Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-18 / 275. szám, csütörtök

A ponikyi íBanská Bystrica-i járás) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz-ben nagy gondot fordítanak a szarvasmarha-tenyésztésre. Képünkön: Ján Kosec pásztor a gazdasági udvar felé tereli az egyik csordát a legelőről. (T. Babjak — CSTK felvétele) A DÉhnunka és a piitsífi eredmények A melyik üzemben vagy vállalatban kima­gasló gazdasági eredményeket érnek el, ott rendszerint jól szervezett, hatékony a párt­munka. Ez a tétel megfordítva is igaz: ahol ha­tékony pártmunkát végeznek, ott a gazdasági eredmények sem maradnak el. Más szóval: a pártmunka és a gazdasági eredmények elvá­laszthatatlanok egymástól. Ez természetes is, hiszen a párt gazdaságpolitikája a párt máso­dik programja, hiánytalan teljesítése tehát a pártpolitika megvalósításához járul hozzá és mindannyiunk érdeke. Vagyis a pártonkívülieké is. Ezért tartják a pártszervezetek egyik fő fel­adatuknak a pártonkívüliek megnyerését a kez­deményezés állandó fokozására, céljaink meg­valósítására. És ezért vonzóak feladataink. Teljesítésük azonban csak úgy lehetséges, ha mindenki megérti, hogy munkájára szükség van. Ha mindenki tisztában van azzal, mivel tarto­zik a társadalomnak, s állandóan arra törek­szik, hogy egyre többet nyújtson, egyre nagyobb hasznára váljék szocialista társadalmunknak. Vagyis, ha szüntelenül tanul, ideológiailag és szakmailag egyaránt képezi magát; ha elsajátít­ja a legkorszerűbb munkamódszereket és részt vesz a termelés racionalizálásában, a tudomány és a technika vívmányainak mielőbbi alkalmazásá­ban. Ha egyre igényesebb önmagával szemben. Erre azért van szükség, mert az egyén is egyre igényesebb a társadalommal szemben. Az igé­nyesség növelése persze mind a társadalom, mind az egyén szempontjából természetes és he­lyes. A termelési-gazdasági eredmények fokozásá­hoz a pártszervezetek igen sokféleképpen járul­nak hozzá. Többek közt a gazdasági propaganda hatékonyságának növelésével. Ezért az alapszer­vezetek a gazdasági propagandával kapcsolatos feladatokat a legtapasztaltabb tagjaikra bízzák, s a propaganda-tevékenységet rendszeresen ér­tékelik. A gazdasági propagandát a termelési feladatokra, az ötéves terv feladatainak teljesí­tésére irányítják. Ugyanakkor a gazdasági pro­paganda segítségével is szorgalmazzák a gépek és a munkaidő jobb kihasználását, a többmű­szakos termelés jelentőségének megértését. Ugyancsak nagy szerepet játszik a gazdasági propaganda az élenjáró dolgozók és a haladó munkamódszerek népszerűsítéséljen stb. A párt minden munkahelyen, sőt minden mun­katerületen érvényesíti vezető szerepét. így köz­vetve minden munkaterület termelési eredmé­nyeiben része van. Annak érdekében, hogy min­denütt jó termelési eredményeket érjenek el, fontos minden munkahelyen a párttag aktivi­tása, akik kezdeményezésükkel a pártonkívü- lieket is megnyerik a feladatok teljesítésére. A pártszervezetek tagjaikat konkrét feladatokkal bízzák meg. Ezek a feladatok gyakran gazda­sági jellegűek. A gazdasági tisztségviselők túl­nyomó része párttag, s így a pártszervezet­nek a gazdasági feladatok teljesítéséért is felel­nie kell. A pártbizottságok meghívják tanácsko­zásaikra a párton kívüli gazdasági tisztségvise­lőket is, ha gazdasági, termelési feladatokról tárgyalnak. N agy hatással van a gazdasági feladatok teljesítésére az is, hogy a pártszerveze­tek tagjaik sorainak bővítésénél egyik fő krité­riumnak tartják: azok, akiknek előlegezik a bi­zalmat, hogyan viszonyulnak a termelési felada­tok teljesítéséhez. Ez a néhány példa is bizonyítja, hogy a párt- munka és a gazdasági eredmények milyen szoro­san összefüggnek egymással. Ezért a pártmunka állandó javítása a gazdasági eredmények tör­vényszerű fokozásával jár. FÜLÖP IMRE A segédrendőrség országos konferenciájának eüésziiíeiei A közbiztonság segédrendör- sége megalakulásának 25. év­fordulóján megtartott sajtóér­tekezleten Ladislav janota al­ezredes, a segiédrendőrség ne­gyedszázados tevékenységét méltatta. A segédrendőrségnek — en­nek a biztonsági szervek és a lakosság közti összekötőka­pocsnak — a feladata a köz­rend védelme; illetve a tör­vényszegéseknek lehetőleg ne­velőmunkával való megelőzése. Tagjainak erre bőséges alkal­ma nyílik, tekintettel arra, hogy nagy részük a nemzeti bizottságokban, a népi milíciá- ban, a tűzrendészetben, a me­zőgazdaságban is aktívan tevé­kenykedik, és a közéleti, illet­ve pártfunkciók gyakorlásából is kiveszi részét. Ennek kö­szönhető, hogy a CSSZK 5400 egységében tömörült mintegy 46 000 segédrendűr az idei év első felében 1380 bűncselek­ményt és vétséget leplezett le és 17 határsértőt, valamint 300 körözött személyt tartóztatott fel. További érdemük számos gazdasági bűncselekményre irányuló kísérlet megakadályo­zása. A regéd rendőrség ötévenként tartott országos konferencia legutóbb 1972-ben Bratislavá­ban zajlott le. A legközelebbi országos konferenciát 1977 áp­rilisában Gottwaidovban tart­ják meg. Előkészületeinek ke­retében a járásokban, a kerü­letekben, Prágában és Bratis­lavában már folyamatban van a küldöttségek megválasztása. —km— FEJLŐDNEK GAZDASÁGI KAPCSOLATAINK (CSTK) — Szerződést írtak alá a napokban hazánk és Irán képviselői arról, hogy Irán 1981 tői 2033-ig évi 2,5 milliárd dollárt meghaladó értékben szállít földgázt hazánknak. Ez a szerződés a csehszlovákiai— iráni gazdasági kapcsolatok fejlődésének fontos mérföldkö­ve. A második világháborút köz­vetlenül követő évekhez ké­pest az utóbbi időben jelentős mértékben fejlődtek hazánk és Irán gazdasági kapcsolatai. Csehszlovákia Iránba irányuló kivitelét elsősorban gépipari, textilipari termékek, lábbelik és más fogyasztási cikkek tet­ték ki. Mivel Irán fokozato­san kifejlesztette saját textil­es cipőiparát, a csehszlovák kivitel szerkezetét elsősorban a gépi berendezések és a be­ruházási egységek kivitelére alakították át. Megjelent a Pórtélét 23. száma A lap újabb száma bevezető­ben hírt ad a CSKP KB negye­dik üléséről, majd kivonatosan Ismerteti a képviselő-testületi általános választások lefolyásá­ról és eredményeiről szóló je­lentést, melvet Gustáv Ilusák elvtárs, a CSKP KB főtitkára adott elő. Ezt követően a lap közli a CSKP KB és a CSSZSZK NF KB nyilatkozatát a válasz­tások eredmén/siről, illetve beszámol az SZLKP KB üléséről és ismerteti az SZLKP KB ha­tározatát. . Ezekben a napokban emlé­kezünk meg Klement Gottwald születéséneK 80. évfordulójáról. A lap új száma ebből az al­kalomból a Forradalmi hagyo­mány, a KI. Gottwald és a CSKP harca a nép társadalmi és nemzeti felszabadulásáért, valamint A szocializmus útján c. cikkekben méltatja első munkáselnokünk életét és ér­demeit. Nagyszerűen kiegészíti ezeket az írásokat a Hűek ma­radtak az Üzenetéhez c. riport. A lap fontosabb pártpolitikai és -gazdasági cikkei közül a figyelmet a Perspektivitást és céltudatosságot a kádermunká­ban {dél-morvaországi tapasz­talatok), A párt tagsági bázisá­nak javítása a hadseregben, Az ellenőrzés alatt a pártszerveze­tek tevékenysége, Az új mun^- kásváltás nevelése, valamint a Teljes kapacitással működjön a villanyerömü c. írásokra hív­juk fel. A lap új szamában ezúttal két jelentős tanulmány látott napvilágot. Az első A párt ere­je a néppel való kapcsolatban van címet, a másik pedig A szociálreformista ideológia vál­sága {első rész) címet viseli. A testvérpártok életében két szovjet és egy uruguayi vonat­kozású cikk nyújt bepillantást. (kj) Szocialista egészségügyünk negyed évszázada EGYRE SZÍNVONALASABB EGESZSEGVEBELEM ÍRTA: Dr. EMIL MATEJÍČEK, AZ SZSZK EGÉSZSíÉGÜGYI MINISZTERE Az egészségvédelem olyan terület, ahol konkrétan megfi­gyelhetjük Csehszlovákia Kom­munista Pártja eszméinek gya­korlati érvényesítését. Szocia­lista egészségügyünk ebben az évben jubileumot ünnepel: 1952 végén törvényt hoztak az egész­ségügyi gondoskodásról, s ez új korszak kezdetét jelentette. Ne­gyed évszázada építjük tehát a a szocialista egészségügyet, ér­vényesítjük az ú], haladó alap­elveket, a társadalmi szempont­ból hasznos céljait. Huszonöt év elteltével obiektívan érté­kelhetjük, mit értünk el ezen a téren, hogyan változtak meg a lakosság szükségletei, hogyan alakult a népesség az egészség­ügy fejlesztésével kapcsolatban. Szlovákia mindig a kedvező népszaporulatú országok közé tartozott. Ez azonban nem je­lentett pozitívumot, rnivel a burzsoá köztársaság éveiben az újszülöttek csaknem egyötöde a születést kővető első hetek­ben meghalt, és általában na­gyon magas volt a gyermekha­landóság. Ennek oka a fertőző betegségek, a tüdőbaj, a rosz- szul tápláltság, a rossz lakás­viszonyok, a hiányos ruházko­dás stb. volt. Annak ellenére, hogy a felszaoadulás utáni években nagyon Intenzíven Ja­vult a helyzet, 1952-ben 1000 él­ve született gyermek közü^ még mindig 74,4 meghalt. A múlt év végére ez az arányszám 23,7-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy az akkori helyzethez viszonyít­va ma minden ezer újszülött közül 50-nel többet mentünk meg, ami negyed évszázad alatt mintegy 10 000 személyt jelent. Más területeken is hasonló po­zitív eredményeket mutathat­nánk ki. A győzelmes február gyümölcse Az egészségügy területén el­ért rendkívül pozitív mennyisé­gi változások szorosan össze­függnek társadalmi rendsze­rünkkel és egészségügyi politi­kánkkal. A kapitalista rendszer kizsákmányolta a dolgozókat, és csakis az egészséges, a mun­kaképes munkást értékelte. A betegség vagy a balesetek mun­kaképtelenné tették az embere­ket, akik többnyire elvesztet­ték állásukat, s ezőltal növeke­dett a munkanélküliség, a ha­landóság, a betegek száma, anélkül, hogy a társadalom hatékony intézkedéseket foga­natosított volna. A felszabadu­lás után egészen másképpen ér­telmeztük a lakosság egészsé­gének védelmét. Ezáltal meg­valósulhatlak a haladó egész­ségügyi dolgozók és a lakos­ság széles rétegeinek vágyai. Egészségügyi politikánk alapel­veit már a Košicei Kormány- program lefektette. Az egész­ségvédelemre való jogot az ál­lampolgárok egyik alapvető jo­gaként értelmezte, és e jog érvényesítését a Kormányprog­ram is rögzítette. Ez a jogos követelmény azonban csak 1948 után, a dolgozók februári győ­zelme után válhatott valóra. Megkezdhettük egészségügyünk szocialista átépítését a kórhá­zak és más egészségügyi léte­sítmények, a gyógyszeripar ál­lamosításával és az új szerve­zeti struktúra kialakításával. Jelentős lépés volt az orvosi el­látás összekapcsolása a külön­böző fertőző és más betegsé­gek elleni harccal. Ami az államosítást illeti, ez a történelmi jelentőségű lépés az egészségügyben csak az el­következő években vált jelen­tőssé. Az egészségügy szerveze­ti, anyagi-műszeki alapja na­gyon szűk volt. 1948-ban 42 kórházban 12 637 ágyunk volt. Idegiglenes épületek gyors át­építésével 1952-ben már 52 kór­házunk volt 2tí 417 ággyal. A következő években széles körű beruházásokat eszközöltünk, ma már 76 kórházban 37 824 ágyunk van sőt az ágyak száma — a többi egészségügyi létesítményt is beleszámítva — elérte a 48 049-et. Egész sor ' egészség- ügyi létesítmény épül jelenleg is, s így a következő években ez a szám még kedvezőbb lesz. A 6. ötéves tervidőszakban ösz- szesen 8000 ágyas kórház, illet­ve más egészségügyi intézmény építését fejezzük be. Szocialista egészségügyünk fejlesztésében jelentős szerepet töltöttek be a szovjet egészség­ügy tapasztalatai. Ezek közül meg kell említenünk azt az el­vet, amely szerint az orvosi el­látás mindenki számára hozzá­férhető, a gyógykezelés és el­látás ingyenes, beleszámítva a kórházi kezelést és a gyógysze­reket is, valamint az egészség- ügyi szolgáltatások magas szín­vonalát. Ilyen értelemben és a Szovjetunió bevált tapasztalata­it felhasználva építettük ki a nép egészségvédelmének struk­túráját, miközben figyelembe vettük a legszélesebb rétegek érdekeit és szükségleteit. Színvonalas ellátás A7. SZSZK-ban ma 1276 egész­ségügyi körzetünk van, s egy- egy körzetben átlag 3725 ember él. Az egészségügyi körzetek hálózatát a településfejlesztés­sel összhangban továbbfejleszt­jük. Az egészségügy keretében 450 bölcsődét építettünk össze­sen 20 737 gyermek számára, jelentősen növekedett a gyógy­fürdők kapacitása, melyekben évente mintegy 100 000 beteget kezelnek. Az orvosi ellátás lényeges bő­vítését és javítását a szakkép­zésben elért eredmények is le­hetővé tették. Az ötvenes évek­ben, nz egészségügy egyesítése idejében ezen a területen mint­egy 30 000 személy dolgozott. Közülük csak keveseknek volt meg a megfelelő szakképzett­ségük. Állandó figyelmet szen­teltünk e probléma megoldásá­nak. Ennek eredményeképpen a múlt év végén már 11 338 or­vosunk volt, ebből 6630-an a já­róbeteg-ellátás területén dol­goztak (1953 ban csak 1628 volt a számuk). Nemzetközi viszony­latban is nagyon kedvezőek az eredményeink •— 10 000 lakos­ra 23,78 orvos esik, ami azt je­lenti, hogy egy orvosra Szlová­kiában csak 404 lakos jut. Az a gondoskodás, amelyet az elmúlt évtizedekben társa­dalmunk az egészségügynek szentelt, számos pozitív ered­ményhez és sikerhez vezetett. Következetes megelőzéssel, a lakosság, a gyermekek és egyes csoportok rendszeres oltásával a fertőző betegségek száma je­lentősen csökkent. A súlyos fertőző betegségek közül több teljesen megszűnt, vagy pedig a minimumra csökkent (gyer­mekbénulás, torokgyík, malá­ria, fekete himlő stb.). Széles körű egészségügyi gondosko­dásban részesülnek az asszo­nyok, az anyák, a fiatal nem­zedék és közvetlenül az üze­mekben a dolgozók. A több százezer kivizsgálás, egészség- ügyi ellenőrzés és kezelési fo­lyamat nem csupán az egész­ségügyi dolgozók öncélú ügye, hanem céltudatos harcot jelent az állampolgárok egészségéért, a testi és lelki adottságaik tel­jes kihasználásához szükséges feltételek kialakításáért. Törek­vésünk eredményeképpen a munkaképtelenség százalékará* nya az 1970. évi 5,096 százalék­ról 3,671 százalékra csökkent. Távlati tervek Mint a gazdaságban és más területeken, az egészségügyben is kidolgoztuk nz egészségügyi gondoskodást, az egészségvéde­lem távlati tervét. Arra törek­szünk, hogy az orvosi ellátás­ban, a megelőzésben sokolda­lúbban és gyorsabban érvénye­1978. XI. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents