nemcsak az árvíz után, de azóta is nélkülözhetet­len a tevékenysége, és ott van azok között az élvonal­beli üzemek között, ame­lyek a dunaszerdahelyi já­rás fejlesztésének program­ját teljesítik. Jelenleg olyan nagy jelentőségű beruházá­sok kivitelezésén dolgoznak, mint például a nagyabonyi gabonatároló, az öntöző- rendszer továbbfejlesztése Karcsán. Nagy építkezéseik vannak a járáson kívül is, ezek között említjük meg a bratislavai tejüzem építését. HODOSSY GYULA 155 százalék A Komáromi Állami Gazdaság dolgozói az év elején 579 válla­lást jelentettek be. Úgy tervezték, hogy a 3,2 millió koronás vál­lalást az év végéig teljesíteni fogják. A legutóbbi értékeléskor kitűnt, hogy az eddigi teljesítés értéke 5,1 millió korona, tehát vállalásukat jóval az év vége előtt 155 százalékra teljesítették. Úgy tervezték, hogy az üzemanyagokkal való célszerű gazdálko­dással 37 0Ü0 koronás megtakarítást ernek el. Eddi« 272 000' korona értékű a megtakarításuk. Az árpaeladás tervét 182 szá­zalékra teljesítették. Az állattenyésztés dolgozói 378 száza (ékra teljesítették tervüket. Ezek a szép eredmények a szocialista munkaversenynek köszönhetők. Az értékelés után a legjobb ered­ményeket elérő dolgozók és munkacsoportok pénzjutalmat kan- tak. Az arra érdemesek között 159 000 korona jutalmat osztottak szét. CS. NAGY MARIANNA

Next

/
Thumbnails
Contents