Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-18 / 275. szám, csütörtök

Szovie!—jugoszláv közös közlemény Leonyid lijics Brezsnyev jugoszláviai Mlogotásúröl 1978 XI. 18. Belgrád — A jugoszláv fővá­rosban tegnap szovjet—jugo­szláv közleményt adtak ki Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának 1976. november 15- től 17-ig tett jugoszláviai láto­gatásáról. A közlemény megállapítja, hogy a kölcsönös megértés szí­vélyes légkörében és a kölcsö­nös tisztelet szellemében tartott tanácskozáson Leonyid Brezs­nyev és Joszip Broz Tito tájé­koztatta egymást az SZKP és a JKSZ tevékenységének alap­vető irányairól, sokoldalú esz­mecserét folytatott a szovjet— jugoszláv kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséről, megvitatta a nemzetközi hely­zet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legfonto­sabb kérdéseit. I. A kétoldalú együttműködés kérdéseit megvitatva mindkét fél elégedetten állapította meg, hogy állandóan szilárdulnak a Szovjetunió és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság, az SZKP és a JKSZ kapcsola­tai. Kiemelték, hogy a politika, a gazdaság, a tudomány, a technika a kultúra terén és egyéb területeken folytatott együttműködés sokoldalú ki­bontakozása mindkét fél állan­dó törődésének és erőfeszítésé­nek az eredménye. A szovjet—jugoszláv kapcso­latok az 1955. évi belgrádi nyi­latkozat, az 1956. évi moszkvai nyilatkozatok elveinek a szel­lemében alakulnak. Ezeket az elveket az 1971. évi nyilatkozat és a további szov|et—jugoszláv közös dokumentumok is meg­erősítették. E dokumentumok és főként Leonyid Iljics Brezs­nyev és Joszip Broz Tito talál­kozójának eredményei nagy ösztönzést adtak a szoviet— jugoszláv együttműködésre, biz­tosították a két párt és ország . kapcsolatainak eredményes fej­lődését és megszilárdították a Szovjetunió és Jugoszlávia né­peinek barátságát. Mindkét fél a szocializmus és a kommuniz­mus építésének közös céljából indul ki és meggyőződése, hogy a. szuverenitás, a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elvei­nek betartása, az érdekek, a ta­pasztalatok és a gyakorlat el­ismerése — melyekben minden egyes ország történelmi, nem­zeti és nemzetközi sajátosságai rejlenek —, az önállóság és a szabadság tiszteletben tartása a szocialista fejlődés különféle útjainak megválasztásában, a két párt és ország internacio­nalista. elvtársi. önkéntes együttműködése Marx Engels és Lenin tanításának és nagy esz­ményeinek szellemében az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság baráti kap­csolatai további szilárdításának szilárd és biztos alapját alkot­ja. A két föl nagyra értékelte pártiai együttműködésének el­ért színvonalát. Megállapítot­ták, hogy minden feltétel meg­van a két ország kormánya parlamentje, állami szervei együttműködésének további fej­lesztésére, a köztársaságok és városok kapcsolatiéinak bővíté­sére. Megelégedéssel nyilatkoz­tak az egyenjogú és kölcsönö­sen előnyös gazdaság! együtt­működés eredményes fejleszté- séről és annak a meggyőződé­süknek adtak kifejezést, hogy kedvező lehetőségek vannak en­nek további elmélyítésére. A nemzetközi munkamegosztás modern formáinak szélesebb körű kihasználása és a hosszú távlatú alapon folytatott terme­lési kooperáció fejlődése elő­segítheti e cél elérését A felek támogat ;ák a szak- szervezeti, Ifjúsági, női és egyébb társadalmi és politikai szervezetek együttműködésének fejlesztését. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a kölcsönösség alapján folytatott együttműkö­dés bővítésének a tudomány, a kultúra, a művészet, a tájé­koztató és propaganda tevé­kenység, a sajtó, a rádió és a televízió terén. A tömegtájékoz­tatási eszközök a Szovjetunió és Jugoszlávia társadalmi és po­litikai fejlődésének valamennyi oldaláról és külpolitikai tevé­kenységéről való objektív tá­jékoztatással fontos szerepet játszanak a Szovjetunió és Ju­goszlávia népei kölcsönös meg­értésének és barátságának szi­lárdításában. II. A felek örömmel fogadták a feszültség enyhítésére tett fon­tos lépéseket, melyek igazol­ják, hogy a nemzetközi kapcso­latokban mindjobban érvénye­süljenek a békés egymás mel­lett élés és az egyenjogú nem­zetközi együttműködés elvei. Ugyanakkor rámutattak a fe­szültség enyhülésének kibonta­kozásában és elmélyülésében mutatkozó bonyolultságra és ne­hézségekre. Hangoztatták, tőlük telhetően mindent megtesznek, hogy az enyhülés váljék tar­tós, szakadatlan, egyre élette­libb és tartalmasabb folyamat­tá. Az imperializmus, a neoko­lonializmus politikája, az elnyo­más és kizsákmányolás összes formái továbbra is a fő veszélyt jelentik a békére, a népek füg­getlenségére és egyenjogúságá­ra nézve. A katonai kiadások állandó növekedése, az erőpolitika folytatása, a beavatkozás más államok belügyeibe, egyes régi válsággócok fennmaradása és újak keletkezése komolyan ve­szélyezteti a békét és az ál­talános biztonságot. Ilyen körülmények között rendkívül nagy jelentősége van a szocialista, az el nem köte­lezett és további békeszerető országok, az összes haladó és demokratikus erők fokozott erőfeszítésének, az egyenjogú nemzetközi, politikai és gazda­sági kapcsolatok érvényesítésé­nek, a feszültséget és konflik­tusokat okozó problémák igaz­ságos és tartós rendezéséért vívott küzdelemben. A felek amellett foglalnak állást, hogy hívják össze az ENSZ-közgyü- lésnek a leszereléssel foglalko­zó rendkívüli ülésszakát és hív­janak össze leszerelési vllágér- tekezletet. A Szovjetunió és Jugoszlávia korunk egyik legfőbb problémá­jának tartja az igazságos nem­zetközi kapcsolatok megterem­tését, a kizsákmányolás és egyenjogútlanság összes for­máinak felszámolását. Követke­zetesen támogatja az ENSZ- közgyűlés 6. és 7. rendkívüli ülésszakának a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok igazságos alapon, valamennyi állam egyenjogúsága alapján történő átalakítására irányuló határo­zatát. Leonyid Iljics Brezsnyev és Joszip Broz Tito nagyra érté­kelte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sike­rét és a konferencia záróokmá­nyát. Fontos, hogy az értekez­let résztvevői megsokszorozzák erőfeszítésüket és konkrét lé­péseket tegyenek a záróok­mányban rögzített elvek és megállapodások teljes és követ­kezetes érvényesítésére. A Szovjetunió és Jugoszlávia kész továbbra is aktívan elősegíteni e célok elérését. A Szovjetunió és Jugoszlávia úgy véli, hogy az 1977.-re ter­vezett belgrádi találkozó, ame­lyen konstruktív eszmecseré­nek kell folynia a helsinki el­vek és megállapodások teljes érvényesítését célzó intézkedé­sekről és eszközökről, hasznos ösztönzés lesz e feladat telje­sítésére. A felek aggodalmuknak ad­tak kifelezést a veszélyes kö­vetkezményekkel fenyegető, a békét és a nemzetközi bizton­ságot komolyan veszélyeztető feszült közel-keleti helyzet mi­att, amely a libanoni válság kö­vetkeztében méginkább kiélező­dött. A Szovjetunió és Jugoszlávia újra határozottan kijelenti, hogy a közel-keleti válság tar­tós és igazságos rendezése csak akkor érhető el, ha az összes izraeli csapatokat kivonják az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről, ha biztosítlák a palesztinai arab nép törvényes nemzeti logait, beleértve a füg­getlen állam alakítására való elidegeníthetetlen jogukat, sha biztosítják valamennyi közel- keleti állam függeLlen léthez és biztonsághoz való jogát. A fe­lek kiemelik, fontos, hogy va­lamennyi ország aktívan törőd­jék a tartós és igazságos béke és biztonság kivívására e tér­ségben. A felek támogatják a Libanon függetlenségének, szuverenitá­sának és területi épségének biztosítására, a palesztinaiak és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, mint a palesztinai nép egyedüli törvényes képvi­selője védelmére, s ezen az alapon a libanoni helyzet nor­malizálására Irányuló kezde­ményezésüket. A Szovjetunió és Jugoszlávia amellett van, hogy újítsák fel valamennyi közvet­lenül érdekelt fél részvételével a Közel-Keletről tárgyaló genfi értekezletet. A felek megállapították, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője, amely aktívan hozzájárul a létért, a biztonságért, a feszültség eny­hítéséért és az egyenjogú együttműködésért, a nemzetkö­zi politikai és gazdasági kap­csolatok igazságos rendszeré­nek megteremtéséért, az imperia­lizmus, a kolonializmus a neoko­lonializmus, az elnyomás és ki­zsákmányolás összes formái el­len vívott harchoz. Nagy jelen­tőséget tulajdonítanak az ENSZ-nek mint a béke és a biztonság megőrzését és a nem­zetközi problémák megoldását szolgáló fontos gépezetnek. III. A felek a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit !s megvitat­ták és megállapították, hogy világszerte nagyon széles fron­ton bontakozik ki a haladó tár­sadalmi átalakulásokért és a szocializmusért folytatott küz­delem. A munkásosztály, a kommu­nista és munkáspártok és to­vábbi haladó erők különböző feltételek között működnek és ebből ered a szocializmusért ví­vott küzdelem és a szocializ­mus építése formáinak és mód­jainak sokrétűsége. Ám ezek az objektív eltérések nem gátol­hatják a kommunista és mun­káspártok, az összes forradal­mi és haladó erők sokoldalú kölcsönös együttműködésének fejlődését a társadalmi hala­dásért és a világbékéért vívott küzdelemben. Az SZKP és a JKSZ amellett van, hogy tovább bővüljön és mélyüljön a kom­munista és munkáspártok in­ternacionalista elvtársi, önkén­tes együttműködése. Marx. En gels és Lenin nagy eszméi alapján, minden egyes párt egyenjogúságának és szuverén függetlenségének, a belügyekbe való be nem avatkozásnak szi­gorú tiszteletben tartása, a ha­ladó társadalmi átalakulásokért és a szocializmusért vívott küz­delemben a különféle utak sza­bad megválasztásának tisztelet­ben tartása mellett. A felek megerősítették, hogy az SZKP és a JKSZ nagyra értékeli az európai kommunista és munkás­pártok berlini értekezletének eredményeit. Az SZKP és a JKSZ elenged hetetlenül szükségesnek tartja, hogy minden egyes párt poll tlkájával és érdekeivel össz­hangban tovább folytatódjék a kommunista és munkáspártok, az összes forradalmi és haladó erők párbeszéde, eszmecseréje és együttműködése, amely hoz­zájárul a forradalmi elmélet és gyakorlat gazdagításához, a ha­ladás és a szocializmus eszmél­nek széles körű érvényesítésé­hez az egész világon. A szovjet és a jugoszláv fél a belgrádi megbeszélések ered­ményeivel kapcsolatban teljes megelégedésének adott kifeje­zést L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra a szovjetunióbell látogatás­ra hívta meg Joszip Broz Tl- tót, neki alkalmas Időpontban. J. Broz Tito a meghívást meg­elégedéssel elfogadta. ELLENSÉGES ÉRZÜLET MEGNYILVÁNULÁSA AZ AMERIKAI VÉTÓ A VSZK tiltakozik Hanoi — A Vietnami Szocia­lista Köztársaság külügyminisz­tériuma kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozatában erélye­sen visszautasította a Biztonsá­gi Tanácsban elhangzott ame­rikai vétót, mely megakadá­lyozta Vietnam felvételét az ENSZ-be. A nyilatkozat leszögezi: „Az Egyesült Államok kormányzata újból, vétót alkalmazott, hogy meghiúsítsa a VSZK felvételét az ENSZ-be. Ezzel kimutatta a VSZK-val szemben táplált el­lenséges érzületeit és azt, hogy semmibe veszi több állam és kormány követelését. Ilyen ma­gatartással az Egyesült Álla­mok az ENSZ-alapokmány szel­lemével és betűjével ellentéte­sen cselekszik s mindinkább elszigetelődik. A hanoi külügyminisztérium nyilatkozata utal arra, hogy az Egyesült Államok vétójához ürügyként az eltűnt ameri­kaiak problémáját hozza fel s ezzel kapcsolatban hangsú­lyozza: „Az eltűnt amerikaiak problémája egyértelműen a há­ború következménye. A két or­szág kapcsolataira korlátozódik és szorosan kapcsolódik a pári­zsi vietnami megállapodások­hoz. A Vietnami Szocialista Köz- társaságnak — önálló állam lé­vén — teljes Joga van ahhoz, hogy tagja legyen az ENSZ­nek — hangoztatja a nyilatko- zat. Algéria jövőjéről szavaz Algír — Algéria szaharai te­rületein és hegyvidékein már tegnap megkezdődött a népsza­vazás az ország új alkotmány- tervezetéről, — jelentette be Muhammad Bin Ahmad ezredes belügyminiszter. A biztonsági testületek tagjai Is tegnap és ma szavaznak, hogy november 19-én pénteken, amikor az ur­nákhoz az algériaiak milliói járulnak majd, szolgálatban le­hessenek. A választási listákon, csak­nem 7 és fél millió lakos neve szerepel s több mint 20 ezer választási helyiséget készítet­tek elő. Választójoguk a 18. életévüket betöltött állampolgá­roknak van. Az új alkotmánytervezet poli­tikai célul az ország arab és muzulmán hagyományainak fi­gyelembevételével a szocialista társadalom felépítését tűzi ki. A köztársaság elnöke, akit ál­talános szavazással választa­nak, a végrehajtó hatalom élén fog állni, s a törvényhozás a nemzetgyűlés hatáskörébe tar­tozik. A politikai élet az egy- pártrendszerből fog kiindulni s ez a párt továbbra is a Nem­zeti Felszabadítási Front lesz s hasonlóan, mint a paralment- ben, többségét a dolgozók és a parasztok alkotják! Fejlődő kapcsolatok Andrej Barčák moszkvai tárgyalásai Moszkva — A szovjet—cseh­szlovák kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatok további fejlő­déséről tárgyalt Moszkvában Nyikolaj Patolicsev szovjet és Andrej Barčák csehszlovák kül­kereskedelmi miniszter. A megbeszélések során első­sorban azokat a kérdéseket érintették, amelyek a két or­szág 1977-es kereskedelmi áru­Dr. MILAN KLÜSÄK a CSSZK kultúrális minisztere négyna­pos látogatásra Tokióba re­pült. Ott-tartózkodása során a két ország kulturális kapcsola­tai fejlesztésének lehetőségei­ről tárgyal majd, s részt vesz a csehszlovák zene napjai ke­retén belül rendezett néhány rendezvényen. KUBA és az afrikai országok baráti kapcsolatairól, a kolo­nializmus, az újgyarmatosítás és a fajüldóaés elleni egység­front kérdéseiről konferencia kezdődött Havannában. A ta­nácskozásra 14 afrikai ország és felszabadító mozgalom küld­te el képviselőjét. A DÉL-AFRIKAI TRANSKEI bantusztán törzsi vezetői kín­zásokat alkalmaznak a börtön­be vetett ellenzéki személyek kihallgatásakor — közölte egy ellenzéki politikus. A „függet­len“ Transkei börtöneiben ezre­ket tartanak fogva hamis vádak alapján. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK megvétózza az Angolai Népi Köztársaság ENSZ-felvételi ké­relmét, ha az ügy a Biztonsági Tanács elé kerül, közölte az amerikai külügyminisztérium. CEAUSESCU elnökletével ülést tartott az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottsága. A PVB megvitatta a gazdasági mi­nisztériumok, a központi irá­nyító, a szociális kulturális, va­lamint a bank- és pénzügyi szervek apparátusának javítá­sára vonatkozó jelentéseket. URUGUAY KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK vezetősége Buenos Airesben nyilvánosságra hozott nyilatkozatában mélységes ag­godalmát fejezte ki azzal kap­csolatban, hogy a letartóztatás­ban levő Jaime Perez volt par* cseréje jegyzőkönyvének elő­készítésével kapcsolatosak. A Szovjetunió és Csehszlová­kia jelenlegi hosszú lejáratú ke­reskedelmi egyezménye alapján a két ország árucsere-forgal­mának értéke 1976—80 között eléri a 24 milliárd rubelt. Az előző ötéves tervhez viszonyít­va ez az összeg kb. 50 száza­lékos növekedést Jelent. lamenti képviselő, a párt Köz­ponti Bizottságának titkára igen nehéz helyzetbe került. Is­meretlen helyen tartják fogva. KONSZTANTINUSZ KARA- MANLISZ görög miniszterelnök tegnap befejezte háromnapos hivatalos ausztriai látogatását, s hazarepült Görögországba. Bruno Kreisky osztrák kancel­lárral a kétoldalú Kapcsolatok­ról tárgyalt. WILLI STOPH, az NSZEP KB tagja, az NDK Minisztertanácsá­nak elnöke tegnap Berlinben fogadta Kazimierz Olszewskit, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának alelnökét, aki küldöttség ólén részt vesz az NDK-beli lengyel gazdasági és műszaki napokon. A SZOVJET—MAGYAR keres­kedelem értéke 1976—1980 kö­zött 170 milliárd rubel rekord­összeget ér el. Az elmúlt öt­éves időszakhoz viszonyítva ez csaknem 50 százalékos emel­kedést jelent. VENEZUELA megszakítja ke­reskedelmi kapcsolatait a Dél­afrikai Köztársasággal, jelen­tette bo Carlos Andrés Perez venezuelai köztársasági elnök az ENSZ 31. közgyűlésén mon­dott felszólalásában BIRENOA nepáli király, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének és a Szovjet­unió Minisztertanácsának a meghívására tartózkodik a Szovjetunióban, rövid látogatást tett Taskentban. Moszkvába va­ló visszatérése után tegnap megkezdődtek a szovjet—nepá­li hivatalos tárgyalások. LONDONBAN megkezdte munkáját a NATO atomtervezé­si csoportjának kétnapos titkos ülése, amelyen az USA. Nagy- BritannLa, az NSZK, Olaszor­szág, Kanada, Hollandia. Nor­végia és Görögország hadügy­minisztere vesz részt.

Next

/
Thumbnails
Contents