Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-07 / 239. szám, csütörtök
Jó minőségű az ujj cukor A lehelő legkisebb veszteséggel Meg kell gyorsítani a betakarítás ütemét @ Sok termőföldet szállítanak az átvevőhelyre m Az ipari üzemek teherautókat kölcsönöznek a cukorrépa szállítására ^ Korszerűsítik, automatizálják a cukorgyártást Sok répaszelet halmozódott fel A gyakori esőzések miatt víztócsák csillognak a cukorrépatáblákon. A nehéz gépek küszködve haladnak előre a felázott talajon. Néhány mezőgazdasági üzemben átmenetileg le kell állítani a munkákat. A homokosabb magasabban fekvő parcellákon folyik cs;ik zavartalanul a munka. Az időjárás okozta problémák megoldásáról vitatkoznak a járási értekezleteken is. Többen azt javasolják, hogv jobban be kell állítani a gépeket, a teljesítménynek megfelelően szabályozni a haladási sebességet. A felszólalók többsége szívesen venné, ha az ipari üzemek legalább a munkaszüneti napokra teherautókat kölcsönöznének a cukorrépa szállítására. Fodor Sándor elvtárs, a járási nemzeti bizottság alelnöke ígéri, hogy beszél az ipari üzemek vezetőivel a hathatós segítség érdekében. Egy kis szemle, széttekintés után beszélgettem Öllé Gyula elvtárssal, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási pártbizottság titkárával. Nyilatkozatából kiderült, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedő párt- szervezetek rendszeresen foglalkoznak a betakarítással, jó politikai agitációs munkával serkentik a dolgozókat a lehető legnagyobb teljesítmény elérésére és a legkisebb veszteséggel történő begyűjtésre. Rugalmasan, körzetenként öt-hat mezőgazdasági üzem pártszervezetének elnökét hívják össze. Közös erővel igyekeznek megkeresni a problémák megoldásának kulcsát. A gépi felkészülés jó s remélhető, hogy az indulással járó nehézségek leküzdése után az eddiginél jóval több répát szállíthatnak a cukorgyárnak. fozef Mikulec, a Járási Mező- gazdasági Igazgatóság főmérnöke egyelőre elégedetlen a munkák ütemével, hiszen az időtervben előirányzott mennyiségnek csak a felét szállítják. Ajánlja, hogy látogassanak el a Holicei (Gellei) Efsz-be, ott jó minőségű munkát végeznek. Helyszíni szemlén győződöm meg róla, hogy állítása tényeken alapult. Tóth Mihály, az efsz főagronómusa és Cséjalvay Andor üzemgazdász arról tájé’ koztatott, hogy eddig zavartalanul folyt az igényes munka. Ponqrácz Lajos, Csölle Gyula, Horino Mihály és Szabó Vilmos igazán szakszerűen dolgoznak a háromsoros kiszedővel és a répafejelővei. Versenyeznek a veszteségek csökentéséért. Munkájuk minőségét a cukorgyár átvevői is ellenőrzik. Karol Huba, a Dunaszerdahelyi Cukorgyár igazgatója bizakodó mosollyal fogad. Reggel három óra óta talpon van, állandóan lót-fut, intézkedik, hogy a gyár dolgozói minél jobban kihasználhassák a berendezések teljesítőképességét. Pár perc múlva már a felszeletelt, párolgó répa jellegzetesen édeskés illatát lélegezzük be. Mosolyogva jegyzi meg, hogy itt bizony nem ereszt pocakot az ember, mert naponta többször is fel kell futni a vaslétrákon. fíartalos Gizella technológus újságolta, hogy a répa jó minőségű, a cukortartalom könnyen kivonható belőle. Sándor Ferenc főző is elégedett a minőséggel. Üveglapocskán mutatja a képződő kristályokat. Szerinte az idei cukor jobb minőségű, mint a múlt évi. Három főzővel vonja ki a cukrot az édes szirupból. Megtudjuk tőle, hogy teljesítménye hamarosan fokozódik, mert a dániai gyártásszabályozó automaták mellé — fozef Šutovsky mérnök felügyeletével — még további öt csehszlovák automatát helyeznek üzembe. Ha befejeződik a termelés automatizálása, öt főzővei dolgozhat. Huba elvtárs örömmel hallja ezeket a szavakat, és a gondolatmenetet tovább fűzve hozzáteszi, hogy hamarosan három ipari televíziót is üzembe helyeznek. Úgy véli, hogy a korszerűsítés után gyorsabban, olcsóbban termelhetnek, és a cukor minősége is jobb lesz. Az üzemszemle után bizony jólesik egy kis friss levegői szippantani. Hosszabb ideig figyelem az átadók és az átvevők munkáját. Varga Béla, a TopoTníkyi (Nyárasdi) Efsz csoportvezetője éberen vigyáz arra, hogy igazságos legyen a termés értékelése. Ha szükséges, mintát is vesznek. A Jurovái (Dercsikai) Efsz átadója azonban méltatlankodik, mert 22 százalékot vontak le szennyeződés címén a szállítmányból. Az átvevő csak a sáros répákat mutogatja, az átadó azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a répagyökerek többségére nincs több sár tapadva a megengedettnél. Végül is megtörténik az egyezség: a következő szállítmányból már kevesebb lesz a levonás. Hasonló esetekre több ízben is sor kerül. Tény, hogy a mezőgazda- sági üzemek is kevesebb termőföldet szállíthatnának az átvevőhelyekre, de az is igaz, hogy jó néhányszor „vastagon fog a ceruza“ a termelők rovására. Elmenőben még hallom, hogy felhalmozódott a répaszelet, mert lassan szállítják el. Bizony sok problémával indul a kampány ... HALLA JÓZSEF Sándor Ferenc főző elégedett a cukorkristállyok képződésével (A szerző felvétele) A Nemzeti Front jelöltje VERŰFfNYES ŐSZI DÉLUTÁN... „Meglepek a hír, nagyon meglepett. Éppen a strandon voltam .. Délután még szedtem a paprikát.“ Mrva Ferencnél ismét a paprikaföldön találtuk, pontosabban a maglermcsztő állami gazdaság nagyfödémesi részlegén. A Szövetségi Gyűlés képviselőjelöltje bronzérmes szocialista brigád tagja. A brigád főként papri katermesztéssel és oltványszőlővel foglalkozik. ,,Hatvannyolc óta dolgozom a kertészetben. Korábban szintén a növénytermesztési csoportban dolgoztam. Megszerettem ezt a munkát. Ha minden jól megy brigádunk megszerzi az ezüstérmet, már nem hiányzik sok a tervből.“ A brigád egy-egy tagjára huszonöt árnyi paprika jut, a terv 06 ezer korona. „Ugyancsak igyekeznünk kell, ha teljesíteni akarjuk a tervet. Az idén magasabb a felvásárlási ár, viszont kevesebb a paprika. A múlt esztendőben éppen fordított volt a helyzet. A bő termésnek természetesen jobban örülünk.“ Üres ládákból kis „társalgót“ rendezünk be a paprikaföld szélén. „Munkám végeztével a falvakat járom, bemutatkozók választóimnak. Az elmúlt választási időszakban a helyi nemzeti bizottság képviselője vol: tam.“ Mrva Ferencnét jól ismerik a községben. Tízgyermekes családból származik, testvérei közül öten szintén az állami gazdaságban dolgoznak. Az utóbbi esztendőkben főként a Nőszövetség munkájából vette ki tevékenyen a részét. Képviselőként a polgári ügyek bizottságában dolgozott. Választási körzetében harmincegy házszám tartozott. „Szó se róla, kissé nagyra duzzadt egyszeriben a választó- körzetem“ — mondja mosolyogva, ám hangjából mintha némi aggodalmat éreznénk ki. „Nem, a munkától én nem félek, a felelősségtől sem ... csak hát, ki tudja, megállom-e a helyemet?“ Mrva Ferencné tulajdonképpen most ismerkedik körzete gondjaival, problémáival. Mindenekelőtt arra összpontosít, hogy közelebbi kapcsolatokat teremtsen a nemzeti bizottságokkal, képviselőtársaival. A választási programjavaslatban foglalt feladatok, célok nem csekélyek, egész embert követtelnek. „Elsősorban a falun élő nők, asszonyok problémáinak megoldására szeretném összpontosítani a figyelmemet. Igaz, hogy az utóbbi évtizedekben sokai, rengeteget változott falvaink arculata. Viszont még mindig kívánni valót hagynak a szolgáltatások, több bölcsőde, óvoda, bevásárló központ, egészségügyi intézmény kellene.“ Tervek, célok most alakulnak, fogalmazódnak meg, hiszen Mrva Ferencné a napokban ismerkedik körzetével. Viszont az irányvonal, amelyet képviselői munkájában követni akar, helyes, konkrét adottságaiból, he- íyezetéből indul ki. Munkája nem lesz könnyű. Akik ismerik jól tudják, hogy nem szokt? „elnagyolni“ feladatait. „Munka, család ... minden marad a régiben. Jól be kell osztani majd az időmet, hogy maradéktalanul eleget tehessek képviselői kötelességeimnek. Remélem, sikerüli“ A verőfényes őszi délután szinte festőművész ecsetjére kívánkozik. A paprikaföldön lányok, asszonyok hajlonganak, kíváncsiskodó pillantásokat vet- »ek felénk. „Munkatársaim örülnek jelölésemnek. Bízom benne, hogy ők is segítségemre lesznek felelősségteljes munkámban.“ Nyilvánvalóan. Mint ahogyan bízhat a sikerekben az, aki már az indulásnál a kollektíva önzetlen segítségére támaszkodik. BALOGH P. IMRE 1976 X. 7. Ismeretes, hogy az ötesztendős megbízatási időszak elteltével, ez év október 22—23-án a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban általános képviseld-testUleti választások lesznek. Az ország fejlődésének egyik legsikeresebb szakasza, az ötödik ötéves tervidőszak eredményei sommázásának és a hatodik ötéves tervidőszak első évi feladatai sikeres teljesítésének munkalelkesedést és kezdeményezést serkentő légkörében bontako- zódik ki a választási kampány. Alapvető célja mindenkivel megértetni, hogy a választás életünket közvetlenül és alapvetően érintő aktus, mert szocialista rendszerünkben nem virágos szép szó, hanem igaz tény: a hatalom a dolgozó népé. amely azt a képviselő- testületek űtján gyakorolja. Más szóval, senki számára sem lehet közömbös, hogy helyi, járási, kerületi vagy központi szinten ki és hogyan fogja a társadalom érdekeit és természetesen jogos egyéni érdekeit is képviselni. Általános választás Maga a fogalom annyit jelent, hogy októberben megválasztjuk az összes képviselő-testület, vagyis a különböző fokozatú nemzeti bizottságok, a Szlovák és Cseh Nemzeti Tanács és végül a Szövetségi Gyűlés két kamarája, a Nemzetek Kamarája és a Népi Kamara képviselőit Nem kevés emberről van szó, akik hivatottak lesznek arra, hogy az ország és népe szolgálatában, Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájához és szocialista törvényeinkhez híven, erejük teljéből, lelkiismeretesen és becsületesen ellássák fontos tisztjüket. Az előző megbízatási időszakban például csaknem 200 ezer képviselőnk volt, ebből a Szlovák Szocialista Köztársaságban több mint 62 ezer. De ez még nem MIT KELL TUDNUNK A VÁLASZTÁSOKRÓL (l) minden, hiszen a nemzeti bizottságok különféle aktivistái országos viszonylatban nagy hadsereget számláltak — nem kevesebb mint félmillió főt. Ezek a tisztségviselők zömmel állandó kapcsolatban állnak a választókkal, ismerik elképzeléseiket, munkájukat, javaslataikat és gondjaikat, panaszaikat is. Ebben is kifejezésre jut nálunk ň szocialista demokrácia, amely lehetővé teszi, hogy szüntelenül növekedjen a képviselő-testületek súlya és szerepe. Demokratikus rendszer Mondottuk már, hogy nálunk a hatalom a dolgozó népé. A népnek azonban természetesen van útmutatója, szervezője és vezetője, mégpedig a munkásosztály, s annak élcsapata, a CSKP. Ez egyben azt jelenti, hogy nálunk a demokrácia nem párttalan — mint ahogy egyetlen osztálytársadalomban sem lehet az —, hanem alá van vetve a hatalmon levő, kormányzó osztály, a munkásosztály forradalmi érdekeinek, amelyek lényegében egyeznek az egész nép jól felfogott érdekeivel. Vagyis választási rendszerünk — s ezt sohasem tagadtuk — osztályjellegű. Demokratizmusa, annak foka elsősorban attól függ, hogy milyen szilárd népünk erkölcsi politikai egvsége s a dolgozók hogyan kapcsolódnak be az állam igazgatásába és irányításába. Ténylegesen demokratikussá továbbá az teszi, hogy hazánkban felszámoltuk a tőke gazdasági és politikai hatalmát, ezáltal a dolgozókat felszabadítottuk a kizsákmányolás járma alól, ami a választási jog és gyakorlat tekintetében teljesen új, csak a néphatalmat jellemző demokratikus helyzetet teremtett. Választójogi rendelkezések Az idei választásoknál jogi vonatkozásban nincs változás, vagyis érvényben vannak az 1971. évi választások jogszabályai Azóta viszont már elég hosszú idő telt el, úgyhogy nem árt emlékezetünkben felidézni legalább a lényegesebb rendelkezéseket Nálunk a képviseleti szervek megvá lasztásában részt vehet minden 18. életévét betöltött csehszlovák állampolgár faktív választójog) Kivé'elt képeznek a törvény által pontosan meghatározott elmebetegek, továbbá a szabad- ságvesztés-büntetésüket töltő és a közügyek gyakorlásától eltiltott szemé lyek. Megválasztható (passzív választójog) minden 21. életévét betöltött csehszlovák állampolgár akinek van aktív választójoga. A magasabb korhatárt itt az indokolja, hogy a képviselői tisztség színvonalas ellátása több élettapasztalatot kíván, mint amilyennel egy 18—19 éves fiatal rendelkezhet. Ez a két rendelkezés annyit jelent, hogy nálunk az említett kivételektől eltekintve, amelyek a számításba jövő választóknak nem egész egv százalékát teszik ki — nemzetiségétől, nemétől, felekezetétől, foglalkozásától, tartózkodási idejétől, szociális származásától, vagyoni viszonyaitól és előző tevékenységétől függetlenül — mindenki választhat és megválasztható. A gondolatjelek közti felsorolásunk nem véletlenszerű fóllshet ennek a cikkünknek nem feladata az ezzel kapcsolatos elemzés, hadd emlékeztessünk arra, hogy egyes burzsoá országokban a lakosság bizonyos kategóriái még ma is hátrányos elbírálásban részesülnek a választások idején. Nálunk viszont a választójog, amint azt körvonalaztuk — általános. Egyenlőség, közvetlenség és titkos szavazás Választási rendszerünk szavatolja az egyenlőség követelményét. Ez azt j' lenti, hogy minden erre jogosultn egy szavazata van és minden szavazatnak értéke, súlya azonos, nincsenek semmiféle kiváltságok. A jelölt megválasztásához az szükséges, hogy a választókörzetben megkapja a leadott érvényes szavazatok abszolút többségét. A közvetlen választójog pedig anv- nyit jelent, hogy a választók minden képviseleti szervbe közvetlenül választják meg a Nemzeti Front jelöltjeit. (Van közvetett választás is, például az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztás). A közvetlen választás előnyeinek egyike, hogy a választópolgárok így jobban ismerik jelöltjüket, illetve képviselőjüket, akire a megbízatási időszakban is közvetlenebbül hathatnak Nagvon fontos körülmény ez, annál is inkább, mivel választójogunk egvik meghatározó vonása, amely egyben mélységes demokratizmusáról tanúskodik, hogy a megválasztott küldöttek a választóknak kötelesek munkájukról rendszeresen beszámolni, és a választók — igazodva a megállapított eljárás kereteihez — jogosultak őket bármikor visszahívni (visszahívási jog] Végül ehhez a fejezethez tartozik még, hogy választójogunk biztosítja a titkos választást és tiltja a választókra gyakorolt bárminemű nyomást, hogy az urnáknál mindenki szabadon nyilváníthassa véleményét. Igáiy)
