Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-18 / 275. szám, csütörtök

A Vasműiéi a Lenin Művekig Jubiláló szakközépiskola Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli ezekben a napokban a Komáromi Gépészeti Szakközépiskola, hazánk azon szakközépiskoláinak egyike ahol magyar tannyelvű oktatás Is folyik. Negyedszázad törté­nelmi léptekkel mérve ugyan nem nagy idő, mégis jelentős jubileum, ha figyelembe vesz- szük, hogy az intézet ez idő alatt szocialista iparunk műsza­ki középkádereinek ezreit ké­pezte ki. Az itt végzett szak­emberek becsülettel megállják helyüket mind a munkapadok, mind pedig a rajzasztalok mel­lett, hírnevet és elismerést sze­rezve az iskolának, amely szé­les körű elméleti és gyakorlati ismeretekkel vértezte fel őket. A Komáromban végzett szakem­bereket ma már megtaláljuk hazánk valamennyi fontosabb ipari létesítményében a Kelet­szlovákiai Vasműtől kezdve a plzeňi Lenin Művekig. Az ipariskola háromszintes épülete a hatalmas sakkfigurá­ra emlékeztető víztorony tő- szomszédságában van. Emeleti irodájában Kanyicska Teodor mérnökkel, az iskola igazga­tójával beszélgetünk a jeles tanintézmény múltjáról, jelené­ről és távlatairól. — Az elmúlt huszonöt év alatt nagy fejlődésen ment át iskolánk. Kezdetben a mai sta­dion térségében levő barakkok­ban, majd a magyar tannyel­vű gimnázium aulájában, aztán az első lakótelepen, s a Tiszti­pavilon épületében volt a diák­otthonunk. Amikor a mezőgaz­dasági szaktanintézet Ógyallá- ra költözött, megkaptuk a vil- Janytelepen felszabadult helyi­ségeiket. Az oktatás éveken át a mai szlovák tannyelvű gim­názium épületében fo’. /t. 1965 mérföldkőnek számít iskolánk történetében. Ekkor költöztünk be az új épületbe. Egy évvel később elkészült a diákotthon s 1973-ban műhelyeinkben is megindult a gyakorlati oktatás. Ez is hatalmas előrelépésnek számított, hiszen ezt mepelő^ő­gusai baráti kapcsolatot tarta­nak fenn az Esztergomi Bánya­ipari Technikummal. A tanu­lók és a tantestület tagjai köl­csönös látogatásokon, sportren­dezvényeken, tapasztalatcseré­ken vesznek részt. Az eszter­gomi fiatalokat télen sítúrán látják vendégül, míg a legjobb tanulmányi eredményeket elért és a SZISZ-alapszervezetben legaktívabb komáromi iparisták balatoni táborozásra mennek Ez utóbbi az iskola tanulóinak 8—10 százalékát érinti és a ta­nulásban is serkentőleg hat. Baráti kapcsolatok fűzik az ipariskolát a Stará Turá-i Elektrotechnikai szakiskolához is. Évente 30—40, zömében ma­gyar anyanyelvű iparista megy nyaranként Stará Túrára üzemi gyakorlatra. A szakismeretek gyarapításán túl így a fiatalok­nak nyelvtudásuk tökéletesíté­sére is lehetőségük nyílik. A •>zlovák fiatalok ugyanakkor a hajóépítők városával ismerked­nek. A korszerű felszereltség elle­nére gondokkal is küzd az is­kola, hiszen lépést kell tartania a kor követelményeivel. Kevés a speciális tantermük. Jó peda­gógus-közösségre és átgondolt kezdeményezésre utal, hogy sa­ját erejükből segítenek ezen a gondon. Elhatározták ugyanis, hogy „Z“ akcióban mintegy öt millió korona értékben bővítik az iskolát. Az új épületrészben újabb szaktantermek kapnak majd helyet. Mindezt három év alatt akarják megvalósítani. Is­merve a komáromi ipariskola jól összekovácsolódott tantestü­letét és a tanulók munkakezde­ményezését, nem kétséges, hogy tervüket valóra is váltják. Az iskolán pezsgő sport- és társadalmi életet élnek a fiata­lok. A sportolók kerületi, sőt országos szinten is hallatnak magukról, különösen a labdajá­tékokban és a honvédelmi spor­tok terén figyelemreméltók eredményeik. A sportolási fel­tételeket is saját maguk terem­tették meg. Az iskola soorttele­Korszerű mérőeszközökkel van felszerelve az iskola laboratóriuma (A szerző felvétele) en a város több pontján voltak a műhelyek. Beszélgetésünk során az igaz­gató elmondotta, hogy a tanu­lók száma jelenleg meghaladja az ötszázat. Az iskolának 70 al­kalmazottja és 43 pedagógusa van. Az elmúlt 25 év alatt mintegy 3500-an szereztek ké­pesítést a nappali tagozaton, az esti tagozaton végzett tech­nikusok száma ezerre tehető. Az általános tantárgyak okta­tásán kívül (mint például a fizika, a matematika, a polgári nevelés és a nyelvoktatás) nagy gondot fordítanak a szak- tantárgyak elméleti oktatására. fi gyakorlatok korszerűen fel­szerelt műhelyekben és labora­tóriumokban folynak Az iskola tanulói és pedagó­pének értéke mintegy 300 ezer korona. A legutóbbi országos spartakiádon való eredményes szereplésüket nagyra értékel­ték legfelsőbb párt- és állami szerveink is, amikor az iskola kollektívájának A kiváló mun­káért érdemrendet adományoz­ták. Az iskolán működő SZISZ- alapszervezet egyike a legaktí­vabbaknak a járásban. A fiata­lokkal a tanítási órán kívül is törődnek a pedagógusok. Nem­régiben öt fiatal pedagógust bíztak meg a diákok iskolán kívüli nevelésével. Az intézet fennállása óta a pártalapszer­vezet 45 tanulót vett fel a tag­jelöltek sorába. Jelenleg négy fiatal párttagjelölt tevékeny­kedik alapszervezetünkben. A végzett tanulókról a gyárak, üzemek gyakran kérnek véle­ményezést az iskolától, ami azt bizonyítja, hogy növendé­keik közül a munkahelyeken is mind többet vesznek fel a párt­szervezetbe. Amint arról Szakái Károly, az iskola műhelyeinek vezetője tájékoztatott, a fiatalok a gya­korlati oktatáson hasznos ter­melőmunkát végeznek. Számos üzemmel és vállalattal együtt­működnek. így például egy ga­lántai üzemmel variálható író­asztalokat és rajztáblákat ké­szítenek. Az iskola megalakulásának 25. évfordulójáról november 19- én, a Szakszervezetek Házában jubileumi ünnepségen emlékez­nek meg. A rendezvényen a Ko­máromban végzett szakembe­rek százai is jelen lesznek, akik évek múltán Is hálával gondolnak vissza alma mate­rükre. K. NÉMETH ISTVÁN KULTURÁLIS HÍREK ® Willi Bredel születésének 75. évfordulóját ez évben ün­nepelték az NDK kiadói. A „Ro­konok és ismerősök“ című hí­res trilógia első kötete után is­mét megjelent a neves anti­fasiszta író „Próbatétel“ című könyve, amelyben megrázó rea­lizmussal írja le a német kon­centrációs táborokban átélteket. Ezt a müvét eddig 17 nyelvre fordították le (magyarra is). A kitűnő író azonban nemcsak tollával harcolt a fasizmus el­len, hanem részt vett, a Nem­zetközi Brigád politikai bizto­saként, a spanyol polgárhábo­rúban is. Élményeit ugyancsak könyvben örökítette meg, amely az antifasiszta harc egyik fon­tos dokumentuma. ☆ • A párizsi Charles Cros Akadémia a moszkvai Melogyija hanglemezstúdió Hovanscsina- felvételét tüntette ki nagydíjá­val. A moszkvai Nagy Színház kétszázadik évfordulóján készí­tett operafelvételnek ez már a harmadik díja. Előzőleg meg­kapta az ugyancsak francia Arany Orfeusz-díjat, valamint a harmincadik japán zenei feszti­vál nagydíját is. ☆ • Braunschweigban 1978-ban Stendhal-kongresszust rendez­nek, amelyen kelet- és nyugat­európai írók — a Stendhal­klub tagjai — jönnek össze, hogy ápolják a nagy francia elbeszélő és társadalombíráló emlékét. EGY ALAPISKOLA ÉS AZ EFSZ KAPCSOLATA Az iskolának az élettel való kapcsolatát nem lehet megva­lósítani csak a tanteremben, hagyományos módon. Ezért kö­tött védnökségi szerződést a Zsliezovcei (Zselízi) Magyar Tannyelvű Alapiskola igazga­tósága és a zselízi Garammente Efsz vezetősége két évvel ez­előtt. Az iskola részéről Nyus- tyin Ferenc igazgató, az efsz részéről fán Opavský elnök ír­ta alá a szerződést. Pontokba foglalták, mire kötelezi magát az iskola, és milyen kötelessé­geket vállal a földművesszövet­kezet. A kapcsolat jelentőségét el­sősorban nevelési szempontból kell értékelni, hiszen a szer­ződés elsődleges célja a ne­velőmunka segítése; a tanulók társadalmi munkájának hasz­nossága csak járulékos, kiegé­külön kimutatást vezetnek. Eb­ben ilyen feljegyzések találha­tók: Szeptember 29 — papri­kaszedés, a VII. A és B osz­tályból 37 tanuló, a teljesít­mény 209 láda paprika. Más helyen: Szüret, a VI. A és B osztályból 49 tanuló, a telje­sítmény 32 métermázsa. A védnökségi szerződést az igazgatóság fontos okmányai között őrzik. És az okmány al­ján megjegyzés látható: Kie­gészíteni értékaléssel. A meg­jegyzés figyelmeztetés. Ugyan­is az iskolai pártszervezet és szakszervezeti bizottság leg­utóbbi együttes ülésén a ta­nácskozás egyik pontján éppen a szerződés megvitatása volt. Nagyon helyesen állapították meg a felszólalók, hogy a szer­ződés s az annak alapján vég­zett munka lehetőséget ad a jö­Munkára nevelnek szítő cél. Ez egyébként kitű­nik a szerződésből is, hiszen abban elsőként az efsz köte­lességeit foglalták pontokba. Az első pont csak általáno­san körvonalazza, hogy a föld­művesszövetkezet hogyan kí­ván hozzájárulni a nevelési cé­lok eléréséhez, de a további pontok részletezve felsorolják, miként, milyen módon. A szer­ződés értelmében a szövetkezet erkölcsileg és anyagilag támo­gatja az iskolát: találkozókat, beszélgetéseket rendez a szo­cialista munkabrigádok tagjai­val, részt vesz a szertárak fel­szerelésének gyarapításában, megjavítja a tanítási segédesz­közöket, támogatja a pionírok gyűjtési akcióit, és jutalmakat ad a tanulásban s a társadal­mi munkában példás eredmé­nyeket elérő diákoknak. Az eddigi tapasztalatok sze­rint kötelezettségének példá­san eleget tett az efsz vezető­sége. Az iskola Is vállalt bizonyos kötelezettséget a védnökségi szerződésben. Ezek a követke­zők: kiállításokat rendeznek, műsorral járulnak hozzá az efsz ünnepségeinek sikeréhez, a tanítók ismeretterjesztő elő­adásokat tartanak a tagság számára, gondoskodnak az agi­tációs központ tevékenységé­nek fellendítéséről, a pionírok tűzvédelmi járőröket küldenek a határba, amikor arra szük­ség van, s a tanulók segítenek a sürgős betakarítási munkák idején. , * A szerződés pontjainak meg­tartását természetes kötelessé­güknek tartják mind az iskola pedagógusai, mind a diákjai, s különös gondot fordít erre Be- gai Edit tanítónő vezetésével a pionírcsapat tanácsa is. Pél­dául a társadalmi munkákról vőben a kapcsolat tökéletesíté­sére, az igényesség elvének al­kalmazására. Látszólag egyszerű utasítás ez a megjegyzés, mégis több annál: útmutatás. Az iskola igazgatójának véleménye sze­rint az efsz és az iskola élete, kapcsolata sokkal gazdagabb, sokrétűbb annál, hogy csupán feljegyzésekbe lehetne sűríteni. Az őszinte eszmecsere ebben a vonatkozásban is értékesebb, mint maga az írásos feljegyzés. Viszont a szerződés megfelelő arra, hogy tudatformálásra is felhasználják, s általa közvet­lenebbé tegyék az iskola és az élet kapcsolatát. A szerződés így lesz a peda­gógiai propaganda, s a közvé­lemény megváltoztatásának is a hatásos eszköze. Erre pedig szükség van, hiszen még van­nak, akik öncélú tevékenység­nek tartják, amikor a diákok társadalmi munkát végeznek. Elkerüli figyelmüket az a tény, hogy a földművesszövetkezet­ben nevelés, munkára, élet- szemléletre nevelés folyik, ami­kor a diákok paprikát szednek, vagy ellátogatnak a tehené­szetbe. Jól beilleszkedik a zselízi alapiskola céljai közé az isko­la és az élet kapcsolatának tökéletesítése, hiszen a munka­helyeket egyre inkább szüksé­ges nevelési tényezővé alakí­tani. Olyan tényezővé, mely elevenen hat a gyermekek pá­lyaválasztására, magatartására, életszemléletére. S erre nagy szükség van, mert ma is érvé­nyes a megállapítás: Nemcsak önmagunknak és az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Sőt, ma még helytállóbb ez a megállapítás, mint valaha. HAJDÚ ANDRÁS Syalogszerrel az Édenbe Bemutató ma este a MATESZ Thália Színnadán .. Eden ... a gyönyörűség kertje ... a földi paradicsom ... ahol mennyei gondtalanságban és békében élhetett az em­ber ...“ így „révedezik“ a há­rom műszakban dolgozó Vera, aki — merő véletlenségből — a város Éden nevű negyedének a lakója. Gyakorlatias ember lévén, így fejezi be merengé­sét: „Éden nincs, nem is volt — és kész.“ S éppenséggel ez az utóbbi félmondat jellemzi a legjobban a gondolkodását és az életét. Nincsenek illúziói az életről — „igyekszik“ elfogad­ni olyannak, amilyen ... Igen ám, de éppen ez az „igyekszik“ okozza a legtöbb problémát, mert az „igyekvés nem mindig cselekvés ... Mihelyt a „gondo­latrendszer“ mellett az „érzés­világ“ is helyet kér magának Vera életében, egyszerre vi­szonylagossá, bizonytalanná válik az az értékrend, amely eddig biztos „irány- és mérv­adónak“ bizonyult. A világ egy­szerre kitágul és kezd mind bo­nyolultabbá válni Vera számá­ra. Szükséges, hogy valaki megfogja a kezét... hogy megfelelő „Idegenvezetőre“ ta­lálton ... Ez az „Idegenvezető“ (mel­lesleg „ezermester“) nem is so­kat várat magára: már a da­rab elején megjelenik, mint egy legyőzhetetlen mesehős. Iván­nak hívják, de ez teljesen mel­lékes. Személyében az a fon­tos, hogy csak akkor képes jól érezni magát a viliigban, ha körülötte mások is jól ér­zik magukat. Azok közé tarto­zik, akik a leleményesség és a fantázia szárnyain átrepül­nek minden akadály fölött. S ha nem túl súlyos a teher [ebben az esetben Vera élete), akkor másokat Is képes átröpí­teni (vagy átszállítani) az akadályok fölött... Sajnos, ép­pen ez a bökkenő, hogy a mi Ivánunk folyton az „akadá­lyok“ fölött röpköd, s még vé­letlenül sem képes beleütközni egyetlen egybe sem ... Vagy talán az ő könnyed röptét is megzavarhatja valami, amitől egyszeriben a földre zuhan ...? Ez egyelőre maradjon titok. Annyit azonban feltétlenül el kell árulni róla. hogy nevéhez fűződik a „hagyományellenes szerelmi háromszög“ feltalálá­sa (ugyebár: nemhiába „ezer­mester“). Milyen ez a „hagyo­mányellenes szerelmi három­szög“? Reméljük, a bemutató után mindnyájan Ismerni fog­juk, s akár „ki is próbálhat­juk“ Iván „szabadalmát“ .. A darab nem akar recept lenni, ezért „nem ír elő“ egy­értelmű megoldást (orvossá­got) a dilemmákra. Indoklás­ként Iván szavait idézzük „Az a búj, hogy Vera jó, én is jó vagyok és Viktor sem rossz ..." Vagyis: a nézőn kívül itt sen­ki más nem képes igazságot tenni... (Arról már nem is be­szélve, hogy Vera szülei úgy néznek erre a „furcsa szerel­mi háromszögre“, mint „a kotlóstyúk az általa kiköltött kiskacsákra, amint azok éppen vízre szállnak“ — vélekedik a darabban felbukkanó generá­ciós problémáról a rendező.) A művöt Konrád József for­dította és Szilágyi Albert, a győri Kisfaludy Szinház rende­zőjének „irányításával“ kerül színre a MATESZ Thália Szín­padán Košicén (Kassán), ma este hét órakor. Díszlettervező: Kopócs Tibor, jelmeztervező: Balogh Ági. Vera szerepét Ta­más Jolán játssza, Iván (ezer­mester) szerepében Simon Káz- mért, a győri Kisfaludy Szín* ház művészét láthatjuk, Vik­tort, a férjet Csendes László személyesíti meg. Vera szülei­ként Gombos Ilonát és Kovács Józsefet látjuk majd a színpa­don. KMECZKŰ MIHÁLY m 1970. XI. 18. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents